Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

a

Véget ért az országgyűlés őszi ülésszaka

tmtgtatäs as t oldalról)

HOtter Csaba (Nógrád rn.,

5. vkj tsz-etnökhelyettes rámutatott: a megfelelő színvonalú oktatáshoz az iskolákból, tanműhelyekből még jónéhány technikai és szemléltető eszköz hiányzik, és kívánatos lenne, hogy a mezőgazdasági üzemekben, mindenekelőtt a bázisgazdaságokban is megteremtsék a korszerű képzés feltételeit

Szurgyi Istv&rmé (Szolnok m., 3. vk.) általános iskolai igazgató arra hívta föl a figyelmet, hogy a nagy értékű taneszközök előállítása és az iskolákhoz való eljuttatása kö~

rffl gondok vannak. Javasolta:

vizsgáljuk felül a taneszközgyártást és -beszerzést.

Szemerits Ferencné (Győr,

13. vk.) növénytermesztő hangsúlyozta : az apró, mindennapod munkák során is szükség van az iskolák, az óvodák, a szülők és az üzemek összefogására, valamint arra, hogy a szakközépiskolák kapcsolatai az adott szakmán túl az élet más területeire is kiterjedjenek, hiszen közös érdek, hogy teljes embert neveljünk.

Miután a beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Apró Antal a vitát lezárta, s megadta a szót az oktatási miniszternek.

Eredményes nk számottevőek,

kétségtelen azonban, hogy szükség van újabb óvodákra, újabb iskolai tantermekre, szükség van megújult pedagógiára. Mai körülményeink közepette a valóság őszinte áttekintése új erőfeszítésekre serkent, és az újabb célok teljesítésének bizonyosságával tölt el mindannyiunkat — húzta alá Polinszky Károly, majd így folytatta: — Céljaink sikeres elérése mindenekelőtt azon múlik, milyen gyorsan, milyen eredményesen, milyen álalános és szakmai színvonalon tesszük műveltebbé, tuda— Az elmúlt évtizedben a

tanácsok hatáskörébe tartozó városi közlekedés alapvetően átalakult és — gondjaink mellett — lendületesen fejlődött. A növekvő lélekszámú városok, de mindenekelőtt a főváros lakóinak utezási körülményeit a fejlesztés és a forgalomszervezés egyaránt javította. Budapest tömegközlekedését elsősorban a Metró oldhatja meg. összhangban a városfejlesztéssel, 1986-ig

megépül a teljes észak—déli vonal. Tervezzük a dél-buda —rákospalotai vonal építését, valamint a csepeli gyorsvasút bevezetését a Kálvin térig.

— A hazai és a hazánkat érintő európai víziút-hálózat fejlesztésébeij és a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A vaskapui vízilépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagymaros—ígabcsikovói vízilépcső, a Duna—Majna—Rajna csatorna, továbbá a tiszai vízilépcsők építése, a Duna—Tisza csatorna tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. A légiközlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbiztonsági feltételek további javítása.

— Megalapozottad mondhatjuk, hogy közlekedésünk

Gyarmati János (Bp., 62.

vk.) vállalati igazgató, az építési és közlekedési bizottság elnöke rámutatott: az elmúlt években az u (korszer űtosabbá vagy emberibb emberré az új társadalom építőjét

— Azon munkálkodunk,

hogy a továbbjutás lehetőségei azonosak legyenek mindenki számára, függetlenül a szociális körülményektől, a lakóhelyi különbségektől, az anyanyelvtől. Az a törekvésünk, hogy a szocializmus útját járva új nemzeti felvirágzást biztosítsunk népünknek, emberi gazdagodást állampolgárainknak, így a hazánkban élő nemzetiségeknek is. Velük a lenini nemzetiségi politika szellemében külön figyelemmel törődünk, segítjük nemzetiségi hagyományaik és nyelvi kultúrájuk őrzését és fejlesztését. Tudjuk: ezzel is az egész magyar kultúra lesz teljesebb és gazdagabb.

Befejezésül — köszönetét mondva azért a támogatásért,, amely a közoktatás érdekében megnyilvánult — bejelentette: a minisztérium a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat tanulmányozza és hasznosítja.

Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés az oktatási miniszternek a közok* tatás helyzetéről szóló beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette.

Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter tartotta meg beszámolóját a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és továbbfejlesztésének főbb irányairól.

új fejlődési szakasz előtt áll.

A következő évtizedek megújuló, kutató szemléletet, új módszereket, korszerűsödő szervezeti kereteket kívánnak. Feladataink meghatározásakor abból indulunk ki, hogy közlekedési rendszerünk mindenekelőtt a vasútra és a közútra épül. A szállítás ezen áll vagy bukik. E két alága- zatnak — mind a belföldi,, mind a nemzetközi szállításokban — növekvő hatékonysággal kell ellátnia folyamatos és biztonságos üzemét Ennek érdekében a vasúti közlekedés elmaradt területein gyorsuló és folyamatos fejlesztésre van szükség.

