Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

Külföldi lapok a látogatásról káspárt és a Francia KorrwmH nist Párt kapcsolatai a köl­csönös szolidaritás és együtt­működés jegyében eredmé­nyesen fejlődnek. ♦ * * Raymond Barre miniszter­elnök és felesége csütörtökön este vacsorát adott Kádár Já­(Folytatás az 1. oldalról) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- oonti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délután a párizsi magyar nagykövetsé­gen találkozott Georgesi Mar- chais-val, a Francia Kommu­nista Párt főtitkárával. # Az elvtársi, baráti légkörű találkozón Georges Marchais hangsúlyozta, hogy Kádár Já­nos franciaországi látogatása Jelentős állomás a magyar— francia kapcsolatok fejlődésé­ben és a helsinki záróokmány szellemében hozzájárul az európai béke és biztonság erő­sítéséhez. Mindketten aláhúzták, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Francia Kommu­nista Párt továbbra is elő­mozdítja a Magyar Népköz- társaság és a Francia Köztár­saság együttműködésének el­mélyítését és kiszélesítését Kifejezésre juttatták, hogy mindkét párt továbbra Is kö­vetkezetesen harcol az enyhü­lésért, a népek békéjéért, ba­rátságáért Kádár János és Georges Marchais megállapította, hogy a Magyar Szocialista Műn­'K'-'* tjgy 'V /<} w. / -, v Kádár János csütörtökön felkereste a párizsi városházát, ahol Jacques Chirac polgármester és felesége köszöntötte. (Telefotó: AP—MTI—KS) nos és felesége tiszteletére a kül ügyminiszitérium Szajna­pairti palotájában. A vacsorán — amelyen részt vettek a Központi Bizottság első titká­ra kíséretének tagjai is — a francia miniszterelnök és Ká­dár János pohár köszöntőt mondott. Folytatódlak a magyar—francia tárgyalások A Komszomol küldöttsége Dunaújvárosban A Lenini Komszomol kül­döttsége, amely Borisz Nyiko- lajevics Pasztuhovnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjának, a Komszomol Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével tartózkodik hazánkban, csütörtökön Du­naújvárosba látogatott. Út­jára elkísérte Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titkára. Borisz Pasztuhovot a dunaúj­városi pártbizottságon Takács Imre, az MSZMP Fejér me­gyei Bizottságának első titká­ra. Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, valamint Fejér megye és Dunaújváros több más veze­tőié fogadta. Dunaújváros fejlődéséről, valamint a Dunai Vasmű te­vékenységéről Kóré Sándor, az MSZMP Dunaújvárosi vá­rosi Bizottságának titkára és dr. Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója adott tájékoztatást, majd a vendé­gek megtekintették az évi 1,1 millió tonna acélt előállító kohászati kombinát több üze­mét (MTI) NDK—NSZK megállapodást írtak alá v ROMA A csütörtök reggeli olasz lapok többsége külpolitikai hírrovatában beszámolt Ká­dár János párizsi látogatásá­ról is. A lapok általában azt eme­lik ki, hogy- először történik ilyen magas szintű találkozó a magyar—francia kapcsola­tok történetében. BONN Több nyugatnémet lap már a hét folyamán előzetes je­lentést közölt Kádár János franciaországi látogatásáról. Csütörtökön pedig az orszá­gos lapok közül a Die Welt és a Frankfurter Allgemeine Zeitung számolt be az MSZMP KB első titkárának Párizsba érkezéséről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet rá, hogy Barre francia miniszterelnök tavaly októberben járt Bu­dapesten és megállapodott a magyar vezetőkkel abban, hogy a két ország kereske­delmi volumenjét mielőbb megkétszerezik. A lap szerint a külpolitikai kérdések sorá­ban az európai együttműkö­dés, a leszerelés és az afri­kai kontinens helyzete egy­aránt szerepet kap a magyar —francia megbeszéléseken. BERLIN A Neues Deutschland »Ká­dár János és Valéry Giscard d’Estaing találkozója« címmel foglalkozik a látogatás első napjának eseményeivel és ki­emeli: az Orly repülőtéren Giscard d’Estaing és Kádár János egyaránt hangsúlyozta óhaját a