Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
A kommunisták harca Somogybán tagjai. 1921 nyarán a Szov- jet-Oroszor- szágból hazatért Sinkovics István kezdett illegális munkához Kaposváron. Jelentős szerepe volt a vasúti lakatosok és az építőmunkások első nagy sztrájkjában. Szervező tevékenységének köszönhető, hogy 1925 tavaszán dolgozni kezdett Kaposváron az MSZMP- szervezet, amely az első osztályharcos, legális párt volt az ellenforradalmi korszakban. A kommunisták két évigitt dolgoztak a munkásság és az agrárproletariátus érdekében, a tőkés kizsákmányolás ellen. A Magyarországi Szocialista Munkáspártnak Kaposváron kívül Böhönyén, Somogyváron és Marcaliban volt pártszervezete. Ezenkívül megkezdődött a pártszervezés Erdőcsokonyán. Lengyeltótiban, Nagyatádon, Nagyszakácsiban, Somogyszo- bon, Tabon, Zalán, és az akkor Somogyhoz tartozó Szigetváron is. Az osztályellenség 1928-ban felszámolta az MSZMP-t, tagjait bebörtönözte, üldözte. 1928-tól 1931-ig Kaposváron és a megyében az erők gyűjtése következett. A gazdasági válság idején, 1931-ben Kaposváron és Marcali környékén kapcsolta be a párt az illegális munkába az addig öntevékenyen dolgozó kommunistákat. Tagjai között ott találjuk a fiatalokat, az MSZMP volt tagjait és az 1919-eseket. A Budapestről kapott röplapo- sat, propagandaanyagokat a falvak lakossága között terjesztették. Az agrárproletárok íözött a párt célját és harcát répszerűsítetbék a személyes is csoportos beszélgetéseken. Amikor 1933 májusában le- artóztatták őket, válogatott kínzások után börtönbüntetés, tésőbb pedig internálás várt 'ájuk. A másik illegális sejt evékenysége Kaposvárra és környékére terjedt ki. 1932 héjén Varga Ferenc asztalos- eged a szakszervezetekben« tddig külön-külön dolgozó" kommunistákat, baloldali fia- alokat bekapcsolta a párt nunkájába. November végén negkezdődött a városrészi körzeti bizottságok, a Munka- íélküli Bizottság, a Vörös Segély Bizottság és az Ifjúmunkás Bizottság szervezése. Az Utaluk terjesztett mintegy 12 éle röplap az ország vala- nennyi foglalkozási rétegéhez zólt, és elsősorban a Gömböskormány totális fasiszta tö- ekvései ellen mozgósított. A egnagyobb nyilvános akciójuk z 1932. karácsonyi, illetve az 933. március 21-i röplapszó- ás volt. 1933 októberében á Ajándék a könyvnapról Nem könnyű a pult mögött állni! — jegyezték meg a Kisfaludy utcai általános iskola hetedik osztályos lányai. Akárcsak a könyvesboltokban ünnepek előtt itt is csúcs- forgalom volt szerdán a második emeleti folyosón. Az asztalokra kirakott könyvek gyorsan fogytak már a megnyitó előtt. A figyelmes kis eladók így ajánlották a könyveket. — Ezt vedd meg anyukádnak! — A kislány fölemelte a könyvet, amelynek a címe: Szülők kislexikona. El is fogyott valamennyi. Egy ideig most a szekények mélye rejti az ajándékot hogy karácsonykor a szülőknek meglepetés legyen. A Kisfaludy utcai általános iskola pártalapszervezete az MKP és a KIMSZ megalakulása évfordulójának alkalmából háromnapos ünnepi prog" ramot rendezett. Az iskola mintegy négyszáz tanulója vett részt a szervezésben. Szerdán politikai könyvnapot tartottak melyre a Kossuth Könyvkiadótól kapták a könyveket. A gyerekek több mint négy és fél ezer forint értékűt vásároltak. Leggyorsabban a Lenin élete. A világ körülöttünk és a Képes történelem legújabb kiadása kelt el. Tegnap vetélkedő volt, ma irodalmi műsorral szerepéinek a pajtások. ODA A NAPHOZ Félelmetesen szép és nagyszerű csodája « megűflio- dott világnak, köszöntünk téged: felkelő Vörös Nap, ki az orosz keleten ébredtél és tüzes orcáddal a Kárpátok gerincéről most egész Európa felé sugárzol. Új, szokatlan fényességedtől még sokak szeme káp- rázik, a félhomályhoz szokott tekintetek még talán révedeznek, de a sziveket már átsütötte perzselő forróságod, s ezeket a kigyulladt szíveket többé nem lehet megölni, leverni, elhallgattatni. Ezekben a szívekben piheg, dobog, él à halhatatlan jövendő örökkévalósága. Nap, Nap, aranytüzes, szent égi állat, valaha pogány ősök ezen a tájon fehér paripát áldoztak neked hajnali jöveteledre. Mi is áldozunk most neked, a fölszabadult Ember hitével, s oltárodon, a Szabadság oltárán hamuvá égetjük a múlt halott bálványait: a kapitalizmust, a mi- litarizmust, s az imperializmust. S az oltártüz ropogásából ujjongva halljuk ki a születő új