Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

Jog és propaganda A Jog — a maga bonyo­lult, gyakran kiismer­hetetlen szabályaival — igencsak misztikus vala­mi. Legalábbis a kívülállónak, a laikusnak. Aligha irigyelhe­tő az az állampolgár, ak1 ügyei intézésénél rákénysze­rül a különféle átfogó és rész­letszabályok megkeresésére Hogy valamennyien tisztában legyünk legalább alapvető jo­gainkkal, kötelességeinkkel, ezért néhány esztendeje hatá­rozat született a jog propagá­lásáért, népszerűsítéséért. Hogy tudjuk mit tehetünk, mit kell tennünk. Természetesen nem azzal a gondolattal, hogy ettől kezdve minden magyar állampolgár tudós jogásszá válik. Olyan szakemberré, akinek nincs szüksége segítségre ügyei in­tézésekor: a vételnél, az el­adásnál pered vitelénél vagy jogvitáinál. A jog népszerű­sítését ellenző tábor igencsak szélsőséges véleménye mind­máig az, hogy szükségtelen a propaganda. A különféle jogi kérdések eldöntésére a jogá­szok hivatottak (ez a köte­lességük), s különben is, ha betegek vagyunk, nem a szak­könyveket bújjuk, hanem or­voshoz fordulunk. Szükség van rá, hogy a lai­kus tudjon a legalapvetőbb jogi normákról, azonban nem egyszerű rálelni a népszerű­sítés leghatásosabb módszeré­re. Vegyük például az isme­retterjesztő előadásokat. A szónok beszéljen akár a leg- ékesszólóbban az öröklés sza­bályairól, a választások meg­követelte kötelességekről, vagy éppen az adásvétel módjáról szavai feltehetően csak azok­ban ragadnak meg, akik az adott időpontban végrendel­keznek, vesznek, esetleg el­adnak. Más szóval : érdekeltek a témában. Van kérdésük hozzáfűznivalójuk az előadó szavaihoz. Persze badarság lenne azt gondolni, hogy az ismertetés az egyetlen formája a jog népszerűsítésének. Minden­képpen ide sorolhatók a kü­lönféle intézmények szervezte jogi tanácsadások is. Meri kétségtelen, hogy a kérdésre válaszoló jogász konkrét, gyakran sürgető eseteket old meg, ám szavaiból a segítség­re vágyó a jog egészéről vagy inkább az adott részterületéről szintén képet kaphat. Kell-e mondanom, hogy itt is meny­nyire lényeges az érdekeltség megléte? A sürgősség vezeti ugyanis az ügyfelet az emlí­tett jogi tanácsadókhoz. Más dolog a törvények, a rendeletek megszövegezése. A szabályok nyelve tehát. Té­telezzük fel, hogy a hazánk­ban születő jogszabályok lo­gikusan megszerkesztett alko­tások. Olyan tételeket tartal­maznak, amelyek egymásra épülnek, s valóban szabályoz­zák a társadalmi viszonyok adott részterületét. Nos, ezek a gondolkodó ember számára világos szabályok misztikussá válhatnak azáltal is, hogy szerkesztőik mit sem törőd­nek a szövegezéssel. A hatal­mas, több soron átkígyóz,, körmondatokat a kívülálló nehezen érti meg, vagy egyál­talán nem igazodik ki rajta A lényeg : nem lesz attól »szabályabb« egy szabály hogy nyelve kifejezetten szak­mai, a szükséges hétköznapi helyett. Mert az életünket rendszerbe foglaló normák is­merete mindannyiunknak fontos. Félreértés ne essék, koránt­sem a felvilágosítás ellen be­szélek. Inkább mellette. Hangsúlyozva, hogy — mint mindenhol — a megfelelő módszer nélkülözhetetlen. Meg kell lelni a helyes arányt a szükséges és a szükségtelen között. Mert az alapvető