Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-10 / 214. szám

Ceyloni rubin Babőcsáről Bizánci kereszt, török sarkantyú Befejeződtek az idei régé­szeti kutatások Babócsán, a munka most a múzeum falai között folyik tovább. »Vizs­gáztatják« a leletanyagot. Abból a meg­alapozott fel­tevésből kiin­dulva, hogy egy-egy darab a magyar kul­túra fejlődésé­hez elszakít­hatatlan szá­lakkal kapcso­lódik, a lelet időmeghatá­rozása anya­gának, készíté­si módjának, előkerülésé­nek vizsgálata fontos adatok­kal szolgálhat a korróL — Mi újat asztalán, hoztak a ba­bócsai ásatások? — kérdez­tük df. Magyar Kálmántól, p Rippl-Rónai Múzeum fő­munkatársától. — Három helyen ástunk. A régi fürdő helyén egy kato­nai rendeltetésű, XVI—XVII. századi téglaépítmény alap­falait találtuk meg. Ezzel együtt bebizonyosodott, hogy — a történeti topográfunk­kal és a ma is élő helyi száj- hagyománnyal szemben — nem itt állt hajdan a monos­tor épülete. Találtunk vi­szont törökkori fegyver- és kerámiamaradványokat. Ás­tunk a templomdombon is; ott előkerültek egy XIV. szá­zadi leégett téglaépítmény alapfalai. A Tiboldok idejé­ből származó épület romjai fölött egy középkori temető néhány sírját is kibontottuk. — A dombtól távolabb egy másik Árpád-kori temp­lom temetőrészét ástuk ki. A csaknem két tucatnyi sír­ból gazdag mellékletek ke­rültek elő. Vegyük ezeket sorra! Ko­porsói és szövetmaradványok­ra, aranyszálakira, ezüst- lapocskákra, s egy ametiszt gyöngyre bukkantak a sírok­ban. Találtak még egy ru­binkövekkel díszített bronz­behajlításával történt. A for­rasztást ónötvözettel végez­ték. Amint a kutatás azóta megállapította, a gyűrűbe foglalt tíz rubinkő úgyneve­zett rubin spinell. Lelőhelye ma Ceylon, Burma,. Thaiföld és az Egyesült Államok.. Hogyan kerültek e kövek Babócsára? Érdekes bizonyí­téka ez a középkori távolsági kereskedelem hosszú, Euró­páig nyúló útvonalainak. Találtak egy díszes nyak­láncot is. A fekete és zöld üveggyöngyökből álló sort bronzlapocskák díszítik. Va­laha ezüstszálra lehettek föl­fűzve. A nyaklánc mellett egy nagyon szép mívű, bi- .zánci kettős keresztet is ta­kart a földréteg. A kereszt­szárak végein három pont­szerű végződés van, s ezzel a keresztecske némiképp ha­sonlít kései barokkos roko­naira. Az ón és ólom ötvö­zetéből készült öntvény hát­oldalán néhány jellegzetes jelet hagytak. Írás? Öntési Törökkori patkó és sarkantyú a , restaurátor jel? Ezt ma m®g nem lehet eldönteni. A kérdőjelek eltüntetésére jelenleg is tart a munka. Jö­gyűrűt. A gyűrű öntvény; s kövek befoglalása a perem­szálak kézi munkával való1 vőre folytatják az ásatáso­kat. Cs. T. E kutatóárokban találták meg a gyűrűt, a gyöngysort és a keresztet. »Ha meghalok, jó mélyre ássatok / Mocskos múltamból semmit se lássatok.