Somogyi Néplap, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-16 / 270. szám

. ✓ Tanácskozott a megyei pártbizottság Emlékezés egv történelmi jelentőségű napra A hatvanadik évforduló Tegnap délelőtt Klenoviea Imrének, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott a politikai vezető testület. Az elnök először köszöntötte a megüresedett helyekre kooptált, új pártbizottsági tagokat: Desaties Gynlánét, Pásztor Istvánt, Pápics I'erencnét és dr. Széles Gyulát, akik ezúttal vettek részt először a megyei pártbizottság munkájában. Első napirendként Varga Pé­ter, a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a testület tagjait a Központi Bi­zottság oktőber 12-i üléséről, majd Tanai Imrének, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a káder- és személyzeti munka fejlesztéséről szóló jelentést vitatták meg. Végűi Varga Péter emlékezett meg a Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 60. évfordulójáról. Ünnepi be­szédéből idézzük föl az alábbi részieteket. — Történelmi jelentőségű napra, 1918. november 24-re emlékezünk ma — kezdte ün­nepi megemlékezését a szó­nok. — Munkásmozgalmunk legjobbjai — az orosz példát követve — hazánkban is kibontották a kommunizmus zászlaját. Megalakult és elin­dult történelmi útjára a ma­gyar munkásosztály, marxis­ta—leninista forradalmi élcsa­pata, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. A világtörténelem nagy for­dulópontja volt ez az időszak. Megszületett Szovjet-Oroszor- szág, az első munkáshatalom, amelyre nagy bizakodással tekintettek az elnyomottak, a kizsákmányoltak százmilliói. S azóta — az elmúlt hatvan év alatt — a szocializmus, a kommunizmus eszméje világ- történelmi jelentőségű utat tett meg. SORSFORDULÓ Hatvan évvel ezelőtt sors­fordulót hozó napokat élt át Magyarország. Négy éve tar­tott már az imperialisták által kirobbantott világháború. A mérhetetlen szenvedés robba­násig fokozta az oeztályellen- téteket. Embertelen körülmé­nyek között robotoltak a gyárakban, a parasztoktól el­vették utolsó élelmiszerüket is. Nőtt az elégedetlenség a frontokon és a hátországban. 1918 januárjától tömegmeg- .mozdulások, politikai sztráj­kok jelezték a forradalmi helyzet kialakulását És a magyar dolgozó nép győze­lemre vitte a polgári demok­ratikus forradalmat Az előadó ezután az őszi­rózsás forradalom hatásáról, a magyar munkásmozgalom további fejlődéséről, a Szo­ciáldemokrata Párt baloldalá­nak megerősödéséről beszélt, majd megállapította: — Szük­ségessé és lehetővé vált egy olyan párt létrehozása, amely képes a jövendő proletárfor­radalom szervezésére, a pro­letariátus irányítására. — Szólt azokról, akik a világ­háborúban orosz fogságba kerültek, s akik közül sokan az 1917-es oroszországi forra­dalom harcosai voltaic. Szá­mosán megismerkedtek a le­nini eszmékkel, megértették a Nagy Október, a szovjethata­lom létrejöttének világtörté­nelmi jelentőségét Kun Béla kezdeményezésére 1918. már­cius 24-én Oroszországban létrehozták az első magyar kommunista szervezetet, a Bolsevik Párt magyar cso­portját. Az őszirózsás forrada­lom után ők tárgyaltak az itthoni forradalmi csoportok­kal, és 1918. november 24-én megalakították a Kommunis­ták Magyarországi Pártját MÉLTÓ VEZETŐ A párt létrejötte — foly­tatta az előadó — történelmi szükségszerűség volt, hiszen a történelmet formáló tömegek óhaja, megmásíthatatlan aka­rata öltött testet benne. A polgári demokratikus forrada­lom győzött, de a nép köve­teléseit csak a szocialista for­radalom elégíthette ki. Ehhez pedig olyan politikai vezető­erő kellett, amelyben