Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

XXXIV. évfolyam 271. szám 1978. november 17., péntek Kádár lános Georges Marchais-val találkozott Folytatódtak a magyar—francia tárgyalások Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tag­ja — aki Valéry Giscard d’Es~ taing köztársasági elnök meg­hívására tartózkodik Párizs­ban — csütörtökön délelőtt megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. A Champs Ely- sées-t és a Charles de Gaulle- Etoile teret fél órára lezárták a ceremónia alkalmából, s az államfői szintű protokollnak megfelelően kétoldalt ötven díszegyenruhás motoros ket­tős oszlopa fogta közre az MSZMP KB első titkárának es kíséretének gépkocsioszlo- pat. A kegyeletes aktusra a vendéglátók részéről Maurice Plantier, a hadviseltek ügyei­nek államtitkára kísérte el Kádár Jánost. A Diadalívnél O’Mahonny tábornok, Párizs helyettes ka­tonai kormányzója és az örök­mécses bizottságának tagjai fogadták. Kádár János ezután a ven­déglátók kalauzolásával meg­tekintette a francia impresz- szionista .estük remekeinek állandó kiállítását a történel­mi emiékü Jeu de Paume-ban (labdahazban). Kádár János a déli órákban felkereste a párizsi városhá­zat, ahol Jacques Chirac pol­gármester és felesége köszön­tötte. A magyar és francia zászlókkal díszített épület gobelin-szalonjában a polgár- mester bemutatta Kádár Já­nosnak a városi tanács tagjait és Párizs más vezető közéleti személyiségeit, majd a Köz­ponti Bizottság első titkára bejegyezte nevét a francia fő­város aranykönyvébe. A városháza impozáns dísz­termében — a párizsi diplo­máciai kar számos tagjának, és sok ismert francia köz­életi személyiségnek a jelen­létében — a Himnusz és a Marseillaise hangjai után, Jacques Chirac mondott üd­vözlő beszédet. — Franciaország fővárosa örömmel üdvözli az Ün sze­mélyében Magyarországot, kontinensünk egyik legrégeb­bi nemzetét. Párizs annak is örül, hogy az ön személyében azt a férfit fogadhatja, aki több mint két évtizede irá­nyítja e Franciaországgal ba­ráti nép sorsát, és aki olyan hatékonyan járult hozzá or­szága gazdasági, társadalmi és emberi fejlődéséhez. A polgármester a továb­biakban rámutatott, hogy Franciaországnak és Magyar- országnak sok a rokon vonása, majd hangsúlyozta: Európa nemzetei ugyanahhoz a civi­lizációhoz tartoznak, és ugyan­azokból a szellemi, erkölcsi forrásokból merítenek. Ebből a távlatból nézve, nincsenek kicsiny vagy nagy nemzetek, hanem csak nemzetek van­nak, amelyek vigyázva őrzik méltóságukat és becsületüket. Magyarország és Franciaor­szág minderről mélyen meg van győződve, ez irányítja tevékenységüket a világban, és ez sugallja az egyenlősé­gen és a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködésüket. — Ez a közös meggyőződés még egy újabb érzelmi vo­nást kölcsönöz a bennünket összefűző kapcsolatoknak, mert nem vagyunk közömbö­sek egymás iránt, hanem ba­rátok vagyunk, ön, első tit­kár úr, ennek az évszázados Kádár János csütörtökön Párizsban megkoszorúzta az Isme­retlen Katona sírját. Mellette a francia kormány képvise­letében Maurice Plantier államtitkár. barátságnak a nevében láto­gatott el hozzánk, és ez a lá­togatás történelmi esemény lesz a francia—magyar kap­csolatokban — jelentette ki a polgármester, majd befejezé­sül megállapította: őszinte óhaja, hogy sikerrel járjon Kádár János párizsi látoga­tása, mozdítsa elő a két or­szág kapcsolatainak elmélyíté­sét, és országaink történelmi, kulturális és szellemi öröksé­ge járuljon hozzá a béke és az igazság Európájának meg­teremtéséhez. Jacques Chirac szavaira vá­laszolva Kádár János a kö­vetkezőket mondotta: Tisztelt Polgármester Űr! Hölgyeim és Uraim! Köszönöm, és szívből vl- szonzom üdvözlő szavait. Tisz­telettel köszöntőm Önt, pol­gármester úr, és Párizs város tanácsának jelenlevő képvi­selőit. Örömmel jöttem ebbe a nagy múltú, hagyományokban gazdag, nevezetes és szép vá­rosba. Élek az alkalommal, s átadom önöknek, fővárosuk lakóinak és vezetőinek a ma­gyar főváros, Budapest lakos­ságának és vezetőinek üdvöz­letét. Párizs nagy szerepet ját­szott a