Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-27 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK!

Ara: 80 fillér

Somogyi Néplap

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIV. évfolyam 254. szám 1978. október 27., péntek

Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka

A közoktatás helyzete és fejlesztése

Miniszteri beszámoló — Vita az összehangoltabb nevelésről

Tegnap délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg tanácskozását az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. A képviselők plénuma igazoltnak nyilvánította Má- tyus Gábort, Bács-Kiskun megye 14. számú; Mészáros István, Békés megye 10. számú;

Ilerczeg Károlyt, Borsod megye 13. számú; Szurdi Istvánt, a főváros 2. számú választó- kerületének újonnan választott képviselőjét.

A közoktatás helyzetéről szóló beszámolót Polinszky Károly oktatási miniszter terjesztette elő.

Az oktatási miniszter expozéja

— A tudományos-technikai haladás felgyorsulásával társadalmi-gazdasági fejlődésünket egyre növekvő mér» tékben az határozza meg, hogyan tudjuk az ember, a legfőbb társadalmi termelő- érő általános és szakképzettségét növelni — mondotta Polinszky Károly. — Különösen nagy jelentősége van a felnövekvő nemzedékek megfelelő képzésének. Arra törekszünk, hogy megfelelő^ nevelési, oktatási módszerek alkalmazásával az első osztályban gyakorlatilag teljesen megszűnjön a bukás, anélkül, hogy engedményeket tennénk a követelmények, a színvonal rovására. Célunk továbbá, hogy arányos munkamegosztást teremtsünk a szakmunkásképzők és a szakmunkás- képzési célú szakközépiskolák között. Ez azt jelenti, hogy a tanulókat a jövőben — a szakközépiskolai keretekben 1— azokra a szakmákra készítjük fel, amelyek nagyobb elméleti megalapozást kívánnak.

— 1979 őszétől a gimnáziumok első osztályaiban új tantervek szerint kezdődik a tanítás. A tanulmányok utolsó két évében belenő fakultatív oktatással ercfíteni ki-, vánjuk a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítést. Módot nyújtunk arra is, hogy a tovább nem tanulók munkába állását jobban segítsük, anélkül, hogy a gimnázium átvállalná a szakmai iskolák feladatát. Minden iskolatípusban megkezdtük, vagy előkészítettük az új oktatásinevelési tervek bevezetését. Külön gondot fordítunk a magyar nyelv és irodalom, a történelem oktatására, hiszen ezeknek semmi mással nem

Polinszky Károly oktatási miniszter beszél.

pótolható szerepük, jelentőségük van a felnövekvő új nemzedékek helyes történelmi tudatának. szocialista jellemének alakításában. A következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kísérjük elképzeléseink gyakorlati megvalósulását, ellen- : őrizzük tankönyveink hasz- j ná! hatóságát, segítsük a pedagógusok megújulási készségét.

— A közoktatás fejlesztése gyorsan változó korunkban, a társadalmi átalakulás és a tudományos-technikai haladás mai üteme mellett folyamatos ! feladat — folytatta Polinszky Károly. — Nincs egyszer s mindenkorra adott, örökérvé- I nyűen ideális iskolarendszer.

Az az optimálisan ‘ korszerű iskola és iskolarendszer, amely értékeit megtartva, rugalmasan tud igazodni az élet változó körülményeihez, a fejlett szocialista társadalom növekvő igényeihez. Ezt tartva szem előtt, 1972-ben azt az utat választottuk, hogy köznevelésünket az adott szervezeti keretek között fejlesszük, korszerűsítve az iskolák belső életét, javítva az oktatás-nevelés tartalmát és módszerét. Meggyőződésem, hogy társadalmi és gazdasági lehetőségeink, demográfiai helyzetünk közepette a helyes utat Választottuk.

— A folyamatos előrehaladás nem nélkülözheti a Hosfe- szú távú fejlesztés elveit, irányait. És válaszolnunk kell arra a kérdésre; változtassunk-e, illetve hogyan, változtassunk oktatási rendszerünkön? A jövő érdekében is cselekszünk, amikor megteremtjük az óvodai nevelés, az ötévesek iskolai előkészítésének mind jobb személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, amikor az óvodai nevelést a 3—6 évesek számára fokozatosan teljessé tesszük. Mind az általános iskolai oktatás színvonalának emelése, mind az egyes társadalmi rétegekben felnövő , gyermekek indulási hátrányainak mérséklése összefügg ezzel. Tovább kell növelnünk az általános iskolát eredményesen befejezők, s tovább kell csökkenteni a tanéwesztők számát és arányát. Mindezt, úgy, hogy mindenütt emelkedjen az oktatás és nevelés színvonala. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell csökkenteni az iskolák közötti színvonal-különbségeket oly módon, hogy a rosszabb feltételek között dolgozók körülményeit, lehetőségeit kell nagyobb ütemben, lendületesebben fejlesztenünk.