megvan a képesség a munkásosztály, a tömegek harcának irányítá­sára. S az 1918-as év forra­dalmi harcaiban edződött tö­megek a kommunista pártban méltó vezetőre találtak. A párt világosan megjelölte a célt: a polgári forradalom következetes véghezvitelét, szocialista forradalommá fej­lesztését. És erre alkalmas is volt az új típusú, lenini párt programja. Céljai között köz­ponti helyet foglaltak el a munkások, parasztok és kato­nák tanácsainak hatalma, a proletárdiktatúra megteremté­se, a termelési eszközök köz­tulajdonba vétele. A KMP ak­ciót indított a termelés imm- kásellenőrzéséért, s azért, hogy az üzemi tanácsok a hatalomért folytatott harc szerveivé változzanak. Kö­vetelte a nagybirtok megvál­tás nélküli kisajátítását, es javasolta, hogy vegyék közös művelés alá a köztulajdonba került földeket Szövetséget hirdetett Szovjet-Oroszor- szággal és minden néppel, amely megteremti a tanácsok hatalmát. Felszólította a pro­letariátust és a szegénypa­rasztságot hogy ne szolgál­tassa be a fegyvereket ha­nem készüljön a hatalomért folyó, döntő küzdelemre. A párt tömörítette a forradalmi erőket, föllépett a szerveződő ellenforradalom ellen, és egyik kezdeményezője lett a Kommunista Internacionáié megalakulásának. Hazánkban — folytatta az előadó — a Kommunisták Magyarországi Pártja elsőként vallotta magáénak a marxiz­mus—leni ni zm us eszméit; szü­letésétől fogva az egész dol­gozó nép pártja volt Prog­ramja, céljai már ekkor^ is a legszélesebb néptömegek osz­tályérdekeit fejezték ki. A párt betöltötte társadalmi hi­vatását, szervezte és mozgó­sította a munkásokat, a pa­rasztokat, az értelmiségieket a népi hatalom megteremtésére és később megvédésére. SOMOGYI PÉLDA A forradalmi hangulat So­mogybán is érzékelhető volt Büszkék lehetünk rá, hogy bátor forradalmár elődeink jó politikai érzékkel ismerték föl a helyzetet és nem kés­lekedtek az intézkedésekkel sem. A baloldali szociálde­mokraták irányításával Ka­posváron már 1918 november elején munkástanácsot alakí­tottak, de más helyeken is létrejöttek a proletárhatalom leendő szervei. Megyénkben — mezőgazda­sági jellegéből adódóan — nagy tömegek sürgették A földkérdés megoldását. Az uradalmi cselédek, a nincste­len napszámosok, a ' néhány holdas szegényparasztok év­ezredes földéhsége kielégítés­re várt. A somogyi kommu­nisták ezért elsősorban a föld­munkás szervezetekben dol­goztak. A földfoglalás bátor végrehajtásával, az országban elsőként létrehozott termelő- szövetkezetekkel, a somogyi direktórium 1919. március 10-i hatalomátvételével az új rendszerért küzdő somogyi forradalmi erők is hozzájá­rultak a szocialista forrada­lom érledődéséhez, országos méretű győzelméhez. Történelmi ténnyé vált, hogy a KMP nélkül nincs és nem lehet társadalmi átala­kulás Magyarországon. A szo­ciáldemokraták is csak vele együttműködve merték vál­lalni az ország vezetését. És 1919. március 21-én a mun­kásosztály, a dolgozó nép küzdelmének eredményeként forradalmi úton, de fegyveres felkelés nélkül létrejött a Ma­gyar Tanácsköztársaság. TÖRETLENÜL Az előadó ezután megemlé­kezett a Tanácsköztársaság vívmányairól, majd történel­münk legsötétebb időszakáról, az ellenforradalmi terror bor­zalmairól, s a párt negyed- százados illegalitásban folyta­tott harcáról beszélt. Mint mondta: a kommunisták élete szenvedések, megpróbáltatá­sok, üldöztetések közepette telt el; sokan életüket vesz­tették népünk szabadságáért. Szamuely Tibor. Korvin Ottó, Sallai Imre, Fürst Sándor ne­ve mellé odakerültek az 1919-es somogyi mártírok ne­vei: Latinca Sándoré, Tóth