magyar szellemi és kulturális életben. Közös múl­tat idéz a munkások és az el­lenállók Párizsa is. A század- fordulón, az I. világháborút követően itt keresett mene­déket és munkát sok hazánk­fia, a II. világháborúban itt harcoltak vállt vállnak vetve a magyar és a francia anti­fasiszta ellenállók. Közös múlt, hogy mindkét főváros közvetlenül is sokat szenvedett a második világ­háborúban. A felszabadulás után Budapest romokban he­vert. Lakosai a szabadság légkörében nagy lelkesedéssel, de súlyos nélkülözések árán építették újjá. Ma egyik büsz­keségünk fővárosunk, amely hazánknak politikai, gazda­sági es kulturális központja, s országunk lakosságának egyötöde számára nyújt mun­kát és otthont. Amikor a második világhá­ború után a magyar—francia kapcsolatok fejlődésnek in­dultak, a két főváros, Párizs és Budapest is felvette egy­mással a kontaktust, közvet­len érintkezés kezdődött kép­viselőik között. E találkozá­sok hasznos tapasztalatokkal jártak, s az együttműködés továbbfejlesztése mindkét fő­városnak érdeke. Az országépítő tevékeny­séghez békére van szükség. A magyar kormány kitartóan • az új háború veszélyének elhárí­tásán, az enyhülés megszilár­dításán fáradozik. Jelenlegi utam is ezt a célt szolgálja. Mind a magyarok, mind a franciák sokat szenvedtek már háborúktól, békés, alko­tó munkát akarnak. Ebben biztosan egyetértünk és együtt is működhetünk. A Francia Köztársaság elnöké­vel, s más felelős tényezőivel folyó tárgyalásainkon a fran­cia—magyar jó viszony fej­lesztését, a kölcsönösen elő­nyös kapcsolataink bővítését kívánjuk elősegíteni. Polgármester úrnak és va­lamennyi munkatársának sok sikert és jó egészséget kívá­nok felelősségteljes tevékeny­ségükhöz. Kívánom, hogy Pá­rizs városa, az emberi kultú­ra, a szellemi kincsek egyik évszázados központja ne is­merje többé a pusztítást, a viszontagságokat, békében fejlődjék és virágozzék to­vább, lakói jólétben éljenek. A városházáról az MSZMP KB első titkára és kísérete a közeli Notre-Dame-hoz, a hí­res gótikus székesegyházhoz hajtatott, majd a Chaülot- palota teraszáról — ahonnan a legszebb kilátás nyílik az Eiffel-toronyra — a városkép­ben gyönyörködött. Innen Ká­dár János útja a Magyar Népköztársaság nagykövetsé­gére vezetett, és itt találkozott a párizsi magyar kolónia kép­viselőivel. (Folytatás a 2. oldalon) ■ A Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaitzemében dolgqző szocialista brigádok vállalták, hogy az éves terven felül — amely 260 000 tonna — 5000 tonnával. több, jó minőségű fekete szenet termelnek ki. A szocialista brigádok közül is kiemelkedik a Mező Imre és a Gagarin brigád, amelyek már több ízben kaotak kiváló munkájukért kitüntető címe­ket. A képen: A Gagarin szocialista brigád. (MTI-Iotó — Danis Barna l'elv. KS) Ülést tartott Minisztertanács A kormány - ^T.-Vtéknztatósi Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Német Demokra­tikus Köztársaságban tett ba­ráti látogatásáról. A Minisz­tertanács jóváhagyólag tudo­másul vette a tájékoztatót. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudoYná- nyos együttműködési kor­mányközi bizottság ülésszaká­ról. A kormány elfogadta a jelentést és megbízta a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az üléssza­kon elfogadott határozatok végrehajtására. A Minisztertanács elfogadta a Svájc, illetve Japán kül­Csühösök helyeit piroskák Előadás a vontatás fejlesztéséről A nyolcadik somogyi műsza­ki és közgazdasági hónap ren­dezvénysorozata keretében tegnap délután a kaposvári vasútállomás előadótermében gyűltek össze azok, akik a vontatási főnökség távlati fej­lesztéséiről akartaik tájékozta­tást hallani. A előadó Harmati István volt, a MÁV Pécsi Igazgatóságának osztályveze­tő-helyettese. Szavaiból megtudtuk, hogy a kaposvári vontatási főnök­ségen az elmúlt tíz év alatt 76 százalékkal csökkent a gőzmozdonyok száma. Most már csupán az úgynevezett mellékvonalakon: Kaposvár és Siófok, valamint Kaposvár és Barcs között húzzák ilyenek a szerelvényeket. Ezek közül is mindinkább csak a teherko­csikat, mert elszaporodtak a vasutasok