Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

Több mint tízezer diák Szovjet—vietnami tárgyalások Egy kínai Japánban tüntetett Határozott szándékuk a béke és biztonság megszilárdítása X Dana Iráni hírügynökség «zerlnt több mint tízezer diák tüntetett csütörtökön a tehe- ráni egyetem előtt. A békés megmozdulásnak a rendőrség brutális beavatkozással vetett véget : könnyfakasztó bombá­kat és vízágyúkat vetett be a tömeg szétoszlatására, úgy, hogy — a szemtanúk szerint — többen megsérültek. Hat fiatalt letartóztattak. Felvonulás volt Abadanban Is. A megmozdulást irányító vallási vezetők tizennégy pon­tos kiáltványt tettek közzé. Legfontosabb követeléseik: a nagyvá ros ok ba n bevezetett rendkívüli állapot megszünte­tése, a titkosszolgálat (Savak) feloszlatása, az összes politikai foglyok szabadonbocsátása, a külföldi tanácsadók kiutasítá­sa, a véleménnyilvánítás és a gyülekezés jogának szavatolá­sa, a vallási intézmények tisz­teletben tartása és a politikai számüzöttek visszatérésének b'ztosítása. Az abadáni törvényszék bí­rái üzenetben tiltakoztak a kormányfőnél és az igazság­ügyi miniszternél amiatt, hogy egyes elemek — arra hivatkozva, hogy a kormány mögöttük áll — az utóbbi na­pokban több városban meg­támadták a bíróságok épüle­teit és dokumentumokat éget­tek eL Az üzenetet aláíró ti­zenöt bíró leszögezte: ha a kormány nem hoz intézkedé­seket a bíróságok megvédésé­re, a kollégáikkal való szoli­daritás jeléül beszüntetik munkájukat. (MTI) I Pénteken Moszkvában befe­jeződtek a tárgyalások a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köztársaság párt­ós kormányküldöttsége között. A szovjet küldöttséget Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter- elnök vezette, a vietnami párt- és kormányküldöttséget pedig Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Pham Van Dong, a párt po­litikai bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke. A pénteki megbeszélésen folytatták az eszmecserét a szovjet—vietnami politikai, gazdasági és kulturális együttműködés kérdéseiről. Megállapították, hogy a Szov­jetunió és a Vietnami Szocia­lista Köztársaság barátságá­nak állandó erősödése a célok és az érdekek azonosságára, a marxizmus—leninizmus szi- . lárd alapjára, a szocialista internacionalizmusra épül, s nemcsak a szovjet és a viet­nami nép létérdekeinek felel meg, hanem minden olyan nép érdekének is, amely a békés és független fejlődés, a társadalmi haladás híve. A szovjet küldöttséget (jobbról) Leonyid Brezsnyev vezet­te, a vietnami delegációt Le Duan (balról, az előrehajló), a VKP KB főtitkára. (Telefotón érk. — TASZSZ—MTI—KS) A bagdadi csúcstalálkozó Arab egység, „most yagy sóba” A nemzetközi kérdések megvitatása során mindkét fél leszögezte: határozott szándéka, hogy elősegítse a béke és a biztonság megszi­lárdítását mind Ázsiában, mind a világ összes többi ré­szén. Állást foglalnak az ál­lamok közötti békés együtt­működés mellett, a nemzet­közi feszültség enyhítésének elmélyítése és szélesítése mel­lett. A tárgyalásokról közös köz­leményt adnak ki, Pénteken délelőtt ünnep lérvén a Bagdadban összegyűlt arab államfők, illetve meg­bízottaik — értesülések szerint — csak magánjellegű eszme­cseréket folytattak. Az előző esti ünnepélyes megnyitót a nyilvánosság bevonásával tartották. A rádió és a tv egyenesben