Lajosé, Szalma Istváné és a többieké, hogy kegyelettel emlékezzünk harcukra, áldo­zatukra. Az elnyomás és a terror nem tudta megtörni a kom­munistákat, nem volt képes fölszámolni a pártot, amely a munkásosztály a dolgozó tö­megek legjobbjait tömörítette — folytatta az előadó. — A párt hű maradt a marxizmus —leninizmus eszméjéhez, mindig ébren tartotta a hi­tet, hogy hazánkban is győzni fog a szocialista forradalom. A terror áldozatául esett kom­munisták helyébe újak és újak léptek, akiket nem ret­tentett el semmiféle fenyege­tés, semmiféle erőszak. A párt tovább élt és dolgozott. És ma, a hatvanadik szüle­tésnapra emlékező párt veze­tésével, szabad földön épül a szocialista Magyarország. SZOCIALISTA ÉPÍTÉS 1945-ben ismét nyilvános­ságra léphetett a párt A Magyar Kommunisták Pártja programot dolgozott ki az or­szág újjáépítésére, és forra­dalmi tettekre lelkesítette a tömegeket. A munkásosztály erői 1948-ban megsokszoro­zódtak, amikor a marxizmus —leninizmus elvei alapján egyesült a kommunista és a szociáldemokrata párt S a népi demokratikus rendszer győzelmének kivívását követő évek a lendületes szocialista építés esztendei voltak. A politikai válságot, az ellenfor­radalmat követően újjászer­Ha elkészült a ház Lift nélkül nem lehet költözni A lift egyre többször okoz fejfájást a beruházónak épp­úgy, mint a kivitelezőnek vagy a lakóknak. A legutóbbi eset 42 családot tartott bi­zonytalanságban Kaposváron a Béke utcában levő tízszin­tes szövetkezeti házban. Azért nem tudtak a családok be­költözni, mert nem volt fel­vonó. Azaz: beszereltek egyet, de kiderült, hogy nem jó, mert a hatszemélyes lifthez gyengébb motort küldött a Ganz-MAVAG. Nem felelt meg az előírásoknak a hajtó­mű sem. A negyvenkét család gondja a napokban megoldódik: teg­nap megtartották a lift vizs­gáját, és hamarosan költöz­hetnek a lakók. A liftgond azonban ezzel nem oldódott meg: a Somogy megyei Beruházási Vállalat­nál azt mondják, hogy amióta tízszintes épületek készülnek Kaposváron, azóta szinte minden átadáskor számolni kell vele. Vannak persze egé­szen furcsa esetek is. Közé­jük tartozik a megyeszékhely Béke—Füredi-lakótelepén az ABC teherfelvonója. Ezt a boltot a múlt év decemberé­ben avatták, lift nélkül: az­óta — megannyi intézkedés, levél, felszólítás ellenére — nem sikerült fölszerelni a te­herfelvonót. Miért késnek a liftek? Papp Tibor, a Somogy me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat műszaki igazgatóhelyet­tese azt mondja, hogy liftet csak a Ganz-MAVAG felvonó­gyárának emberei vagy az ál­taluk megbízott szakemberek (Somogybán a pécsi Vilért) szerelhetik. Ha a felvonógyár­nak kapacitáshiánya van, ak­kor az építők által fölaján­lott munkaterületet nem mi­nősítik alkalmasnak a szere­lés megkezdésére. (Az is igaz, hogy egy sor esetben a mun­katerület több kívánnivalót hagy maga után.) Ha viszont vezeüt pártiunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt megerő­södve került ki a történelem megrázkódtatásaiból. Gyöke­resen szakított az előző veze­tés hibáival, helyreállította a párt és a nép közötti bizal­mat, biztosította a pártélet le­nini normáinak érvényesülé­sét. Helyreállt és megerősö­dött hazánkban a munkásosz­tály hatalma. Az előadó ezután emlékez­tetett az 1958 decemberi — történelmi jelentőségű — ha­tározatra, amelynek nyomán föllendült a termelőszövetke­zetek szervezése. Utalt a párt VIII. kongresszusára, amelyen kimondta, hogy Magyarorszá­gon leraktuk a szocializmus alapjait, majd a XI. kongresz- szusra, ahol megalkotta a párt programnyilatkozatát. A fejlett