Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-04 / 261. szám
Több mint tízezer diák Szovjet—vietnami tárgyalások Egy kínai Japánban tüntetett Határozott szándékuk a béke és biztonság megszilárdítása X Dana Iráni hírügynökség «zerlnt több mint tízezer diák tüntetett csütörtökön a tehe- ráni egyetem előtt. A békés megmozdulásnak a rendőrség brutális beavatkozással vetett véget : könnyfakasztó bombákat és vízágyúkat vetett be a tömeg szétoszlatására, úgy, hogy — a szemtanúk szerint — többen megsérültek. Hat fiatalt letartóztattak. Felvonulás volt Abadanban Is. A megmozdulást irányító vallási vezetők tizennégy pontos kiáltványt tettek közzé. Legfontosabb követeléseik: a nagyvá ros ok ba n bevezetett rendkívüli állapot megszüntetése, a titkosszolgálat (Savak) feloszlatása, az összes politikai foglyok szabadonbocsátása, a külföldi tanácsadók kiutasítása, a véleménnyilvánítás és a gyülekezés jogának szavatolása, a vallási intézmények tiszteletben tartása és a politikai számüzöttek visszatérésének b'ztosítása. Az abadáni törvényszék bírái üzenetben tiltakoztak a kormányfőnél és az igazságügyi miniszternél amiatt, hogy egyes elemek — arra hivatkozva, hogy a kormány mögöttük áll — az utóbbi napokban több városban megtámadták a bíróságok épületeit és dokumentumokat égettek eL Az üzenetet aláíró tizenöt bíró leszögezte: ha a kormány nem hoz intézkedéseket a bíróságok megvédésére, a kollégáikkal való szolidaritás jeléül beszüntetik munkájukat. (MTI) I Pénteken Moszkvában befejeződtek a tárgyalások a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság pártós kormányküldöttsége között. A szovjet küldöttséget Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszter- elnök vezette, a vietnami párt- és kormányküldöttséget pedig Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Pham Van Dong, a párt politikai bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke. A pénteki megbeszélésen folytatták az eszmecserét a szovjet—vietnami politikai, gazdasági és kulturális együttműködés kérdéseiről. Megállapították, hogy a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság barátságának állandó erősödése a célok és az érdekek azonosságára, a marxizmus—leninizmus szi- . lárd alapjára, a szocialista internacionalizmusra épül, s nemcsak a szovjet és a vietnami nép létérdekeinek felel meg, hanem minden olyan nép érdekének is, amely a békés és független fejlődés, a társadalmi haladás híve. A szovjet küldöttséget (jobbról) Leonyid Brezsnyev vezette, a vietnami delegációt Le Duan (balról, az előrehajló), a VKP KB főtitkára. (Telefotón érk. — TASZSZ—MTI—KS) A bagdadi csúcstalálkozó Arab egység, „most yagy sóba” A nemzetközi kérdések megvitatása során mindkét fél leszögezte: határozott szándéka, hogy elősegítse a béke és a biztonság megszilárdítását mind Ázsiában, mind a világ összes többi részén. Állást foglalnak az államok közötti békés együttműködés mellett, a nemzetközi feszültség enyhítésének elmélyítése és szélesítése mellett. A tárgyalásokról közös közleményt adnak ki, Pénteken délelőtt ünnep lérvén a Bagdadban összegyűlt arab államfők, illetve megbízottaik — értesülések szerint — csak magánjellegű eszmecseréket folytattak. Az előző esti ünnepélyes megnyitót a nyilvánosság bevonásával tartották. A rádió és a tv egyenesben közvetítette Ahmed Hasszán Al-Bakr iraki államfőnek, a csúcs egyhangúlag megválasztott elnökének beszédét. Az arab egységet Illetően Al-Bakr beszéde a »-most vagy soha« mottó jegyében fogant. Értésre adta, hogy ennek az egységnek egy közös »minimum« körül kell kibontakoznia, amelynek lényegi tartalmát a Camp Da- vdd-i megállapodásoktól való teljes elhatárolódás adná meg. Más szóval: a csúcson jelenlévőknek kötelezniük kell magukat, hogy nem adják fel egyoldalúan a harcot Izraellel szemben, nem fordítanak hátat a palesztin jogoknak. — I1» e tekintetben nem lesz egyetértés — mondotta az iraki elnök —, tartóssá válik az arab világ megosztottsága, kialakul egy Szadat- barát és egy Szadat-ellenes tábor, minthogy előbb-utóbb mindenkinek »igen«-t vagy »nem«-et kell mondania