Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J E T E K I Ara: 80 fillér Somom Maian MSZMP SOMOGY MEG YE I B I Z O T TS ÁG Á Nf A K L APJ A XXXIV. évfolyam 255. szám 1978. október 28., szombat Az országgyűlés őszi ülésszaka Vita a közoktatásról Somogyi felszólalások — Poünszky Károly válasza — A közlekedés- és postaügyi miniszter expozéja Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson: Lo- Sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi1 Bizottságának első titkára, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők folytatták a közoktatás helyzetéről szóló miniszteri beszámoló vitáját. Az első felszólaló somogyi képviselő volt: Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára. Az oktatásügy fejlődésének ellentmondásai Tisztelt országgyűlés! Az oktató-nevelő munka tárgyi feltételeinek javításáért sokat tettünk. De úgy érzem, hogy ellentmondás feszül az oktatásügy iránt támasztott követelmények és a rendelkezésre álló eszközök, feltételek között, továbbá a társadalmi követelmények és az intézmények személyi, tárgyi feltételei között. A jelek azt mutatják, hogy az irányítás — gondolok a minisztériumra és a tanácsokra is — nem hangolta össze eiéggé a követelményeket, a feltételek megteremtésével. Az oktatásügyi gazdálkodásban is van mit jávítan.i. Egyrészt fogyatékosán elégítjük ki a szükségleteket, másrészt a rendelkezésünkre bocsátott anyagi eszközökkel sem gazdálkodnak mindig ésszerűen. A miniszteri beszámoló egyik lényeges gondolata az egyenlőbb feltételek biztosítása. Szerintem nem egyenlőbb. hanem egyenlő feltételekről kellene beszélni. Ez nem játék a szavakkal; az egyenlő feltételek távlati megvalósításáról nem szabad lemondani. Tudom, hpgy a különbségek csak hosszabb időszak alatt szüntethetők meg. De az is igaz, hogy egyes területeken gyorsabban, másutt lassabban csökkennek a művelődésben különbségek. Ez viszont jobb irányítást, orientálást és helyzetfelmérésen alapuló, előrelátóbb tervezést igényel. A nehézségeket jól szemlélteti például az óvodai helyzet. A beszámolóhoz csatolt statisztika is mutatja: óriási mértékben nőtt az óvodai helyek száma. De az is megtudható belőle, hogy 15 év alatt megkétszereződött az óvodás korú gyermekek száma, mindenekelőtt a városokban és a nagyobb településeken. A jogos igényeket ma nem tudjuk kielégíteni, s ez feszültség forrása. Mire kellett volna jobban odafigyelni? Például a demográfiai hullám alakulására, amit szerintem későn ismertünk föl; a járulékos beruházások elmaradására; az élet által túlhaladott normatívák felülvizsgálatára; a beruházási-fejlesztési tevékenység gyengeségeire, valamint a különböző átmeneti megoldások lehetőségeire, vagy azok elmulasztására. M egg.y őz ődésem u gy a n i s. hogy nem lehet mindent a fejlődés szülte új ellentmondásokra hárítani. Engem aggaszt például a miniszteri beszámolónak az a megállapítása is, hogy »a gyermeklétszám emelkedése miatt a helyzet némi rosszabbodására számítunk". Ez a megfogalmazás mintha egy kicsit a cselekvőképtelenséget sugall ná. Az a véleményem, hog; az óvodákban és az általános iskolákban — ha átmeneti intézkedésekkel is — a szinten tartást minden körülmények között biztosítanunk kell; meg kell akadályozni, hogy a -némi rosszabbodás" ne váljon általánossá. Ezután Klenovics Imre röviden az általános iskolák helyzetéről szólt. — A körzeti iskolák folyamatos kiépítésével Somogy ban is nőtt a szakrendszerű j oktatásban részesülők aránya I — mondotta. — Megyénk helyzete azonban rosszabb az országos átlagnál. Miért? Mert a színvonal javulását viszonylag alacsony gyermeklétszám mellett értük el.1 Már most látjuk, hogy a következő évek demográfiai huUámtetőzése sok korábbi elképzelésünket felboríthatja. Mi akadályozta az ütemesebb fejlesztést? Többek között az, hogy a fejlesztésre fordítható eszközök legnagyobb részét az élet- veszélyessé vált kastélyisko- lák megszüntetésére kellett fordítani. Most viszont a városokban és a nagyobb településeken a gyermeklétszám