— Ki .kell alakítani a tömegközlekedés és a tovább bővülő egyéni közlekedés ésszerű arányait Üthálóza- tunkat úgy kell fejleszteni, hogy a várható nagyobb forgalom ne fokozza tovább a jelenlegi feszültségeket A fejlesztéspolitikában a műszaki és technológiai fejlesztésre kell megkülönböztetett ügyeimet fordítani úgy, hogy az anyagi eszközöket ennek érdekében koncentráltan

használjuk fel — hangsúlyozta a miniszter, majd kérte az országgyűlést, fogadjad beszámolóját

sítési munkák üteme, az eredmények ellenére sem volt kielégítő. Kiemelte: míg az országos közúthálózatot az egyre fokozódó igényeknek,

terveknek megfelelően fejlesztették, addig a tanácsi közúthálózat korszerűsítése, gyarapodása kisebb mértékű volt.

Lukács János (Zala m., 2. vk.), állatorvos szóvátette: a MŰM és a KPM, valamint a MÉM és MŰM tavalyi együttes rendeletéi bizonyos fokig gátolják a betakarítási munkák gyors elvégzését, mert az év valamennyi hónapjára egységesen állapítják meg a munkaidőt Így az aratás és az őszi betakarítás idején eleve lehetetlen a paragrafusoknak érvényt szerezni. Ezért javasolta, hogy módosítsák a két jogszabályt. Változatlanul írják elő, hogy a dolgozók évi munkaideje a túlórával együtt sem lehet több 3000 óránál, de a eyakorlati követelmények figyelembevételével tegyék rugalmasabbá a kifogásolt rendelkezéseket.

Daradics Ferenc (Tolna m.,

4. Vk.), a bonyhádi járási pártbizottság első titkára rámutatott: a vállalatok és a vasútkapcsolatában a gondok nemcsak a vagonok ki- és berakása körüli huza-vonára, a vállalatok rossz hozzáállására vezethető vissza. Jelentős részük szervezetlenségből és fegyelmezetlenségből ered.

Faragó Margit (Szolnok m.,

4. vk.), szemészorvos hangsúlyozta: a Tisza gazdaságos szállítási lehetőségét jelenleg csak tíz százalékban használják ki, pedig — az előzetes felmérések szerint — ennek körülbelül egy millió tonna mezőgazdasági termék, építőanyag, és más ipari nyersanyag vízi szállítására van lehetőség.

Kangyalka Antal (Osongrád m., 15. vtk.), gyárigazgató elmondta: még mindig gondot okoz a vakológépek, targoncák javítása. Ezért javasolta: fontolják meg, nerp lenne-e érdemes egy már meglévő gépgyárat rakodógépek felújítására kijelölni. 1 Tóth István (Bp, 26. vfe.), a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára felhívta a figyelmet: kívánatos, hogy a közlekedési szolgáltatások színvonalában ma még fellelhető területi különbségeket fokozatosan kiegyenlítsék. A helyi lehetőségek jobb kihasználása, a közlekedési vállalatok hatékonyabb, szervezettebb, felelősségteljesebb munkája a legfőbb tartalék, ami adott esetben központi támogatással is párosulhat.

Cserna Sándor (Baranya

m, 5. vk,), Kalló István (Borsod m, 3. vk.) és Riss Jenő (Bp, 52. vk.) után ismét somogyi képviselő kapott szót Klabuzai Miklós (Somogy megyei képviselő, 6. vk.), a siófoki Egyetértés Tsz elnöke, a Balaton déli partjának az idegenforgalomhoz szorosan kapcsolódó közlekedéséről szólt

Nyári időszakban ugyanis Siófokon és a várostól nyugatra levő parti településeken némelykor teljes a közlekedési csőd: az M 7-es autópályán a tóhoz érkező gépkocsik torlódást okoznak és hosszú sorokban állnak a mai forgalomhoz már keskeny Sió-híd előtt A Siófok és Balaton- fenyves közötti autóbuszjáratok esetenként egy-két órát késnek a 7-es főközlekedési út zsúfoltsága miatt.

Klabuzai Miklós a várhatóan tovább növekvő idegenforgalom, a Balaton-parton lakók és a vendégek érdekében javasolta: vizsgálják meg az M 7-es pálya kiépítésének lehetőségét egészen Balaton- keresztúrig. A siófoki és a fonyódi vasútállomás, vala- a mint a balatoni kikötő rekonstrukciója ugyancsak segítséget adna az idegenforgalom megnyugtató bővítéséhez. A Siófokra tervezett két Sió-híd mielőbbi megépítése is hozzájárulna a csúcs- forgalom és a torlódások levezetéséhez.

