Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
A háziasszony, amikor télre készül, gondosan számba veszi, hogy mvreK lesz szüksége akkor, amikor mindent betakar a hó. Amit lehet, időben összegyűjtötte már az éléskamrába. Mindent azonban nem tud tárolni a tavaszig. Készlete hiányzó részét a megye »éléskamrájából« pótolja, és innen szerzik be a nyersanyagot az üzemi konyhák, vendéglátóhelyek is. A tél közeledtével ezért néztek körül munkatársaink, hogy mit raktároztak el a megyei Zöldért Vállalatnál, a konzervgyárban, milyen szerződésekkel biztosítják azt, hogy mindig kapjon savanyúságot, burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt a vevő, amikor betér a boltokba. A tapasztalatok kedvezők: jó minőségű volt a termés — és néhány cikket kivéve — elegendő i» a raktárkészlet. Amiből kevesebb termett, mint amennyire számoltunk, azt viszont helyettesíteni lehet mással. Az áru nagy része biztos fedél alatt van már. Azért azonban, hogy mindig jó minőségű zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát vehessünk a boltban, sok ember dolgozik szinte egész télen. Sok munkát igényel ennek a termésnek a feldolgozása, csomagolása is. A MEGYE ÉLÉSKAMRÁI Negyvenöt—ötven millió az éléskamrákban A termelő, a háziasszony altkor nyugodt, ha ez idő tájt elmondhatja: tele a kamra/ a pince, jöhet a tél. De vajon vélekedhet-e így az, aki a piacról él, aki naponta elindul szatyorral a karján, hogy beszerezze a szükséges élelmet — Nyugodtan nézhet az Is a tél elé — mondta Báli Gyula, a Zöldért megyei vállalatának igazgatója — tele vannak, illetve rövidesen megtelnek a megye éléskamrát — Ez megnyugtató, de nézzük egy kicsit részletesebben, mi minden került a tárolókba. — A burgonyáról • sok szó esik mostanában: bőven termett, fölöslegek vannak. A lakosság igénye Somogybán négyszáz vagon, eddig 550 vagonnyit tároltunk, de még tart az átvétel. Ahogy a korábbi években a vásárlói igény szerint fölkészültünk az előre- csomagolásra, sőt a nagy fogyasztóknak — gondolok itta vendéglátóegységekre, üzemi Aligától Szárszóig, Siófoktól Karódig A Zöldért siófoki telepén az Iparvágányon álló vasúti kocsik körül targoncások, rakodók dolgoznak. Az egyik kocsit hagymával pakolják meg (Barcsra, Böhönyére küldik), a másikból zellert raknak ki, s viszik a raktárhelyiségbe. Hideg van. Nemcsak a hűtött termekben, hanem az udvaron is. Káposztával teli ládaépítmények magasodnak a szabad ég alatt: ez már a téli készlet része. Szalmabálákkal, fóliával takarják le a káposztahegyet. A 30 vagonnyi termény béfogadására alkalmas raktárakban is a mennyezetig halmozták a télire szánt zöldséget, gyümölcsöt. — A legfontosabb terményeket már elraktároztuk — mondja Malya Pál kirendeltségvezető. — Burgonyából 20, káposztából 6, petrezselyemgyökérből 10, vöröshagymából, zellerből a tervnek megfelelő mennyiség került már a raktárba, alma- és káposztakészletünk 90, illetve 80 százaléka a tervezettnek. Sárgarépából tíz vagonra van szükségünk a télen, ennek mintegy 30 százaléka már a telepen van. Még szedik a szerződött sárgarépát, és folyamatosan szállítják. Ezek a leglényegesebbek. Persze, van itt más is: például 70 mázsa fokhagyma, 50 mázsa cékla, tíz mázsa feketeretek. Megjegyzem, burgonyából és vöröshagymából a tervezettnél többet tárolunk: burgonyából 15, vöröshagymából 12 vagonnal többet. A hordós káposzta jellegzetes illatát érzem. — Közelednek a disznótoros hetek — mondja a kirendeltségvezető. — Becslésem szerint 4—5 vagon savanyúkáposztára lesz szükség a télen. A böhönyei kirendeltségünk készíti ezt a keresett savanyúságot, s annyit kaptunk belőle, amennyit rendeltünk. — 15—20 ember dolgozik a Zöldért siófoki kirendeltségén: targoncások, rakodók, válogatók. Munkájukat gépek segítik. — A válogatók óvják meg a felvásárolt áru jelentős részét a romlástól. A nagy ládákból kisebbekbe és zsákokba rakják át a terményt, s kiválogatják a fogyasztásra már nem alkalmas darabokat. Ezeket a munkákat géppel végzik. Télen három Barkas áll rendelkezésükre. Ezeken a kocsikon szállítják az árut az üzletekbe. Aligától. Szárszóig a Balaton-parton, illetve Ta- big, Karádig ők látják el a Zöldért-üzleteket ABC-áru- házakat, éttermeket és a télen is működő üdülőket. A legtöbb zöldséget és gyümölcsöt természetesen Siófok kapja. konyhákra — tudunk tisztított burgonyát is adni. Az ez irányú piackutatást most végzik a mi munkatársaink. — Lesz-e elég káposzta, hagyma, zöldségféle? — Tárolási terveink összeállításánál mindig tíz-tizenöt százalékos rátartással számolunk, részben a tárolási veszteségek miatt, részben . a biztonságos ellátás^ érdekében. A tervezett 50 vagon vöröshagymából 33 vagonnyi már a raktárakban van, s a. siófoki szövetkezet folyamatosan szállít. Kilencven mázsa fokhagyma helyett már száztizet vettünk át a termelőktől. Hasonló a helyzet a fejes káposztánál: 38 vagon a megye igénye. s eddig 43 vagonnyit vettünk meg. Bőségesen lesz ebből is, savanyú káposztából is; ez utóbbiból 40 vagonnyit készítünk. A szükséges 13 vagon kelkáposztából tíz már a raktárakban van, s még öt-hat vagonnyi érkezik. Jó termés volt sárgarépából, de nem mondható el ez a petrezselyemgyökérről. Megnyugtatásul azonban nyomban hozzáteszem, hogy a gond minket nem érint, mert a 18 vagonos megyei Igényből 13 vagonnyi már biztonságban , van, s a napokban érkezik Csongrád- ból a még hiányzó mennyiség. Ugyanez a helyzet a zellerrel is: ebből nálunk nem termett annyi, amennyi fedezné a szükségletet, de amennyi kell, időben beszereztük más megyékből. A céklát és a vöröskáposztát kedvelők ugyancsak korlátlan mennyiségre számíthatnak. — A gyümölcs télidőben legalább olyan fontos, mint a zöldség. Mire számíthatunk? ■— Az előző éveknél ötven százalékkal több: 130 vagon alma tárolására készültünk föl. Jelenleg 109 vagonnal van a raktárainkban. A vései tsz még folyamatosan szállít 20 vagonnyit a siófoki tárolóba, és Szabolcsban is vásároltunk 30 vagon almát Ezt egyelőre ott tároljuk. Fajtában is, minőségben is igyekeztünk figyelembe venni a fogyasztók különböző igényéit : vannak készleteink kiváló, első osztályú almákból és olcsóbb, másod- sőt harmadosztályúból is. Bár télen az alma a fő gyümölcs, a tapasztalatok alapján nyolc vagon körtét is tároltunk. — A mennyiség mellett a minőség érdekli elsősorban a vásárlókat és természetesen az is, hogy számíthatnak-e valami újdonságra? — Most, november közepén a raktározott áruk jó minőségűek, és mindent elkövetünk, hogy megőrizzük ennek a 40 —50 millió forint értékű készletnek a minőségét. Ami az újdonságot illeti: szeretnénk bevezetni a savanyított káposzta előrecsomagolását Ez ideig azonban, sajnos, még nem sikerült megtalálni ehhez a megfelelő csomagolóanyagot. Újdonság lesz viszont, hogy a más megyei Zöldért vállalatok termékeit — a különböző tájjellegű savanyúságokat, szörpöket — decembertől