közvetítette Ah­med Hasszán Al-Bakr iraki államfőnek, a csúcs egyhan­gúlag megválasztott elnökének beszédét. Az arab egységet Illetően Al-Bakr beszéde a »-most vagy soha« mottó jegyében fogant. Értésre adta, hogy ennek az egységnek egy kö­zös »minimum« körül kell kibontakoznia, amelynek lé­nyegi tartalmát a Camp Da- vdd-i megállapodásoktól való teljes elhatárolódás adná meg. Más szóval: a csúcson jelenlévőknek kötelezniük kell magukat, hogy nem ad­ják fel egyoldalúan a harcot Izraellel szemben, nem fordí­tanak hátat a palesztin jo­goknak. — I1» e tekintetben nem lesz egyetértés — mondotta az iraki elnök —, tartóssá vá­lik az arab világ megosztott­sága, kialakul egy Szadat- barát és egy Szadat-ellenes tábor, minthogy előbb-utóbb mindenkinek »igen«-t vagy »nem«-et kell mondania a szadati politikára Szolidaritás Chilével Bakr szerint a bagdadi csúcs kudarca visszavonhatat­lanná tenné a szakítást Nem várta meg november elsejét Japánban Teng kínai miniszterelnök-helyet­tes. Két nappal korábban hazautazott, tarsolyában a kínai—japán »'béke- és ba­rátsági« szerződés ratifiká­ciós okmányának egyik pél­dányával A dátum csupán azért figyelemre méltó, mert épnen negyedszázada ezen a napon alakult meg a ja­pán hadsereg, annak a had­seregnek az utódja, amely lángba borította Ázsiát annyi szenvedést és halált hozva Kínának. Szóval Teng nem várta meg ezt a napot de több mint egyhetes tokiói tartóz­kodása során eleget tett azért, hogy tiszteletbeli — képzeletbeli — vendégként ott legyen a katonai parádén. Egyetlen pillanatot, egyetlen hivatalos megnyilatkozást sem mulasztott el felhasz­nálni arra, hogy érzékeltes­se: Peking szándéka a ja­pán—kínai kapcsolatok fej­lesztésével az ázsiai erő­egyensúly megbontása. Tokió felhasználása szovjetellenes célokra. Az ellen aligha le­hetne kifogást emelni, hogy a két ázsiai ország lezárta múltjának — császári fogal­mazással élve — »szerencsét­len szakaszát«; a japán—kí­nai szerződés elvben ugyan­is a második világháború ázsiai frontjának egy terhes örökségét volt hivatva fel­számolni. Ám már maga a szerződés ellen is gyanúperrel lehet élni, tekintve, hogy az rög­zíti a kínai külpolitika ked­venc tételét — »a hegemo- nizmus« elleni harcot Ez — pekingi politikái nyelvezet szerint — egyenértékű a szovjetellenességgeL Igaz — . érvelnék Tokióban —, a szerződés azt is kimondja, hogy mindez nem érinti a felek harmadik országhoz fűződő viszonyát. Vagyis Ja­pán — helyi értelmezés sze­rint — változatlanul fejlesz­teni kívánja kapcsolatait a Szovjetunióval Csakhogy ál­talában a nemzetközi szer­ződések nem légüres térben születnék, termékei bizonyos Tomas Solis sajtótájékoztatója az előkészületekről A fasiszta elnyomástól meg­szabadult Spanyolország fővá­rosában, Madridban tartják meg november 9-e és 12-e kö­zött a chilei szolidaritási vd- lágkoníerecdát A haladó pár­toknak, demokratikus társa­dalmi szervezeteknek és a nemzetközi élet kiemelkedő személyiségeinek — köztiik számos egyházi vezetőnek, Író­nak — fórumot adó találkozó előkészületeiről számolt be szerdai sajtótájékoztatóján Tomas Solis, a Chilei Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának tagja, a magyarországi chilei antifasiszta hizottság el­nöke. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházában lezajlott eszmecserén Tomas Solis elmondta, hogy a találko­zó a Chilén kívül élő hazafiak tevékenységét koordináló ró­mai tanács, a spanyol társadal­mi erők és nemzetközileg is elismert neves személyiségek közös erőfeszítésének eredmé­nye. A világkonferenciára fontos időpontban kerül sor: erősödik a fasiszta Pinoohet-jtmtával szembeni belső ellenállás, mi­közben nem oldódik a rend­szer nemzetközi elszigeteltsége sem. Pedig Pinochet propa­gandakampányával igyekezett a diktatúrát nemzetközileg el­fogadtatni. — Pinocheték békességet te­remtettek Chilében: a temető békességét! — mondotta To­mas Solis. Országunkban egy­millió embernek nincs munká­ja, a többiek pedig éhbérért dolgoznak. A szétosztott földe­ket visszaadták a nagybirtoko­soknak, tönkretették a kiske­reskedőket, és a nemzeti ipart feláldozva a monopóliumok kezére játszanak, kölcsönöket vesznek föl — sajnos, kaphat­nak —, s az országba érkező minden 100 dollárból 45-öt a nemzetközi imperializmust Hl SomogijiMplafJ szolgáló monopóliumoknak ad­nak jóvátételként Pinochet demokráciáról beszél, de nem engedi szabadon a politikai foglyokat és megakadályozza a határokon kívül élők haza­költözését A legelemibb emberi ' és szabadságjogokat sárba tipró diktatúra ellen egyre erősödik a nemzetközi összefogás — mutatott rá a továbbiakban Tomas Solis. Nagy támoga­tást és erőt ad a haladó erők harcához a nemzetközi szoli­daritás, mindenekelőtt a szo­cialista országok segítsége. A magyar nép, az MSZMP és a kormány önzetlen támogatá­sát az országban és a hatá­rokon túl élő chileiek egy­aránt nagyra értékelik. Ebben a helyzetben a chi­lei nép nagy várakozással tekint a madridi világkonfe­renciára. A tanácskozás nyomán eredményt várnak a chilei politikai foglyok kiszabadítá­sának, az eltűntek fölkutatá­sának ügyében. A dél-ameri­kai országban remélik, hogy a világkonferencia részvevői bizottságot választanak, mely az ENSZ-közgyűlésen képvi­seli majd a chilei nép igazi érdekeit. Szeretnék azt is, hogy a vi­lágkonferencia járuljon hoz­zá az ismét kiújult chilei— argentin konfliktus mérsék­léséhez, az esetleges fegyve­res harc elkerüléséhez, hi­szen egy helyi háború egyes- egyedül a nemzetközi impe­rializmus érdekeit szolgálná. A sajtótájékoztatón Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztály- vezetője kiemelte: minden magyar tánsadalmi szervezet támogatta a chilei szolidaritá­si világkonferencia összehí­vását. Népünk képviseletében Szentistványi Gyulánénak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésé­vel a napokban küldöttség utazik a spanyol fővárosba. HÍREK A VILÁGBÓL Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta Ikeda Cuneónak, a Japán—Magyar Baráti Tár­saság főtitkárának, a két or­szág közötti kulturális kap­csolatok szorosabbra fűzésé­ben szerzett kimagasló érde­meinek elismeréseként Rácz Pál külügyminiszté- riumi államtitkár Marij Iva­nov bolgár külügyminiszter- •helyettessel október 31-től tegnapig Bulgáriában tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról. Függetlenné vált közép-eu­rópai idő szerint tegnap haj­nali öt órakor a kis Karib-ten- geri sziget, Dominica. Az új független állam tagja marad a Brit Nemzetközösségnek, amely általában névleges kö­teléket jelent A francia nemzetgyűlés teg­nap megszavazta a mintegy 4,6 milliárd frankos külügyi költségvetést Négy pokolgépes merényle­tet