Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
yiLAG PROLEIA.RJA!; EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somogu!Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 277. szám 1978. november 24., péntek Pártunk hat évtizede T örténelmünk aranybetús évfordulójára emlékezünk. A szocialista forradalmak hajnalán, a lenini eszme ihletésére, ma hatvan esztendeje, 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Létrejötte korszakos jelentőségű népünk életében. Olyan erő született, amely magasra emelte a marxizmus—leninizmus zászlaját, s hatvan esztendőn keresztül vezette és vezeti munkásosztályunk, dolgozó népűnk nehéz, küzdelmes harcát az igazságosabb társadalmi rendért, a szebb, boldogabb holnapért, a szocialista Magyarország megteremtéséért. Olyan párt alakult akkor, november végén, amelyre illettek Marxnak és Engelsnek „A Kommunista Párt kiáltványa”-ban, a tudományos szocializmus alapokmányában megfogalmazottak: „az osztálypartban kommunisták tömörülnek, akik a gyakorlatban minden ország munkáspártjának leghatározottabb, szüntelen továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják: az elmélet terén a proletariátus többi tömegeivel szemben az az előnyük, hogy tisztában vannak a proletármozgalom feltételeivel, menetével és általános eredményeivel”. Pártunk 1918 őszén forradalmi helyzetben alakult meg. 1918. október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom, amely megdöntötte az Osztrák—Magyar Monarchiát és kivívta Magyarország állami önállóságát. S november közepén kikiáltották az akkori idők legdemokratikusabb köztársaságát. Az őszirózsás forradalom véget vetett a háborúnak, megteremtette a polgári szabadságjogokat, s ezzel lehetőség nyílt a szabadabb gazdasági-társadalmi fejlődésre. Azonban a polgári demokratikus program 1918 végén és 1919 elején már nem volt elégséges. Napirendre került a szocialista forradalom. Ahhoz azonban, hogy a munkásosztály kivívja a hatalmat, új, nem szociáldemokrata pártra volt szükség. Ma, hatvan év távlatából tisztelettel emlékezünk azokra, akik a forradalom ügyét továbbvivő erőt, a munkásosztály forradalmi élcsapatát, a kommunista pártot létrehozták: a baloldali szociáldemokratákra, a forradalmi szocialistákra, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett és Szovjet-Oroszországból hazatért magyar internacionalistákra. A budapesti Városmajor utca 42-es számú házban összegyűltek a három forradalmi csoportba tartozók, akik létrehozták a Kommunisták Magyarorszagi Pártját, s a szocialista forradalom megvívásának szükségességet hirdették meg. A Vörös Újságban ezt írták: „Az egyetlen kiút a szocializmus. A szocializmus, amely nemcsak a termelés anarchiáját szüntetné meg, de azt a lelki anarchiát is, amelybe a kapitalizmus az emberiséget süllyesztette. A termelés köztulajdonba vételével visszaadná elvesztett hitét, de elvesztett munkakedvét is az emberiségnek. Elérkezett tehát az ideje a szocializmus megvalósításának. És a proletariátus érzi az erőt, s az akaratot is magában ezért a megvalósításért síkra száll ni.” Ritkán adódik a történelemben, hogy egy párt forradalmi célja ilyen rövid idő alatt valóra váljon, mint a KMP-é. Négy hónappal a kommunista párt megalakulása után a két munkáspárt — az MSZDP és a KMP — egyesülésével győzött a proletárforradalom, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság a munkásosztály, a dolgozó nép küzdelmének eredményeként, fegyveres felkelés nélkül jött létre, elsőként igazoltba ezzel a gyakorlatban azt a marxi— lenini felfogást, hogy a polgárháború nem egyedüli útja a szocialista forradalmaknak. A KMP tevékenységét, a gazdaságszervezési, államépítési, szociális és kulturális erőfeszítéseket, a Tanácsköztársaság 133 napjának tetteit, eredményeit nehéz volna mind felsorolni. A Tanácsköztársaság a kommunista párt segítségével — melynek ebben az időtien a fővároson kívül erős szervezetei voltak Debrecenben, Nagyváradon, Szegeden, Salgótarjánban, Sátoraljaújhelyen, Pápán — köztulajdonba vette