Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-13 / 216. szám
Feszült a helyzet Nicaraguában Újabb súlyos harcok robbantak ki Somoza nem akar távozni. A keddre virradó éjjelen újabb súlyos harcok robbantak ki a nicaraguai Masaya és Leon körzetében. Súlyos ösz- szecsapások folynak a sandinista felkelők és a diktátorhoz hű erők között Chinandegában és Esteliben is. A szombat óta tartó harcoknak több mint 209 halálos áldozata van — jelentették megbízható források Nicaraguából. A reggeli jelentések szerint Masaya, Esteli és Leon nagy része továbbra is a felkelők kezén van — annak ellenére, hogy a kormány e városokból a nemzeti gárda sikereiről közölt híreket. A szemtanúk Managua három külvárosában is: a hírhedt nemzeti gárda egységei helikopterekről géppuskával lövik a sandinisták állásait és a menekülttáborokat. A harcok következtében Nicaragua nagyvárosai jelentős károkat szenvedtek. Az AFP managuai értesülése szerint hétfőn este a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett megnyitották a. főváros nemzetközi repülőteret, hogy lehetővé tegyék a külföldiek és a távozni kímoza diktátor kész átengedni a hatalmat unokatestvérének, Luis Palais Debaylének, az elnök szóvivője ugyanaznap cáfolta; kijelentve, hogy »Somoza 1981-ig hatalmon marad-«. Hétfőn este nyilatkozatot adott a Costa Rica-i televíziónak Carlos Tunnermann, a »tizenkettők csoportjának« egyik tagja. E csoport a nicaraguai ellenzék legbefolyásosabb személyiségeiből áll. Tunnermann közölte: a Szan- ditista Nemzeti Felszabadítási Front javasolta a »tizenkettők- nek«, hogy vegyenek részt az ideiglenes kormányban. Tunnermann szerint Somoza diktátornak a közeljövőben várható bukása után egy, az elbán demokratikus választásokat tartanak, s az új kormány nem áll bosszút a nemzeti gárda tagjain — jelentette ki az ellenzéki vezető. Négy álarcos fiatal hétfőn este behatolt Nicaragua milánói konzulátusának épületébe. A támadók benzinespalackokat használtak, de a kisebb robbanás nem okozott A Vörös Brigádok nyolc újabb rejtekhelyét fedezték föl az utóbbi. hetekben Rómában — írják az olasz lapok. A titokban lefolytatott hatósági vizsgálat — a jelek szerint — nemigen szolgált újabb adatokkal a Vörös Brigádok leghírhedtebb akciójáról, Aldo Moro kereszténydemokrata Gromiko-Vadzspaji találkozó Szovjet—indiai külügyminiszteri találkozó volt kedden Moszkvában. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszter a szovjet—indiai kapcsolatok továbbfejlesztésének és megszilárdításának kérdéseit, valamint néhány kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémát vitatott meg. A tárgyalást a barátság és a kölcsönös egyetértés légköre jellemezte. Az indiai diplomácia vezetője a nap folyamán koszorút helyezett el a Lenin-mauzó- leumnál és lerótta kegyeletét az ismeretlen katona sírjánál. pártvezető elrablásáról és meggyilkolásáról. A rendőrség által fölfedezett lakások Róma legkülönbözőbb részein vannak, a perifériáktól egészen a forgalmas városközpontokig. Ügy tűnik, csupán az egyiknek lehetett valami köze Moro el- I rablásához. sérülést. T errorista-rejtekhelyek % Rómában vánó nicaraguaiak elutazását. A Costa Rica-i rádió hétfői bejelentését, amely szerint Solenzék valamennyi képviselőjét magában foglaló ideiglenes kormány alakul; NicaraguáKislexikon a nap eseményeihez Benini Népi Köztársaság Az egykori Dahomey, az 1975. november 30-án kikiáltott Benini Népi Köztársaság Nyugat-Afrikában 115 762 négyzetkilométeren terül el; lakosainak száma 3,1 millió. Gazdag múltra tekint vissza, hiszen az ásatások bizonyítékai szerint itt volt az ősi afrikai joruba kultúra egyik bölcsője. Pinochet üzenete „az országhoz” Pinochet tábornok, a chilei fasiszta, rezsim vezetője — az Allende-féle Népi Egység- kormány katonai megdöntésének ötödik évfordulóján —az »•országhoz intézett üzenetében« kinyilvánította, hogy 1985 előtt nem lesznek Chilében választások. Pinochet politikai menetrendje szerint jövőre valamiféle »népszavazást« rendeznek az új alkotmányról, s azután egy »-átmeneti« — legkevesebb hatévi — időszak következne, kinevezett képviselőkből álló parlamenttel, mielőtt parlamenti választásokat írnának ki... Pinochet erre az időszakra hivatkozott, amikor közölte, hogy a választásokra leghamarabb 1985-ben kerülhet sor. Ezeket elszigeteltsége, szövetségeseinek nyomása miatt emlegeti. A francia gyarmati elnyomás után az ország 1958-ban autonómiát kapott, majd két évvel később elnyerte függetlenségét. A nemzeti burzsoázia korrupciója, valamint az imperialista és neokolonialista beavatkozási kísérletek miatt államcsínyek és kormányváltozások követték egymást 1960 és 1972 között. A fordulópontot 1972. október 26-a jelentette; ekkor nemzeti érzelmű, haladó gondolkodású tisztek egy csoportja vette át a hatalmat, Mathieu Jíérékou őrnagy vezetésével. Az ország belső helyzete fokozatosan megszilárdult. Az állam elnöke 1974-ben kijelentette: az ország számára a szocialista fejlődés a történelmi előrelépés útja. Benin Népi Forradalmi Pártja 1975 novemberében alakult meg, s egy évvel később megtartotta első rendkívüli kongresszusát. Programjában a marxista-leninista ideológiára alapozott politika kapott helyet Afrika és Benin feltételeire alkalmazva. A haladás, a társadalmi fejlődés jegyében államosították a gazdaság legfontosabb vállalatait, a bankokat, a biztosító- és olajtársaságokat, s állami ellenőrzés alá vonták a külkereskedelmet. A kormányzat engedélyezte, hogy a nagybirtokosok parlagon hagyott földjeit ingyenesen kisajátíthassák a parasztok. A mezőgazdaság korszerűsítésére 1980-ig szóló fejlesztési tervet dolgoztak ki. A Benini Népi Köztársaság külpolitikája a tömbön kívüliség elvein alapszik, s az ország vezetői határozottan föllépnek a neokolonialista törekvések ellen. Az ország kapcsolatai erőteljesen fejlődnek a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezt az irányvonalat, az együttműködés erősödését jelzi a Benini Népi Köztársaság párt- és kormányküldöttségnéek mostani magyarországi hivatalos, baráti látogatása is. A Kaposvár és Vidéke ÁFÉSZ pályázatot hirdet a Kaposváron levő Badacsony Borozó melegkonyhás egységébe üzletvezetői munkakör betöltésére, valamint a Leértékelt Aruk Boltjába boltvezetői munkakör betöltésére A pályázatot: az áfész ig. elnökének címére — Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 9. — kérik. <40479) Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, államfő és miniszterelnök Addisz Abebá- ba utazott, hogy részt végyen az etiópjai forradalom negyedik évfordulója alkalmából tartandó ünnepségeken. A három nagy párt — a szocialista, a kommunista és a centrista — külön-külön bizalmatlansági indítványt nyújtott be a portugál parlamentben Nobre da Costa új kormánya ellen. Így biztosra vehető a lisszaboni kormány megbuktatása. Egymillió márkát kap Egyiptom az NSZK-tól ipari szakemberek, mérnökök képzésére, az ehhez szükséges technikai felszerelések és a műszaki irodalom megvásárlására — Közölték Kairóban. A spanyol lapok jelentése szerint több magas rangú tisztet leváltottak a fegyveres rendőrség (karhatalom) fontos parancsnoki posztjairól. Leváltották a madridi, illetve a toledói, az avilai, a cuenn- cai és a Ciudad Rel-i körzet parancsnokát is. Kétnapos hivatalos látogatásra Bissau-Guinea Köztársaságba utazott Nguyen Huu Tho vietnami alelnök. A terrorizmus elleni akciók fokozottabb összehangolásáról, újabb közös intézkedésekről tanácskozott Becsben két napig öt nyugat-európai ország belügyminisztere. A konferenciáról kiadott közlemény a megbeszélést »rendkívül gyümölcsözőnek« nevezte. Edward Sokoine tanzániai miniszterelnök