árusítjuk Kaposváron a kalinyini városrészen levő ön- kiszolgáló zöldségboltunkban. E készítmények csak abbaa a boltban lesznek kaphatók. Egyfajta piacfölmérést is jelent ez az országos kezdeményezés, mert decembertől a ml készítményeink is »bemutatkoznak« más megyék kijelölt boltjaiban. Torzsájától fűszeres a káposzta — Ami a aötóségeí és gyümölcsöt illeti, nyugodtak lehetnek a háziasszonyok — mondta Fábsics Gyula, a Zöldért böhönyei tárolójának helyettes vezetője. A hajdani kastélyból alakított raktár irdatlan nagy pincéjében 63 vagon alma vár sorára, ládába rakva. Bár az idei nyár olykor borsot tört a mezőgazdaságiban dolgozók orra alá, a felvásárolt termékek mennyiségét figyelve a kép biztató: ha lesz is gond, inkább csak a itöblet miatt. — Szilvából 40 vagon felvásárlását terveztük, és senki sem merte remélni, hogy 108 vagon érkezik. Hasonló volt a meggytermés is, a tervezettnek több mint a kétszeresét vásároltuk meg. — Volt hová tenni? — Volt, bár a szállítással eleget küszködtünk. Ma már konzervesüvegek és pálinkás- palackok őrzik az idei termést... — Miből volt kevesebb? — Paprikából A félét kaptuk csak a vártnak, és kevesebb lett az alma Is. A legfájóbb számunkra itt, Böhö- nyén az uborkatermelés visz- szaesése: valaha 40 vagonnal érkezett a tárolóba, az Idén örültünk, hogy 18 vagonnyit kaptunk. Az emberek inkább fenyőfát ültettek, Folyamatos a műnk* eaest is a tárolóban. Rendra érkeznek teherautók az egyes gazdaságok terményeivel, &- letve hogy a kért árut más raktárakba és üzleteikbe szállítsák. Bár a tároló két legfontosabb »terméke« az alma és káposzta, van itt más is: kelkáposzta, burgonya, vöröshagyma — amit más megyéből kellett beszerezni —, &letve sárgarépa, keilen karalábé... Az almán kfvffl fejes káposztából érkezik a legnagyobb mennyiség. Ennek egy részét a tároló savanyítórészlegében dolgozzák föl. Az idén mintegy 25 vagonra valót. Gép darálja a vaskos káposztafejeket, de lent, a betomkád alján fehér gumicsizmában tapossa az egyik asszony a darált kupacot Vegyes kézi- gépi technológia, A savanyúkáposztát nylonzsákba csomagolva naponta vipdk innen a teherautók. At üzemvezető elárulja a receptet Is: egyszerűbb, mint a« otthont A lényege, hogy magyarba» helyett a darált torzsa adja meg a savanyodó káposzta fűszeres zamatát Persze hozzáteszi hogy az igazi azért mégis estik az otthont» Ha görögdinnyét paprikát, óborkát kevesebbet Is fogyasztunk az idén, aggodalomra nincs semmi ok: annál bőt vébbea van más gyümölcs és káposzta. Akt meg rntnderu áron ragaszkodik az dSUbtofe- hez, az talál is — ha másutt nem, hét konaervben. Konzervhegyek között Somogyi Néplap A Nagyatádi Konzervgyár udvarán hatalmas sárga és zöld kúpok: alma-, paprika - és paradicsompaprika-hegyek. Igaz, jobb lenne fedél alatt tárolni a nyersanyagot, de a raktár a készárunak is kevés: emeletnyi rakományok találhatók üveges konzervekből az ud-aron. Két munkás tarka műanyaglapot terít a földre. A beérkező teherautók erre zúdítják az almát, a paprikát. Bármilyen sok van belőle, nem hagynak egy darabot sem elgurulni. Azt a nyersanyaghalmot, amihez aznap nem nyúlnak, gondosan betakargatják — ugyanolyan műanyag lappal, mint amilyet »lepedőül« tettek alá. — Harmadik éve használjuk a hidég elleni védekezésre ezt a tenizolnak nevezett, steppelt műanyagot — magyarázzák az »ágyazó« emberek. — Mínusz húsz fokig jól védi a gyümölcsöt, zöldséget, akár nyers, akár feldolgozott állapotban van. Régen szal- piabálával raktuk körbe, ami az udvaron telelt. Sokat vesződtünk vele, mert nemcsak tűzveszélyes volt, hanem belekapott a szél is, és szívesen tanyáztak benne az egerek. 110 ezer vagon árut készítenek évenként a Nagyatádi Konzervgyárban. Ennek egy negyede kerül a somogyiak és a zalaiak asztalára. A gyár nemcsak feldolgozással, hanem tárolással is foglalkozik, hiszen csak az exportot viszik el tőlük nagy tételben. A Fűszért — e vállalat havonta rendel — közvetítésével a boltokba, onnan pedig hozzánk, fogyasztókhoz kerül a lecsó, a dzsem, a befőtt. Egyszerre kétezer vagon áru van a gyárban; az »egyik végén« a termelést, a »másik végén« pedig már az értékesítést végzik. Naponta 15 vagon készáru hagyja el a gyárat. Nagy számok ezek annak, aki fél vagy egy kiló gyümölcsöt vesz egyszerre. A hétezer négyzetméter alapterületű raktárban több emelet magasságban katonás rendben sorakoznak az ötliteres őszibarack-, szilva- és vegyes befőttek, illetve savanyúságok. Ebben a hatalmas raktárban négyzetméterenként 35 mázsa árut tárolnák. A befőtthegyek között csak kis közlekedőuta- kat hagynak. A villás targoncák kezelői zsonglőrként hoz- zák-viszik az1 »üvegemelete- ket«. A nagyraktáron kívül a csomagolóraktárban is van még áru jócskán. Ott kartonba rakják, illetve zsugorfóliába burkolják. Belföldre hatosával fóliázzák a befőtteket. Van még egy régi, eredetileg 1500 vagon áru befogadására épített raktár is a gyárban, de az évek során el-el- csíptek belőle. Ebből kanya- rították le például a forgácsolók és a tanulók műhelyét. — Nagy szükség volt ezekre, kénytelenek voltunk leválasztani — mondja Vojkovics István főmérnök. — Sok az árunk, így aztán mindig van néhány száz vagon feldolgozni, illetve eladnivalónk az udvaron. A mintegy negyvenféle áruból egy — az öt-tízdekás csomagolású dzsem — soha nem kerül raktárba. Az országban egyedül itt készítik, s a csomagolószalagról azonnal viszik az üzletekbe. A többi finomság pedig vár a sorára — arra, hogy fogyjon a boltokból a befőtt, a savanyúság, mert amit most összegyűjtöttek és tárolnak a Nagyatádi Konzervgyár raktáraiban, azt egy évig fogyasztjuk. I-i Iá voR a somogyi krnmplitermés Köztudott, hogy « elég krumpli termett Meglátszik ez a piaci árakon la. Hogy nemcsak sok, hanem jó is az idei burgonya, következtethetünk abból hogy az október 31-én befejeződött kedvezményes vásár sikerrel zárult Sok háziasszony élt a lehetőséggel és vásárolt több hónapig — esetleg a következő újkrumpli megjelenéséig — elegendő készletet A megyében Barcson, Nagyatádon és Kaposváron 456 vagonnyi burgonyát raktároztak el eddig a lakosság igényeinek kielégítésére, és a terme- lőszövekezetektől bérelt tárolókban is száz vagonnal tartalékolnak. A szerződések szerint még majdnem ugyaneny- nyit vesznek át, s most tárgyalnak a tavasszal szállítandó tételekről. Várhatóan 1500 vagonnyit adtak még a gazdaságok az »otthon« tárolt prizmázott idei termésből 1979-ben. A Zöldért minden mennyiséget átvesz. Somogy lakóinak továbbra sem lesz gondja a krumplivásárlásra. Érdemes egy szakácskönyvet is beszerezni, amely csupán krumpliból készülő ételek receptjét tartalmazza — ha van ilyen. Budapestre is jut a somogyi burgonyából; száz vagonnal szállítanak a pesti Zöldért-nek, 8 a krumpli nylonhálóba csomagolva kerül a főváros boltjaiba. A többi gumó sorsa is biztos: nemigen lesz ideje kicsirázni.