dol­gokkal illik tisztában lennie mindenkinek, aki szerepel a közéletben: intézi ügyeit, kér­vényez vagy fellebbez. És eh­hez szükséges a propaganda. E gy tanácsadást tartó jo­gász mondta: — A he­lyes módszer híján a jelenlegi állapot megmerő vedhet. Vagyis: a kérdező, a segítségért jövő állampolgá­rok majd mindegyike úgy hiszi, tudja annyira az ügyé­re vonatkozó szabályokat, mint a kérdezett. Mert elol­vasott néhány közlönyt, hal­lott valamit a »-szomszédtól«. A jog korántsem olyan misz­tikus, mint hisszük. De annál komolyabb valami, hogy a lényegét »pletykaszinten« el lehessen sajátítani. M. P. Új gépeken készül a nagyatádi cérna Megnyílt a somogyi műszaki és közgazdasági hónap A népgazdaság fejlesztésének időszerű kérdései Tegnap megnyílt a somogyi műszaki és közgazdasági hó­nap rendezvényeinek sora Kaposváron. Megtelt a me­gyei pártbizottság székhazá­nak nagyterme. A rendezvé­nyek sorát Sugár Imre, az MTESZ Somogy megyei szer­vereiének elnöke, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese nyitotta meg. Ott volt Kovács Béla, a megyei párt- bizottság titkára, Horváth László, a városi tanács el­nökhelyettese és Banka Mar­git, a megyei KISZ-bizott&ág titkára. A megnyitó előadást dr. Szikszói Béla, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztály­vezető-helyettese tartotta a népgazdaság fejlesztésének aktuális kérdéseiről. A kér­dés időszerűségét bizonyítja, hogy a tervidőszak felénél tartunk. Sikerült-e leküzdeni azokat a kedvezőtlen jelensé­geket, amelyek néhány éve a világgazdasági válság nyomán nálunk is jelentkeztek, illetve lovább fejlődtek-e a tervidő­szak kezdetén meglevő ked­vező tendenciák? Az azóta eltelt idő bébizoutyítatta, hogy népgazdaságunk rugalmasan képes alkalmazkodni a válto­zásokhoz, jó a lakosság ellá­tása, és nőtt az életszínvonal. A mindezeket döntően befo­lyásoló gazdasági munkát azonban hátráltatja, hogy számunkra előnytelenül mó­dosultak a külgazdasági felté­telek és a gazdálkodás egyes belső tényeződ is. A világpiaci ; rak kedvezőtlen átrendező- ' ése miatt a tervidőszak ele- : ín már tartósan számolni ’ ellett az egyensúly megbom­lásával. Ezért az egyik leg­fontosabb célkitűzés ennek a helyreállítása volt. A megva­lósítást akadályozta, hogy a tőkés országok elhúzódó vál­sága gátat vetett a magyar export nagyobb kiterjesztésé­nek. A belső tényezők közül a' '-'gszámottevőbb, hogy csák­óm teljesen kimerültek a íbad munkaerő-tartalékok, tervezőknek, a gazdasági t '.akembereknek már számol­niuk kellett azzal, hogy az új és újabb munkáskezek be­vonása a termelésbe többé nem a növekedést tápláló té­nyező. A műszaki fejlődéssel nőtt a vállalatoknál az eßz­közigényesség, és nagyobb fi­gyelmet kellett — országos szinten — szentelni az alap- anyag-kitermelő ágazatok fejlesztésére. Az ötéves tervi célkitűzé­sek között fontos helyen sze­repelt: 1980-ig megtartani a növekedés dinamizmusát, és a fejlődés minőségi tényezőire kell helyezni a hangsúlyt Vagyis a gazdaság fejlődése, az exportmunka fokozódása járjon együtt egy széles kö­rű szerkezeti változással. A korszerű követelményeknek jobban megfelelő, egészséges népgazdasági szerkezet a ké­sőbbiekben tartós alapja le­het