emberiség diadalmas himnuszát. Nüp, Nap, Vörös Nap, ezredéveken át elnyomott rabszolgák, szolgák, jobbágyok, kiuzsorázottak szabadság után sóvárgó vágyának szimbóluma: széttört bilincsek, felemelt homlokok, vakító fényességedbe bátran tekintő szemek köszöntenek. Jöjj és szállj feljebb, egyre magasabbra a tavaszi égen. hogy szétszóródó, életet adó sugaraiddal beteljék a Világ, s annak minden nemzetsége. Hiszen a Te világosságod az Élet világossága, a Te Tüzed, az Élet Tüze, s a Te erőd az Elet ereje, amely legyőzi a Halál sötétjét, hidegét és néma mozdulatlanságát. Aki Téged köszönt, az Életet, a Jövendőt, az Örök Változást köszönti s széttárt karoklcal, szédülten issza, szívja, lélegzi be fényedet, melegedet, folyton sugárzó és soha el nem fogyó erődet. Égess és teremts Vörös Nap, s ha deleidre érsz, állj meg legfölül az istenek örökkévalóságában. Neked, ki megváltást hozol az emberiségnek, felhő ne sápassza orcád, s ne legyen soha alkonyatod. Kárpáti Anrcl Déli Hírlap, 1919. március 25. 1918 decemberének kö zepén, a KMP megalakulás; utáni hetekben vidéki párt szervező munkára Somogyb< küldték Győrffy Antal szabósegédet. Győrffy a hábori előtt Kaposváron dolgozott, majd katona, illetve hadifo goly lett. A hadifogságbar csatlakozott a bolsevik cső porthoz, harcolt az ellenforra dalmárok ellen, későül Moszkvában pártiskolát végzett. Az élső nyolcvan orosz- országi magyar internacionalistával érkezett haza. Későbt Budapestről — egy kaposvári szabómunkás személyében — segítséget kapott. Rövid tájékozódás után azonnal megkezdték a szervező munkát. A szociáldemokrata párt baloldali tagijait keresték fel elsőként. Amikor meggyőződtek arról, hogy többen elfogadják a KMP célkitűzéseit, fölkeresték a baloldali vezetőket is. Kiderült, hogy 1919. február elején a somogyi pártvezetők túlnyomó többsége egyetértett a kommunistákkal. Február végén a munkástanács megyei intéző bizottsága — az osztályharcos erők nyomására — határozatot hozott a nagybirtokok szocializálására A Visegrádi utcai pártközpont a somogyi pártszervezők javaslatára elhatározta, hogy a baloldali szociáldemokrata vezetésre való tekintettel megyénkben nem alakítják meg a KMP szervezetét, hanem a kommunisták a munkástanácsban és a szociáldemokraták között dolgoznak. Március elején a kommunisták tevékenysége az osztályharcos erők-további radikalizálódá- sához vezetett így a kisgazdapárti kormánybiztost megakadályozták abban, hogy elfoglalja hivatalát; helyette háromtagú munkásdirektórium vette át a megye vezetését Tíz nappal a proletár- diktatúra kikiáltása előtt Somogybán a munkások kezében volt a közigazgatási hatalom. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a megyében 800 föl fegyverzett munkás, a munkásőrség állt a párt, illetve a munkástanács mögött A külső és belső ellenforradalmárok elleni küzdelem hónapjában megyénkben is a párt, a kommunisták álltak az élen. A proletárdiktatúra megdöntése után az ellenforradalom elsőként gyilkolta le a kommunistákat, az osztályharcos munkásokat. A megye tanácsköztársasági vezetőin kívül mintegy 400—450 munkást parasztot gyilkoltak meg a Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért A húszas évek elején a szociáldemokrata pártban és a szakszervezetben tevékenykedtek a kommunista párt bíróság súlyos fogházbüntetésre ítélte őket a burzsoá társadalmi rend elleni tevékenységükért. Néhány év múlva, 1937-ben újabb illegális pártszervezetekkel találkozunk Kaposváron, Tabon és Szigetváron. Ekkor a fiatal ifjúmunkások kapcsolódtak be a párt munkájába, köztük volt a később mártírhalált halt Spitz Rezső nyomdász is. A Szakszervezetekben dolgozó kommunisták ! szervezték az 1936-os nagy I építőipari és szabósztrájkot, ; amikor hetekig állt a megyé- I ben az építőmunka. A második világháború éveiben több I antifasiszta tüntetést szervez- ! tek a Munkásotthon falai kö- ; zött. Sajnos többségüket munkaszolgálatra hurcolták. A felszabadulást kevesen érték meg. A felszabadulást követően Somogybán ts a kommunisták álltak az újjáépítés, a demokratikus kibontakozás élén. Az új, szocialista társadalom megvalósítása megyénkben is a párt vezetésével, a dolgozó nép egyetértésével valósult meg. A hat évtizede elültetett forradalmi mag napjainkban hatalmas fává növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt népünktől és a nemzetközi munkásmozgalomtól hat évtizede elválaszthatatlan, és vele örökre egybeforrott. Andrássy Antal ' A párt központját 1918. december elején a Visegrád utcába helyezték át. Angyalföld közelsége, Sí nagy munkáskerület védelme nyugodtabb lehetőséget adott a munkára. A forradalmár A KMP első központi bizottságának tagjai. M ost már égnek a régi világok. Egy szikra kipattant s a véráztatta mezők hirtelen megrázkódtak. Nem lehetett többé megállítani. Akik fogvaçogva gondoltak ilyen időkre, kénytelenek megállapítani, hogy nem is olyan rémes. Ami annyira komplikáltnak látszott, arról kiderült, hogy tulajdonképpen roppant egyszerű. Minden megy a maga útján. Az emberek esznek és isznak és hogy ha ezt meg lehet tenni, akkor mindennek és mindenkinek meg tudnak bocsátam, még a forradalmárnak is. A forradalmár ugyanis éppenséggel nem valami különös lény. Talán azt lehetne mondani, hogy olyan, mint a földrengésmérő, mely messzi világok belső viharától ad görbe vonalakat, amikor a távíró még nem is jelezhetett semmit. A forradalmár csak rezonáns, mely azokat az elfojtott érzéseket: a düh, fájdalom, keserűség, elnyomatás, megaláztatás érzéseit szökkenti akcióba, mely egy bizonyos népréteget, embercsoportot, vagy akár az egész emberiséget füti. Minden kornak voltak forradalmárai, s hogy valaki azzá legyen, az tisztara temperamentum dolga. Nem olyan temperamentum az, mely hirtelen, állandóan és ész nélkül éli ki magát; ellenkezőleg, olyan aktivitás ez, mély a lét mindennapi kicsinyes harcocs- kái helyett erőit éppen egy bizonyos akcióba koncentrálja. Mert azok a gondolatok, melyek tettekre serkentik a forradalmárt, természetszerűleg sok emberben meg kell hogy legyenek, enélkül a forradalom vagy nem igazi, vagy csak egy embernek egyén: ténykedése. A forradalmár mindig új életforma megvalósításáért küzd, s harca csak annyiban különbözik azokétól, akikért (mondjuk így, bár nem égé- ! szén van így) küzd, hogy míg azok életük folyásán a nap minden szakán igyekeznek fe'.jebblendíteni életstandardjukat á gyakorlatban, a forradalmár ezeket a pozitív akarásokat egyszerűen magáévá teszi, megérzi, s az anyagi küszködés helyébe túllendül a percnyi dolgok valóságán, s oly hangot, színt, formát vagy tettet ad, mely magában csú- csosítja azokat az érzéseket, melyek a tömegben élnek. Hogy forradalmárok vannak, s hogy mindig akadnak emberek, akik esetleg a saját életük kockáztatásával is i merik azt mondani, vagy tenni amit mások csak éreznek, es korántsem heroizmus, hanem éppen olyan szükségszerűség, mint ahogy a nagyon öreg ember szívesen és könnyen hal meg. A forradalmárt még csak nem is a szenvedélye hajtja arra az útra, mely esetleg börtönön, vagy az akasztófa árnyékán visz keresztül. A Hamleteket vagy az Oblomo- vokat sokkal csodálatosab baknak tartom, mint azokat az embereket, akik a dolgok hideg logikáján elérkezvén arra a pontra, melynél a konzekvenciákat kell levonni, megtorpannak, önmaguk igazolását keresik, haboznak, s nem merik kimondani az utolsó szót. Akik meglátták a világot, azok javítani is akarnak azon. Akik keresztülcsurgatták már magukon elnyomott milliók sóhaját és megérezték azt, ami körülöttük és velük történik, azok természetes, hogy közelebb igyekeznek férkőzni a sóhajok forrásához. A barmot az embertől éppen az i sajátosság különbözteti meg, hogy az embernek eszközei vannak arra, hogy, érzéseit közölni tudja. Mi nem tudjuk: szenved-e az ökör az igától, de azt tudjuk, hogy a legjobb életet kivívni akaró ember gyötrődve nézi, ha munkája eredményeit más élvezi. A • forradalmár tehát csak egy érző lény. Szenvedése nem börtönben kezdődik. Nem kell kimennie a csataterekre, s a menetelő katona fáradsága az ç inába száll. A gennyes seb az agyát borítja. A proletárszoba bűze orrát facsarja. A nyomor idegeit feszíti. A mások elmúlása ösz- szeroppantja. A forradalmi akció, a cselekvés akarása és magának a cselekvésnek kirobbanása neki már csak enyhülést jelent. A z élő világok forradalmi1 átalakulásának nem voltak márLTjai és még kevésbé hősei. A forradalmak zubogó sodrának csak megérzői voltak olyanok, akik nem hunyt sze.mekkel vágtattak át a földi lét igazságtalanságain, hanem érkezésük forróságával sodródtak abban a szélviharban, mely a vulkánikus kitörést megelőzte. Léltai János A Hét. 1918. december 1.