követtek el az utóbbi 24 órában Bastiában (Dél-Korzi- ka) a szakadár mozgalom tag­jai. Pekingben tárgyal tegnap óta Jasszer Arafat különmeg- bízottja, Abu Al-Holl. Már át­adta a PFSZ vezetőjének Hua Kuo-fenghez intézett üzene­tét is. A thaiföldi törvényhozók az új alkotmánytervezetről foly­tatott vita után úgv hátároz- tak, hogy az országnak a jö­vőben kétkamarás parlament­je lesz. Washingtoni tárgyalások Már csak a részleteken dolgoznak Egyiptom „presztizsmentó” követelése Menahem Begin izraeli kor­mányfőnek Vance amerikai külügyminiszterrel, majd Car­ter elnökkel folytatott megbe­szélései után az érintett fe­lek igen bizakodóan nyilat­koztak az izraeli—egyiptomi békeszerződés közeli aláírásá­nak lehetőségeiről. A doku­mentumtervezetről tárgyaló küldöttséghez közelálló wa­shingtoni források szerint ren­deződtek az »alapvető nézet­eltérések«, és most már csak a katonai meg a gazdasági részletek kidolgozása van hátra. »Alapvető nézeteltéréseken« az értendő, miként lehetne eleget tenni Egyiptom presz- tizsmentő követelésének, hogy a békeszerződés szöve­ge valahol mondja ki az Harminc milliárd jennel já­rul hozzá évente Japán a te­rületén állomásozó amerikai fegyveres erők költségeihez, a következő pénzügyi évtől — közölte Fukuda Takeo japán miniszterelnök. Több mint 900 ezer munka- nélkülit tartottak számon ok­tóberben az NSZK-ban — je­lentette be az NSZK munka­ügyi hivatala — tehát a mun­kaképes lakosság 3,9 százalé­ka volt munka nélkül. Pekingben több száz kül­földi diák tüntetett tegnap a kínai oktatási minisztérium épülete előtt. Az egyetemisták — többségükben afrikaiak — egyik társuk kiutasítása ellen tiltakoztak. Hegynek ütközött a Fülöp- szigeteken gyakorlóreoülés közben az amerikai flotta tengeralattjáró-vadász légi alakulatának egyik sugárhaj­tású gépe. Senki sem élte túl a szerenccétlenséget. egyiptomi—izraeli különbé- kekötés és a Ciszjordániára meg Cázára vonatkozó Camp David-i keretmegállapodás végrehajtása közötti összefüg­gést, valamint a palesztin probléma rendezésére irá­nyuló törekvést, s mindez olyan formában történjék, hogy Egyiptom erre való hi­vatkozással elháríthassa az arab meg a palesztin ügy el­árulásának vádját, Izraelt pe­dig semmire sem kötelezze. A kairói A1 Ahram pénte­ki száma szerint az izraeli és az egyiptomi küldöttségnek sikerült kidolgoznia ilyen for­mulát, ezt egészen általános megfogalmazásban valószínű­leg a készülő szerződés bevezető része fogja tartal­mazni, a konkrétumokban el­térő álláspontokat pedig — a Camp David-i gyakorlathoz hasonlóan — külön levélvál­tásban fejti ki az egyiptomi és az izraeli fél. Nem mellékes probléma az sem, hogy megkapja-e Izrael az Egyesült Államoktól azt a több milliárdnyi összeget, amelyet a Sinai-félszigetről való kivonulásért »kártérítés­ként« követel. Washingtoni források szerint erről a kér­désről is szó volt Begin New York-i megbeszélésein, ame­lyeket követően az izraeli mi­niszterelnök a békeszerződés közeli aláírásáról beszélt az újságíróknak. A kairói A1 Ahram pénte­ken ugyancsak azt írta, hogy a szerződést néhány napon belül aláírja1- Alátámasztják ezt azok a ingtoni és Tel Aviv-i hír :, hogy Weiz­man hadi' űszter, a Wa­shingtonba. , . i-gyaló izraeli küldöttség tagja már visszare­pült Tel Avivba — tájékoz­tatni a kormányt a fejlemé­nyekről, s már