az exportképesebb terme­lésnek és az életszínvonal to­vábbi emelésének. Ne az im­portkorlátozás, hanem az ex­portkiterjesztés legyen a szer­kezeti átalakulás fő eszköze ! Közeledvén 1970-hez, indo­kolt a kérdés; hol tartunk e célkitűzések megvalósításá­ban? E célok általában telje­sülnek, főleg a hatékonyság tartalékainak kihasználásában értek el sikereket a vállala­tok. De az is igaz, hogy a szerkezeti átalakulás a kívá­natosnál és a lehetségesnél lassúbb volt. A gyárakban, üzemekben, a munkagépek mellett dolgozók munkaideje hasznosabb, tartalmasabb, te­vékenységük eredményesebb, mint eddig volt. A gépek, be­rendezések kihasználása azonban nem javult eléggé. Sőt a kettő együttes eredmé­nye a vártnál kedvezőtle­nebb. A vállalatok és a szö­vetkezetek nem mindig elő- relátóak, a drága, devizáért beszerzett gépek, anyagok gazdaságos, tervszerű és ha­tékony föl- és kihasználásá­ban. Egyes vállalatoknál az ilyen anyagok kezelését már- már a pocsékolás jellemzi. A jelenlegi gazdasági-pénz­ügyi szabályozórendszer sem egyértelmű. Megköti a válla­latok kezdeményezőkészségét, tompítja az árak és a költ­ségek iránti érzékenységüket, s ugyanakkor számtalan ki­búvót is hagy nekik. A jö­vőben következetesebbé, a népgazdasági érdekeknek job­ban megfelelővé kell tenni — egyértelműbb, módosított sza­bályzókkal — a vállalati ma­gatartást. A következő években — népgazdaságunk 1977—78-as helyzetét figyelembe véve — még nagyobb ügyeimet kell szentelni az egyensúly hely­reállítására. Ki kell munkál­ni az értelmesen szigorú anyagfelhasználás rendsze­rét. Dinamikus termelésnö­velésre csak ott legyein mód, ahol az korszerű szerkezet­változással is megalapozható. Az előadás után Sugár Im­re a Szocialista kultúráért ki­tüntetést adta át Tóth Ist­vánnak az MTESZ-ben vég­zett munkája elismeréséül. Cs. T. Cémagyárat avattak teg­nap délután Nagyatádon. A pasztellszínűre festett üzem­csarnokokban vadonatúj cér- názókat állítottak föl. Kor­szerűek a festőüzem berende­zései is és vegykonyhájában több mint 3 ezer színárnya­latot tudnak kikeverni. A most fölépült 2500 négyzet- méter alapterületű új kisze­relőüzemben a szivárvány minden színében a világ har­minc országának megrendelé­sére csomagolják a hímző- és a varrócérnát Itt készül a szinte állandóan hiánycikk­nek számító ombré-fonal; az amelyiknek a sötéttől fokoza­tosan halad a világos felé a színe és a közismert gyöngy- fonal, a perié. Ebben az évben 1400 tonna késztermék hagyja el a gyá­rat. Ez eddig az üzem telje­sítőképességének felső határát jelentette; a most befejezett gépi rekonstrukció eredmé­nyeképpen azonban. jövőre már 1600 torma készáru kerül ki az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepéről. A fiatal város legöregebb — 1911-ben épült — üzeme ugyanis jogi státuszát tekintve telep. A rekonstrukció egyik eredmé­nye az is, hogy a régi szür­ke falak között igazi gyár alakult ki. Mert az elmúlt másfél év alatt — Krauth Pálné a Pamutfonó-ipari Vál­lalat vezérigazgatója fogal­mazott így tegnap délután Nagyatádon — »varázslat« történt : az üzemcsarnokok­ban alacsonyabb lett a zaj­szint. magasabb az orsók for­dulata, szebb, simább az in­nen kikerülő cérna. Ez