Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-19 / 273. szám
Egy szobrász emlékezete Hetven éve született Kerényi Jenő Herényi Jené Díszfelvonulás zászlóval, virággal c. művével. Parcr/: Fcrer.c USészú egy szerelemhez Kincs mit mondanom, nincs mit mondanod, ami régen megszakadt, azt nem folytathatod, szemed jégvirág borítja — már beléd nem láthatok. Nincs mit mondanod, nincs mit mondanom, párosán viselt magánynak dupla súlya nyom, szíved hangtalan parancsát többé meg nem hallhatom. Én már többé nem kereslek: rádtalálnom nem öröm. Te is engem csak — kerestél. De én azt is köszönöm. Mért, hogy a szerelmet mindig megalázza a közöny7 Válni kell Kölönc kölöncöt nem visel, önvédelemből hagylak el, s fel nem cseréllek senkivel. Válni kell Én nem hiszek — te nem hiszel, a szív nem nézi, mit cipel, csak éppen már nem bírja eL Benke László Világot Mit az idő romba döntött emlékezetem felépíti. Hadd legyek a jóra képes, nagyapám háza, fehéredj ki! Világot a sötétségbe falaiddal gyújtsál, lobbanta 1 Ne engedd, hogy tévelyegve hadonásszam: jóság! hol vagy? Magamat kell lehallgatni? Homlokomban nyílj ki ablak! Gyorsan, mert a lámpát oltják szívemben az ének hallgat. Nénzi kell az öregekre, és a fáradt patakokra. Kívül-belül óhajtozom nagyapám a zsoltárokra. Haza vezetsz? Mondsz mesét? Visszanyerni volt-erőnket Kis szobában melyiket? Szép meséjét Fanyüvőnek? Fridon Halvasi Hová is kódorogsz Sápadó szél öleli a fákat. Halványulnak rőfös nappalok... Hová, hová is kódorogsz, te nyár? Várakozz még egy pillanatot... Levelekkel viselős a szél Is, messze-.távol míg elkanyarog, Bánatában nyöszörög az ajtó, meglsndülve sírdogál, s vacog. Géczí János fordítása As Izmos, erőteljes férfi a rázuhanó sast öklével veri el magátóL Mozdulata olyan határozott, hogy győzelme nem kétséges. Megfeszített lába, erőtői duzzadó karja maga a mindig diadalmaskodó ifjúság. A Sátoraljaújhelyen 1948-ban felállított Partizán- emlékmű a 70 éve született Kerényi Jenő legismertebb és legeredetibb alkotása. Kerényi nem konkrét hőst formázott meg, hanem a gonosszal, az emberiségre lecsapó fasizmussal szembeszálló ember szimbólumát. Jelképpé nőtt ez a mű, amelynek tartalma és megformálása között teljes művészi összhangot sikerült teremtenie. Az egész szobor szinte lobogó láng! Az expresszív megformálás, a felület fény-árnyék játéka optimizmust, hitet, életörömei sugároz. Ez az erő, játékosság jellemző Kerényi egész művészetére. Pályáján a 30-as években indult; a fiatal szobrász Medvegyessy vaskos, zömök nőalakjaiban a saját plasztikai nőideáljára lelt rá. Ezeket formálta tovább a különböző hatások segítségével. Az arányok eltúlozásával súlyos, robusztus asszonyisten alakokat teremtett, ősanyát, aki a mitoszok rettenthetetlen hőseit foganta & hozta világra. Kerényi 1937-ig a Képző- művészeti Főiskolán Bor y Jenő tanítványa volt, majd Olaszországba utazott egyéves tanulmányútra. Ott ismerkedett meg a 30-as évek izgalmas kísérletekkel teli olasz művészetével és a megtermékenyítő hatású etruszk művészet alkotásaivaL Végső stílusa kialakulására Bourdelle szobrainak dinamikája épp úgy hatott, mint Mestro- viő heroikus pátosza. Kerényi gyötrődő alkotó volt Legjobb munkáiban is kételkedett Sikertelen szobrai különösen elkeserítették; Anya gyermekével (1958) ez az önkritikus magatartás állandó megújulásra, új tartalmak keresésére ösztönözte. Élete végén jutott el azokhoz a témákhoz, amelyeknek drámaiságához alkalmasnak bizonyult expresszivitása Az ürességbe üvöltő Mózes testén arany betűk hirdetik a tízparancsolatot Már nem ember, hanem maga az eszme, a törvény. Dózsa című szobra érdekes ábrázolása az annyi művész által