a szadati politikára Szolidaritás Chilével Bakr szerint a bagdadi csúcs kudarca visszavonhatatlanná tenné a szakítást Nem várta meg november elsejét Japánban Teng kínai miniszterelnök-helyettes. Két nappal korábban hazautazott, tarsolyában a kínai—japán »'béke- és barátsági« szerződés ratifikációs okmányának egyik példányával A dátum csupán azért figyelemre méltó, mert épnen negyedszázada ezen a napon alakult meg a japán hadsereg, annak a hadseregnek az utódja, amely lángba borította Ázsiát annyi szenvedést és halált hozva Kínának. Szóval Teng nem várta meg ezt a napot de több mint egyhetes tokiói tartózkodása során eleget tett azért, hogy tiszteletbeli — képzeletbeli — vendégként ott legyen a katonai parádén. Egyetlen pillanatot, egyetlen hivatalos megnyilatkozást sem mulasztott el felhasználni arra, hogy érzékeltesse: Peking szándéka a japán—kínai kapcsolatok fejlesztésével az ázsiai erőegyensúly megbontása. Tokió felhasználása szovjetellenes célokra. Az ellen aligha lehetne kifogást emelni, hogy a két ázsiai ország lezárta múltjának — császári fogalmazással élve — »szerencsétlen szakaszát«; a japán—kínai szerződés elvben ugyanis a második világháború ázsiai frontjának egy terhes örökségét volt hivatva felszámolni. Ám már maga a szerződés ellen is gyanúperrel lehet élni, tekintve, hogy az rögzíti a kínai külpolitika kedvenc tételét — »a hegemo- nizmus« elleni harcot Ez — pekingi politikái nyelvezet szerint — egyenértékű a szovjetellenességgeL Igaz — . érvelnék Tokióban —, a szerződés azt is kimondja, hogy mindez nem érinti a felek harmadik országhoz fűződő viszonyát. Vagyis Japán — helyi értelmezés szerint — változatlanul fejleszteni kívánja kapcsolatait a Szovjetunióval Csakhogy általában a nemzetközi szerződések nem légüres térben születnék, termékei bizonyos Tomas Solis sajtótájékoztatója az előkészületekről A fasiszta elnyomástól megszabadult Spanyolország fővárosában, Madridban tartják meg november 9-e és 12-e között a chilei szolidaritási vd- lágkoníerecdát A haladó pártoknak, demokratikus társadalmi szervezeteknek és a nemzetközi élet kiemelkedő személyiségeinek — köztiik számos egyházi vezetőnek, Írónak — fórumot adó találkozó előkészületeiről számolt be szerdai sajtótájékoztatóján Tomas Solis, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a magyarországi chilei antifasiszta hizottság elnöke. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában lezajlott eszmecserén Tomas Solis elmondta, hogy a találkozó a Chilén kívül élő hazafiak tevékenységét koordináló római tanács, a spanyol társadalmi erők és nemzetközileg is elismert neves személyiségek közös erőfeszítésének eredménye. A világkonferenciára fontos időpontban kerül sor: erősödik a fasiszta Pinoohet-jtmtával szembeni belső ellenállás, miközben nem oldódik a rendszer nemzetközi elszigeteltsége sem. Pedig Pinochet propagandakampányával igyekezett a diktatúrát nemzetközileg elfogadtatni. — Pinocheték békességet teremtettek Chilében: a temető békességét! — mondotta Tomas Solis. Országunkban egymillió embernek nincs munkája, a többiek pedig éhbérért dolgoznak. A szétosztott földeket visszaadták a nagybirtokosoknak, tönkretették a kiskereskedőket, és a nemzeti ipart feláldozva a monopóliumok kezére játszanak, kölcsönöket vesznek föl — sajnos, kaphatnak —, s az országba érkező minden 100 dollárból 45-öt a nemzetközi imperializmust Hl SomogijiMplafJ szolgáló monopóliumoknak adnak jóvátételként Pinochet demokráciáról beszél, de nem engedi szabadon a politikai foglyokat és megakadályozza a határokon kívül élők hazaköltözését A legelemibb emberi ' és szabadságjogokat sárba tipró diktatúra ellen egyre erősödik a nemzetközi összefogás — mutatott rá a továbbiakban Tomas Solis. Nagy támogatást és erőt ad a haladó erők harcához a nemzetközi szolidaritás, mindenekelőtt a szocialista országok segítsége. A magyar nép, az MSZMP és a kormány önzetlen támogatását az országban és a határokon túl élő chileiek egyaránt nagyra értékelik. Ebben a helyzetben a chilei nép nagy várakozással tekint a madridi világkonferenciára. A