a »va­rázslat« több száz ember megfeszített és összehangolt munkájának az eredménye. A nagyatádi cémagyár re­konstrukciója 150 milliárd fo­rintba került: annyiba, amennyit eredetileg terveztek. A beruházás az előírt határ­időnél korábban valósult meg, s ebben mindenkinek része van, aki itt dolgozott. Az új csarnokot a Somogy megyei Tanácsi Tervezőválla­lat mérnökeinek elképzelése alapján a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat munkásai építették. E munka értéke 40 millió forint: a tervek átadá­sától az építkezés befejezésé­ig azonban alig több mint egy év tellett el. Az új kisze­relő elkészítése volt a feltéte­le annak, hogy költöztetni le­hessen a gépeket kidobni és újakkal helyettesíteni a ma­tuzsálemi korú eérnázókat. Akadt közöttük olyan is, amelyiknek a gyártási éve 1913 volt. Az új Volkman-gépek kö­zött avatta föl tegnap délután dr, Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyettes a rekonst­rukcióval megfiatalított, öreg gyárat. Részt vett az ünnepsé­gen dr. Bíró György né, a Textilipari Dolgozók Szák­szervezetének főtitkára. Ko­vács László, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, dr. Orosz László, a megyei ta­nács ipari osztályának veze­tője, Hamvas János, a nagy­atádi városi pártbizottság el­ső titkára és Vítz Ferencné, a nagyatádi tanács elnöke. Ott voltak az avatáson a Pamut- fono-ipari Vállalat többi gyá­rának képviselői és az építők. Krauth Pálné vezérigazga­tó köszöntőjében elmondta : — Voltak nehéz pillanatok, amikor betont kellett törni, és gépeket áthelyezni. A munkát végző emberek áldo­zatvállalásának köszönhető, hogy az áttelepített gépek egy órával később már ismét dol­goztak. Helyükre pedig új technikát hoztunk a világból, azért, hogy velük a világszín­vonalon tudunk dolgozni. Az avatóünnepség néhány percére leálltak a gépek is áz üzemcsarnokban. A munkás­nak a gépek között hall­gatták dr. Szabó Imre mi­niszterhelyettest. — A magyar gazdaság ne­hezebb körülmények között dolgozik — mondta. — Meg­nőtt a nyersanyagok — kö­zöttük a pamut — ára. Ma körülbelül 20 százalékkal több készterméket kell adni ugyanannyi pamutért, mint öt évvel ezelőtt. Ezt a húsz százalékkal magasabb árat nekünk jobb munkával, érté­kesebb termékekkel lehet csak gazdaságosan megfizetni.' Az itt dolgozó emberek mun­kájának színvonalát bizonyít­ja, hogy addig, amíg a piac Energia és lelkiismeret SAntháné Takács Piroska a Somogy megyei Sütőipari Vál­lalat egyetlen technológusnő­je. Feladata a gyártási tech­nológiák kidolgozása, a nor­mák felülvizsgálása, az úgyne­vezett mellékprofil: a tarho­nya-, a piskótalap-, a sós teasütemény-, a kókuszcsók-. ! a babapiskóta- és a morzsa- I gyártás kézben tartása. Égy j héten átlagosan háromszor 1 megy vidékre, hiszen a válla­lat huszonhat üzemében min­dig jócskán akad tennivaló. Volt úgy, hogy huzamos ideig hajnali ötkor indult, és este tízre ért haza. Zimányi szüle­tésű, ma is ott él. Ha a mun­kája úgy kívánja, fizetőven- déglátó-szobában lakik akár j egv hétig is, amíg a helybeli j sütőüzemben zökkenő nélkül tudják gyártani az új termé­ket, vagy amíg vissza nem tér szabadságáról az üzemvezető, j Felelősségteljes beosztása mellett ő