Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Salamon Hugóné, (Komárom m., 3. vk.), a Komárom megyei pártbizottság titkára felszólalásában a család szerepével foglalkozott. — Meghatározó jelentőségű — mondotta —, hogy a gyermek milyen otthoni légkörben nevelkedik. Nagyon fontos, hogy őszinte, nyílt, segítőkész közösség vegye körül, amelyben elvárják tőle a pontosan, lelkiismeretesen végzett munkát, amelyet meg is becsülnek. Ennek a szemléletnek az erősítésére azért van szükség, mert ma még a családoknak nem mindegyike érzi felelősségét gyermeke nevelésében. Ez pedig nem anyagiakra, hanem hibás szemléletre vezethető vissza. Varga Zsigmond (Békés m„ 11. vl.), a Gyomai Általános Iskola igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság és az üzemi dolgozók társadalmi munkájával létrehozott oktatási intézmények fenntartási költségeinek előteremtése helyenként gondokat okoz. Kérte a Minisztertanácsot: tekintse át a helyzetet, az intézmények üzemeltetési, fenntartási költségeit, s működésükhöz biztosítson megfelelő pénzügyi fedezetet Palásti Józsefné (Borsod m., 18. vl.), a szakközépiskolai tanár a megyei eredményeket összegezve megjegyezte: a fejlődési egyenetlenségek, sók helyütt az összehangoltság hiánya továbbgondolkodásra késztet. Mivel a személyi és tárgyi feltételekben mind a megyék, mind a megyéken belül az iskolák között is nagyok az eltérések, még tervszerűbb és egybeGyőri Imre felszólalása fi szGcialista iskola: nevelő iskola Győri Imre, (Csongrád m., 13. vk.), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára hozzászólásában hangsúlyozta: a fejlett szocialista társadalmat csak művelt, elméletileg és gyakorlatilag képzett, a korszerű világnézet és a szocialista erkölcs dolkodó g°és Györi Imre’ az MSZMP KB titkára. cselekvő, népüket, hazájukat szerető, más népeiket becsülő, a társadalmi haladás eszméje iránt fogékony emberek tudják építeni és fölépíteni.' — Olyan felnőttekké kell nevelnünk gyermekeinket — mondotta —, akik eligazodnak a világ dolgaiban; hűek társadalmi igazságunkhoz és rendünkhöz, ismerik kötelességeikét és jogaikat, helytállnak a munkában, személyes boldogulásukat a közösséget szolgálva akarják elérni. Föl kell készíteni őket a munkára, a szakmára, a hivatásra éppúgy, mint a szocialistaközösségi és magánéletre, a szabad idő hasznos, kulturált, értelmes eltöltésére. A megteremtett alapokon egyre jobb iskolarendszert, oktatást, nevelést valósítunk meg, azon munkálkodunk, hogy a fejlett szocialista társadalom iskoláját hozzuk létre. A szocialista iskolának a tudományok valódi, időtálló, kiérlelt eredményeit, biztos értékeit, viszonylag állandó elemeit keli közvetítenie diákjai számára. Ezek az oktató-nevelő munka szilárd alapjai. —1 Az iskola azonban nem lehet csupán a tegnapi tudás átörökítője — mondotta. — Nem elégedhet meg azzal sem, hogy a mai tudást adja tovább. Az a hivatása, hogy az egyetemes és a nemzeti értékek őrzése, megőrzése mellett nyitott, rugalmas legyen a tudomány, a kultúra új és újabb eredményeinek befogadására; nevelje tanítványait is fogékonyságra az új ismeretek és értékek iránt. Az iskolarendszer továbbfejlesztésének vizsgálata, távlatának megtervezése fontos, elvégzendő feladat. Most és a közeljövőben azonban nem szervezeti változtatásokban kell előrehaladásunk feltételeit keresni, hanem a tartalmi megújulásban, a módszerek fejlesztésében, a legjobb pedagógiai tapasztalatok elterjesztésében. Ezekkel is tehetünk még további lépéseket előre a minél jobb feltételek általánossá tételében, az oktatás, nevelés színvonalának jelentős emelésében, a nehezebb körülmények között élő, a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi munkájának segítésében, az egyenlőtlenségek csökkentésében. — A szocialista iskola: nevelő iskola. Nevelési céljai társadalmi eszményeinkben gyökereznek —hangsúlyozta Győri Imre. — Munkájának középpontjában a személyiség formálása, a szocialista em.ber nevelése áll. Szerepét akkor tölti be, ha az általa nevelt személyiségek gazdagok, színesek, kiteljesült emberi életre képesek. Az oktató-nevelő munka akkor eredményes, ha önnevelésre, aktív önművelésre, sokoldalú közművelődésre készít föl. Helytelen az a felfogás, amely