tanácskozás nyomán eredményt várnak a chilei politikai foglyok kiszabadításának, az eltűntek fölkutatásának ügyében. A dél-amerikai országban remélik, hogy a világkonferencia részvevői bizottságot választanak, mely az ENSZ-közgyűlésen képviseli majd a chilei nép igazi érdekeit. Szeretnék azt is, hogy a világkonferencia járuljon hozzá az ismét kiújult chilei— argentin konfliktus mérsékléséhez, az esetleges fegyveres harc elkerüléséhez, hiszen egy helyi háború egyes- egyedül a nemzetközi imperializmus érdekeit szolgálná. A sajtótájékoztatón Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztály- vezetője kiemelte: minden magyar tánsadalmi szervezet támogatta a chilei szolidaritási világkonferencia összehívását. Népünk képviseletében Szentistványi Gyulánénak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével a napokban küldöttség utazik a spanyol fővárosba. HÍREK A VILÁGBÓL Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta Ikeda Cuneónak, a Japán—Magyar Baráti Társaság főtitkárának, a két ország közötti kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzésében szerzett kimagasló érdemeinek elismeréseként Rácz Pál külügyminiszté- riumi államtitkár Marij Ivanov bolgár külügyminiszter- •helyettessel október 31-től tegnapig Bulgáriában tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról. Függetlenné vált közép-európai idő szerint tegnap hajnali öt órakor a kis Karib-ten- geri sziget, Dominica. Az új független állam tagja marad a Brit Nemzetközösségnek, amely általában névleges köteléket jelent A francia nemzetgyűlés tegnap megszavazta a mintegy 4,6 milliárd frankos külügyi költségvetést Négy pokolgépes merényletet követtek el az utóbbi 24 órában Bastiában (Dél-Korzi- ka) a szakadár mozgalom tagjai. Pekingben tárgyal tegnap óta Jasszer Arafat különmeg- bízottja, Abu Al-Holl. Már átadta a PFSZ vezetőjének Hua Kuo-fenghez intézett üzenetét is. A thaiföldi törvényhozók az új alkotmánytervezetről folytatott vita után úgv hátároz- tak, hogy az országnak a jövőben kétkamarás parlamentje lesz. Washingtoni tárgyalások Már csak a részleteken dolgoznak Egyiptom „presztizsmentó” követelése Menahem Begin izraeli kormányfőnek Vance amerikai külügyminiszterrel, majd Carter elnökkel folytatott megbeszélései után az érintett felek igen bizakodóan nyilatkoztak az izraeli—egyiptomi békeszerződés közeli aláírásának lehetőségeiről. A dokumentumtervezetről tárgyaló küldöttséghez közelálló washingtoni források szerint rendeződtek az »alapvető nézeteltérések«, és most már csak a katonai meg a gazdasági részletek kidolgozása van hátra. »Alapvető nézeteltéréseken« az értendő, miként lehetne eleget tenni Egyiptom presz- tizsmentő követelésének, hogy a békeszerződés szövege valahol mondja ki az Harminc milliárd jennel járul hozzá évente Japán a területén állomásozó amerikai fegyveres erők költségeihez, a következő pénzügyi évtől — közölte Fukuda Takeo japán miniszterelnök. Több mint 900 ezer munka- nélkülit tartottak számon októberben az NSZK-ban — jelentette be az NSZK munkaügyi hivatala — tehát a munkaképes lakosság 3,9 százaléka volt munka nélkül. Pekingben több száz külföldi diák tüntetett tegnap a kínai oktatási minisztérium épülete előtt. Az egyetemisták — többségükben afrikaiak — egyik társuk kiutasítása ellen tiltakoztak. Hegynek ütközött a Fülöp- szigeteken gyakorlóreoülés közben az amerikai flotta tengeralattjáró-vadász légi alakulatának egyik sugárhajtású gépe. Senki sem élte túl a szerenccétlenséget. egyiptomi—izraeli különbé- kekötés és a Ciszjordániára meg Cázára vonatkozó Camp David-i keretmegállapodás végrehajtása közötti összefüggést, valamint a palesztin probléma rendezésére irányuló törekvést, s mindez olyan formában történjék, hogy Egyiptom erre való hivatkozással elháríthassa az arab meg a palesztin ügy elárulásának vádját, Izraelt pedig semmire sem kötelezze. A kairói A1 Ahram pénteki száma szerint az izraeli és az egyiptomi küldöttségnek sikerült kidolgoznia ilyen formulát, ezt egészen általános megfogalmazásban valószínűleg a készülő szerződés bevezető része fogja