megfogalmazott témának. Kerényi nem ültette égő, trónusra a »-pa- rasztkirályt«; megkötözött álló figurája a vég?etre szánt, ám sorsával szembenéző, azt vállaló embert mutatja be. A szeszélyes felület, az eltúlzott arányok, a ha- x talmas váll és lebírhatatlan erőtől duzzadó végtagok a gyötrődő, fájdalomtól torzult, ám magában a végső győzelem tudatát hordozó Dózsát testesítik meg. Ez a Dózsa a megkötözött eszme, amely a kötelek, az erőszak mögül is elősugárzik. Akkoriban keletkezett a Golgota is. A kisplasztika monumentális léptékű alkotás, mint Kerényi szinte valamennyi kisméretű szobra. A durva tákolmány keresztre feszített, kötözött alakok olyan kínoktól vooaglanak, amelyek megfosztottál! ókét minden emberi hiányuktól. A kompozíció tömör, megbonthatatlan. Ex a szobor a megtisztító szenvedés vállalása, az eszme szoborba öntése. Kerényi egész művészete az emberről szóL A játékosság, az erotikus szépség, a túláradó életöröm útját végigjárva jutott el a művész a drámáig, a létezés alapkérdéseinek íeszegetéséhez. Utolsó munkái közé tartozik a Dante és Vergilius az alvilágban című kisplasztika. A mindenség tenyerén ülő ember, bár parányinak látszik, fel akarja ismerni célját, küldetését ebben a megpróbál ta tó világban. Es ezt akár Kerényi ránk hagyott, figyelmeztető üzeneteként is felfoghatjuk. a M. Tízparancsolat. George Sheffield Szomorú SörSéesot — Doktor úr — mondta Jack Gordon, s bágyadtan rámosolygott a tagbaszakadt férfira, aki nesztelenül lépett be a szobába, miközben ő aludt. — Nagyon kedves, hogy eljött, de attól félek, nem tud segíteni rajtam. Mivel azonban már itt van, hát igyekszem minél rövidebben elmondani önnek, mi az, ami annyira felzaklat. Festő va- yak. Képeket festek és ce- . azarajzokat készítek... — De... — Azt akarja mondani, hogy egyáltalán nem érdekli az életem. — Gordon keserűen fölnevetett. — ön a lélektelen nagyközönség képviselője, önnek teljesen egykutya, hogy egy tehetséges fiatalember, ifjúkora virágáan örökre ágyhoz kötött eteg! De ön nem értheti : '.eg betegségem okát, amíg . I nem meséltem az életem történetét... — De... — Kitűnő nevelést kaptam, és hamarosan világosan láttam, hogy kivételesen tehetséges fiú vagyok. Amikor hétéves voltam, egy állatrajzomért díjat kaptam. Ne beszéljünk arról, hogy én tulajdonképpen a londoni al- konyatot akartam ábrázolni. Ezután szüleim, büszke örömükben, egy sereg ceruzával meg egy halom rajzlappal láttak el, és módot nyújtottak arra, hogy Nagy Művészektől tanulhassak. Miután nagykorú lettem, elhatároztam, hogy arcképeket festek. Tizenegy önarcképet készítettem. De senki sem akarta megveni, és ha benéz a szalonba, akkor látja majd milyen bánatosan lógnak a falon, és bámulnak az Üres Karosszékre, amelybe én már soha többé nem ülök bele. — De... — Megrendelőim nem voltak, és többé nem mertem önarcképet festeni. Valószínűtlennek tűnhet, de igaz, hogy miután befejeztem a tizenegyedik önarcképemet, nem telt igazi örömöm az arcképfestésben, és ez azt bizonyítja, hogy még a legföldöntúlibb szépség szemlélésébe is belefáradhat az ember... — De... — Bocsásson meg, de az ön válaszai meglehetősen egyhangúak Engedje befejeznem, s akkor annyi' »de«-t mondhat, amennyit csak akar!. A portréfestésről a tájképekre tértem át... Kilenc képet festettem a konyhaablakból elém táruló kilátásról, és hetet a szalonablakból. De vajon el tudtam adni kilenc konyhaablak-kilátást és hét szalonab lak-panorámát? Nem, bizony nem tudtam eladni. Maradt egy kevés pénzem, és kegyetlen tusakodás után úgy döntöttem, ne'm gondolok a lelkemre, ■ és pénzért fogok festeni. Elhd- tároztam, mulatságos képecs- kéket készítek az újságok számára. Ne feledje