Polinszky Károly a továbbiakban elmondta. hogy a következő három évben több mint százezerrel nő az óvodáskorúak száma, s több mint háromszázezerreL lesz magasabb az általános iskolába járó gyermekek létszáma, mint 1973—74-ben volt. A gyermekek megfelelő körülmények közötti elhelyezésére az eddiginél gyorsabb és rugalmasabb megoldásokat kell alkalmazni az iskolaépítésben. Elismeréssel szólt arról, hogy a pedagógusok döntő többsége nagy odaadással lelkii'S- mere:esen, szakszerűen, eredményesen dolgozik. Nem egyszer ok pótolják a család hiányzó gondoskodását. Az oktatásban a kulcsszerep a pedagógusoké, de a gyermeket nem csak ők nevelik.

— A szülők természetes családi és társadalmi felelőssége senki másra, semmi másra át nem ruházható. Az iskolai és a szülői ház kapcsolata jelenleg elevenebb, mint korábban, de a kontaktus még mélyebb és tartalmasabb lehetne — hangsúlyozta a miniszter, majd kérte az országgyűlést, fogadja el beszámolóját.

(Folytatás a 2. oldalon)

Dokumentumkiállítás

Erőt sugározva, egykori munkásgyűlések hangulatát idézve forradalmi indulók, régi munkásdalok csendültek föl a SAÉV munkáskórusának szép tolmácsolásában tegnap este, a megyei könyvtárban. Honfi István köszöntötte a vendégeket, köztük veteránokat, s ma már nem élő kommunista harcosok hozzátartozóit. üzemek, intézmények dolgozóit, a Kommu- 1 Pisták Magyarországi Pártja megalakulásának tiszteletére 1 rendezett dokumentumkiál- I lítás megnyitása alkalmából.

— Az 1918. november 24-én megszületett párt ma társadalmunk vezető ereje. Tevékenysége, munkája az idősebbeknek emlékezés, a fiataloknak tanulság, de valamennyiünknek tapasztalat, büszkeség — hangoztatta megnyitó szavaiban dr. Horváth Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője.

1870-től napjainkig tizenhét tabló nyújt áttekintést pártunk országos , és somogyi történetéről. A fényképek, plakátok. újságok nyomán megelevenedik a történelmi múlt:, 1870. a kaposvári Általános Munkásegylet megalakulása; 1906. az első kaposvári építőipari sztrájk. Aztán előttünk állnak azok, akik már a századforduló éveiben az élen, a zászlóvivők soraiban haladtak.

Nagy Ferenc, Czár János, Szerelem Domonkos: 1917—

18, majd 1914. a Magyar Tanácsköztársaság. Nagyszerűen illeszkedik a gázdag anyagba Soós István festőművész alkotása 1919. március 10-ről, a I Somogy megyei direktórium j első üléséről.

Emléket állít a kiállítás a százezer magyar internacionalistának. Láthatjuk a Gvőrffy Antal életét bemutató vitrint,

I büszkén szemlélhetjük harcos életútját, csakúgy, mint Balogh István internacionalista forradalmár relikviáit, a mun- j kásságáról szóló spanyol nyelvű könyvet és a Száznyolc- I vanöt lépcsőfok című regéI nyét.

Pártunk története bélye- [ gekben. 1918-tól napjainkig.

I Mellette pedig jelvénygyűjte- mény az eltelt hat évtizedből. j Olyan jelvényekből, melyeket büszkén viseltek kabátjukon ! és őriznek ma is azok, akik a párthoz tartozónak vallót- I ták és ’vallják tfiágúkát, : ’ "

Gazdag a kiállítás könyvanyaga is. Kádár János válogatott beszédei, cikkei; Aczél j György, Szabó Ervin, Sza- \ muely Tibor, Vadász Ferenc, Korvin Ottó, Hajdú Tibor és J sok más író műve, íorradal- { márok, régi harcosok visska- ; emlékezései.

Elismerés illeti a rendezőket a levéltár, a könyvtár, a múzeum munkatársait — a j tartalmas kiállításért, amit 1 Kaposváron november 12-ig i láthatnak, majd bemutatnak megyénk más városaiban,

1 kulturális intézményeiben is.