kedden — Phenjanból jövet — négynapos hivatalos látogatásra Pe- kingbe érkezett. Szaúd-arábiai látogatásának befejeztével véget ért Fuku- da Takeo közép- és közel-keleti körútja. A diplomáciai források szerint Japánnak égető szüksége van a kőolaj zavartalan és folyamatos szállítására. Sziad Barré Szomáliái elnök ötnapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. Ma fogadja Baudouin király és Leo Tindemans kormányfő. F 1 GYE LE M ! Értesítjük a vevőket, hogy vállalatunk szeptember 15-től 30-ig gépszakmában leltározást tart Ez idő alatt az árukiadás szünetel, ezért sürgős igényeikkel társválLaflataiiikat szíveskedjenek fökeresni. Kaposvár <40495) Az alma és a fája Vizsgálat a terrorizmus szociológiájáról »A terrorizmus nem az elnyomott proletariátus harca kizsákmányolói ellen, hanem kiváltságos polgárcsaládok gyermekeinek hadüzenete saját osztályuknak, a társadalmat irányító felső rétegnek.« Ez a figyelemreméltó megállapítás nem éppen új, hiszen a vezető tőkés országokban a baloldali erők már többször rávilágítottak a terrorizmus eme valódi gyökerére. A fenti -értékelés azonban nem baloldali termék: a polgári liberális nyugatnémet magazin, a Stern fogalmazta meg így az NSZK szövetségi nyomozó hivatala által végzett — szociológiai jellegű — vizsgálat legfontosabb következtetését. Már önmagában egy effajta kutatómunka elhatározása is újdonság a terrorizmus elleni harc történetében. Az új terroristák azonban új akciókat is terveztek, s a múlt esztendőkben minden eddiginél nagyobb szabású merényleteket, emberrablásokat hajtottak végre. A terrorizmus gyorsan burjánzott Olaszországban, Hollandiában és más nyugati országokban is. Ugyanakkor pedig egyre több jel mutat ma már arra, hogy a különböző terrorista »társaságok« a határokon keresztül kapcsolatokat teremtettek egymással, valószínűleg sok esetben együttműködnek, minőségileg is új helyzetet, politikai válságokat is teremtve. Nos, mindennek eredményeként a nyugat-európai országok hatóságainak be kellett látniok, hogy a kriminalisztika eszközei nem elegendőek a terrorizmus leküzdéséhez. »A betegségnek nem lehet csupán a tüneteit kezelni. Fel kell tárni a baj gyökereit. Ehhez alapos, mindén okot, indítékot feltérképező vizsgálatra van szükség« — szögezte le a nyugatnémet szövetségi nyomozó hivatal a kormánynak készített bizalmas jelentésében. A jelentés nyomán szociológusok, pszichológusok bevonásával megalakult kutatócsoport a nyugatnémet körözési listákon szereplő negyven vezető terrorista életpályáját elemezte. Megvizsgálta a családok anyagi körülményeit, a szülők politikai nézeteit, nevelési elveit, viszonyukat gyermekeikhez. Különös figyelmet fordítottak a gimnáziumi, egyetemi tanulmányok során kifejtett politikai tevékenységre, a társadalmi, baráti kapcsolatokra. A vizsgálat néhány rendkívül élesen megfogalmazott kérdésre keresett választ : A társadalom strukturális hibái, problémái okozzák-e a politikai bűnözés terjedését? Vajon a terrorizmus gazdasági, társadalmi rendszerük természetes kontrasztja-e, amelynek eredője a rendellenes fejlődéssel elégedetlen, értelmes fiatalok lázadása a fogyasztói társadalomba rögződött igazságtalanságok ellen? A terroristák pszichikailag beteg emberek-e, olyan őrültek, akik politikai lázadást indítanak az állam ellen? A negyven legkeresettebb terrorista — időközben négyet közülük letartóztattak Jugoszláviában — életpályájának elemzéséből kiderült, hogy 70 százalékuk kifejezetten jólszituált polgári családban nőtt fel. A szülők között egyebek mellett négy magas rangú állami tisztviselő, két gyáros, két vezető iskolai hivatalnok, három tanár, egy egyetemi dékán, három gazdag kereskedő, két katonatiszt, egy rendőrtiszt, három komoly praxisú orvos, két mérnök, egy pap, egy könyvkiadó van. Mindössze két munkás, egy