Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
Program — hosszú távra Termelési szerkezet és beruházás Döntött a megyei pártbizottság Mint az előző cikkből kiderült: pontos helyzetelemzés után hozott fontos döntéseket a megyei pártbizottság Somogy mezőgazdaságának továbbfejlesztéséről. A területi ülésen — szóbeli kiegészítőjébe-n — hat fontos témakörre, ha úgy tetszik: súlyponti kérdésre összpontosította a figyelmet a megyei pártbizottság titkára. Ezek között is az első helyekre kerültek a termelési szerkezet további korszerűsítésével, a szakosodás ütemének fokozásával összefüggő feladatok, valamint a beruházás javítása és az eszközállomány növelése. Mai összefoglalónkban tehát ezek köré csoportosítjuk mondanivalónkat. Előtérben a minőség A termelési szerkezet korszerűsítése. a szakosodás ütemének fokozása nem újkeletű feladat — állapította meg a megyei pártbizottság. Ezekben máris figyelemre méltó eredményeket értünk el. Mégis ebben vannak a legnagyobb tartalékaink. Már csak azért is, mert leginkább a termelési szerkezet korszerűsítésével ellensúlyozható k a gazdaságaink felénél mutatkozó gyenge termőhelyi adottságok. Fontos megállapítás, hogy nem a főbb növények vetés- területének csökkentéséről, hanem az üzemek közötti termelési arányok módosításáról van szó. A-z. a cél, hogy mindenütt a tájegység adottságainak legjobban megfelelő termelési szerkezetet alakítsanak ki. Mindenekelőtt az úgynevezett veszteségérzékeny szövetkezetek termelésszerkezetét kell ésszerűen módosítani. A termőföld hatékonyságának javítása azonban nemcsak a termelési szerkezet módosításával, hanem megfontolt talajmüveléssel, a talajerő-gazdálkodás fejlesztésével. a termőföld ésszerű hasznosításával és védelmének fokozásával is lehetséges. Mindezek alapján fontos döntéseket hozott a megyei pártbizottság az ökológiai feltételek és a termelt növényféleségek összhangjának megte- \ remtésére. Elhatározta, hogy j a szántóföldi szálas takarmá- j nyok termőterületének csők- j kentésével együtt növelni kell a kukorica, a napraforgó és a zöldségfélék vetésterületét, a gyümölcs- és á szőlőtelepítést. Összpontosítani kell a cukorrépa vetésterületét, és biztosi- j tani, hogy a burgonya to~ vábbra is a dél-somogyi ho- mokvidék fő növénye maradjon. Minőségi változást ír elő a határozat a tömegtakarmá- nyok termesztésében és betakarításában, a rét- és legelő- gazdálkodásban is. Mint meg- ! állapították: a szántóföldeken : a tömegtakarmányok közül ' csak a pillangósok és a siló~ kukorica termesztése indokolt. rajiak és talajok Azon kívül, hogy a mellék- ; termékek hasznosítására igen | határozottan hívta föl a fi- | gyeimet a testület, megállapította, hogy a biológiailag na* j gyobb termőképességű faj- iák számának és termőterületének növelése voltaképpen kulcskérdés a mezőgazdaság j fejlesztésében, A megfelelő j »fajtapolitika« kialakítása j mellett itt is a minőség áll a középpontban. A hasznos fajták bevezetése, termelése természetszerűen összefügg a termőtalaj állapotával. Nem véletlen tehát, hogy a döntés kiterjed a talajok termékeny- i ség ének fokozására is, amelyet | mindenekelőtt a talajerő-gaz- dálkodás javításával, a meliorációs munkák meggyoAitásá- /al, a vízkészletek jobb hasz- íosításával kell elérni. A ha- ározat előírja: meg kell te- ■emteni a műszaki-technikai éltételeket ahhoz, hogy idő~ ben és jó minőségben végezhessék el a munkát