A Parlamentből jelentjük

Szorosabb kapcsolatok

az üzemekkel

Zsúfolásig megtelt a sajtópáholy, a karzat pedig vendégekkel, tegnap a Parlamentben. Érthető a nagy érdeklődés: több mint másfél millió családot érint mindaz, ami a közoktatás területén történik. Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter beszámolója után a somogyi képviselők véleményét is megkérdeztem. Simon Ernőné így vélekedik:

— A cigánygyerekek hátrányos helyzetére még jobban kell figyelnünk. Az óvodáskorúak nem mindig kerülnék be az óvodába, maguk a szülők se szívesen engedik oda ókat, s magyarul se tudnak. Belőlük lesz aztán a túlkoros az iskolában. Szerintem országos intézkedésre lenne szükség, hogy a szülőket kötelezzék: írassák be a gyereküket az óvodába.

— Mit tapasztalt még a választókerüle tében ?

— Azt, hogy sok az indokolatlan fölmentés. A gyerek elmegy dolgozni az üzembe, kéri, hogy mentsék fel a tanulás alól. Az iskola természetesen nem teszi meg. Akkor az üzem kér fölmentést a járástól, s az megkapja. Ez nem helyes. Persze, olyan túlkoros is akad az iskolában, aki rossz hatással van a többi gyerekre. Egy atádi gondot még megemlítenék: az 524-es számú szakmunkásképzőben tanulnak a jövendő kereskedőink. Ezek a fiatalok Nagyatádra is bejárók. Nagy terhet jelent nekik, hogy hetenként egy napra Kaposvárra utaznak foglalkozásokra. Jó lenne megoldani, hogy csak Nagyatádon oktassák őket.

— Én elsősorban a kaposvári helyzet miatt aggódom — mondja Kosztolánczi Jánosáé. — Kevés az óvodai hely, az általános iskolai tanterem. A mostani óvodások 2—3 év múlva tankötelesek lesznek, s az iskolában nem lehet a fölvételt azzal visszautasítani, mint az óvodában, hogy az apuka sokat keres. Itt csak a nagyobb erőfeszítés, a tervezett létesítmények gyorsabb felépítése segít. A ruhagyári tapasztalatok alapján mondhatom, hogy az iskolások szabad szombatja családi problémákat okoz ott, ahol a szülők két műszakban dolgoznak. Nálunk az ilyen szülők felének másképp van a szabad szombatja, mint a gyereknek az iskolában. S mit hall a szülő az iskolában: — Anyukák, ezt oldják meg. Most az elején sokkal. nagyobb figyelmet kérünk az iskoláktól is.

A szót Horváth László veszi át.

— A közvetlen beszélgetéseken sokat hallottam arról, hogy az új nevelési programban benne van az iskolán kívüli nevelés is. Szerintem a képzéskor a szakmai-módszertani ismereteken kívül nagyobb gondot kellene fordítani a hivatástudat erősítésére. A képviselőcsoport a kaposvári tanítóképző főiskola tevékenységével is megismerkedett legutóbb, ott valóban vannak jó kezdeményezések e téren.

— Mi fontos különösen?

— Az életre való nevelés.

Ebben az üzemek és az iskolák kapcsolata meghatározó. Általában aszerint minősítenek egy helységet, hány orvos, mérnök került ki onnan. Éppen ezért jobban előtérbe kellene állítani a jó szakemberek képzését. A kaposvári járásban sok kezdeményezés van az üzemek és az iskolák kapcsolatának erősítésére, a szakkörök felkarolására. Amikor a tantestületeket minősítik, jobban figyelembe vehetnék e törekvéseket is.

— Mit segít a nagybajomi tsz az iskoláknak?

— Elsősorban az úttörőcsapat rendezvényeit, a táborozást támogatjuk. Ami figyelemre méltó, most közösen megszervezzük a gépész szakkört.

Klenovics Imre előre részletesen beszámolt a képviselőtársainak, mit szeretne elmondani a közoktatás somogyi helyzetével, gondjaival kapcsolatban. Akkor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hasznos tanácsként megjegyezte: — Majd egy kicsit kevesebb témát vegyen bele a hozzászólásába, és azt jobban fejtse ki.

— így is készültem a hozzászólásra — mondja a képviselő. — Három témát említek meg: az általános iskolai oktatást, az óvodát és egy- vonatkozásban a föltételeket.

Lajos Géz*