elválasztja az oktatást és a nevelést, mintegy azt sugallva, hogy van OKtató és van neveiomunka, vannak «■oktató tantárgyak-« és vannak «nevelő tantárgyak«. A nevelésben minden tantárgynak, minden pedagógusnak megvan a maga nélkülözhetetlen szerepe. A nevelés alapvetően közösségi feladat ; eredményessége megköveteli, hogy a különböző érdeklődésű szók tanárokból álló tantestület egységes legyen a nevelési törekvésekben, a gyakorlati neveLőmun'kában. A nevelés ugyanakkor személyes feladat is, amelynek megvalósításában tág tere és nagy lehetősége van a pedagógus személyiségének. A jó pedagógus nemcsak jó oktató, hanem mint nevelő és mint ember egész életre szóló példakép. Eredményes nevelő munka csak olyan iskolai közösségben folyhat, amelyben a pedagógusok és a gyerekek egyaránt jól érzik magukat. Az iskolai demokrácia fejlődésével nem vagyunk elégedettek. A demokráciáról csak az a pedagógus tud hittel és hitelesen szólni diákjainak, aki maga is részese a demokratikus élményeknek, aki olyan közösségben él és dolgozik, ahol véleményére számítanak, szavára adnak. Az iskolai élet demokratikus vonásainak tovább fejlesztése azért is szűk« séges, mert nem lehet szocialista demokráciára nevelni olyan helyen, olyan iskolában, ahol pusztán hatalmi tekintélyen, utasítgatáson, parancsolgatáson alapul a vezetés. Ügy sem lehet, ha csak elmondjuk a gyermekeknek, hogy mi is az a szocialista demokrácia. Olyan eleven közeg kell hozzá, olyan iskolai környezet, amelyben gyakorolják a felelős demokráciát és a demokráciával járó felelősséget A szocialista demokrácia fejlődése csakis a jogok és kötelezettségek egységen alapulhat. A diákok már serdülő korukban ismerjék meg jogaikat, és kötelességeiket társadalmunkban ; ezért átgondoltabb, az életkori sajátosságokat jobban figyelembe vevő állampolgári oktatás és nevelés szükséges. — A csaknem másfél évtizedes fejlődés megerősít bennünket abban, hogy az út, amelyen járunk, jó. Erőinket — mind az anyagiakat mind a szellemieket — még jobban összehangolva, ezen az úton kell a jövőben is haladnunk. A felnövekvő nemzedék nevelése közös ügyünk. Felelős szolgálatával jövőnket, gyermekeink szocialista szellemű nevelését biztosítjuk, és azt, hogy a munka, amelyet most mi végzünk — a fejlett szocialista társadalom építése — méltó örökösökre találjon — hangsúlyozta Győri Imre. hangoltabb munkára, esetenként más tárcák, főhatóságok támogatására is szükség van. Barát Endre (Pest m„ 29. vk), a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője a pedagógusok felelősségéről szólva rámutatott: fontos, hogy a nevelők nyugodt légkörben, megfelelő körülmények között dolgozzanak. Ennek azonban lényeges feltétele az egységes tantestületi munka megteremtése, az iskolai vezetés színvonalának emelése. Kelemenné, Balogh Kata' lin, (Szabolcs-Szaitmár m,, 8. vk.), nagykállói általános iskolai tanár felszólalásában nehezményezte, hogy az általános tanulmányi- és szak- felügyelők nem részesülnek az őket megillető megbecsülésben. Javasolta, hogy szerepüket vizsgálja meg a minisztérium, és intézkedjen a felügyelői munka tekintélyének visszaállítása érdekében. Káli Ferenc (Fejér m„ 13. vk), a bicskei, Vajda János Gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, hogy a gimnáziumot ma már főként azok választják, akik érettségi után valamelyik felsőoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni. Ugyanakkor azok is társulnak hozzájuk, akik nem tudtak ■ a kiválasztott szakközépiskolába bejutni. Nagy gondja ez a pedagógusoknak, hiszen a tanulók egy része a maximális felkészítést igényli, más része a minimummal is beéri. A gimnázium feladata elsősorban a továbbtanulás elősegítése, de a tovább nem tanulókat is fel kellene készíteni a gyakorlati életra Ezt a kettős feladatot ez az iskolatípus eddig nem tudta teljesíteni. További felszólalások Vally on Aladárne (Csongrád m. 9. vk.) általános iskolai tanár elmondta: az «Egy üzem — egy iskola« mozgalomban a megyei munkások segítségével is sportudvarok tucatjai épültek az utóbbi esztendőben. Ugyanakkor hozzátette: az oktatási intézményekből hiányzó tornatermeket e szép létesítmények sem pótolhatják. Javasolta: a következő tervidőszakban fordítsanak