a vállalat szabvány- ügyi megbízottja. Budapesten végezte el a féléves szabvány­jogi tanfolyamok A döntőbi­zottsági bíráskodást is megta­nulta; két éve a vállalati dön­tőbizottságban elnökhelyet­tes. Januárban egy hónapra Szegedre utazik, az élelmiszer- higiénikusi tanfolyamot akar­ja elvégezni. Emellett a KISZ- hizottság vezetőségi tagja. — Hogy lehet ezt bírni? — Tenni akarással. Amikor elvégezte az általá­nos iskolát, Kaposvárra je­lentkezett az élelmiszeripari szakközépiskola cukoripari szakára. Aztán Budapestre került a Kertészeti Egyetem tartósító karának konzervsza- kára. — A fővárosban töltött évek mély benyomást tettek rám. bár mint falusi kislánynak elég sok gyötrődést is hozott a kezdeti időszak. Tizenné gyen laktunk egy szobában, de az utolsó évre már felépült a korszerű kollégium. Amikor megszerezte az üzemmérnöki diplomát, rövid ideig a Szigetvári Konzetv- gyárban dolgozott, de húzia a szíve Somogyba. Harmadik hónapja dolgozott a sütőipari vállalat laboratóriumában, amikor »-bedobták a mély víz­be«. — Művezető lettem az új kenyérgyárban. Voltam vagy huszonhárom éves, és olyan pékek tartoztak a kezem alá, akik évtizedeket töltöttek el a szakmában. Az volt ám a ke­mény időszak ... Amikor azt kellett mondanom, hogy sze­rintem ez igy vagy úgy jobb lenne... Hamar rájöttem: célravezetőbb, ha az öreg szakmunkások véleményét meghallgatva, javasolom a magam módszerét, mintha a művezetői jogomnál fogva utasítom őket. Ha az üzemben járok, mindig visszahívnak. Pedig még ma is emlegetik, hogy szigorúbban számon kér­tem az alapos géptaikarítást, mint a férfi művezetők. Piroska egy évig volt há­rom műszakban művezető. 60—65 ember tartozott hozzá. Két és fél éve helyezték a termelési osztályra technoló­gusnak. Két férfikollégája mellett ismét bizonyítania kel­lett. Ügy érzi: befogadták. — Elvégzem a munkámat olyan szinten, ahogy tőlem te­lik. A döntőbíráskodást is igyek­szik a legjobb tudása, a lelki­ismerete szerint gyakorolni. Beszélgetésünk végeztével egy újabb tárgyalásra sietett. a i. telítettsége miatt nehéz elad­ni a textilt külföldön, a cér­na keresett cikk a világpia­con. Látni kell azonban azt is, hogy ezeket a piaci pozí­ciókat csak akkor tudja meg­tartani a gyár, ha kiváló, mi­nőségben még kisebb önkölt­séggel állítja elő termékeit. A délutáni munkásgyűlésen azokat^ köszöntötték, akik a legtöbbet tették a rekonst­rukció sikeréért. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyújtották át Kärtsch János­nak., az Újpesti Cérnagyár fő­mérnökének és Rigó Lászió­nénak. a beruházási főosztály vezetőjének. Gál István, a nagyatádi telep hegesztőjét a Munka Érdemrend bronz fo­kozatával tüntették ki. A Mi­nisztertanács által alapított Kiváló Munkáért. kitüntetést kapta Bosnyák Péter tmk-cso- portvezető. Czoller Lajos la­katos. Dombói János. a TANÉP főmérnöke. Franc Lajosné beíró, Gibizer Lajos villanyszerelő, Gregor István, i nagyatádi telep vezetője, Lovkó Imre műszaki vezető, Horváth István főmechanikus, Jakab János, a TANÉP bri­gádvezetője, Lakosa Ferencné meós. Németh István lakatos, Pintér Józsefné csoportvezető, Szalai János fonalfestő és Vámos Mihály lakatos.

Next

/
Thumbnails
Contents