szocialista társadalom felépítéséért küzd népünk a párt vezetésével — mondta a szónok, majd így folytatta: Pártunk és népünk eddig is, és mindenkor számítha­tott a szocialista országok se­gítségére, mindenekelőtt a Szovjetunió erejére és sokol­dalú támogatására. A prole­tárinternacionalizmus eszméi­hez való ragaszkodás, a szo­cialista országok összefogásá­nak és együttműködésének erősítése további fejlődésünk alapvető biztosítéka. Pártunk hat évtizedes tör­ténete — mondta befejezésül Varga Péter — a fejlett szo­cialista társadalom sikeres építésének semmivel sem pó­tolható forrása. Ez idő alatt pártunk nagy sikereket, győ­zelmeket ért el, és súlyos ve­reségeket is szenvedett. Évti­zedes küzdelmei során, Lenin szavaival élve: hallatlan kín- szenvedés és áldozatok, pél­dátlan forradalmi hősiesség, hihetetlen energia, önfeláldo­zó kutatás, útkeresés és ta­nulás árán sajátította el a forradalmi elméletet. A Mav gyár Szocialista Munkáspárt több mint két évtizedes tevé­kenysége mutatja, hogy pár­tunk hasznosította történeté­nek tapasztalatait. Kaposvár és Lengyeltóti között Tíz nap múlva „él” a gázvezeték Fölszántott mezőkön, domb­oldalra futó erdősávok mel­lett, bekötőutakat, vízfolyáso­kat keresztezve fut a gázVe- zeték Kaposvár felé. A len­gyeltóti és a toponári fogadó- állomás közötti szakasz negy­ven kilométer hosszú: har­minchét kilométeren már a földbe rakták az acélcsövet a Siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat dolgozói. A hiányzó részt az apróbb-nagyobb át­kötések, gépészeti berendezé­sek csövei teszik ki. Terepjáró gépkocsival döcö­günk a földúton. Edde mel­lett, félúton Lengyeltóti és Kaposvár között, helyezik a földbe az egyik tolózárat Egyelőre az erdőszélre félre­téve hever, de néhány nap múlva ez is a helyén lesz. Kalauzom, Dobos Tibor mérnök, fáradhatatlanul el­magyarázza, hogyan szerelik be a gépegységet, miként vég­zik a esővégek összeillesztését, a nyomáspróbát. Aztán az üzemkész vezetékről beszél. — Hamarosan elkezdi a munkát a hírközlő kábeleket fektető brigád. A nyomvonal mentén földbe helyezik a te­lefonkábelt hogy a vonalbe­járók, akik naponta megvizs­gálják majd a felügyeletük alá tartozó húsz-huszonöt ki­lométeres szákaszt, azonnal jelezni tudják, ha valami rendellenességet észlelnek. A működő vezeték mindennapi »életéhez« szervesen hozzá tartozik a rendszeres gondo­zás, a karbantartás. Rövid ellenőrzés követke­zik; vajon a helyszínen van-e az összes beépítésre váró al­katrész, aztán robogunk to­vább Balatonboglár felé. Út­közben kétszer is találkoztunk »olajosokat« szállító gépkocsi­val. Intünk nekik. Néhány perces beszélgetés következik, majd az egyik gépkocsivezető fontos üzenettel tovább hajt, a másik autó utasai pedig kö­vetkező munkájukhoz kapnak útbaigazítást. Szőlőskislak határában egy ideiglenes vezetékkel kötik rá az országos hálózatra a Ka­posvárra tartó gázvezetéket. Itt is a befejező munkáknál tartanak. A drótkerítéssel kö­rülvett telepen már a földben a kétszázméteres csőkígyó, csupán a hegesztés van hátra. Tizenkét óra elmúlt, a sár­ga egyenruhás emberek mik­robuszba szállnak, s indulnak a szomszéd faluba ebédelni. A legnagyobb sürgést-for- gást Toponáron találom. Mintegy negyven ember — gépkezelők, hegesztők, kőmű­vesek — szorgoskodik azon, hogy a fogadóállomás minél előbb kész legyen. A domb­oldalon hatalmas íöldtológép egyengeti a terepet, de né­hány méterrel távolabb már az épületet vakolják a kőmű­vesek. A városba vivő veze­ték már betemetve fekszik a földben, s a bekötő út túlol­dalán tátongó árokban is ott