Dr. Marton János (Győr m,

3. vk.) nyugdíjas igazgató egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy késik az M 1-es autópálya Győr és az országhatár közötti vonalának kijelölése.

Kaszai Imre (Budapest, 46. vk.) a MÁV Hámán Kató vontatási főnökségének mozdonyvezetője örömmel nyugtázta, hogy az eltelt időszakban fejlődött a vontatójárművek közlekedésbiztonsági felszerelése. Ezután a vasúti pályák, a rendező pályaudvarok fejlesztésének, felújításának vontatottságát tette szóvá. — A jelenlegi ütem —

hangsúlyozta — esnpüLn szántén tartáshoz elegendő.

Peták Tibor (Budapest, 26.

vk.) vállalati főkonstruktőr

hangsúlyozta, hogy a gazdaságos áruszállításnál nem elegendő csak a szállítást végző ágazatok összehangolt együttműködése. A szállítási lánc az árutermelőknél kezdődik, hisz az áru csomagolása, a rakodás gépesítésének mértéke lényegesen befolyásolja a szállítás hatékonyságát. Ezen a területen a konténeres, valamint a rakodólapos fuvarozás arányának növelése, és a speciális rakodógépek, járművek szélesebb körű alkalmazása jelentené a megoldást

Gránics András (S zabol cs- Szatmár m, 17. vk.) esztergályos rámutatott: megyéjében eddiginél jobban kell törődni a gépjárművek pótalkatrész-ellátásával és javításával, mert a jelenlegi kapacitás az igényeknek a felét sem elégíti ki.

Az oktatási miniszter váSasza

Polinszky Károly köszönettel és jóleső érzéssel nyugtázta azt a nagy érdeklődést, amely a közoktatás helyzete iránt megnyilvánult.

A 21 felszólalás — mondotta — arról tanúskodott, hogy az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés, közös a felelősség és a tenniakarás. A vitában felszólalók természetes nyíltsággal mérlegelték a gondokat, a tennivalókat és a kétségtelenül jelentős, több tekintetben történelmi eredményeket; ez a higgadt, előretekintő mérlegelés a további fejlődésünket is szavatolja.

A közlekedés- és postaügyi miniszter expozéja

Az őszi ülésszak második napján tartotta meg beszámolóját Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter.

(MTI-lotó — Soós Lajos felv. — Telefotó—KS)

— À közlekedés szerves része a termelés, az elosztás, a fogyasztás folyamatának, fontos tényezője a nemzetközi együttműködésnek — állapította meg elöljáróban Pullai Árpád. — Érinti hazánk csaknem minden lakosát és a hozzánk látogató sok millió külföldit. Naponta öt milliónyi munkába és iskolába járó használja a tömegközlekedés járműveit; biztosítani kell 150 ezer tehergépkocsi, 30 ezer autóbusz, másfél millió személygépkocsi és motorkerékpár forgalmi feltételeit. Mindezek — túlzás -nélkül szólva — közüggyé teszik a közlekedést

— Tíz év távlatából megállapíthatjuk, hogy szerkezetében, munkamegosztásának arányaiban, műszaki színvonalában korszerűbb, ütőképesebb közlekedés jött létre. Teljesítette a személy- és áru- szállítás igényeit, előmozdítva ezzel a népgazdaság fejlődését Ezt a tényt az sem ho- mályosíthatja el, ha időszakonként szállítási feszültségek keletkeztek.

— A közvélemény elismeri a szállítási munka eredményeit, de érzékenyen reagál a hibákra is; jogosan igényli a kulturáltabb utazást, a pontosságot, a tisztaságot és a rendet, ideértve a megbízható helyfoglalást is. A ma fogyatékosságaiért elsősorban a közlekedésben dolgozók a felelősek, de kérnünk kelj az utasokat is: jobban ügyeljenek velünk együtt a rendre, a kulturáltságra — hangsúlyozta a núniszter.