emelkedése követeli az újabb és újabb tantermek építését. Lassan már nem két, hanem háromműszakos tanításra kell berendezkedni. Ügy érz.em, hogy ez. a helyzet több megyében komoly gondot okoz. Az aprófalvas megyékben — így nálunk is — nagy összegű, de valójában elaprózott fejlesztési források képződnek. A központi tervezés nem vette eléggé figyelembe, hogy ezek a források nem vagy csak kismértékben vonhatók be. a fejlesztésbe, és figyelemmel a helyi törekvésekre, ezek nem segítik mindig és. mindenben a kiemelt célok megvalósítását. Megyénkben azt tapasztalom — meggyőződésem, hogy ez országos goind is —;, hogy a meglévő építmények állaga évről évre romlik. Okát abban látom, hogy a felújításra fordítható pénzeszközök nem elegendők. Az okok természetszerűleg összefüggnek az építőipari anyagárak emelkedésével, a pénzügyi szabályozás problémáival, az állóeszközök értékelésének elavult voltával és azzal is, hogy a minőségi szint javítása nagyobb anyagi eszközöket igényel. Ezt azonban senki sem veszi figyelembe. Föl kell figyelni arra is, hogy az iskolák működtetése, fenntartása egyre nehezebb lesz. A költségvetési kia'dásók jelentős emelkedésével sem csökkentek azok a feszültségek, amelyek döntően az anyag- és szolgáltatási áremelkedéssel összefüggésben érintik az intézményeket. A »kigazdálkodás" kényszere általában arra szorítja az iskolákat és intézményeket, hogy többletkiadásaikat szakmai feladataik terhére oldják meg. A megvalósítandó tartalmi korszerűsítés, gondolok itt az új tantervek bevezetésére, fo kozottabban igényli a tártál- j mi fejlesztés és az anyagi J eszközök összhangjának meg- j teremtését — hangsúlyozta a somogyi képviselő. — Mindezek felvetik a tervezés és irányítás módszerének tovább" fejlesztését, méghozzá úgy. hogy fellendüljön a helyi kezdeményezés, az önkormányzati jelleg meg,sértése nélkül. és a központi akarat is hatékonyabban érvényesüljön. Klenovics Imre ezután arról szólt, hogy a minisztériumnak következetesebben kellene ellenőriznie a megyei tanácsok középtávú oktatási terveinek végrehajtását. Majd befejezésül a következőket mondotta ; — Javaslom, hogy a minisztérium a megyék között levő feltételbeli eltérések csökkentésére rendelkezzen megfelelő anyagi eszközökkel, és azokat a tényleges különbségek felszámolására . fordítsa. Továbbá nagyobb figyelmet kell fordítani aköny- nyűszerkezetes, gyors építkezési mód elterjedésére, valamint a több hasznosítású épületek létesítésére. Az új építési módokat minden eszközzel segíteni és támogatni kellene. Végül: meg kellene vizsgálni azt is, hogyan érvényesülhetne jobban és hatékonyabban a központi akarat, a tanácsi önállóság tiszteletben' tartásával. Tisztelt országgyűlés! Mi Somoavbar, turjiuk. hogy mit kell megvalósítani. A központi, a helyi és a társadalmi erőforrásokra támaszkodva arra törekszünk, hogy a közoktatás fejlődését minden lehető eszközzel elősegítsük. A miniszteri beszámolót elfogadom. Réger Antal (Pest m., 25. vk.), a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a jelenlegi pályázati, illetve elhelyezkedési rendszer nem kedvez a jobb nemzetiségi pedagógusellátásnak.. Egyes helyeken pedagógushiány miatt nem vezetik be i a nemzetiségi oktatást, ugyanakkor sok fiatal nemzetiségi diplomás nem tud elhelyezkedni olyan iskolában, ahol anyanyelvét oktathatná. (Folytatás a 2. oldalon) Minőségi vizsgálatok A textilipari kutatóintézet feladata az új gyártmányok, új tíousú nyersanyagok kid >;r;ozása és gyártástechnológiáinak megtervezése, valamint az iparuan való bevezetése. Képünkön : A Hidramid szakítószilárdságát vizsgálják. Lázár György hazaérkezett Moszkvából Lázár György, a Magyar _ Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — aki Alekszej Koszig innak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására tett látogatást Moszkvában — pénteken hazaérkezett a szovjet fővárosból. Vele együtt megérkeztek kíséretének tagjai; Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbeszéléseket folytattak