el, hogy már semmilyen reményem sem volt, madjnem éheztem, és ne ítéljen rólam túlságosan szigorúan... — De... — Tudom; mit akar mondani: ha igazi művésziélek lettem volna, akkor inkább meghalok, mintsem ilyen lépésre szánjam rá magam. De ne feledje el, hogy a feleségem és a gyerekeim enni kértek volna, ha lett volna feleségem és gyermekem? De hát tehetek én arról, hogy nincs feleségem és gyerekem? Nos hát, mindennap harmincnegyven képecskét rajzoltam, és szétküldtem őket a szerkesztőségekbe. Hamarosan fölfedeztem, hogy a telkemet pénzért eladni nem is olyan könnyű, mint látszik. Akár hiszi, akár nem — egyetlen garast sem kaptam a rajzaimért. Egysz. rűen visszaküldték mindet. — De... — Ezután egyre mélyebbre süllyedtem. Megpróbálta 1—fljner teéaiiwy arcképcsarnokából Dr. DoRái Zsuzsa akaiéaikis Bár a nemek egyenjogúsága a tudomány területén iá mind Inkább megmutatkozik, hazánkban mégis elég kevés nő érte el az akadémikusi fokozatot. Közülük talán a legismertebbet mutatjuk be ezúttal: dr. Holtán Zsuzsát, az Országos Haematol ógiai és Vértranszfúziós Intézet igazgató főorvosát, akit nemcsak tudományos és gyógyító munkája, hanem közéleti tevékenysége alapján is sokan ismernek. V 1920-ban, Budapesten született, apja és anyja is orvos volt Családi életének majd minden vonatkozása az orvostudományhoz kötődik, hiszen férje is orvos. Dr. Révész György egyetemi tanár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fül—Orr—Gége Klinikájának igazgatója. A flát nyolc, lányát pedig hét éve avatták orvossá- Mi több, a veje is orvos. HoUán Zsuzsa Pécsen tanulta az orvostudományt, de Budapesten fejezd« be tanulmányait, 1945-ben. 1947-ben avatták aranygyűrűs Sub lau- rae Almáé Ma tris orvosdoktorrá. (Ez a mai népköztársasági aranygyűrűs avatásnak felel meg.) Már medikaként előadást tartott a Magyar Élettani Társaságban, öt évig a Rókus kórház belgyógyászati osztályán, majd az L belklinikán dolgozott. Ott végezte dr. Rusznyák István, az akadémia akkori elnöke mellett aspirantúráját; a kandidátusi fokozatot 1956-ban szerezte meg. Témája a véreej trendszer idegrendszeri szabályozása volt. 1954-től Bt éven át a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozott, tudományos munkatársként, 1959-ben nevezték ki az Országos Hae- matdtogiai és Vér transzfúziós Intézet igazgató főorvosává. Az orvostudományok doktora címet 1970-ben védte meg, doktori értekezésében a normális és kóros embert hemoglobinokkal foglalkozott 1970-től az Orvostovábhképző Intézet haematológiai tanszékének a vezetője is. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-bam választotta levelező tagjai közé, 1976-tói pedig az akadémia elnökségének is tagja. A szaksajtóban is ismerik világszerte; nyolc külföldi szaklap szerkesztő bizottságának tagja, itthon a Haemato- lógia című nemzetközi lap fő- szerkesztője, s ugyancsak főszerkesztője az akadémia kiadásában megjelent Orvosi Lexikonnak is. A tudományos világ értékelését jelzi, hogy a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság és a Nemzetközi Haematológiai Társaság alel- nokévé választotta. A WHO- ban, az ENSZ egészségügyi világszervezetében tudomákóztam reklámrajzokat készíteni. Ruhák, hangszerek, whiskysüvegek. Bárgyún mosolygó, kórósovány hölgyeit. Százával küldözgettem szét ezeket a képeket, és mit gondol, mit kaptam értük? Reklám árumintákat: egy üveg italt vagy egy gombolyag gyapjúfonalat. Már egy pisz- kafa alakú reklámhölgyet is vártam, mosollyal a képén .... de valószínűleg elkallódott a postán. — De... — És ezért lemondtam a további harcról. Lelkem megtört. És úgy döntöttem, lefekszem ebbe az ágyba, és soha többé fel nem kelek. Sem ön, doktor úr, sem a gyógyító tudománya nem segít rajtam. Bizonyos vagyok benne, hogy soha többé nem kelek föl ebből az ágyból... — Én meg az ellenkezőjéről vagyok bizonyos — mondta az ismeretlen, s óvatosan lefektette a fiatalembert a szőnyegre. — A bútorüzlet alkalmazottja vagyok, és azért jöttem, hogy elvigyem az ágyát, mért nem , fizette ki az utolsó részletet. Fordította: Gellért György nyos szakértőként és nemzet közi tudományos kutatóprogram vezetőjeként dolgozik. A hazai orvostudomány tudományos irányításában is komoly szerepe van. Tagja az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak, tiszteletbeli elnöke a Magyar Humángenetikai Társaságnak, az Akadémia és az Egészségügyi Tudományos Tanács közös Humángenetikai Bizottságának elnöke. Munkásságáért többször részesült igen magas elismerésben, 1974-ben Állami díjat kapott. 1975 márciusától az MSZMP Központi Bizottságának is tagja. Hogy tudományos munkáját láncúéként megértsük, tudnunk kell, mi is a hematoló- gia, az immunológia és a transzfúzió. Mindhárom tudomány a vérrel foglalkozik. A hematoiógia a vér sejtes és folyékony elemeinek betegségeivel, az immunológia a szervezet védekező reakcióival, a vértranszfúzió pedig a vér és vérkészítmények előállításával, ellenőrzésével és felhasználásával a betegek gyógyításában. Ahogyan az emberi vér állandóan érintkezik a szervezet minden sejtjével, úgy ezek a tudományok is át- meg átszövik a biológia és az orvostudományok minden területét. A legkülönbözőbb betegségek megállapítása, megelőzése és kezelése elképzelhetetlen nélkülük. Ennek megfelelően dr. Hol- lán Zsuzsa munkája is sokrétű. Nemcsak tudós, de gyógyító orvos és oktató, aki körül orvosok, biokémikus©;;:, biológusok és gyógyszerészt- k kitűnően képzett gárdája nőtt fel és kovácsé lódott egybe nemzetközi élvonalban járó tudományos intézetté. Nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában vannak tanítványai. Az általa vezetett hematológiai osztályon nagy a zsúfoltság. Az egész országból kerülnek ide hematológiai betegek. A rendkívül szűkös viszonyok ellenére sem panaszkodik senki. Mindert ellensúlyozza az orvosok és nővérek odaadó munkája, meleg emberszeretete. Hellén Zsuzsához külföldről is gyakran fordulnak orvosi tanácsért. Legtöbbet az emberi vérfesték molekuláris szerkezetével, különböző eredetű vérszegénységek és. a fehérvérűség kutatásával foglalkozik. Vérfesték-kutatása Iből világszerte ismertté vált az al- fa-Buda és az alfa-Pest nevet viselő két abnormális vérfes- téklánc. Ezeket a normális al- fa-A lánccal együtt találták három testvérben. Vagyis háromféle álfaláncot mindegyik egyénben. Ez volt az első bizonyítéka annak, hogy az emberi véríesték ősi alfaláncát meghatározó génpár megkettőződött. Ezen az alapon lehetett megmagyarázni egy Távol-Keleten gyakori vérszegénység, az alfa-talasszémia öröklésmenetét Hóllán Zsuzsa kutatásai kiterjednek más eredetű vérszegénységekre, a gyorsult vörös vérsejt pusztulás okaira, a vérsejtek folyékony határrá tegei: a membrán szerkeze'é nek és működésének vizsgá'a tára. A leukémiás sejtek membránjának molekuláris változásait vizsgálják és a fc- tegség során az immunre-d szerben létrejövő változásokat Egyre hatékonyabb gyógy szereket és vérkészítményeké alkalmaznak e súlyos bri" ség és a csontvelőelégtele'' gyógyításában. Nincs oly vérkészítmény ma a vilá0 amit ebben az intézetben n állítanának elő. Immunológ' és sejtanyagcsere-kutatásaik is világszerte ismertek. Dr. Hollán Zsuzsa szén ve délye a képzőművészet Vala ha maga is rajzolgatott. M n'nes rá Ideje, legföljebb o hasznosítja képességét, hogy saját előadásait maga szemlélteti, illusztrálja néha. J. Ï