sofőr és egy raktáros volt a vizsgált terroristák szülei között Az is kiderült hogy a családok többségében igen konzervatív, szigorú nevelési elvek uralkodtak, amelyek miatt gyakori volt a konfliktus a szülők és a gyerekek között Az első lázado- zások időszaka a leendő terroristák java részénél az egyetemi tanulmányok ideje volt. (Közel hatvan százalékuk járt — legalább néhány szemesztert — egyetemre, tehát legalább érettségizett Ugyanez az arány az NSZK hasonló korú fiataljainál mindössze 14 százalék.) Kétségtelen tehát, hogy a terroristák döntő többségének intelligenciája magasabb az átlagosnál. Feltűnő, hogy az egyetemi tanulmányokat folytatott terroristák 58 százaléka humán jellegű szakokra járt hiszen a szövetségi köztársaságban az összes egyetemista mindössze 7 százaléka tanul filozófiát, szociológiát, pedagógiát, pszichológiát, társadalomtudományokat és más humán tárgyakat. A vizsgálatot végzők ebből a tényből azt a következtetést vonták le, hogy »természetesen sokkal inkább izgatható politikailag az a fiatal, aki komolyan érdeklődik társadalmi, politikai kérdések iránt«. Azt is magától értetődőnek tartották, hogy ezek a fiatalok könnyen kerülnek be az egyetemisták kisebb- nagyobb politikai szervezeteibe, majd gyorsan eljutnak a különböző szélsőséges csoportokig. A személyes motívumok elemzésénél azonnal kitűnt, hogy a negyven terrorista közül milyen soknak kellett családi problémákkal szembenéznie (szülők válása, rossz viszony a nevelőszülővel, a szülők elfoglaltsága miatt gyakori egyedüllét, haláleset stb.). Másrészt a már említett szigorú, tekintélyelven alapuló, nemegyszer erőszakos nevelési elvek sokuknál már gyerekkorukban különböző pszichikai problémákat okoztak. Ez jelentkezhetett abban is, hogy a legtöbbjük néhány év után abbahagyta tanulmányait. Persze, a különböző konzekvenciákkal lehet és kell is vitatkozni, önmagában egy ilyen, viszonylag szűkkörű vizsgálat tanulságait nehéz lenne megbízható általános jellemzőknek tekinteni. De néhány vonatkozásban egészen nyilvánvaló, hogy a kutató szakemberek nem járnak messze a valóságtól. Elsősorban abban — s ez döntő tényező a terrorizmus jelenségének megítélésében —, hogy a nyugatnémet (vagy olasz, holland stb.) terroristák a tőkés államok elleni kihíváshoz éppen e társadalmi rend privilegizált osztályából jutottak el. A tömegekhez, a munkásmozgalomhoz vezető utat azonban nem találták meg. Értelmetlen, erőszakos lázadásukat az az illúzió táplálja, hogy az alapjában véve terrorisztikus, antidemokratikus, tekintélyelven alapuló állam igazi arculatát csak a folyamatos erőszak hatására mutatja meg. Az erőszak valóban erőszakot szül, de ez csak a tőkés országok leg- reakciősabb köreinek használ, hiszen jól felhasználható a demokratikus baloldal diszkreditálására, a jobboldali hangulatkeltésre. Ebben rejlik a terrorizmus ideológiájának és gyakorlatának alapvető tévedése, amelynek következménye igen érzékenyen érinti a baloldali erőket, hiszen a terroristák a kapitalista rend elleni harcukat »vörös álarcban«, álbaloldali frazeológiával vívják. Végtére is mindennek az értelmetlen, káros, polgárriasztó lázadásnak az indítékait jól megvilágítják a terroristák társadalmi helyzete, politikai és családi háttere. S valóban helyes a nyugatnémet vizsgálat szerzőinek következtetése: »A terrorizmust nem lehet legyőzni, ha nem ismerjük meg, hogy milyen történelmi, társadalmi és személyes okok idézik elő. milyen motívumok kedveznék terjedésének.« De ez a konklúzió is fontos kiegészítésre szorul: nagyon kétséges ugyanis, hogy a terrorizmust vissza lehet szorítani csupán azzal, hogy előidéző okait feltárjuk. Az eredményes harchoz elsősorban ezeknek az előidéző okoknak, a tőkés társadalom- alapvető betegségeinek kezelésére, sőt, megszüntetésére lenne szükség. rKU Avar Károly