által, színe után Pi­roskának becézett könnyű mo­torvonatok. Érthető a MÁV törekvése, hogy minél hamarabb meg­szabaduljanak a gőzmozdo­nyoktól, hiszen az ezeken dol­gozó fűtők munkája cseppet sem irigylésre méltó. Például, h* Kaposvártól Siófokig el akarnak vinni egy gőzmoz-1 látszik, hogy üzlet lesz a pró- donyt, arra előbb a kazánfű- ba vége, hiszen 85 ezer kiló­tőnek föl kell pakolnia két- három tonna szenet. Útköz­ben állandóan lapátolnak, az­után el kell távolítani a sa­lakot. És bizony ezek az öreg mozdonyok alaposan szennye­zik s levegői. Gazdaságtalan az energiafelhasználásuk, is: száz kiló szénből mindössze négy nyújt hasznos teljesít­ményt. Mintegy harminc szá­zalékkal hasznosabb a Diesel­mozdonyok gázolajfelhaszná­lása. Ezekkel egy ember — a motorvezető — boldogul, jó­val könnyebb munkával. A »■piroskák-« előtt vásároltak más Diesel-mozdonyokat is a kaposvári vonatatási főnökség részére, de ezek a két- és há­romtengelyes nagy motorko­csik már negyven évesek. Pe­dig egy-egy Diesel-motorvonat 20—25 évig tekinthető korsze­rűnek. Szükséges tehát, hogy ezek helyett ugyancsak újakat vásároljanak. Csehszlovákiából és Romá­niából szerzik be a motorvo­natokat. Bátaszéken van most éppen két csehszlovák gyárt­mányú — prób* alatt. Ügj métert megelégedéssel futot­tak végig Ezeknek az utas- szállító kocsijai az autóbuszok kényelmét nyújtják. Éssze­rűen csatlakoztathatók, a mcl- lékkoçsik vontatásával pedig rendkívül gazdaságosak. Az utasok részére a meleget nem gőz, hanem elektromos fűtés biztosítja. Azt szokták mondani, hogy a gazda csak akkor vegyen lo­vat, ha már van istállója. Nos, a kaposvári vontatási főnök­ségen — szükségből — ez for­dítva alakult: a gőzmbzdonyo- kat fölváltották már a motor­vonatok, de javításuk még az igencsak elöregedett műhe­lyekben történik. Megoldás: a hatodik ötéves tervben a cu­korgyár és a Kapos folyó kö­zötti területen fölépítik az új vontatási telephelyet. A tervek szerint az utolsó »csühöstől« a kaposvári cso­móponton 1983-ban, az egész vasút területén pedig 1985-ben ü gy mi n i szt erén ek magyaror­szági hivatalos látogatásáról szóló külügyminiszteri beszá­molót. A kormány megtárgyalta és elfogadta a honvédelmi tör-1 vény végrehajtásának tapasz­talatairól szóló jelentést. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság elnöke jelentésben össze­gezte az ifjúsági testnevelés és tömegsport fejlesztéséről szó­ló kormányhatározat végre­hajtásának tapasztalatait. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, valamint a határozat végre­hajtásával kapcsolatos további teendőket tartalmazó feladat­tervet. A legfőbb ügyész, a belügy-, valamint az igazságügy-minisz­ter jelentést tett az ifjúkori bűnözés helyzetéről. A kor­mány elfogadta a jelentést, s határozatot hozott a megelő­zést szolgáló további felada­tokról. A kormány megtárgyalta és elfogadta az igazságügy-mi- niszier előterjesztését a sza­badságvesztésből szabadult személyek utógondozásáról szóló 1975. évi törvényerejű rendelet végrehajtásának ta­pasztalatairól és az utógondo­zás szervezeti továbbfejleszté­sének lehetőségeiről. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szerveket, hogy vizsgálják meg az országgyű­lés októberi ülésszakán el­hangzott képviselői észrevéte­lek, javaslatok megvalósításá­nak lehetőségeit és tájékoz­tassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az indítvá­nyozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Magyar-olasz parlamenti tárgyalások Tegnap az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—olasz parlamenti tár­gyalások. A magyar tárgyalócsoportot Darvast István, az országgyű- _ lés külügyi bizottságának tit­köszonünk el. Utána csak mű- kára vezeti, az olasz szená- zeumban lesz látható. j tus és képviselőház közös tár­gyalócsoportját pedig Carlo G. J. I Russo. IMTI) » o * A DC: CAlkv“ VILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J ET E K1 Ara: 80 finer AZ MS Z MP SOM O G Y MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Terven felül 5000 tonna szén

Next

/
Thumbnails
Contents