« Korlátok nélkül — így is érzi, ahogy teírta? — Igen. Tudja, van, aki le­él hetven vagy nyolcvan évet, és nem történik vele fele annyi sem, mint velem ez alatt a néhány év alatt. — Vonzza a bajt? — Lehet. Persze azt is mondhatjuk: keresem. Nékem szabadság kell: óriási, korlá­tok nélküli szabadság! Ne mondják, hogy mit csináljak; engedjék, hogy menjek a ma­gam feje után. — De abból, eddig, csak baj származott. — Hát ez relatív. Voltak kellemetlenségek, kisebb-na- gyobb bajok, de végig úgy éreztem, hogy teljesen szabad vagyok. Minden balhéban benne voltam, a leghírhedtebb galerikbe jártam. Továbblapozunk a kemény­fedelű füzetben, ahol a lánya gondolatait gyűjti, verseket ír, vagy másol át valahonnan. Néhány sor, aztán színes raj- / ok. Nem túl szépek, de sokat mondanak arról, aki papírra vetette őket. Sír és kereszt. Aztán egészoldalas rajz: a háttérben kastély, elöl zöld lombú fa, mellette földig érő ruhájú, leomló hajú lány. — Szeretne így élni? — Néha igen. Ábrándozok valamiről, majd fogom a fü­zetet, és írok, leírom, ami éppen eszembe jut, a vágyai­mat, amiről senkinek nem szoktam beszélni. Meg leraj­zolom, amit képzelek. Ha pár száz évvel ezelőtt szülétek, le­het hogy éppen hercegnő let­tem volna, vagy királylány ... Ki tudja? — Mielőtt megbeszéltük ezt a találkozót, figyelmeztettek, hogy ne lepődjem meg túlsá­gosan, mert maga durva, csú­nyán beszél és gyakran »föl­kapja a vizet«. — Ezt mondták? Mert nem ismernek. Én úgy beszélek másokkal, ahogy azok velem. Az biztos, hogy nem szoktam finomkodni. A fiút, akivel já- tok, a múltkor megvertem, meg elnyomtam a nyakán a csikket. — És szó nélkül tűrte? — Persze, hiszen szeret. És talán én is őt. — Nem gondolja, hogy egy kicsit furcsa ez a szerelem? — Nézze, én nagyon furcsa lány vagyok. Annyi minden történt velem, amíg ilyen let­tem. Voltak nevelőszüleim, de nem volt mindig jó náluk. Laktam intézetekben; ott nem finomak a lányok, ott véresre vertük egymást. Még Eszter­gomban éreztem magam a legjobban; énekkarral szere­peltem, verset mondtunk, ki­rándultunk, megnéztük a vá­ros nevezetességeit Este ül­tünk az ablakban, és néztük az eget; meg beszélgettünk a fiúkkal. Jó volt ott merenge­ni... — Nem zavarta a rács? — A rács mindig zavar, de azt képzeltem, nincs ott. A rács nem zárja be a gondola­tokat. Aztán jó volt Pécsen is. Ismertem egy orvost, ő azt mondta, tanuljak. Segített ne­kem. Szerettem volna iskolá­ba járni, de mindig közbejött valami. Az is igaz, hogy so­káig nem bírok egy helyben maradni. Legszívesebben csa­vargók, mert akkor szabadnak érzem magam. Nem dolgozok, csak utazgatok, jövök-megyek. — Miből él olyankor? — Ó, hát a barátok kisegí­tik egymást! Ha az egyiknek nincs pénze, van a másiknak. A barátok várják az embert; még ha szabadulni szeretne tőlük az ember, akkor se le­het. Egyszer bezártak, és ami­kor kázabaóultam, üzentek értem, hogy jcijek le a park­ba, vár a galeri. Abban a vá­rosban, ahol akkor éltem, az volt a leghírhedtebb társaság. Ha összegyűltek a parkban, senki nem tette be oda a lá­bát. Ha mégis ..., erről jobb nem beszélni. Képzelheti, azon az estén is együtt voltak. Nagyon sokan. Legalább hatvanan : zömmel fiúk meg pár lány. Rengeteg piát vittek el, és mindenáron kedveskedni akartak nekem. De az ő kedvességük egészen borzasztó; azon az estén há­rom lányt erőszakoltak meg, két rendőrt vertek félholtra. És nekem ezt végig kellett néznem, mert miattam tették. Bosszúból, hogy engem be­zártak. Undorodtam tőlük, de hiába. Akit