gazdaságaink. Ugyanígy nélkülözhetetlen, hogy kiépüljön az ag- | rokémiai központok megyei ,j hálózata a tápanyagellátás és a növényvédelem biztonsága j 'rdekében. Ugyanakkor a je- mleginél jobban kell élni a '•zerves trágyázás lehetőségeivel is. A megyei pártbizottság a továbbiakban a komplex me- I iiorációs programok kidolgo-1 zása, a vízit észletek jobb hasznosítása, az öntözés és a Balaton víztisztasága ügyében határozott, valamint kimondta, hogy meg kell szigorítani a szántóföldek, termelésből való kivonásának feltételeit. A tájegységi termelés megvalósítására természetesen nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyész~ tésben is szükség van. Ezt a megállapítást igazolja, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben már meg is kezdődött ez a folyamat. Hústermelő állományokat Az állattenyésztés fejlesztését koncentráltan — a meglevő központok rekonstrukciója és továbbfejlesztése révén, kisebb részben pedig új állat- j tartó szaktelepek építésével ! : — kell megvalósítani — írja elő a határozat. Érthető, hogy a társulások lehetőségeinek jobb kihasználására is utal a döntés. A szakosodás és a koncentráció fokozása továbbra is feladat, s ahogy eddig, úgy ezután is a Szarvasmarha-, a sertés- és a juhágazat áll előtérben. A gazdaságosság növelésének igénye most már nem kerülheti el a szakemberek figyelmét Ezzel függ össze az a már nagyon is időszerű döntés, miszerint csökkenteni kell az állattartó épületek típusainak számát. Több célra is alkalmas, olcsó és gyorsan kivitelezhető férőhelyekre van szükség. Így nem ártana, ha Somogybán is elterjedne végre a megyénkben »született« ragasztott faszerkezetes építési mód... Be kell fejezni a hús- és tejtermelés irányába ható szakosítást — mondja ki a határozat —, s az azonos minőséget produkáló állományok kialakítására kell összpontosítani a figyelmet. A sertéságazatban a jó minőségű alapanyagok termelésének növelése, a juhtenyésztésben a rendszer bevezetése és társulások kialakítása a követendő út. A megyei pártbizottság foglalkozott a jövedelmezőbb gazdálkodás kiaknázatlan lehetőségeivel, a mellék- és kiegészítő tevékenység gyorsabb fejlesztésével, az értékesítési biztonság fokozásával, a gazdaságos kivitel toyábbi növelésével és még számos j részkérdéssel. Meghatározó szerepet kapott azonban a mezőgazdasági beruházás. Fejlett technikát A cél világos: a beruházási összegekből az eddiginél nagyobb részt kell fordítani a gépállomány növelésére — mellőzve a gigantománia búr- | jánzását —; az építésben pe- j dig a kevésbé költséges, jól i bevált és tipizált szerkezete• ! két, a gazdaságos bővítéseket j kell előnyben részesíteni. Az állami gazdaságok eddig is számottevő beruházást hajtottak végre, fejlesztési lehetőségeik kedvezőek. A tsz-ek- nél azonban nem számolhatunk a fejlesztési források növekedésével. Ezért a felhalmozásból származó pénzükből elsősorban a termelés gazdaságosságát javító, a helyes szerkezeti arányok kialakítását i segitő területekre kell ossz-1 pontosítaniuk. Általában tgrekedni kell a nagyobb beru~ házások közös megvalósítására, különböző termelési és feldolgozási vállalkozások, együttműködések létrehozására. Támogatni kell továbbá az úgynevezett rendszergazdák somogyi beruházásait. Az építési beruházásokban eddig az egyedi tervezésű , megoldások voltak túlsúlyban. Mint a megyei pártbizottság megállapította: alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy ez a helyzet mielőbb megváltozzon. Arra van ugyanis szükség, hogy az olcsó épületekbe korszerű technika, ,technológia kerüljön, nem pedig fordítva (mint azt jelenleg számos-gyakorlati példa mutatja). A felzárkózás felféle’ei Köztudomású, hogy Somogy mezőgazdaságának — elsősorban a termelőszövetkezeteknek — eszközellátottsága enyhén szólva nem a legjobb; az országos átlag alatt van. A testület úgy foglalt állást: elszakadnánk a valóságtól, ha azt jelölnénk meg feladaként, hogy lemaradásunkat rövid időn belül pótolni kell. Az ; azonban reális cél, hogy a I gazdálkodás jövedelmezőségének lényeges javításával igyekezzünk gyorsabban bővíteni fejlesztési lehetőségeinket. Ezáltal legalább meg lehet akadályozni az országos átlagtól való lemaradás növekedését. A kissé bonyolult fogalmazás azt fejezi ki, hogy csak így teremthetők meg a fokozatos felzárkózás feltételei ... Összhangot Az egyik legfontosabb tennivaló a megyében az élelmiszer-termelés és -feldolgozás összhangjának megteremtése, s a faipar továbbfejlesztése. A termelés és feldolgozás közötti aránytalanságot csökkentik ugyan a folyamatban levő rekonstrukciók, de a végleges megoldáshoz űj üzemeket is kell építeni. Többek között meg kell vizsgálni egy, a burgonya előfeldolgo- zására és csomagolására alkalmas üzem létrehozásának lehetőségét. Adottságaink lehetővé teszik, hogy bekapcsolódjunk az országos hűtőlánc programjába. Ezért egy nagy kapacitású — különböző élelmiszerek előíeldolgozására és tárolására alkalmas — hű~ töház megvalósítását tervezik Kaposváron. A húskombinát befejezése, exportra termelő szarvasmarhavágó-vonal kiépítése, a konzervipari hűtő- és tárolókapacitás bővítése, gabonatárolók épitçse, az elavult malmok modernizálása, a tej- és a sütőipar további rekontsrukciója szerepel többek között a tervekben. Faipari kombinát Somogy egyik legfontosabb nyersanyagbázisa a favagyon, amelynek 60 százalékát ma is a megyén kívül dolgozzák fel. A határozat gyorsabb ütemet diktál a fejlesztésben. Távlati célként egy fagazdasági kombinát létrehozását jelöli meg a határozat, ehhez azonban ki kell építeni a fafeldolgozás ipari hátterét. Így tehát a faipar technikai fejlesztésénél a fakitermelés, -feldolgozás, a hulladék- és melléktermék-hasznosítás teljes vertikumának arányos kiépítésére kell törekedni. Emellett a faállomány összetételének javítását, az erdők fokozottabb védelmét, az újabb parkerdők kiépítését segítő társadalmi mozgalmak szorgalmazását is előírja a határozat. (Folytatjuk.) Rendszeresen oktatják a bizalmiakat Tapasztalatok a Kaposvári Ruhagyárban Hogyan érvényesül a szak- szervezeti bizalmiak jog- és hatásköre a Kaposvári Ruhagyárban — erről adott számot tegnap a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa elnökségének írásos előterjesztésében és szóbeli kiegészítésében Horváth János, a gyár szak- szervezeti tanácsának titkára. A számadás azért is minősíthető értékesnek, mert egyrészt hasznosítható,- követésre érdemes módszereket tárt az elnökség tagjai, a megyebizottságok vezetői elé, másrészt — amint azt dr. Navra- csics Lászlóné, az SZMT titkára hangsúlyozta — a ruhagyári vszt példásan foglalkozik a szakszervezeti bizalmiak munkájának továbbfejlesztésével. A Kaposvári Ruhagyárban öt szakszervezeti bizottság és három műhelybizottság működik: mintegy száz bizalmi csaknem háromezer dolgozót képvisel a központban és a telephelyeken. A bizalmiak megnövekedett jog- és hatáskörének gyakorlati alkalmazására határozatok és irányelvek jelentek meg. ezeket alaposan megvitatták az egységes értelmezés végett. A vállalati alkalmazás természetesen. nemcsak a bizalmiak szándékától függ, ezért a SZOT elnökségének irányelveit a múlt év májusában — ! igazgatói utasításban . — a ! gyár valamennyi gazdasági vezetőjéhez eljuttatták, és a szakszervezeti ‘tisztségviselőkkel is megismertettél!. A gazdasági vezetőknek e célból külön értekezleteket tartottak. A vállalati szakszervezeti bizottság állásfoglalása alapján már az 1977. január 1-től végrehajtott bérfejlesztésnek személyekre történő felosztásánál érvényesítették a bizalmiak egyetértési jogát. Az irányelvek tehát alapot — és biztonságot adtak. A határozatok végrehajtásához hatékony támogatást kaptak a gyár pártbizottságától és az alapszervezetektől. A munka előkészítéséhez jelentős segítséget adott a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete is például oly módon, hogy a vállalati szakszervezeti tanácsok titkárait rendre beszámoltatta a határozat bevezetésének tapasztalatairól, s mindjárt tisztázhatták a gyakorlati alkalmazás közben felmerült vitás kérdéseket. Hogy a munka továbbra is zökkenőmentes legyen, ezután is folyamatosan ismertetik a bizalmiakkal az új hatásköröket, ezenkívül havonta rendszeres oktatást tartanak részükre. Kaposváron három, a többi telephelyen egy csoportban vesznek részt a bizalmiak ezeken az oktatásokon. melyeken az szb-títkárok az. előadók. Ehhez a megfelelő felkészítést Buaapes.en, a szakmai központban kapják. A ruhagyári tapasztalat azt mutatja, hogy egységesen értelmezik a tennivalókat. A gazdasági vezető például kéri a bizalmi egyetértését a dolgozó személyi alapbérének megállapításához, a miniszteri vagy magasabb szinten adományozott kitüntetésein-e vonatkozó javaslatokhoz, a fizetett rendkívüli szabadságok vagy jutalomszabadságok, a vállalati lakások odaítéléséhez, a lakásvásárlás támogatásához, a mozgóbérek sze- I mélyre történő elosztásához. A szakszervezeti testületek az üdülési beutalókra, a szak- j szervezeti kitüntetésekre vo- I n,atkozó javaslatokkal kapcso- I latban kérik a bizalmiak egyetértését. Volt rá példa, hogy a bizalmi nem értett egyet, s érvelése hallatán a gazdasági vezető megváltoztatta az eredeti javaslatot. Az SZMT elnöksége Róna Imre elnök vezetésével elismerően összegezte a ruhagyári vszt erőfeszítéseit a bizalmiak munkájának továbbfejlesztésére, jónak ítélte azt a I feladattervet, amelynek meg- I valósításával tevékenységük ! még eredményesebbé válhat. H. F. „CSENDES” IFJÚSÁGI PARLAMENT Türelmet és támogatást kérnek I_| étfő délután fél kettő. •* A marcali ifjúsági ház frissen felmosott folyosóval, szépen berendezett. teremmel készen állt a vendégek fogadására. Két órakor csoportosan érkeztek a fiatalok, nagyrészt nők, elvétve lehetett látni egy-egy fiút is. Még egy utolsó szál ugaré ttä! * az előtérbéri, majd komoly arc1 cal bevonultak à terembe. Izgalom csak a szervezőkön látszott. Egy-két helyre biztató szó: vegyetek részt a vitában, most el lehet mondáéi a problémákat. Még néhány pec várakozás, hogy mindenki odaérjen a délelőttös műszak befejezésével, majd megkezdődött a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat 4. sz. Marcali Gyárának ifjúsági parlamentje. Mintegy 40 —50 dolgozó gyűlt össze, hogy választ kapjon az addig csak munka vagy ebéd közben, a folyosón vagy az utcán fölvetett kérdésekre. Ez a harmadik ifjúsági parlament. 