nagyobb gondot az iskolai testedzés technikai föltételeinek javítására. Tóth János (Budapest, 35. vk.) a XII. kerületi pártbizottság első titkára hangsúlyozta: Budapesten — akárcsak országosan — sok gondot okozott és okoz a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazásának kényszere. Az utánpótlás biztosításához elengedhetetlen a Budapesti Tanárképző Főiskola helyzetének, szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek mielőbbi rendezése. Schmidt Ernő (Vas m. 10. vk.) a nyugat-magyarországi fagazdasági kombinát vezér- igazgatója elmondotta: Vas megyében eredménnyel kezdtek hozzá az iskolai célokat jól szolgáló könnyűszerkezetes épületek gyártásához. Már több ilyen iskolában tanulnak a gyerekek, s ők, a «gazdái« is elégedettek azokkal. Javasolta az oktatási, valamint az építésügyi és városfejlesztési minisztériumnak: támogassák szakmailag e vállalati kezdeményezést. Ezzel az együttműködéssel érezhető mértékben csökkenhet az intézmény- hálózat fejlesztéssel együtt iáró gond, s egyben bővülhet az építőipari kapacitás is. Nagy Pálné (Zala m. 4. vk.) általános iskolai tanár elmondta: hosszú távú befektetésnek tartják az utóbbi esztendőkben kialakított nevelő- otthoni, gyógypedagógiai nevelőotthoni és ifjúmunkás- otthoni hálózatot. Ezek az intézmények ugyanis az óvodás kortól a munkába állásig nevelési lehetőséget teremtenek a testileg vagy lelkileg sérült, illetve a családból kiszakadt gyermekek számára. Raffai Sarolta (Bács-Kiskun m. 17. vk.), az országgyűlés alelnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arra hívta föl a figyelmet, hogy szükséges lenne a pedagógusok munkájának minősítési módszereit kidolgozni, megalapozottabbá tenni. Fodor Istvánné (Heves m. 3. vk.) általános iskolai tanár javasolta: amíg az óvodai hálózat fejlesztése lehetővé nem teszi az óvodás korúak teljes fogadását, kötelezővé kellene tenni az iskolaelőkészítő foglalkozásokon való részvételt. Bácskái Istvánné (Hajdú- Bihar m., 11. vk.) általános iskolai igazgatóhelyettes hangsúlyozta: az iskola új feladatainak megoldásához a «tudós tanárok« helyett egyre inkább magasan képzett nevelőtanárokat kíván. A tanárképzőkbe jelentkezők rátermettségét ezért az eddiginél jobban kellene vizsgálni, s nagyobb feladat vár a képzőintézményekre a fölvett hallgatók elkötelezettségének, hivatástudaté-, nak erősítésében, ápolásában is. Tóth Ilona (Veszprém m., 12. vk.), a megyei KISZ-bi- zottság első titkára kiemelte: az iskolák belső életében nagyobb figyelmet kell fordítani a szocialista magatartás formálására, a szocialista személyiségjegyek tudatos alakítására, a világnézeti, politikai tudatosság elmélyítésére. — Iskoláink — mondotta — teremtsenek még több lehetőséget a fiataloknak sokoldalú társadalmi-közéleti közösségi tapasztalatok szerzésére. Mezei László (Budapest, 8. vk.), a Budapesti Rádiótechnikai Gyár szerszámkészítője választókerülete, Óbuda oktatási helyzetét ismertetve elmondta: a jelenlegi körülmények között csak nehezen, a tanítók és tanárok hallatlan áldozatvállalásával lehet biztosítani a hatékony pedagógiai nevelőmunka alapvető követelményeit. Javasolta egy kifejezetten gyermekintézményeket tervező és kivitelező vállalat létrehívását, esetleg a már meglevő építési szervezetek összevonásával. Az országgyűlés őszi ülésszakának első napja Apró Antal zárszavává! ért véget. A képviselők ma, pénteken a közoktatás helyzetéről szóló beszámoló vitájával folytatják munkájukat. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács — az 1970. évi IV. sz. törvény- erejű rendeletet hatályon kívül helyezve — törvényerejű rendeletet fogadott el a magyar állampolgárok külföldre utazásáról és az útlevelekről. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az államigazgatási terület- szervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határozatokat hozott: elrendelte egyes bíróságok és járási ügyészségek megszüntetését, illetve átszervezését. Az igazságszolgáltatási szervezeti intézkedések 1978. december 31-ig lépnek hatályba, végrehajtásukról az igazságügy-miniszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Október. Szocialista Forradalom 61 évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekre, bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben' döntött. Lázár György Moszkvában Lázár György, _ a Magyar Szocialista Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — Alek- szej Kosziginnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívásá.ra — csütörtökön Moszkvába utazott Kíséretében van Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizot- ság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbeszéléseket folytatnak a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kérdéseiről. fejlesztésének feladatairól. A kormány elnökét a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Péter, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője búcsúztatta. A Minisztertanács elnöke és kiséretének tagjai tegnap a kora esti órákban megérkeztek Moszkvába. Lázár György fogadására a vnukovói repülőtéren megjelent Alekszej Koszigin, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Nyikolaj Bajbakov, a minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke, Konsztantyin Katusev, a minisztertanács elnökhelye- tese és több más hivatalos személyiség. Elutazott Budapestről a dán miniszterelnök Csütörtökön délelőtt elutazott Budapestről Anker Jorgensen, a Dán Királyság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Magyar- országon. Elutaztak kíséretének tagjai: Jörgen Gersing, a miniszterelnöki hivatal államtitkára, Hans Christensen, a külügyminisztérium főosztályvezetője, Henning Gottli~ eb, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, William Friismöller, a külügyminisztérium főosztályvezetője. A vendégeket a dán és magvar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. Gromiko Párizsban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, aki szerdán érkezett hivatalos látogatásra Párizsba, francia kollégájával, Louis de Guiringaud- val tárgyal s pénteken fogadja őt Giscard d’Estaing elnök is. A két külügyminiszter vezette delegáció átfogó véleménycserét folytat a szovjet—francia együttműködés továbbfejlesztéséről, valamint több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésről. Ez utóbbiak közül — francia források szerint — a tárgyaló partnerek kiemelt figyelmet szentelnek az európai biztonság és együttműködés, illetve a nemzetközi enyhülési folyamat elmélyítésével kapcsolatos kérdés- komplexumnak. A napirenden szereplő témák között van a leszerelés: a szovjet—francia megbeszéléseknek külön súlyt ad, hogy mindkét tárgyaló fél nukleáris hatalom. Beható eszmecserét folytatnak továbbá a közel-keleti válságról, Afrikáról, valamint más időszerű nemzetközi kérdésekről. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, hangsúlyozni kell, hogy a Szovjetunió a nyugat-európai országok közül mindig is kiemelten kezelte Franciaországot. S ez csak részben vezethető vissza a két népet legalább két évszázada összefűző szoros kulturális kapcsolatokra, valamint fegyvertársi viszonyra. A baráti szálak különben a II. világháború alatt erősödtek meg, amikor mindkét ország a Hitler-el- lenes koalíció tagjaként harcolt a fasiszta agresszorok ellen. Franciaországban mindig is nagyra értékelték a Szovjetunió hozzájárulását a győzelemhez, a szovjet népben pedig elevenen él a Normandia-Nyeman nevű francia repülőezred szovjet földön — a nácik ellen — folytatott hősies harcának az emléke. A háború alatt kikovácso- lódott barátság szálai De Gaulle tábornok, majd Pompidou elnöksége alatt tovább erősödtek. Moszkva és Párizs egyaránt különleges figyelmet szentelt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, az együttműködés szélesítésének. Ennek útján nem bizonyult akadálynak sem a társadalmi rendszerek különbözősége, sem az a tény, hogy Franciaország a NATO, a Szovjetunió pedig a Varsói Szerződés tagja. A két ország az időnkénti kisebb elhidegülések ellenére a békés egymás mellett élés elvének szép gyakorlati példáját nyújtja. A legutóbb Párizsban megtartott szakértői szintű találkozón a két fél a kapcsolatok fejlődését illetően egyetértett abban, hogy a kínálkozó lehetőségeket nem hasznosították még minden területen. Nyilvánvaló, a két külügyminiszter azon lesz, hogy «zöld utat« biztosítson a szovjet—francia együttműködés dinamikus fejlődésének. l’álfi Viktoc
