Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

Kerék hrtre versef f' — Rézholdak, réznapok Lankadt szárnyú harangszó verde® * tűzfalaik közt Kapkodva hűtlenül' [élcsavargó madarai után kék semmibe markol a fa. Keringenek rézholdak, [réznapok. Jegenyék meszelt-fehér oszlopai tartják [fegyelmezetten a rogyni-készülő boltozatot. A kertek, mezők [rozsdavérben. Kikericsek lila gyertyái lobognak a nyár holtteteme fölött. Szél köhécsel, mogorva szerzetes, mormog foga közül: Látjátok feleim. Balassi halála A kéz a kardforgatáshoz szokott szorítja görcsösen még a pennát fuldokló a szalmaszálat A lá b merő üszők vér EZT ÉN AKARTAM ÍGY [URAM DE HA VAN BENNED [IRGALOM ENGEDD HOGY [BEFEJEZZEM EZT [A ZSOLTÁRT Kairtondy Száz éves lenne, ha..., két­százéves lenne, ha... — szoktuk mondani az emléke­zetre érdemes emberek szü­letési évfordulóján, hogy a jelenben élők számára fel- foghatóvá, érzékletessé te­gyük az eltelt időt. Szomo­rú az, ha ez az idő az ember­életbe, az átlagos életkorba bőven beleférhetne. Kamon- dy László ötvenéves lenne, ha élne. S több mint öt éve halott. Nagy reményekre jogosító írói pályája korán indult, alig h iszéves korában publikálta első novelláit. S első komoly sikerét pedig az ötvenes évek közepén aratta. Verekedők című novellájával kihívta az akkori szűklátókörű iroda­lompolitikusok támadását — és kivívta a közvélemény el­ismerését. Az Emberavatás című antológiával 1953-ban jelentkező nagy prózaíró- jellegzetes képviselőjeként tartjuk számon. Ez a nemzedék a sematizmus nyo­masztó évei után a valóság újrafölfedezésóre, a beszűkült esztétikai és társadalomszem­lélet szélesítésére, a magyar próza megújítására vállalko­zott. Kamondy László azok közé tartozott, akik hittek az iro­dalom közvetlen társadalmi küldetésében. Együtt léleg­zett és mozgott a társadalmi változásokkal, tevékeny részt vállalt az ember belső felsza­badításáért, az egyes embe­ren kívüli viszonyok ember­arcúvá formálásáért folytatott küzdelemben. A nagy társadalmi átalaku­lások, történelmi konfliktu­sok ábrázolásakor is az em­ber áll noveláinak, kisregé­nyeinek középpontjában. Fölkészült, míves író volt, ha életműve nem is lendült föl a várt csúcsokig. Halálakor pályatársa, Sza- k r.iyi Károly így búcsúztat­ta: »Fegyverével, a tollal el­szántan küzdött, új és új mó­dot keresett az eredménye­sebb harchoz. A tisztességte­lenség minden kis tűzfészkét ki akarta irtani, fel akarta szabadítani az emberiség tere- t>ét... Csak a becsületes harc­hoz értett, az pedig felemész­tette erejét. De azért mindig és mindig, végső erőfeszítésé­vel is a frontvonalban ma­radt-«. K amondy László harcosok közül való volt. Sajnálhatjuk, hogy saját elhatározásából és liven fiatalon abbahagyta a harcot. A. J. Márffy Ödön emlékezete Kivételes fogékonyság a szépség Iránt Száz éve — 1878. november 30-án — született Márffy Ödön, a magyar művészeti élet kiemelkedő egyénisége. Pályája elején tökéletesen be­illeszkedett abba a forrongó, eleven szellemi légkörbe, amely Budapesten az első vi­lágháború előtt kialakult. A Nyolcak festőcsoport tagja­ként konstruktív szemléletű, erőteljes színvilágú, robbané­kony dinamikájú képeket fes­tett. A századforduló „reform- nemzedékének” tagja; 1913- ban másakkal együtt tiltako­zik a Népszava szerkesztői­nek letartóztatása ellen, s Öuarckcp a kertben Pipacsok 1919-ben aktívan részt vesz a Tanácsköztársaság művészeti életének megszervezésében. Belső békéjét és képeinek stiláris kiegyensúlyozottságát szinte zökkenőmentesen tud­ja összeegyeztetni a tizes évek társadalmi küzdelmei­vel, a hamvas színeket szilárd kompozícióra való