a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, kisajátította a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat, és intézkedéseket tett az életviszonyok megjavítására, a nép kulturális színvonalának emelésére, s megteremtette a magyar Vörös Hadsereget. Nagy lendülettel kezdtek hozzá az új típusú szocialista állam létrehozásához. A magyar munkásosztály tette — pártja vezetésével — egyben nagy jelentőségű internacionalista tett is volt. Segített terjeszteni a szocialista forradalom lángját az európai országokban, támogatást nyújtott az élethalálharcát vívó Szovjet-Oroszországnak. Lenin szavaival szólva „a vakot is látóvá tette”, s bebizonyította, hogy a proletariátus diktatúrájának megteremtése a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet törvényszerűsége. A Tanácsköztársaság igen nehéz helyzetbe került. A Vörös Hadsereget több mint háromszoros túlerő támadta. És ez a hadsereg, melyet sebtében mozgósítottak a proletárdiktatúra, az ország függetlensége védelmében, sikereket tudott elérni. Dicső hadjáratot vezetett északon, ahol a felszabadított területeken a cseh és a szlovák kommunisták kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Hogy miből táplálkozott a Vörös Hadsereg sikeres hadjárata? Abból, hogy a Tanácsköztársaság háborúja igazságos, forradalmi háború volt. Egyidejűleg harcolt a nemzeti önrendelkezésért és a proletárforradalom vívmányainak megvédéséért. „A háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll" — üzente Lenin 1919. május 29-én. A túlerőben levő ellenség és a belső ellenforradalom azonban visszavonulásra kényszerítette a Vörös Hadsereget. Magyarországra igen nehéz idők következtek. A fehérterror, a 25 éves Horthy-rendszer. A magyar proletariátus szívéből azonban még a féktelen fehérterror sem tudta kitépni a felejthetetlen 133 napot. Jellemző, hogy a proletárdiktatúra leverése utáni időszakban a párt illegális sejtjei rövid időn belül kiépültek, s 1920 tavaszán már megjelentek az országban az első kommunista propagandaanyagok, hírül adva: él, dolgozik a párt, ___ _____ A z illegalitásban működő kommunista párt tevékenységének kiemelkedő aktusa volt az 1930. szeptemberi budapesti megmozdulás, ahol újra százezreket tudtak az utcára vinni a burzsoázia ellen. És a párt — vezetőinek sorozatos letartóztatása és kivégzése ellenére — hallatta hangját, a totális fasiszta diktatúra kiépítésének kísérlete, majd a fokozott háborús kizsákmányolás ellen, a fasiszta szövetséges blokkból való kilépés, a szovjetellenes háború haladéktalan befejezése érdekében, a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtése mellett, az antifasiszta egységfrontért. Amiért a kommunisták küzdöttek a fehérterror alatt, 1945. április negyedikével, hazánk felszabadításával következett be. A szovjet hadsereg elhozta a várva várt felszabadulást, népünk előtt megnyílt a felemelkedés, a szebb, boldogabb élet lehetősége. A kis létszámú illegális kommunista pártból néhány hónap alatt több tízezres, számottevő politikai erőt képviselő, szervezetileg egységes marxista—leninista párt lett. A Magyar Kommunista Párt volt az egyetlen erő, mely a felszabadulás kezdetétől mutatni tudta a magyar népnek a háború okozta összeomlásból kivezető utat, s meghirdette: lesz magyar újjászületés! A párt küzdött a gazdasági stabilitásért, az infláció megszüntetéséért, a bányák, a bankok államosításáért. A kommunisták javasolták a 3 éves tervet, ők voltak, akik kidolgozták a szocialista átalakulás programját, megteremtették a jó forintot, leleplezték a reakciót. És élen haladt a párt a munkás egységfront, az egységes munkáspárt megteremtésében, az új államhatalom kiépítésében, a szocializmus alapjainak lerakásában, a proletárdiktatúra megszilárdításában. A magyar munkásosztály és a magyar nép legjobbjai, a szocialista rendszer hívei a Szovjetunió testvéri, internacionalista segítségével leverték az ellenforradalmat, s országunk, népünk újra elindulhatott a fölemelkedés útján. A forradalmi munkás-paraszt kormány rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg tevékenységét. Az ellenforradalom hallatlan anyagi és politikai károkat okozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt azonban megmutatta a kivezető utat a nehézségekből. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az MSZMP létrejötte és világos programja gyökeres fordulatot hozott. A part tevékenységét olyan sikerek fémjelezték, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése, a szocialista társadalom alapjainak lerakása, az életszínvonal állandó emelése, a kulturális forradalom teljes kibontakoztatása, a gazdaságirányítási rendszer reformja, a fejlett szocialista társadalom építésének kezdete. A felszabadulást követő évtizedekben tehát hazánk — pártja vezetésével — nagy utat tett meg. Népünk áldozatos munkájának eredményeképpen a háború előttihez képest öt és félszeresére nőtt a nemzeti jövedelem, több mint tizenkétszeresére az ipari termelés. A mezőgazdaság kisebb területen lényegesen kevesebb ember munkájával csaknem 80 százalékkal ad többet. Az ország állóeszköz-állománya majdnem négyszeresére emelkedett, s körülbelül 70 százalékát 1950 óta helyeztük üzembe. 1977-ben három hét alatt termeltünk annyi villamosenergiát, mint 1938-ban egész évben. A lakosság egy főre jutó fogyasztása több mint háromszorosára nőtt. Az országépítő munka eredményei nyomán gyökeresen megváltoztak a lakosság életkörülményei. Sikeresen m un kallódunk a kulturális felemelkedés feladatainak megoldásán. •• ; Eredményeinket húzta alá a Központi Bizottság W78. áprilisi ülése, megállapítva: az élet minden fő területén, a politikai, a gazdasági, a kulturális életben eredményes munka folyik. Alapjában sikeresen oldjuk meg gazdasági életünkben az intenzív fejlődésre való áttérés és a számunkra nehezebbé vált nemzetközi gazdasági körülményekhez : alkalmazkodás nagy erőpróbát jelentő és összetett feladatát. Ötödik ötéves népgazdasági tervünk eddigi teljesítése azt bizonyítja, hogy egységes akarással úrrá tudunk lenni gondjainkon, nehézsé- ■ geinken. 1979-ben és a következő években a gazdasági építőmunka sikeres folytatásának kulcskérdése, hogy fejlődésünk minőségi tényezőit, elsősorban a gazdasági egyensúlyt javítsuk. Minden más feladatot ennek kell alárendelni. Ha erőinket célirányosan összefogjuk, akkor megteremtjük annak feltételét, hogy közös erőfeszítéssel megőrizzük népünk elért életszínvonalát, és a jövőben is gazdálkodásunk, termelésünk eredményeivel összhangban javítsuk rendszeresen tovább. Jó munkával teremtettük meg országunk nemzetközi megbecsülésének, tekintélyének alapjait is. Népünk és munkásosztályunk a fejlett szocialista társadalom építésében tanúsított magatartásával, igazi szocialista liazafiságával, eredményeivel járul hozzá a proletár internacionalizmus eszméjének és gyakorlatának gazdagodásához, erősíti szövetségét, barátságát és együttműködését a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Ezzel járul hozzá a haladás erőinek világméretű előretöréséhez, szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. P ártunk hat évtizedes fennállása során következetes és legyőzhetetlen erőnek bizonyult; olyan forradalmi erőnek, amely üldöztetéssel, káros befolyásokkal, hibákkal és tévedésekkel megbirkózva, szervezeti formáit a konkrét helyzetnek megfelelően változtatva, egy pillanatig sem szüntette be a nemzet fölemelkedéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott küzdelmét. Pártunk a nép szolgálatában lett a nép vezetője. A párt 60 éves története során mindig küzdött a tömegek megnyeréséért, úgy hatott a dolgozók eszére és szívére, hogy tanult is a tömegektől. Ezért van pártunknak tekintélye, ezért építi napjainkban a magyar nép tettekkel szocialista hazáját. Ezért van az, hogy pártunk tagsága, népűnk a KMP megalakulásának 60. évfordulóját az ügyhöz méltóan köszönti, s e történelmi napok emlékét megőrzi, az 1919-ben kezdett ügy büszke örökösének és folytatójának érzi magát. FODOR LÂSZLÔ, tz MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának KeJyeues vezetője Következetes küzdelem a kékéért Közlemény a politikai tanácskozó testület moszkvai üléséről Képünkön: Kádár János aláírja az elfogadóit dokumentumot. 