egyszer befogadott a galeri, azt többé nem en­gedte el. Szerencsére később »begyűjtötték« az egész ban­dát. Most egyébként úgy terve­zem, hogy visszamegyek abba a városba, és megpróbálok új­ra kezdeni mindent. Talán si­kerül. — Ha visszamegy, ismét ta­lálkozni fog a régi társaság­gal... — Már nem léteznek, illet­ve nincs meg a galeri. Meg aztán sok idő eltelt azóta, nem hiszem, hogy megismernek. — És ha mégis? — Akkor én nem ismerem meg őket. Elég volt, egysze­rűen elég. A lányok hamarabb megundorodnak az ilyesmitől, mint a fiúk. Lehet, hogy ezért rosszabb a lányoknak. Egy férfi más; bár az lennék. Itt van a tetoválás a kezemen Ha egy tetovált fiút lát vala­ki, arra azt mondja, szép. — Ízlés dolga. Miért lenne szép?. Újjáválasztják a lakóbizottságokat Á szomszédok érdekében kopogtatnak A várospolitika sejtjei Sok emberben még ma is a pecsételő lakóbizottsági elnök képe él, pedig évek óta nincs már hatósági és igazga­tási feladatuk e bizottságok­nak. Elsősorban a lakóterületi munka legkisebb egységeinek tartják őket, hiszen a legköze­lebb vannak a családokhoz. Négy éve nyolcvantöt lakó- és utcabizottságot választottak Kaposváron, s számuk mostan­ra kilencvenötre nőtt. A Haza­fias Népfront városi elnöksé­gének legutóbbi ülésén ele­mezték működésük tapaszta­latait. A kaposváriak többsége is tudja, hogy a jól működő lakóbizottságokon kívül van­nak éppencsak megalakultak, s olyanok is, amelyek még az útkeresésig sem jutottak el. Pedig feladat bőven van a környezet szépítésétől a társa­dalmi együttélés szabályainak megtartásáig. Mindenképpen elismerésre méltó, hogy egyre több helyen segítik a társadalmi munka megszervezését, a körzeti nép­frontbizottságokkal karöltve. Ez elsősorban a tömbházakra, aztán a külső, kerületekre, pél­dául a toponári városrészre jellemző. Az ő hívó szavukra mértnek el a tanácstag beszá­molójára, a városrész fórumá­ra, s ott elmondják közérdekű véleményüket. Arra is van pél­da, hogy feltárták az új vagy a felújított házban a hibákat, s továbbították róluk a jegyzé­ket. A házi rend megtartásában is segítettek; még szabálysértési eljárást is kezdeményeztek, ha szükség volt rá. Szóltak, ha elromlott a központi antenna, ha szünetelt a közszolgáltatás, kilincseltek közösségi helyiség­ért. Néhány helyen segítségére voltak a családoknak a garáz­da férj megfékezésében, más­hol elintézték, hogy a rászoru­ló, idős ember bejusson a szo­ciális otthonba. S még azt is észrevették, hogy üresen áll egy lakás, netán méregdrága az albérlet. A társadalmi tu­lajdon védelmét szolgálták az olyan bejelentéseik, hogy nap­pal is ég a villany sok építő­anyag maradt őrizetlenül a ház előtt. A legnagyobb hiányosság, hogy a lakóbizottságok nem tartják meg az üléseiket fél­évenként, s a lakógyűlések is gyakran elmaradnak. Az utób­binak oka, hogy nincsenek kö­zösségi helyiségek. Pedig a la­kóközösség véleményének meghallgatása nélkül nehéz meghatározni, mi a legfonto­sabb feladat, s nincs mód arra sem, hogy a családok segítsé­gét kérjék. Az ősztől pezsgés várható a lakóbizottságok »házatáján«, ugyanis a jvő év elején újjá­választják a bizottságokat