nem is fog visszatérni Washingtonba. nemzetiköri törékvéselraek, egyben formálói is azoknak. Így van ez ebben az eset­ben is, s a szerződés veszé­lyeit igazából csak cikkor is­merhetjük fel, ha e törek­vésekkel együtt vizsgáljuk. Kínai részről Japánt több szempontból is igen nagyra értékelik: a szigetország ki­vételes szerep^ játszhat a kínai gazdaság és hadiipar, a hadsereg modernizálásá­ban. Japán, mint a vezető tőkés hatalmak egyike, képes arra, hogy a legmodernebb berendezéseket, technológiát szállítsa a kínai tervek vég­rehajtásához. Nemcsak a földrajzi közelség könnyíti ezt meg, hanem az is, hogy lényegében a hetvenes évek elejétől Tokiónak kulcsszere­pe volt a kínai nehézipar fejlesztésében. Jelenleg Ja­pán Kína első számú külke­reskedelmi partnere. Továb­bá hatalmas pénzügyi feles­legei miatt Japán az az or­szág, amely nagy összegű, kedvező feltételű hiteleket adhat. Kína fontos célja még, hogy Japánt bevonja saját globális szovjetellenes ter­veibe, megakadályozza a szovjet—japán kapcsolatok normális fejlődését, s egy­fajta érdekközösség kialakí­tásával erősítse befolyását a Távol-Keleten és Délkelet- Ázsiában. Ebbe — kínai fel­fogás szerint — belefér a japán sovinizmus és milita- rizmus feltámasztása is. Csak így érthető meg, hogy Kína, amely oly sokáig he­vesen ostorozta az újjáéledő japán mdlitarizmust, manap­ság pártfogójává lépett elő. Japán szemszögből kicsit bonyolultabb a kérdés. Igaz, a japán nagytőke régi álmá­nak megvalósulását, a kí­nai piac meghódítását véli megvalósulni. A roham a kínai igények kielégítéséért, s természetesen a haszonért már megindult Tokió igyek­szik kihasználni a többi tő­kés vetélytárssal szembeni előnyét. Ma már csak keve­sen emlékeznek rá: sokáig úgy tűnt, hogy a japán ve­zetés el kívánja kerülni a Kína által Japánra kiosztott szerep eljátszását meg akar­ja őrizni nemzetközi moz­gásszabadságát. Pedig a re­alitások éppen azt követel­ték volna, hogy Japán rop­pant gazdasági súlya birto­kában elkerülje a hirtelen világpolitikai- és gazdasági szerepvállalással járó veszé­lyeket A jelekből ítélve azonban ez mind kevésbé si­kerül. Jóllehet Tokióban vál­tozatlanul »minden oldalú« diplomáciáról beszélnek, erő­södik azoknak az erőiknek a nyomása, amelyek Japán nemzetközi tekintélyét nem tudják elképzelni katonai szerepvállalás nélkül. Sok tényező összejátszásáról van szó. így a gyökeresen. soha ki nem irtott militarizmus ha­tásáról, a hadiiparban érde­kelt tőkés csoportok táma- dásáróL E tekintetben na­gyon fontos tényező az ame­rikai magatartás is, amely egyértelműen a hadseregfej­lesztésre ösztönzi Japánt S ha igaz is, hogy az Egyesült Ál­lamoknak megvannak a sajá­tos érdekei mind Japán, mind Kína irányában, egyáltalán nem ellenzője, hanem szor­galmazója volt a japán—kí­nai kapcsolatok fejleszté­sének. »Amikor Tokióban ki­cserélték a japán—kínai szerződés okmányait. Wa­shingtonban igen elégedettek lehettek. Három évvel az­után, hogy összeomlott az Egyesült Államok hatalma Ázsia egyik szögletében, vál­tozatlanul erős az amerikai pozíció a legfontosabb küz­dőtéren« — így írt a The Washington Post című napi­lap. összességében tehát ezek a körülmények határozzák meg a japán—kínai szerződés jel­legét. És jelzik hosszú tá­vú veszélyeit — Ázsia béké­jére és stabilitására. Z. L

Next

/
Thumbnails
Contents