Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

röíiztdt SzádtiztöMQ.f Nagy Ferenc Nyim község kocatartó gazdái nevében irt, november 4-én megjelent panaszával kapcsolatban az. alábbiakat közlőin: A falugyűlésen elhangzott panaszokkal kapcsolatban felügyelőségünkre bejelentés nem érkezett. A brucellózis­sal fertőzött tenyészkanokat minden esetben kiselejtezzük. Nyim községben 1977. október 1-én indult be a ser­tések mesterséges termékenyítése. A tenyészkant — a községi tanács kérésére — 1978. április 21-én selejteztük ki, a tanács helyette másik apaállatot nem igényelt. Az inszeminátor jól végzi munkáját. Inszeminálási községeiben a termékenyített kocák 84 százaléka ellett le. Nyim községben ez az eredmény csak 55 százalékos, en­nek okát vizsgáljuk. Ugyanis előfordulhat olyan hiányos­ság, melynek következtében a tenyészkanoknál is elma­radhat a várt eredmény. A panaszosnak intézményünkhöz küldött kérelmével egy időben a Ságvári Községi Közös Tanács is bejelen­tette igényét tenyészkanra. Ügyintézőnk a szakigazgatási szerv illetékesével a helyszínen megvizsgálta az ügyet, és megállapodott egy tenyészkan kihelyezésében. Ez azóta megtörtént. Ügyintézőnk mulasztást követett el azzal, hogy nem válaszolt a panaszos kérelmére — melyért szíves elnézé­sét kérjük —, ezért figyelmeztetésben részesült. Tisztelettel: (Berket £íu zió­igazgató, Somogy megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség Van új az asztalon Közművelődési albizottság alakult Kaposváron XXXIV. évfolyam, 277. szám. Péntek, 1978. november 24. Épílószsü fitop laposvaron A nyolcadik somogyi mű­szaki és közgazdasági hónap rendezvénysorozatának része­ként építészeti filmnapot ren­deztek a Szabad Ifjúság mo­ziban. Zsúfolásig megteltek a széksorok: nemcsak az építő­ipar szakemberei, művelői jötték el, hanem azok a diá­kok is, akik majd ezen a te­rületen akarnak dolgozni. Bevezetőként kétrészes, szí­nes filmet láthattunk a ma­gyar építészetről 1968-tól napjainkig. A kissé egyhangú lakótelepekről, a változato­sabbra sikerült pécsi házak­ról, a miskolctapolcai fürdő­ről, szállodákról, közművelő­dési intézményekről, a sík­üveggyárról, a cementműről. Érdekes, látványos, valósághű filmkockákat, amelyek az em­berről is vallottak: miképpen élünk az új épületekben. A film nézése közben csupán egyetlen dolog zavart: ,talál­Jogi iránytű kisgazdaságoknak © © Dr. Petres Sándor szerkesz­tésében most megjelent Kis­gazdaságok jogi iránytűje cí­mű könyvre joggal illik a megállapítás, hogy a teljes­ségre törekedett, mindent ma- gaba foglal, amit a kisterme­lőknek vagy a telekkel, üdü­lővel rendelkező tulajdono­soknak feltétlenül tudnia kell, A jogi iránytű hat fejezetre osztva ismerteti a mezőgazda­ságban használatos jogszabá­lyokat, a törvények adta lehe­tőségeket és az ezekkel való ütközés elkerülésének módját. A népes írókollektíva elsősor­ban a földhasználattal, az in­gatlanokkal, a földvásárlással, az illetményföld-használattal, a személyi tulajdonban levő föld mennyiségével kapcsola­tos fogalmakát, törvényeket ismerteti. Figyelemre méltó,, hogy külön kitér a, ma meg­lehetősen népszerű, az üdülő­telkekkel kapcsolatos problé­mákra. Ezekhez az alapfogal­makhoz kapcsolódva tárgyal­ják a szerzők az építésügyi jogszabályokat is. Más terület, de igen széles közérdeklődésre tarthat szá­mot a munka- és egészségügyi jogszabályok ismertetése. A szerzők tájékoztatnak például olyan fontos kérdésekről, mint a szakcsoporti tagok alkalma­zása, a fő-, illetve mellékfog­lalkozás, a nyugdíj megállapí­tásának rendszere. Részletesen tárgyalják a munkavédelmi egészségügyi előírásokat. Az adóügyek szinte minden­kit közelről érintenek. Köz­érthetően írják lé a szerzők a fontosabb mezőigazdasági mun­kafolyamatok adózási formáit. A polgárjogi és a termékfor­galmazási jogok ismertetésé­nél például választ adnak ar­ra, hogy melyek a szerződés- kötéseknek a legfontosabb szabályai, melyek az örökösö­dési jog általános szabályai, hogyan adhatunk kölcsön pénzt stb. A függelékben