sőt újakat is alakítanak. A fel­készülés megkezdődött. Itt a jó alkalom, hogy a megye- székhely egész területére ki­terjesszék tevékenységüket! Jó elgondolás, hogy az OTP-, szö­vetkezeti és társasházak intéző bizottságát fölkérik: lássák el a lakóbizottság teendőit is. A négy év tapasztalata azt mutatja, hogy nagyon fontos a személyek kiválasztása. E tiszt­séget is a közéleti érdeklődésű, rátermett emberek láthatják el közmegelégedésre. A körzeti népfrontbizottságok a területi pártszervezetek segítségével teszik mérlegre a lakóbizott- ságók helyzetét, s a választás­kor, később a politikai tájé- koztasában is számítanak rá­juk. Különösen fontos, hogy a városi népfrontbizottság és tanács majd szabályozza a kapcsolattartás rendjét, mód­szereit. A fővárosi példa nyo­mán helyesnek látszik egy la­kóbizottsági felelős megbízása a tanácson. Ez abban is segít­hetne, hogy a közérdekű beje~ lentéseket volóban nyomon kö­vessék. Az Ingatlankezelő Vál. lalatnál, a városgazdálkodási­nál szintén szükség volna ilyen összekötőre. A tervek között szerepel, hogy októberben fórumot tar­tanak a lakóbizottsági tagok­nak és elnököknek, s az ő vé­leményüket is meghallgatják, a jövőben ugyanis több véle­ménycserét, találkozót szeret­nének; feladatokat kívánnak adni a bizottságoknak. A vá­rosi népfrontbizottság üléseire szintén meghívják majd őket, a napirendtől függően. A több mint hetvenezer la­kosú Kaposvár mozgalmi-tár­sadalmi élete ma már nem képzelhető el a lakóbizottságok tevékenysége nélküL Éppen ezért nemcsak a választás fon­tos feladat, hanem az is, hogy az útkeresésben megkapják majd a segítséget, s így minél jobban bekapcsolódhassanak a várospolitikai feladatok megol­dásába. Lajos Géza Megszüntették a hiányosságokat ÍVEB-utóvizsgálat a nagyatádi járásban Á Nagyatádi Járási—Városi Népi Ellenőrzési Bizottság 1277 tavaszán vizsgálatot tartott a — Na igen,' de mégis van, akinek tetszik. Viszont egy te­tovált lány senkinek. — És a tetoválás honnan származik? — Az egyik lány csinálta az intézetben. Most már nem le­het eltüntetni. Nem is baj, legalább valami emlékeztet a régi időkre. — Jó emlékezni rá? — Kell, hegy ne jöhessen vissza többó. Talán most más lesz. Dolgozok. — Rövid idő alatt ez a har­madik munkahelye, es itt is időnként baj van magávhl. — Mert kinyitom a számat. De nézné meg egyszer, hogy milyen munkát végeznek a hozzám hasonlók, csak azért, mert börtönből jöttek! Ok is szeretnének jó helyen dolgoz­ni, valami könnyebbet csinál­ni, többet keresni, agy mint mások. De nekünk a legrosz- szabb munka jut. — Talán előbb bizonyítani kellene... — Bizonyítani., Hogyan, ha nem engedik? Tudom, azt mondják, minden munka egy­forma. Csakhogy ez hazugság. Meg azt is- mondják: ne szö­vegeljek, majd ha letettem valamit az asztalra, akkor kérhetek is onnan. Hát ezt nem tudom elviselni. — Ha tényleg meg akar változni, valahonnan el kell indulni. \ — De nem innen. Ha már nem leszek utógondozott, el­megyek, azt akarom hogy min­denki elfelejtsen. Szeretném, ha az új ismerőseim egy má­sik lányt ismernének meg. Rosszul mondtam: nem maki­kat, mert a természetemen nem tudok