tartalmazni, a konkrétumokban eltérő álláspontokat pedig — a Camp David-i gyakorlathoz hasonlóan — külön levélváltásban fejti ki az egyiptomi és az izraeli fél. Nem mellékes probléma az sem, hogy megkapja-e Izrael az Egyesült Államoktól azt a több milliárdnyi összeget, amelyet a Sinai-félszigetről való kivonulásért »kártérítésként« követel. Washingtoni források szerint erről a kérdésről is szó volt Begin New York-i megbeszélésein, amelyeket követően az izraeli miniszterelnök a békeszerződés közeli aláírásáról beszélt az újságíróknak. A kairói A1 Ahram pénteken ugyancsak azt írta, hogy a szerződést néhány napon belül aláírja1- Alátámasztják ezt azok a ingtoni és Tel Aviv-i hír :, hogy Weizman hadi' űszter, a Washingtonba. , . i-gyaló izraeli küldöttség tagja már visszarepült Tel Avivba — tájékoztatni a kormányt a fejleményekről, s már nem is fog visszatérni Washingtonba. nemzetiköri törékvéselraek, egyben formálói is azoknak. Így van ez ebben az esetben is, s a szerződés veszélyeit igazából csak cikkor ismerhetjük fel, ha e törekvésekkel együtt vizsgáljuk. Kínai részről Japánt több szempontból is igen nagyra értékelik: a szigetország kivételes szerep^ játszhat a kínai gazdaság és hadiipar, a hadsereg modernizálásában. Japán, mint a vezető tőkés hatalmak egyike, képes arra, hogy a legmodernebb berendezéseket, technológiát szállítsa a kínai tervek végrehajtásához. Nemcsak a földrajzi közelség könnyíti ezt meg, hanem az is, hogy lényegében a hetvenes évek elejétől Tokiónak kulcsszerepe volt a kínai nehézipar fejlesztésében. Jelenleg Japán Kína első számú külkereskedelmi partnere. Továbbá hatalmas pénzügyi feleslegei miatt Japán az az ország, amely nagy összegű, kedvező feltételű hiteleket adhat. Kína fontos célja még, hogy Japánt bevonja saját globális szovjetellenes terveibe, megakadályozza a szovjet—japán kapcsolatok normális fejlődését, s egyfajta érdekközösség kialakításával erősítse befolyását a Távol-Keleten és Délkelet- Ázsiában. Ebbe — kínai felfogás szerint — belefér a japán sovinizmus és milita- rizmus feltámasztása is. Csak így érthető meg, hogy Kína, amely oly sokáig hevesen ostorozta az újjáéledő japán mdlitarizmust, manapság pártfogójává lépett elő. Japán szemszögből kicsit bonyolultabb a kérdés. Igaz, a japán nagytőke régi álmának megvalósulását, a kínai piac meghódítását véli megvalósulni. A roham a kínai igények kielégítéséért, s természetesen a haszonért már megindult Tokió igyekszik kihasználni a többi tőkés vetélytárssal szembeni előnyét. Ma már csak kevesen emlékeznek rá: sokáig úgy tűnt, hogy a japán vezetés el kívánja kerülni a Kína által Japánra kiosztott szerep eljátszását meg akarja őrizni nemzetközi mozgásszabadságát. Pedig a realitások éppen azt követelték volna, hogy Japán roppant gazdasági súlya birtokában elkerülje a hirtelen világpolitikai- és gazdasági szerepvállalással járó veszélyeket A jelekből ítélve azonban ez mind kevésbé sikerül. Jóllehet Tokióban változatlanul »minden oldalú« diplomáciáról beszélnek, erősödik azoknak az erőiknek a nyomása, amelyek Japán nemzetközi tekintélyét nem tudják elképzelni katonai szerepvállalás nélkül. Sok tényező összejátszásáról van szó. így a gyökeresen. soha ki nem irtott militarizmus hatásáról, a hadiiparban érdekelt tőkés csoportok táma- dásáróL E tekintetben nagyon fontos tényező az amerikai magatartás is, amely egyértelműen a hadseregfejlesztésre ösztönzi Japánt S ha igaz is, hogy az Egyesült Államoknak megvannak a sajátos érdekei mind Japán, mind Kína irányában, egyáltalán nem ellenzője, hanem szorgalmazója volt a japán—kínai kapcsolatok fejlesztésének. »Amikor Tokióban kicserélték a japán—kínai szerződés okmányait. Washingtonban igen elégedettek lehettek. Három évvel azután, hogy összeomlott az Egyesült Államok hatalma Ázsia egyik szögletében, változatlanul erős az amerikai pozíció a legfontosabb küzdőtéren« — így írt a The Washington Post című napilap. összességében tehát ezek a körülmények határozzák meg a japán—kínai szerződés jellegét. És jelzik hosszú távú veszélyeit — Ázsia békéjére és stabilitására. Z. L