tömören is­mertetik a legfontosabb PM- és MÉM-jogszabályokat. gátni kellett, hogy mit lá­tunk, mert a kísérő zene volt az egyetlen hang. Jólesett föl­ismerni a nagybajomi párthá­zat, amely Egyed Tibor ka­posvári építész műve. A sok modern betoncsoda után jó váltás volt a Tiszta források című film leforgatá- sa, mely a műemlékvédelem­mel foglalkozott. Koronája volt a filmnapnak a befeje­zés: portréfilmet láthattunk Kós Károlyról, aki mindig a tiszta forrásból, a népi építé­szetből merített. Akinek volt bátorsága fát, követ alkal­mazni a majolika divatjának idején, aki a legkisebb tárgy­ban is valami szépet akart megvalósítani, mert azt val­lotta: »a művészi munka lét- szükséglete az embernek«. Erdély szülöttjének építészeti tevékenységére koncentrált a rövidfilm, bemutatva a Ko­lozsváron álló templomot, amelynek még a kilincsét is külön megtervezte a mester. Láthattuk a kispesti tiszt­viselőtelepet, a marosyásár- helyi munkáslakásokat, a bu­dapesti állatkertet és a sepsi­szentgyörgyi székely múzeu­mot. G. J. Kétnapos bemutatóra invi­tál a Dorottya-szálló meghívó­ja. A tegnapi nyitás után egy órával már sokan jöttek ki a bemutatóról kis csomaggal. A bemutatón ugyanis megvehető, ami megtetszik. Finom töltött húsokból, retekkel és capribo- gyóval készült a képen látha­tó hidegtál, de volt ott kana­dai kaviár, libamáj és sokfé­le újdonság. Például a sajt- torta. amelynek finom, zöld színű krémje broccoliból ké­szült, no meg eidámiból, al­mából, dióból, citromból. Olaj­bogyóval díszítették, szere­csendióval ízesítették és fejes Salátával körítettek. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat a buda­pesti őszi vásáron mutatta be először — és sikerrel — új tortakrémjét, a Reconát. Ez a fantázianév rövidítést takar. Repce-, kókusz- és naprafor­góolaj .keveréke a Recona. amelyet vaj helyett használ­nak. Kalóriaértéke kéthar­maddal kevesebb, mint a va­jé, és cukrot, szénhidrátot alig tartalmaz. Akik kóstolták, dicsérték a vele készült süte­ményeket, tortákat. K Dorottya-szálló harmad­szor rendezte meg hidegkony­hai és cukrásztermékeinek be­mutatóját. Most hétezer da­rab, huszonegyféle süteményt és ejerkétszáz adag, húszféle hidegkonyhai finomságot tet­tek az asztalra. És hogy mekkora sikerrel? A két pénztárnál húsz-húsz emberből álló sor kanyargott, amikor ott jártunk. Egy óra alatt ezer sütemény fogyott el, és a hidegkonyha asztalait alig győzték feltölteni. Az új szabadalom, a Reco­na bizonyára hozzájárul majd az egészségesebb táplálkozási kultúrák kialakításához. Bu­! dapesten már megkedvelték, j Kaposváron Nagy Géza cuk­rász vezetésével igyekeznek I megszerettetni. A tanácstörvény szellemé­ben jelentős szerepük van a szakterületekkel foglalkozó albizottságoknak. A kaposvá­ri közművelődési albizottság — megalakulása után —teg­nap délelőtt megtartotta első ülését, melyen Balajcza Já­nos, a városi tanács elnökhe­lyettese méltatta a tanácsi testületi döntések előkészíté­sében munkálkodó albizottság feladatát. Dr. Deli István, a Palántáktól a kisgépekig ifomhinát” a kistermelőkért Tizenkét ezer gyümölcsfa- csemete sorakozik a szentja- kabi városrészben levő Gaz­dabolt mögött egy szűk, drót­hálóval kerített területen. Egy hónapja költözött át ide a | kaposvári áfész lerakata a Jutai útról, s csak pár napja, hogy megérkeztek az első je­lentősebb szállítmányok Kecs- > kéméiről, Villányból. Bár a skála még nem teljes, érde­mes összeszámlálni az itt ta­lálható fajtákat, hiszen csak szilvából hatfélét, körtéből nyolcat, almából tízet talál itt a vásárló. Nemcsak közlekedési nehéz­ségek indokolták a helyvál­toztatást. Hosszú évek mun­kájával lassan kialakul a szentjakabi bolt körül egy olyan komplex létesítmény — az áfész kereskedelmi főosz­tályvezetője szavával élve »•kombinát« —, amely egy he­lyen széles áruskálával fogad­ja a'kiskertek barátait. Megérkeztek a telepre a villányi szőlőoltványok is, és [néhány’nap múlva 8—10 ezer ; hajtás érkezik a bogiári ál- I lami gazdaságból. Köztük j megtalálhatók a