a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kérdéseiről, fejlesztéseik feladatairól. A kormány elnökét a FeA Parlamentből jelentjük Három somogyi szólalt fe! rihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter. Várkonyi Peler államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi- . atalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI1 CorbáiKÜ János fiJon»üliába o utazott Pénteken magyar küldöttség utazott Ulánbátorba, a magyar—mongol gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság XII. ülésszakára. A delegációt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. (MTI) Jó hangulatban voltak pénteken délelőtt a megye képviselői. Ilyen nem volt mostanában: két somogyi hozzászólásra és egy interpellációra készültek. Aki korábban érkezik, csipkelődve kérdi Radnóti Lászlótól, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnökétől, miért nem látták a képviselőcsoport legutóbbi ülésén. — Hamburgban jártam üzleti tárgyaláson. Sajnálom, hogy nem voltam ott a nagyon tartalmas ’ megbeszélésen. A nágocsi Sári János életében sok a változás. Először kinevezték a tsz fűrészüzem vezetőjének, aztán megkezdte az egyéves pártiskolát. — Hát nem volt könnyű az átállás a tanulásra. Ami nálam eddig egyébként nem fordult elő, még orvosnál is voltam. — Hasznos a pártiskola? — Mindenképpen. Ügy érzem, hogy sokkal előbb szükségem lett volna rá. Még a képviselői munkámhoz is. Gondolkozik, majd hozzáteszi; — Az osztály megbízott, hogy jól figyeljek, aztán számoljak be az országgyűlésről. Ez a napirend éppen kapcsolódik az oktatás témájához is. A képviselők mindig megkérdezik egymástól. kinek van vendége. Simon Krnöné a városi tanács, illetve a járási hivatal művelődésügyi osztályvezetőjét, Dezső Lász~ Iónét és Szénié Sándort hívta meg; Horváth László tsz- elnök Bakó Lászlót, a nagybajomi pártbizottság titkárát — aki egyébként pedagógus — hozta el az első napra. Az országgyűlés második napirendje szintén nagy érdeklődést váltott ki, hiszen mindenki közlekedik. Sokan keresték Szigeti Istvánt, ő azonban most betegség miatt hiányzott. Képviselő társai szóba hozták, mit mondott el arról, amikor az ország- gyűlés tíz évvel ezelőtt eltagadta a közlekedéspolitikai koncepciót; akkor nagy ellenállásba ütközött ez az elképzelés, s több megye tiltakozott. A somogyi vezetők szinte elsőnek vállalták c koncepció szellemében a kaposvári állomás körzetesítését. A képviselők tudják, hogy e tíz év alatt sokat áldozott az ország a közlekedés fejlesztésére. a gondok epnek ellenére feszítőek. Klabuzai Miklós tsz-elnököt, elsősorban a Balaton-parti, a siófoki állapotok késztették felszólalásra. — A város közlekedése nyáron csődben van. A Hidat ugyan szélesítették, a forgalom azonban ötszörös. Gyalog előbb el lehet jütni bárhová. Siófokra minden üdülő, külföldi kíváncsi, s a látogatást nem lehet megtiltani. A helyi közlekedés ugyancsak csődben van: a piaci napokon a buszokot él sem tudják indítani, s a mentő sem száguldhat a betegekkel. Az embernek az az érzése, hogy a tömeg egyre nagyobb, a közlekedésben pedig kevés az előrelépés. Ezért sürgetem a mielőbbi intézkedést. Klabuzai Miklósnak a képviselő társak egymás után gratuláltak, mert fia született. — Ez a harmadik gyerek. Most van két fiam és egy lányom — büszkélkedett. — Istvánnak hívják, édesapámnak is az a neve. Simon Ernöné több falugyűlésen volt a nagyatádi járásban. Sokan szóvá tették, hogy nem lehet megfelelő nagyságú épületeket emelni a zártkertékben. Nagyatád mellett, Ötvöskónyiban egyre több a kiskerttulajdonos munkás, s ez bosszantja őket. — Már mondták, hogy mindig interpellálok, de mit tegyek, ha a választópolgárok felhívják a figyelmemet az ilyen gondokra. Ügy érzem, jó volna megváltoztatni a ' rendeletet. Az emberek véleménye szerint legkevesebb 31) négyzetméterre volna szükség, hogy a szabad szombatos hét végén pihenhessenek is. Itt mezőgazda- . sági művelésű területről van szó, s attól nem kell félni, hogy kiadják üdülésre. Lajos Gém