magyar—francia két­oldalú kapcsolatok további erősítésére. * • • A nyugat-berlini lapok csü­törtökön röviden közölték, hogy Kádár János szerdán háromnapos hivatalos látoga­tásra érkezett a francia köz- társasági elnök meghívására Párizsba. BELGRAD A jugoszláv rádióállomások szerda esti .híradásaikban be­számoltak arról, hogy »Kádár János, az MSZMP KB első titkára hivatalos franciaorszá­gi látogatásra érkezett, s Gis­card d’Estaing elnökkel a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésé­ről és időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyal. Kiemel­ték, hogy a magyar párt ve­zetője ezúttal először látoga­tott Párizsba«. A belgrádi Politika »A francia—magyar kapcsolatok — Az első csúcstalálkozói — Kádár János Giscard d’Es­taing köztársasági elnök ven­dége« főcímmel csütörtök reg­gel közölte párizsi tudósítójá­nak beszámolóját, amely szin­tén kiemeli, hogy »ez lesz az első francia—magyar csúcsta­lálkozó a két ország kapcso­latainak történetében«. PÁRIZS A Le Monde csütörtök dél­után megjelent pénteki szá­mában részletes tudósításban ismerteti Giscard d’Estaing- nek és Kádár Jánosnak az előző esti vacsorán elhang­zott pohárköszöntőit. Giscard d’Estaing pohárköszöntőjéből azt emeli ki — már a cím­ben —, hogy a két ország nem teljesíthetné kettős fel­adatát, a függetlenség meg­őrzését és a nyitást a kapcso­latok terén a hidegháború fojtogató légkörében, Kádár János beszédéből a lap azt idézi, hogy Magyarország minden tőle telhetőt megtesz a helsinki záróokmány aján­lásainak és elveinek valóra váltásáért. A France Soir első oldalán képet közöl az Elysée-palo- tában rendezett vacsoráról, s néhány mondatot idéz Gis­card d’Estaing elnök és Ká­dár János pohárköszöntőjéből. Berlinben az UDK Külügy­minisztériumában tegnap dél­előtt 10 órakor ünnepélyes külsőségek között aláírták a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság közlekedési és egyéb kérdésekkel kapcsola­tos megállapodásait. A megállapodásokat — me­lyek többek között szabályoz­zák az NDK—NSZK együtt­működést és az NSZK rész­vételét a Nyugat-Berlin és az NSZK közötti tranzitforga­lomra is felhasználandó, Ham­burg felé vezető NDK autó­pálya építésében, illetve a Nyugat-Berlin és az NSZK közötti tranzit víziközlekedés­ben fontos szerepet betöltő Teltow csatorna helyreállítá­sában — szerdán hagyta jóvá az NDK Minisztertanácsa és az NSZK kormánya. Az űrhajósok sajtóértekezlete Moszkvában Tökéletesen sikerült az űrkísérlct Moszkvában tegnap nemzetközi sajtóértekezletet tartot­tak Vlagyimir Kovaijonok és Alekszandr Ivancsenkov re­kord hosszúságú űrbéli tartózkodásának befejezése alkal­mából. Anatoli) Alekszandrov aka­démikus. a szovjet tudomá­nyos akadémiának elnöke méltatta először Kovaijonok és Iyamcsenkov tevékenységét, valamint lengyel ás NDK-beli kollégáik közreműködését. Ezután Oleg Gazenko aka­démikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia orvos-bioló­giai intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a 140 na­pos űrutazás nemcsak a vi­lágűrről, hanem a kozmosz­ban tartósan élő és dolgozó emberek szervezetét illetően is gazdagította ismereteinket. Az akadémkus hangsúlyozta^ hogy a Szaljut—6 első állandó személyzete, Romanyenko és Grecsko 96 napos űrtartózko­dása során szerzett tapaszta­latok figyelembe vételével összeállított programnak kö­szönhetően Koval jonoknak és Ivancsenkovnak kevesebb mint két hétre volt szüksége ahhoz, hogy reakklimatizálód- janak a földi körülményekhez. A Kaposvári Ruhagyár fölvesz kettő villanyszerelőt valamint egy lakatost Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. (40485) Az űrhajósoknak a föl Jetérés után semmilyen gyógyszerre sem volt szükségük, és az ilyen tartós űrutazásnál ter­mészetes súlyveszteséget (ez Kovaljonoknál 2,3 kilogramm, Ivancsenkovnál 3,9 kilogramm volt) a parancsnok máris tel­jes mértékben, a fedélzeti mérnök pedig