1978. november 22—23-án Moszkvában ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. A politikai tanácskozó [testület ülésén áttekintették fez európai helyzet alakulásával összefüggő időszerű kérdéseket és véleményt cseréltek az általános nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgyalások középpontjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszex-elésért vívott harc további lépései álltak A tanácskozás részvevői a Varsói Szerződés tagállamainak egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ismertették helyzetértékeléseiket, következtetéseiket és javaslataikat. Megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió mint a tanácskozás házigazdája a nyilatkozatot az ENSZ hivatalos dokumentumaként fogja terjeszteni, s tartalmát az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam kormányának tudomására hozza. (A nyilatkozatot a 2. és a 4. oldalon közöljük.) A tanácskozás részvevői — híven a kommunista és munkáspártjaik kongresszusán elfogadott elvi irányvonalhoz — a politikai tanácskozó testüket ülésén ismét megerősítettek szilárd elhatározásukat, hogy folytatják következetes küzdelmüket az általános békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésért, az enyhülésért, a népek közötti bizalom és barátság _ erősítéséért. A tanácskozás részvevői .nem kímélik erőiket annak érdekében, hogy korunk eme legidőszerűbb feladatai gyakorlati megoldást nyerjenek. Megállapodás született arról is, hogy meghatározott idő múlva a külügyminiszterek bizottságának ülésén a helyzet alakulásának figyelembe vételével áttekintik a nyilatkozatban foglalt feladatok teljesítésével kapcsolatos további teendőket. Az ülés részvevői jelentést terjesztenek kormányaik elé a végzett munka eredményéről. A politikai tanácskozó testület meghallgatta Viktor Ku- likovnak, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának, « Szovjetunió marsalljának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. A politikai tanácskozó testület ülése a testvéri barátság \ és az elvtársi együttműködés i légkörében végezte munkáját. i (MTI) T7* •• ** Ír •• I Ff 1 r Közös Készülődés a jubileumra Moszkvában tegnap aláírták a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság 1979. évi együttműködési jegyzőkönyvét. A dokumentum értelmében mind hazánkban, mind pedig a Szovjetunióban széles körben megemlékeznek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60., a KGST megalakulásának 30. és a Magyar Népköztársaság alkotmánya elfogadásának ugyancsak 30. évfordulójáról. Jövőre lesz a magyar—szovjet tudományos műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. évfordulója is. Az együttműködési jegyzőkönyv, amelyet Regös Gábor, az MSZBT titkára és Vas2t- lij Sztriganov, az SZMBT vezetőségének alelnöke írt alá, barátsági gyűléseket és találkozókat, delegációk kölcsönös látogatását, előadások tartását és filmvetítéseket is előirányoz. Befejeződtek a magyar -líbiai gazdasági tárgyalások Tripoliban befejeződött a lagvar—líbiai gazdasági együttműködési vegyes bizottság ötödik ülésszaka. A tárgyalásokon .áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását és meghatározták az együttműködés továbbfejlesztésének főbb irányát, módszereit. Hazánk elsősorban élőmarhát, juhot, textilféléket, kikötői berendezéseket és cipőt szállít Líbiába, s a tárgyalások eredményeként — várhatóan — a gépipar is bekapcsolódhat a ilíbiai fejlesztési tervek megvalósításába. Szó vari magyar hírközlő és villamos pari berendezések. oktatási fölszerelések szállításáról, továbbá hogy közreműködik a líbiai vasútépítésben. A műszaki— tudományos együttműködés terén szakemberek küldésével és ösztöndíjasok fogadásával enyhítünk Líbia szakeanber- gondjain. Jelenleg 259 magyar szakértő dolgozik Líbiában. A tárgyalásokról Bíró József külkereskedelmi miniszter és Abu Ba-kr Ali El-Serif kereskedelmi titkár csütörtökön jegyzőkönyvet írt alá. (MTI*