pihen a negyvenkilométeres csőkígyó utolsó néhány mé­tere. — Egy-két napon belül be­fejezzük a tereprendezést — mutat körül Dobos Tibor a kupacokban álló földhalmok fölött — Még az út átfúrása van hátra, azután a tolózárak és néhány kisebb technológiai berendezés beépítése követke­zik, majd nyomáspróba, és jöhet a gáz. November 25-re készen leszünk. Rajtunk nem múlik a határidőcsúszás. L. J. A polipropiléngyárban szerelési kapacitása van fö­löslegben, altkor is átveszi a munkaterületet, ha nem tud minden feltételt biztosítani a kivitelező. — Mivel jár a késés? — Ha az épület műszaki átadása után egy hónappal kész a lift, akkor nincs vele gond, mert a hiánypótlási idő be belefér. Ha később készül el, akkor ]ön a kötbér. Az a kényszerítő eszköz, amelyik nem old meg semmit, hiszen az összege nem nagy. So­mogybán évente 16—18 liftet szerelünk föl. Ez nem olyan nagy szám, hogy — kötbér esetén — különösebben, ide­gesítse a felvonógyárat. Györfi Endre, a Somber igazgatója azt mondja, hogy tapasztalatuk szerint a kivi­telező időben megrendeli az épületekhez a liftet, a szállí­tással és a szereléssel azon­ban — ennek ellenére — szinte mindig probléma van. — A legújabb eset is Ka­posvár Béke—Füredi-lakóte­lepével kapcsolatos. A SAÉV közölte velünk, hogy novem­ber 30-ra készen lesz a kö­vetkező ház, lift nélkül. Lift nélkül viszont nem lehet be­költözni egy olyan lakásba, amelyik a kilencedik emele­ten van. Ez már újabb liftgond. Párái Imre, a felvonógyár osztályvezetője így vélekedik a liftgondról: — Minden év elején meg- ’állapodunk az építőipari vál­lalatokkal a szállítás és a sze­relés ütőiében. A határidők­kel viszont késik az építőipar, s ez nekünk is szervezési gon­dot okoz. Év végén pedig sú­lyozni kell : ahol sürgősebb, oda mennek a szerelők. Nem a megrendelés nagysága a fontos, hanem a létesítmény sürgőssége! Az is igaz, hogy néha érthetetlen előretartási tapasztalunk az építőipar ré­széről. A napokban kaptunk például egy megrendelést, hogy az év végéig szereljük (se egy házba a liftet, és én tudom, hogy ezt a házat még csak most alapozzák. Liftét pedig öt szintesnél magasabb épületben kell üzemeltetni... A felvonógyárnak meg van határozva a gyártó- és a szerelőkapacitása. Ezt jól csak akkor lehet kihasználni, ha az év minden munkanap­ján van elég feladat A ta­pasztalat viszont az, hogy a lakások nem folyamatosan készülnek, hanem szinte egy­szerre; az év második felében nem lehet jó minőségben el­végezni mindazt, ami egy egész esztendő feladata lenne. A hibásan leszállított liftek­ről — igaz, hogy nem ez a jellemző a felvonógyár szállí­tásaira — csak akkor derül ki, hogy hibás, amikor szerel­ni kezdik. Időben kellene te­hát szerelni, de a szakembe­rek csak késve érkeznek. Nincs megoldás? Papp Tibor, a SÁÉV mű­szaki igazgatóhelyettese így vélekedik: — Somogybán egyre tpbl felvonó működik. Ezeknek nemcsak a beszerelése okoz gondot, a rendszeres karban­tartásuk sincs megoldva. Az én véleményem szerint sokat javítana a helyzeten, ha a fel­vonógyár — valamelyik so­mogyi vállalattal vagy szövet­kezettel együttműködve — lét­rehozna a megyében egy sze­relőrészleget. Ez az öt-hat ember elvégezhetné a felvo­nók tervszerű karbantartását is. Ahol megcsinálták ezt, sokkal kevesebb a gond. A javaslatot érdemes volna megvizsgálni. Dr. Kercza Imre Leninvárosban üzembe helyezték a Tiszai Vegyi Kombinát hatodik termelő egységét, a polipropiléngyárat, amely éven* te negyvenezer tonna polipropilépor gyártására képes. A képen: Mintavétel az oldószer regenerálónál.

Next

/
Thumbnails
Contents