1976-ban harminchárom kérdés hangzott el, ebből kilencre két éve nem kaptak pontos választ a dolgozók. Az új szociális létesítmények, az orvosi rendelő, az étkezde, a kiszolgálóegységek, a klubszoba sorsáról most tájékoztatta a résztvevőket Ma- tics Miklós gyárvezető. A gyár munkaköri és szociális ellátottsága az átlag alatt van. Ezek javítását szolgálja majd az új létesítmény, melynek a 'térve 'megvan, és most a kivitelezést készítik élő. Hogy mikor vehetik igénybe a dolgozók, nemcsak a szervezéstől függ. A válasz már időszerű volt, hisz az írásban beküldött kérdések egy része most is ezekkel a témákkal foglalkozott. A fiatalok legnagyobb gondját azonban a szóban föltett kérdések, javaslatok mutatták. Nagy Magdolna hozzászólását meg is tapsolták. — Az első benyomásunk a gyárba kerülve nagyon jó volt. Érdeklődve fogadtak bennünket, a KISZ-esek megszerveznék a találkozást. Az iskolában a legnagyobb i teljesítményt nyújtók jutalmat kaptak. Szalagra kerülve azonban teljesen megváltozik a helyzet. Igaz, hogy megkap- j tűk a szakmunikás-bizonyít- j ványt, de segítségre tovább is | Az olimpiára készül A budapesti Elektroakusztikai Gyár — a moszkvai olimpia akusztikai berendezéseinek hivatalos szállítójaként — húszmillió rubel értékben gyárt híradástechnikai készüléket a Szovjetunió részére. Képünkön: Készülnek a tíz. csatornáskeverőasztalok. szükség van. Csak egy kis türelmet és hizalmat kérünk a szalagvezetöktől. Ha valamit elrontunk, akkor azt vágják oda, hogy szakmunkásvizsgánk van, mégsem tudjuk, hogyan kell csinálni. A brigád- vezetőnek azonban szeretnék köszönetét mondani: amíg tanultam, nagyon sokat segített. Az első időben nem könnyű megszokni; az új környezetét. A taps azt mutatta, hogy sokuk szószólója volt Nagy Magdolna. Horváth Imréné is ezzel a kérdéssel foglalkozott. — Csak úgy tudnak a pályakezdő fiatalok kellemes közérzettel és jól dolgozni, ha tanácsokkal, a tapasztalatok átadásával segítik ókét. Nem lehet ügy önállóságra nevelni, ha csak a hibákat mutatják föl nekik. Jó légkörben szívesebben dolgozik mindenki. Azt hiszem, már feltűnt a brigádvezetök gyakori cseréje.. A gyár vezetője azt mond** ta, hogy meglepték ezek a szavak. Pedig nem új dolog, nemcsak egy-két hónap tapasztalata. Korántsem elég az elhangzott példák «-kivizsgálása«. Szemléletváltozásra és egy folyamat elindítására van szükség ahhoz, hogy a fiatal dolgozók köny- nyebben beilleszked jenek a közösségbe, érezzék. h°Sv szükség van a munkájukra. A nem szakmunkások helyzete még nehezebb. Az ifjúsági parlament levezető elnöke, Csoba András- né, a gyár fiatal brigádvezetője. Amikor szót kért, mindenki érdeklődéssel figyelte. Megszokták már tőle az őszinte véleménynyilvánítást, ö a szakmai továbbképzésről beszélt. Mint mondta, többen szeretnék letenni a mester- szakmunkás-vizsgát. Szükség van a szakmai tudás áUandó fejlesztésére, nem elég e?v- egy új fogás megtanulása. Ha sokáig maradnak azonos szinten, nehezen lehet elmozdulni onnan. A két évvel ezelőtti ifjúsági parlamenten parázs vita volt. Most is erre számítottak. A vila azonban elmaradt, a »csendes« hozzászólások viszont annál tartalmasabbal! voltak. Nemcsak választ várnak kérdéseikre a fiatalok, hanem változtatást is: a fölvetett gondok orvoslását. Izményl Éva Somogyi Néplap