csaknem egé­szen pótolta. Gazenko akadé­mikus kiemelte, hogy a 140 napos űrkísérlet orvosi szem­pontból tökéletesein sikerült és felbecsülhetetlenül értékes hozzájárulást jelent a további űrkísérletek programjának összeállításához. Vlagyimir Kovaijonok — társa, Ivancsenkov nevében is — derűs hangon mondott kö­szönetét mindazoknak, akik­nek áldozatos munkája lehe­tővé tette a páratlan tudomá­nyos sikert. Kovaijonok azt is hangsú­lyozta, hogy a tartós űrrepü­lések programjának eredmé­nyes végrehajtását nagyban megkönnyíti az az állandó pszichológiai támogatás, ame­lyet az irányító központtal való szoros munkakapcsolat jelent. Alekszandr Ivancsenkov, az űrállomás fedélzeti mérnöke a tudományos kutatásokról adott színes beszámolót. Mint el­mondotta, az expedíció legna­gyobb »felfedezése« éppen az, hogy a Föld és a világóceán komplex problémáinak beható tanulmányozására a világűr ' igen kedvező lehetőségeket nyújt, sőt páratlan megfigye- ' léseket tesz lehetővé. I Ivancsenkov elmondotta : I tudományos munkájához, de egyben szórakozásához is hoz­zátartozott a gleccserek, jég­mezők vizsgálata. Az űrhajós-mérnök méltatta a technológiai kísérletek fon­tosságát: több mint ötven pró­bát végeztek a két miniol- vasztó-kemencével. Ugyan­csak , nagyfantosságú megfi­gyeléseket végeztek a BSZT jelű rádióteleszkóppal is, egyes sugárforrásokról, a Föld légkörének ózonrétegéről és egyes csillagokról, amelyeket akkor figyeltek meg, amikor azok a horizont fölé emelked­tek. Az orvosi kísérletek rendszeresek voltak, a bioló­giai kísérletek : növények, mikroorganizmusok tenyész­tése és vizsgálata pedig nem­csak munka, hanem szórako­zás is volt az űrhajósok szá­mára — egyik terményüket, egy hagymát el is fogyaszt­hattak. A két űrhajós egyben rá­dió- és televíziós riporter is volt: összesen több mint 120 adást közvetítettek az űrállo­másról. Ivancsenkov hangsúlyozta: a Szaljut űrállomás egyedül­álló lehetőséget teremt a hosszantartó tudományos vizsgálatok számára, mert rendszeres utánpótlást kap a teherűrhajókkal. Fontos, hogy a vizsgálatokhoz elengedhetet­len manőverekhez mindig volt elegendő hajtóanyag. A hosz- szú tartamú űrrepülés pedig a személyzet számára biztosí­tott nyugodt munkafeltétele­ket és nagy rutint, tapaszta­latot. Nagy fontosságú tény az is. hogy valamennyi mű­szer és berendezés az egész út során gyakorlatilag hibát­lanul működött. A Minisztertanács tárgyalta Az utógondozás helyzete A Minisztertanács csütör­töki ülésének napirendjén szerepelt az Igazságügyi Mi­nisztérium előterjesztése is : témája a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásá­val kapcsolatos. Az utógondozásról legutóbb 1975-ben született törvény- erejű rendelet: az elmúlt idő­szak tapasztalatainak elem­zése tehát fontos és időszerű volt. Sok korábbi esztendő tapasztalatainak ismereté­ben, méltán állapíthatták meg akkor, hogy a bűnözés csökkentéséhez nemcsak a hatékony és differenciált büntetéskiszabás szükséges — ennél többre van szükség. Feltétlenül módot kell talál­ni arra, hogy a büntetésüket letöltő személyek megfelelő segítséget, támogatást, — sőt, visszaesők is lévén közöttük — esetenként felügyeletet, ellenőrzést kapjanak a tár­sadalomba törétnő »visszail­leszkedéshez«. E gondoskodá­si formák együttese: az utó­gondozás. 1975-ben kidolgozták az új, egységes irányítású utógon­dozási rendszer alapelveit, 1976 január elsején pedig hatályba lépett az új szerve­zet. A rendelet értelmében a bíróságokra hárul az utógon­dozás állami irányítása és összefogása. Felelősségteljes feladatokat kapott rajtuk kí­vül több társadalmi szerve­zet, gazdálkodó szerv, és ter­mészetesen a rendőrség is. Jelenleg már 39 — úgyneve­zett hivatásos pártfogó — dolgozik a megyei bíróságo­kon : pedagógus, pszicholó­gus, illetve jogász képzettsé­gűek. Munkájuk jól szolgál­ta az utógondozás teljesebbé és hatásosabbá tételét. Kívü­lük a rendőri és a tanácsi szervek —■ sajátos eszközei­vel pedig a büntetésvégre­hajtás intézményhálózata — sokat tett a szabadultak munkába állításáért, szociális körülményeik rendezéséért, ahol szükséges, ellenőrzésük hatékonyságáért. A munka, az utógondozás mértékére érdemes néhány számadatot is idézni. 