— A vasút 3000 kilométeres főhálózata vállalja az utas- forgalom és az áruszállítás döntő többségét. A korszerű és az elavult berendezéseket ma még azonos szolgálati helyeken is együtt kell működtetni. A jövő sürgető feladatai közé tartozik a pályák és csomópontok, a rendező pályaudvarok, a biztosító berendezések fejlesztésében kialakult elmaradások megszüntetése és az ipari, mezőgazdasági fuvarfelad átokhoz igazodó járműpark kifejlesztése. A vasúti hálózat szerkezetében a jövőben csak kisebb változásokat tervezünk. Az energia- ellátási, környezetvédelmi és hatékonysági követélmények is indokolják, hogy további 1200—1500 kilométeres vonalat villamosítsunk. Évente 350 —400 kilométeren kell a pályát felújítani, s a legfontosabb vonalakat, állomásokat korszerű biztosító berendezéssel kell ellátni,

r

Pullai Árpád válasza

— Minden hozzászólást megnézünk, minden javaslatot gondosan mérlegelünk és mindegyikre választ adunk — mondotta elöljáróban a miniszter majd hangsúlyozta: a szállításban továbbra is a gazdaságosság, a népgazdasági érdek dönti el, mely vasútvonalak szűnjenek meg. Természetesen egyetlen települést, közösséget sem kívánunk hátrányos helyzetbe hozni, s mindenütt a helyi lehetőségek figyelembevételével keressük az elfogadhat0 és ésszerű megoldást. A miniszter egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a közlekedés jelenlegi színvonalának tartásához. javításához valamelyest növelni kell az ágazat költség- vetési részesedését Természetesen az arányokat a hatodik, és az azt követő ötéves tervek kidolgozásánál határozzák meg.

— A rakodógépek alkatrész- ellátása égető gond, s e berendezések javítása valóban megoldatlan. De őszintén meg kell mondani, hogy nem száInterpellációk

Schnitzler József (Hajdúin. 16. vk.), a Debreceni Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti klinikájának igazgatója arra kért választ: mit kíván tenni a kormány a környezetvédelemről szóló törvény eredményesebb végrehajtásáért?

Gonda György, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy mivel a környezetvédelem egyes részterületein rendezetlenek a hatáskörök és tisztázatlan a felelősség kérdése, a közeljövőben előterjesztést készítenek a Minisztertanácsnak, egyértelműen megfogalmazva az irányítás és a felelősség kérdéseit. Tervezik az érvényes jogszabályok egybefoglalását, kiadását, hogy azok, akik a napi munkában ezeket alkalmazzák pontosan és gyorsan eligazodjanak. A hivatal a jövőben átfogó környezetvédelmi ellenőrzéseket tart.

Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.), a Nagyatádi Cérna- gyár munkása, azt kérdezte az építésügyi és városfejlesztési minisztertől, hogy a közeljövőben terveznek-e jogszabálymódosítást az üdülőhelyeken kívüli zártkerti ingatlanokon emelhető építmények nagyságát illetően. Jelenleg 12 négyzetméter alapterületű létesítmény építhető.

Ábrahám Kálmán miniszter egyetértett azzal, hogy indokolt a szabályok módosítása,

míthatunk gyors megoldásra. Ezért részben profiltisztítással, részben más eszközökkel is kell törekedni a helyzet javítására.

Az autópályák építésével

kapcsolatban a válaszadó rámutatott: minden végső döntéshez nagyon nagy lelkiismeretesség és körültekintés kell. Az igények meglehetősen nagyok, a lehetőségek viszont jóval kisebbek. A vita bizonyította: erényeinket és

fogyatékosságainkat együtt látjuk és közösen teszünk erőfeszítéseket a jobb megoldásokra. A véleménycserék sokszor nagyon szenvedélyesek, de nagyon elvszerűek voltak. Jellemezze a jövőben is ez az elvi magatartás a területi szervek és az ágazat együttműködését — hangsúlyozta a miniszter.

Az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját jóváhagyólag tudomásul. vette.

Ezután interpellációk következtek.

mégpedig differenciáltan. Figyelemmel kell lenni arra, hol, mekkora területen helyezkedik el a zártkert, és miként művelik meg a földet. A tények ismeretében — a helyi tanácsok véleményét is figyelembe véve — az építési szabályzatban területileg differenciált módosítást fogalmaznak majd meg.

Szabó József (Baranya m.

10. vk.), a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke, a közüzemi szolgáltatások mérésének, lakossági számlázásának és díjbeszedésének korszerűsítését sürgette, mivel a jelenlegi elszámolási és befizetési rendszer elavult.

Simon Pál nehézipari miniszter válaszában elmondta, hogy több helyütt már korszerű módszerrel dolgoznak. A somogyi, a veszprémi és a zalai fogyasztók egy része villanyszámláját például átalánydíjas fizetéssel, kétha- vonként egyenlíti ki. A budapestiek a különböző szolgáltatások számláit összesítve kapják kézhez. A Nehézipari Minisztérium gyűjti a tapasztalatokat, keresi, kutatja a korszerű módszereket, amelyek közül a legjobbakat választja majd ki s teremti meg azok országos bevezetésének feltételeit

Az interpelláló képviselők a

niniszterek válaszát tudomásul vették.

Az országgyűlés őszi ülésszaka Apiró Antal zárszavával ért véget. (MTI)

Vita a közlekedésről