legnépsze- i rübb fehér- és vörösborfajták, * de akad jócskán csemegesző- ! lő is. I Évente mintegy 40 ezer da- ] rab csemetét értékesítenek a : Kaposváron és távolabb élő I kistermelők részére. Jövőre a I szövetkezet a mind népsze- \ rűbb díszfacsemetéket is áru- I sítani kívánja. tanítóképző főiskola tanszék- vezetője, az albizottság elnöke ismertette az 1979. évi mun­katervet. Az albizottság négy ülést tart, ezeken foglalkozni kí­vánnak a Rippl-Rónai Mú­zeumnak és intézményeinek közművelődési tevékenységé­vel, Kaposvár köztéri szob­rokkal történő, gazdagításá­val, tájékoztatót tart a Csiky Gergely Színház, a tanítókép­ző és a mezőgazdasági főis­kola, néhány üzem a város­ban betöltött közművelődési szerepéről. • Az albizottság fontosnak ítélte, hogy napi­rendre kerüljön a kaposvári ifjúsági klubok helyzete is. mivel ezek egy , részének mű­ködésében sok kifogásolniva­ló akadt az utóbbi időben. Az albizottság megtárgyal­ta a város idei közművelődé­si tervének a végrehajtását, foglalkozott az 1979. évi egy­séges közművelődési terv leg­fontosabb feladataival. A városi művelődésügyi osztály elkészítette a könyv­tárhálózat középtávú fejlesz­tési tervét, ennek véleménye­zésére is fölkérték az albi­zottságot. Kiadvány az e»ri íanácsk ozásokról Az utóbbi években Egei adott otthont a szocialista ha- zafisággal kapcsolatos tanács kozásokngk. Ezeken írók, új­ságírók, történészek, pártmun­kások, ifjúsági vezetők és különböző művészeti téren te- vékenvkedők, művelődésiház- és múzeumvezetők, népműve­lők, pedagógusok fejtették ki e témában véleményüket. Nemrégen az Egri Városi Tanács kiadásában a Táncsics Könyvkiadó megjelentette az 1974. és az 1976. évi tanácsko­zás anyagát. A résztvevők elő" szőr a szocialista hazafiság és a közművelődés, két évvel ezelőtt pedig a szocialista ha­zafiság, internacionalizmus és a békés egymás mellett élés témakörében mondották el véleményüket, javaslataikat. A két fontos tanácskozás rövidített jegyzőkönyvénél könyv alakban való megje­lentetése hasznos .segítséget nyújt a mindennapi munká­hoz. toeoic Annyira nem önző Az apa így szól a fiá­hoz: — Tudod, Robert, szá­momra a munka mindig öröm volt. Te pedig azt akarod, hogy mások dol­gozzanak helyetted? A fiú így válaszolt: — Nem vagyok annyira önző, papa, hogy csak az örömnek éljek! Az első leendő Egy angol iskolában a , gyermekgondozási órán a tanárnő ezt kérdezte: — .Sandra! Mit csinál ön, ha ikrei születnek? — Legelőször is férjhez megyek... Épp ez a trükk ! — ön oroszlánszelídítő? — Igen, kérem. — De hát hogy nem bántják ezek az állatok? Hiszen ön olyan kicsi és sovány... — Épp ez a trükk! Ar­ra várnak, hogy meghíz­zam. Ha fáj a fog .. — Még mindig fáj a fo­gad? Ha az enyém lenne, már régen kihúzattam volna! — Én is. Ha a tied len­ne... Orvosnál — Nem tetszik nekem a maga köhögése. — Pedig egész éjjel gyakoroltam, doktor úr... Sajna, sajna .. — Hazakísérhetem ? — Sajnálom, nem. Férj­nél vagyok. — Én pedig nős va­gyok ... És én is sajná­lom. A hit alopja — Tehát ön semmiben nem hisz? — Ezt nem mondtam. Hiszek, de csak abban, amit a saját eszemmel fel tudok fogni. — Akkor valóban sem­miben nem hisz ... Női dolgok — Manci megint vég­rehajtott egy jó cseleke­detet. — Ne mondd! Mit? — Ügy kiöltözött, hogy legalább száz nőnek szer­zett vele vidám perceket. SemggíFMp6$ \.t MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja, főszerkesztői JAVORi BELA Főszerkesztő-h. : Paál László szerkesztőség: Kaposvár, Latlnca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár« Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-51L 11-512. Kiadja a Somogy meg y el Lapkiadó Vállalat. Kaposvár. Latinra Sándor u. 2. Postacím : Kaposvár. Pf. 3L 7401. Telefon: 11-516, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft Index : 25 967 ISSN 0133—0608 Készölt a Somogy mpgvei Nyom- laipari Vállalat kaposvári tizemé­ben Kaposvár. Május L u. 101. Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem őrzünk meg é» nem küldünk

Next

/
Thumbnails
Contents