1976- ban 449, 1977-ben már több, mint ezer, az idén, eíső fél­évben pedig hétszáznál több börtönből szabadult fordult a hivatásos pártfogókhoz. Munkába állás, munkásszál­lón való elhelyezés, szociális segély ügyében. A tanácsok­kal karöltve sok ilyen gond oldásában segédkeztek ha­tásosan a pártfogók. A ko­rábban már többszörösen büntetett, szabadultak eseté­ben — természetesen — el­rendelik a bíróságok a párt­fogó felügyeletet, sőt eseten­ként bizonyos magatartásbeli szabályokat is kötelezővé, el­lenőrzendővé tesznek (bírói döntés szerint a kötelező munka- és letelepedés helyé­nek meghatározása, nyilvá­nos helyek látogatásának ti­lalma, pl. iszákosoknál, aki­ket az ital vitt a bűnbe stb ...), kiépült és ugyancsak hatásosan tevékenykedik a 3300 fős társadalmi pártfogói hálózat is. S ami az utógondozás si- . ikerét, a tevékenység jó »ha­tásfokát« bizonyítja: a fel­ügyelet alá helyezetteknek mindössze 15 százaléka köve­tett el azóta bűncselekményt. (Elsősorban az italozók, al­koholista életmódot folyta­tók !) Ami a továbblépést illeti: a cél a szervezet bizonyos mértékű továbbfejlesztése. Több módszert vet fel e vo­natkozásban az előterjesztés: a többi között például azt, hogy célszerű bővíteni a hi­vatásos pártfogók tevékeny­ségi körét, olymódon, hogy kiterjedjen esetenként a ki­sebb bűnt elkövetőkre, tehát azokra is, akiket a bíróságok próbára bocsátottak. Hason­lóképpen indokolt, a feltétele­sen szabadon bocsátottak pártfogó felügyelete is, együttműködve a rendőri szervekkel. A fejlesztéssel kapcsolatos tervek a későb­biekben a büntetésvégrehaj­tásról szóló új tvr.-ben kap­nának helyet. Célszerű ki­alakítani az új jogszabályban a hivatásos pártfogók és az egészségügyi intézmények közötti szervezett együttmű­ködés rendszerét is. V. M. Muzulmán zarándokok lég ika taszl rófáj a Szerdán este a colomból re­pülőtér közeiében 249 utassal és 13 főnyi személyzettel a fe­délzetén lezuhant és kigyul­ladt az izlandi j légitársaság Mekkából Indonéziába tartó, muzulmán zarándokokat szál­lító DC—8 típusú repülőgépe. A légikatasztrófát csupán hatvanan élték túl, 202 sze­mély életét vesztette. A repülőgép üzemanyagfel- vétel céljából akart leszáll ni Sri Lanka fővárosának repü­lőterén, azonban a kifutópálya előtt három kilométerrel. sú­lyos viharba került és egy mo­csaras területre zuhant, majd felrobbant. Magyar felszólalás a liaÉrőcsikesifési tárgyaláson Csütörtökön Bécsben Ta­deusz Sirulak nagykövetnek, a lengyel küldöttség vezetőjé­nek elnökletével megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 186. plenáris ülé­sét. A csütörtöki ( tanácskozás egyedüli felszólalója Fodor Zoltán nagykövet, a magyar delegáció vezetője volt. Fodor Zoltán beszédében megállapította: a NATO-or- szágok küldöttségei nem haj­landóak a kölcsönös kompro­misszum útjára lépni. Kife­jezte reményét, hogy a NA- TO-országok delegációi tanu- jelét adják régen esedékes készségüknek a kompromisz- szumra és rövid időn belül pozitív választ adnak a négy szocialista ország 19J8. június 8-j nagy jelentőségű javasla­tára. A Vasipari és Gépjárműjavító Szövetkezet KESZTHELYI 4UTÓSZEREIZE személy- cs kislehergépkocsili garanciális és garanciaidőn túli javítását — szerviz, futómű, motor, fényszóró műszeres ellenőrzése, korrózióvédelem, Il-es szemle, középjavítás, karambolos javítását vállalja. Rövid határidő! Időszakos műszaki VIZSGÁRA FELKÉSZÍTÉS, VIZSGÁZTATÁS a helyszínen. Üj szolgáltatásunk: XX-es bérautó. Ha gépkocsiját nálunk javíttatja, a JAVÍTÁS IDEJÉRE KEDVEZMÉNYES ÁRON CSEREKÖCSIT BIZTOSÍTUNK. (324591

Next

/
Thumbnails
Contents