törekvés­sel. A húszas évektől művé­szete „konszolidálódott”, s a további négy évtized során kialakult az a jellegzetes élet­út, amely Márffyt a harmónia és az életöröm festőjévé avat­ta. Életműve a vizuális öröm és gyönyörködés kimeríthe­tetlen forrása. Olyan termé­szetű képi világ, amely a lát­vány igézetével ejt rabul, a színek villódzásával, a festék­ből szőtt fátyolszerű felüle­tek vibráló, lüktető érzékisé­gével. A szépség iránti kivé­teles fogékonyságáról egysze­rű témájú képek vallanak: elmélázó szép nők, rezgő lom­bú fák, hamvas gyümölcs­Sakktábla, két figurával Dobai Péter többműfajú al­kotó. Versekkel kezdett, mi­közben filmmel is foglalko­zott, s nagy sikere volt regé­nyeinek is. Új kötete, a Sakk­tábla, két figurával novellás- kötet. Dobai nem szenvedé­lyesen ábrázol, hősei ugyan­akkor nem antihősök, csupán olyan emberek, kik a velük történt eseményeket tudomá­sul veszik. Ha döntenek vala­miben, úgy érzik ez sorsuk természetes velejárója, s nem érdemel különösebb figyel­met. Dobai nem szeretettél vagy gyűlölettel ábrázol, ha­nem tárgyiasan közöl, ír le egy embert, egy találkozást, e°y élethelyzetet. Nincs miért és hogyan, a döntés látszóla­gos biztonsága mögött csupán kötelesség van; önként vál­lalt vagy ráruházott. A novellák szereplői egye­dül vannak, közösség, vezető kéz vagy emberi melegség nélkül. Dobai ugyanakkor — épp oly hidegen, ahogyan á dolog természete is — bemu­tatja az emberi kapcsolatok­ban a képmutatást, a látsza­tot, a belső érzelemvilág si­várságát Érezzük, az a te­herautósofőr, aki részeges ap­jának akar ajándékot venni, tele van szeretettel környeze­te iránt. Van célja, akarata, kitartása, csak éppen jó ked­ve nincs ; »csinálja az életét«, mint egy olyan feladatot, amihez alig van köze. »Kiűzetésben élünk, nem a vallás, hanem az identitás ér­telmében« — írja a szerző a kötet ajánló soraiban. csendéletek, fodrozódó kék víztükrök és futkározó lo­vak .., Páratlan könnyedség­gel és virtuozitással megjele­nített „ábrájuk” belső feszült­séget, visszafogott erőt sugá­roz. Bencze József Őszi strófa Árva minden fészek, gólya sincs a réten; túl az Óceánon száll a gólyaálam. Fáradtak a tücskök sárgult őszi mályván. Fakopácsok csőre cseng csak, mint a csákány. Viktor Pitigoi Harcos kiállás mi igazgatónk rendkí­vüli ember. Bátorsága, elvhűsége minden di­cséretet megérdemel. Ha igaz ügyért kell kiállni valahol — nyugodtak lehetnek! —, nem csalatkoznak benne. Egyszer valamelyik boltból reklamáció érkezett, hogy az általunk szállított ingekről azonmód lepattannak a gom­bok. — Lepattannak a gombok?! — csikorgatta a fogát az igazgatónk, és a szeme villá­mokat szórt. — Majd adok én nekik gombokat! írja fiam. »Hivatkozással ilyenésilycn számú levelükre közöljük, hogy csodálkozunk, sót mi több, fel vagyunk háborodva az önök rágalmain. Hogy a jövőben ez meg ne ismétlőd­hessék, felhívjuk figyelmüket a következőkre: 1. A gombok, amelyeket ki­fogásolnak, kifogástalan mi­nőségűek, és önöknek is tet­szettek, amikor az ingektől függetlenül látták. 2. A cérnáról nincs mit mondanunk, mivel olyan jó\ minőségű, hogy akár operá­ciónál is alkalmazható. 3. A kifogásolt gombokat az ingekre a legmodernebb gépekkel varrtuk fel.* Végezetül vállalatunk veze­tője rámutatott, hogy az ilyen aljas rágalmak ellen panaszt emelhetünk felsőbb hatósá­gainknál, tiltakozhatunk a központi és a megyei lapok, folyóiratok hasábjain, a rá­dióban, a tv-ben, a KNEB- nél. — Most aztán reklamálhat­nak! — mondta elégedetten, amikor továbbítottuk a vá­laszt. Néhány nap múlva azonban újabb levelet kaptunk — ez alkalommal egy másik bolt­ból, egy másik városból. — Már. megint a gombok?! — üvöltött fel az igazgató, mintha áramütés érte volna. — Nyilván az előbbiek her­gelték fel őket ellenünk. Kéthetes alapos nyomozás után — amit maga Sherlock Holmes vagy Maigret felügye­lő is megirigyelhetett volna — kiderítette, hogy az első bolt­vezető unokahuga sógorának a testvéröccse a másik bolt­vezető szomszédja nagybáty­jának a veje. — Napnál világosabb, hogy klikkel van dolgunk! — nyi­latkozott igazgatónk. — De semmi vész, majd én elve­szem a kedvüket a klikezés- től! Ezúttal a választ már ü-- védi közreműködéssel szer­kesztettük meg. A levél cél­zásokat tett az egyéni és a közmorálra, továbbá tartal­mazta a BTK megfelelő cik­kelyeit. Pár napig csend volt, ám hamarosan megint levelek érkeztek: két újabb bolt tett panaszt, hogy szakadnak a gombok. — Gyalázatos összeeskü­vés! — mint akf eszét vesz­tette, bődült el az igazgató. — Egyik a másikat hecceit H magyar tinjomány arcfcépcsamokáb61 Bozóky László akadémikus A professzorok dolgozószo­bája valóságos tudomány- történeti múzeum: a magyar sugárfizika múltját bemu­tató készülékek mindenfelé. A múlt és a jelen sajátos egysége: e régi műszerek között születnek a legújabb rákellenes berendezések öt­letei ... Az ősz hajú, rokonszenves arcú tudós 67 éve született Nagyváradon, pedagógus­családban. 1923-ban költözött a család Felsögödre, majd 1946 óta él a fővárosban. Pálvaindíttatására talán a tanár édesapa is hatással volt: a Pázmány Péter Tu­dományegyetem elvégzése után 1935-ben kapott Bozóky László matematika—fizika­tanári diplomát. 1936-ban doktorált fizikából, moleku­la-spektroszkópiával foglal­kozott Tudományos ered­ményei közül máig is talán erre a legbüszkébb; hiszen a rohamléptekkel fejlődő tu­domány körében igencsak ritka dolog, hogy egy negy­ven évvel ezelőtti téma, mé­rési eredmények ma is sze­repelnek az aktuális szak- irodalomban, jobbat azóta sem dolgoztak ki. A Műegyetemen dolgozott a harmincas években, fize­tésnélküli tanársegédként Wolff Károly, a Rókus kór­ház akkori igazgatója kért az egyetemről egy jó fizikust — a választás rá esett Így került a Bakáts térre, az Eötvös Lóránd Rádium- és Röntgenintézetbe, »a fizikai gyógyítás házába«, amely akkor Európa öt legkorsze­rűbb ilyen intézete közé számított 42 éve dolgozik az intézetben, illetve jogutódjá­ban, az Országos Onkológiai Intézetben. (1952-ben kerül­tek át Budára, amikor »ki­nőtték« a Bakáts téri épüle­tet.) Az Intézet átkerülésének évében két jelentős fordulat is történt Bozóky László éle­tében: az intézet tudomá­nyos osztályának vezetőjévé nevezték ki, és addigi mun­kássága alapján odaítélték a kandidátusi címet A tudományok doktora cí­met 1963-ban szerezte meg, értekezésének címe: A szórt gammasugárzás dóziseloszlá- sának alapvető összefüggé­sét A vizsgált téma a gya­korlati sugárgyógyítás egyik fontos területe: a nagyobb aktivitású sugárforrások ese­tén a kezelőszemélyzetet vé­dőréteg óvja a direkt sugár­zásoktól. Viszont a szétszóró­dó, és főleg a falakról visz- szaverődő sugarak ellen is védekezni kell. E védekezés fontos feltétele annak isme­rete, hogy hogyan oszlanak el a visszavert sugarak. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban válasz­totta Bozóky Lászlót levele­ző tagjai sorába. Székfoglaló­jában doktori értekezésének bővített változatával foglal­kozott: a szóródási jelensé­gek szerepével a fotonsugár­zások dozimentriájában. Egy sor fontos társadami- szakmai közéleti tisztséget is betölt: 1954 óta a MTESZ ellenünk. De rendben van: ha hadakozni akarnak, hát le­gyen háború. Mikor legközelebb egyszer­re húrom reklamáció is befu­tott, külön státust nyitottunk egv új gépírónö részére, aki­nek az volt az egyetlen fela­data, hogy lebonyolítsa gomb­ügyben a levelezést a boltok­kal, ég ennél is fontosabb lépés volt a vállalat­nál a genealógiai osz­tály megszervezése. Hiszen fel kellett deríteni az összes ingbolt valamennyi dolgozó­jának rokonsági viszonyait — hetediziglen! Egyszer, amikor már mind­nyájan alig álltunk a láb un­ióm a kimerültségtől, várat­lan ötletem támadt. — Nem lehetne végül is egy kicsit erősebben felvarr- ni azokat a gombokat? — kérdeztem. Az igazgatónk hidegen mért végig: — Ügy látom, belőled soha­sem lesz jó vezető — a töme­gek uszályába kerültél. Románból fordította: Zabemszky László Radiológiai Társaságának el­nöke, az Eötvös Loránd Fi­zikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportjának is ő az el­nöke, csakúgy, mint a Ma­gyar Biológiai Társaság or­vos—fizikai szekciójának. Az 1966-ban Rómában megala­kult Nemzetközi Sugárvédel­mi Társulatnak tíz éven át egyedüli szocialista ország­beli tagja volt. A Természet Világa, a Fizikai Szemle és a Health Physics szerkesztő- bizottságának is a tagja. Tudományos munkásságá­ból ő maga a már említett molekula—spektroszkópiai mérések mellett az általa tervezett Gravicert kobalt­ágyút tartja a legfontosabb­nak. A kobaltágyú a sugár- kezelés egyik leghatéko­nyabb »fegyvere«, a világon ma, Magyarországot Is bele­értve, csupán 11 országban állítják elő... Egy másik, folyamatban levő munkája Bozóky akadé­mikusnak a számítógépes besugárzástervezés. Ennek lényege: ha a beteg testében lévő daganatot egy irányból sugározzák be, ez behatárol­ja, milyen mennyiségű su­gárzás alkalmazható. Hiszen egy helyre sokáig, nagy ere­jű sugarakat irányítani any- nyit jelent, hogy a bőr és m testfelszín súlyosan károso­dik. A gyengébb sugárzás révén viszont a daganat, kü­lönösen annak a sugárfor­rással ellentétes oldala nem kapja meg a szükséges su­gár-dózist A mégoldás: több irányból, vagy körpályán mozgó sugárforrással kell a besugárzást elvégezni. Igen, csakhogy az emberi testbe nem lehet sugárzásmérőt beépíteni, tehát azt hogy melyik irányból, mennyi ideig kell az optimális meg­oldás érdekében sugározni, — azt ki kell számítani És ez hagyományos módon két ember több napi munkáját jelenti, tehát minden bete­get nem lehetne így kezelni, ha... — Ha nem lennének számítógépek. Négyévi mun­ka után most fogják beindí­tani a számítógépes besugár­zástervezési országos hálóza­tot, hogy minden beteg az optimális sugárkezelést kap­hassa. Az IAEA 100 ezer dollár értékű berendezéssel segítette ezt a programot. A központi számítógéphez hat alállomás csatlakozik, Buda­pesten kettő, Miskolcon, Pé­csen, Debrecenben és Szom­bathelyen. Az alállomásokon betáplálják a beteg adatait (ez 2—3 perc), felküldik a fővárosba (másodpercek alatt), ahol maga a számítás 7 másodpercet vesz igénybe, és a rajzban is megadott ke­zelési terv már indulhat is ellenőrzésre, majd vissza a kérdéses kórházba. Ilyen or­szágos hálózat ma még sehol nincs a világon, nálunk ok­tóberben kezdték kipróbálni. Ha Bozóky Lászlónak eny- nyi munka mellett még ma­rad szabadideje, járja a ter­mészetet és fényképez. Sok száz színes diát gyűjtött a hazai arborétumokban és másutt található érdekes fákról, és 500 felvétele van 88 hazai várról, várromról. Hogy ez utóbbiakat elkészít­hesse, hegyet mászni is meg­tanult. És ez a tudós, az ember hallatlan akaraterejét is bizonyítja, mert omladé- kos hegyoldalon gyermekbé­nulásból visszamaradt járási nehézségeit leküzdve járni, és emellett fényképezni is — nem mindennapi emberi tel­jesítmény. Sz. J. L

Next

/
Thumbnails
Contents