változtatni. Elő­ször a nevelőszüleimet akarom megkeresni, akiknél kisko­romban voltam. Őket szeret­tem. Talán más senkit. Most már bízok magamban: úgy ér­zem, sikerű! minden ... Dán Tibor járás hét munkahelyén az if­júsági törvény végrehajtásá­nak tapasztalatairól. A népi ellenőrök akkor több hiányos­ságra hívták föl a vizsgált szervek vezetőinek figyelmét. Az azóta tett intézkedésekről most ogy utóvizsgálat során győződtek meg. A tapasztala­tok összegezése nyomán a NEB — a napokban tartott ülésén — megállapíthatta, hogy az alapvizsgálat jól szol­gálta az ifjúsági törvényben meghatározott célok és alap- elvek gyakorlati érvényesülé­sét, a korábban föltárt hiá­nyosságok megszüntetését. A kollektív szerződéseket, illetve szövetkezeti alapszabá­lyokat módosították és kiegé­szítették — a NEB javaslatá­nak megfelelően. A munkahe­lyek gazdasági vezetői meg­különböztetett gondot fordí­tottak az ifjúság nevelésére, oktatására. Az 1977—78-ban a szakmunkásképzési alapokat az előírásoknak megfelelően használták föl, a fiataloknak biztosították szakmai és poli­tikai ismereteik bővítését. Az előző oktatási évben majdnem ötvenen befejezték tanulmá­nyaikat az állami oktatási in­tézmények levelező tagozatain, s jelenleg csaknem százan ta­nulnak. A konzervgyárban 13, a csurgói Napsugár ISz-ben (Tudósítónktól.) Szombaton a nagyatádi ta­nács házasságkötő termében tették esküt azok az óvónők, tanítók és tanárok, akik az új tanévben kezdték meg a mun­kát a város oktatási intézmé­nyeiben. Szabó Miklós, a tár­sadalmi ünnepségeket szerve­ző Iroda vezetője mondott be­szédet majd Uitz Éerencné 27, a kutasi Béke Tsz-ben 6, a kutasi Állami Gazdaságban 6, az iharosberényi November 7. Tsz-ben pedig 23 fiatallal kötöttek tanulmányi szerző­dést A gazdasági vezetők sokat tettek azért is, hogy a pálya­kezdő fiatalok a munkahelyi közösségekbe minél előbb be­illeszkedjenek. Biztosítják számukra a képességeiknek megfelelő munkakört, s meg­állapították azt is, hogy a fia­taloknak az állami és társa­dalmi szervekben, illetve szer­vezetekben való részvételét a munkahelyek vezetői biztosí­tották. Érvényesül a munka­helyeken a KISZ-szervezetek egyetértési és véleményezési joga, megfelelő a fiatalok tá­jékoztatása az őket érintő kérdésekben. Az ifjúság szociális helyze­tének és egészségvédelmének folyamatos javítását fontos feladatuknak tartják a mun­kahelyek vezetői, és lehetősé­geikhez mérten igyekeznek ja­vítani az ellátás színvonalán. Lehetőséget teremtenek a mű­velődésre, a sportolásra. A NEB javasolta a vizsgált munkahelyek vezetőinek, hogy az ifjúsági törvény végrehaj­tásával kapcsolatos alap- és utóvizsgálat megállapítását az 1978. évi ifjúsági parlamente­ken hasznosítsák. D. S. tanácselnök és Dezső Lászióné művelődésügyi osztályvezető előtt letették az esküt a fia­tal pedagógusok. E bensőséges ünnepségen adták át Ferenczfy Sándor nyugalmazott tanítónak —aki 50 évvel ezelőtt a csurgói ta­nítóképzőben szerzett okleve­let — az aranydiplomát. Az ünnepséget az általános isko­lások műsora zárta. Pályakezdő pedagógusok eskütétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents