Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-24 / 226. szám

Tíz éves az NKP KÜZDELMES ÉVTIZED Bírósági ítélettel illegali­tásba kényszert' tették 1956. augusztus 17-én az NSZK-ban azt a pártot, amely a náci időkben szervezte az ellenál­lást, amely a németek közül a lestöbb áldozatot hozta a hit­leri fasizmus legyőzéséért. Majd később 1968. szeptember 27-én egy majna-frankfurti sajtótájékoztató után nyilvá­nosságra hozták a hírközlő szervek, hegy a Német Szövet­ségi Köztársaságban 12 év után ismét van legális kom-' munista párt. Ez év szeptemberének ele­jén az elmúlt tíz esztendőről beszélgettünk Düsseldorfban, a központi bizottság székhazá­ban a párt néhány vezető funkcionáriusával, fölidézve a múltat és a jelent. — Marx, Engels és Lenin ideológiájának alapján, Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht és Ernst Thälmann forradalmi hagyományait követve, a szö­vetségi köztársaság adott gaz­da-sági és, politikai helyzetéből kiindulva dolgoztuk ki prog­ramunkat — mondta Georg Kwiàtowski, majd arról be­szélt, hogy a tizenkét évi ille­galitás után milyen nehéz volt ismét megtanulni a nyílt föl­lépést — A jobboldal minden korszerű eszközzel fölszerelve szabadon szórta a rágalmakat a kommunistákra, cs ezzel sok embert sikerült megtéveszte­nie. elidegenítenie mindentől és mindenkitől, aki kommu­nista. A szó legszorosabb ér­teimében bátorság kellett ki­állni a munkatársak, a szom­szédok elé és nyíltan kimon­dani: kommunista vagyok. Számolni kellett azzal, hogy lesznek, akik ezért még a kö­szönését sem fogadják majd, de a munkahely elvesztésével, a család adetigi egzisztenciájá­nak öszeomlásával is szembe kellett nézni. A párt első gyűlésein élénk és kíméletlenül őszinte kérdés­feleletek pergőtüzében kellett helytállni. A kommunista új­ságok illegális terjesztéséről áttérhettek a nyílt módszerre. Az üzemi pártszervezetek kis formátumú újságait a munka-, helyeken tilos terjeszteni, így a kapuk előtt adták a kezébe annak, aki egyáltalán el merte venni.. . Nem kis munkát igé­nyelt az úgynevezett »szom­szédlevél-“ sem. Megalakulása után a párt egyik fontos agi- tációs módszere volt, hogy a kommunisták saját fényké­pükkel ellátott leveleket küld­tek a szomszédaiknak. A be­mutatkozás után egy-egy he­lyi problémára -■— út, egész­ségügyi ellátás, iskola — hív­ták föl a figyelmet, és javas­latot tettek a megoldásra, pél­dául az elöljáróságok megke­resésére. vagy éppen arra, hogy a következő választásb­kon vonják meg a bizalmat a tehetetlen tisztségviselőktől. Az emlékeket idézve Jakob Goldberg a szombati informá­ciós állomásokról szólt. El­mondotta, hogy a párt aktivis­tái szombatonként kimentek az utcákra, terekre. Egy kis aszta­lon elhelyezett újságok és transzparensre írt jelszavak képezték az »állomást-“. Az emberek meg-megálltak be­szélgetni. Igaz, sokan félve, hi­szen az ellenséges propagan­da hatása miatt tartottak a kommunista agitátortól, de tisztelték benne a gondjaikat megfogalmazó és bátran ki­mondó szomszédot, munkatár­sat. Mind több emberhez jut el ma már a párt szava a több­ségében munkásszülők gyer­mekeit tömörítő úttörőmozga­lom ünnepségein is, ahol alka­lom kínálkozik a gyermekek szüleivel való beszélgetésre. Egyedülálló sikerű, tömeges demonstrációk szervezésére is van már erő, hiszen az Unsere Zeit című kommunista napi­lap két-három napos sajtóün­nepségén ezrek vesznek részt a politikai beszélgetésekben és lelkesen megtapsolják a szocialista országokból érke­zett, valamint a hazai kultúr- esoportok műsorát, Legutóbb egv ifjúsági ünnepség pedig mintegy százezer embert moz­gatott meg. — A fiatalokikal való foglal­kozás számunkra központi kérdés — mondotta Thomas Neumann, aki a pártban az egyetemi ifjúság felelőse. — Nagy a felelősségünk, hogy fölkészítsük az új nemzedéket az .életre, megismertessük ve­lük a párt ideológiáját A fiatalok fogékonyak és természetszerűleg vonzódnak az igazsághoz. Ezt azonban az aktív keresővé válásuk első percétől erőszakkal el akarják nyomni bennük a munkálta­tók, a tőkések. Egyszerűen , megtiltják, hogy dolgozóik a párt tagjai legyenek, ellenkező esetben el- is bocsátják őket. A munkanélküliség és az anya­gi biztonság közötti választás bizony nagy kényszerítő erő. különösen ha már család is van. Az állami hatóságok pe­dig a foglalkozási tilalmat — a Berufsverbotot — alkalmaz­zák az NKP tagjai ellen. Sem» milyen állami vagy községi állást nem tölthet be kommu­nista. Kizárják őket a tanítás­ból, de a vasúttól is. A kommunista' fiatalok szer­vezete a Szocialista Munkás- I ifjúság. Céljuk egyebek között j a fiatalok munkanélküliségé- j nek megszüntetése. A 900 ezer- J re becsült munkanélküliből j 800 ezer 25 év alatti. Követe­lik az iskolai képzés színvona- I Iának javítását, az üzemi mun- í kás-kép^s kiszélesítését. A tő­kés csak a lWgjobb munkáso­kat ajkalmazza. a mind kor­szerűbb technika kezelésére viszont egyre kevesebb dolgo­zót akar gyárának munkásai közül az üzemi tanfolyamokon megtanítani. Az egyetemi ifjú­ság marxista Spartacus Szö­vetsége a hallgatók helyzeté­nek javításáért szállt síkra. Az NSZK-ban 900 ez/>r egyetemi hallgatót vettek föl 650 ezer helyre. Ennyi hallgató képzé séhez nincs elegendő tanár, de a tárgyi feltételek sem megfe­lelőek. Nagyon sok egyetemis­ta kénytelen munkát is vállal­ni, hogy a tanulás anyagi ter­heit viselni tudja, ez, pedig az előmenetel rovására megy. A pártközponti beszél getésben fölhozott néhány pél­da is bizonyítja: küzdelmes, de eredményes évtized áll a Német Kommunista Párt mö­gött, és az a további sikerek­nek is forrása. Herbert Mies, a párt elnöke az esseni párt- kongresszuson a zárszóban azt mondotta: »Van hozzá lehető­ségünk és erőnk, hogy az előt­tünk álló feladalokat mind eredményesebben megoldj uík«. F. I. Gyakran hallható, már­már közhellyé koptatott ki­fejezés: a tudomány közvet- ] lenül termelőerővé vált. De van e megállapításnak egy mélyebb értelme is: a tudás, a gondolkodó ember fontos­ságának tartós »árfolyam nö­vekedése-“ a közéletben, ter­melésben — a mindennapok­ban. Csak a jól felkészült, állandóan ■ érdeklődő ipari és mezőgazdasági munkás, al­kalmazott képes betölteni a társadalmi demokratizmus szélesülésével bővülő teret. A társadalmunk fejlődését elő­revivő hasznos gondolatok, kezdeményezések mind-mind i a sokszínű egyéniségektől származnak. S a mai művelt­ség állandó készenlétet és nyitottságot jelent a világ felé. Ennek fejlesztése társa­dalmunk fontos feladata. Ezt tükrözte az az előter­jesztés is, amelyet a héten tárgyalt a megyei tanács. A megye 1981—95-ig szóló hosz- szú távú közművelődési ter­véről folyt a vita. A megye kulturális életének minden területét érintették, s kimond­ták: az eddigieknél arányo­sabban, folyamatosabban és következetesebben kell fej­leszteni a művelődési ágaza-. tokát. A me’ye — bár kul­turális in' ' vnényei közül nem egy or gos hírt, nevet, rangot vívó„t ki magának, mindmáig nehezen szabadul — helyzeti és történelmi okokból — a csaknem 200 éves Csokonai-féle érték! lé­I lettől. A tanácsülésen is meg-1 j állapították, hogy az intéz- ] mények fejlesztése mellett a | legfontosabb : meg kell talál-1 ni a fizikai dolgozók műve­lődésének számos és változa­tos formáit (lakótelepi köz- művelődés stb.) Hogy mennyire összefügg a közgondolkodásban — néha az ágazati irányításban is — gyakran külön kezelt kép­zőművészet és a minden- j napok városfejlesztő munká­ja, erre a képzőművészeti vi- | lághét hétfő és szombat kö­zött megrendezett eseményei is rávilágítanak. Az utcák és ! terek művészete — állt a világhét rendezvényeinek központjában, kitágítván a határt, s a művészek és mű­értők bizonyos mértékig bel­ső ügyét közüggyé emelve. Ä Szép, a szemriek-fülnek, tet­sző, ma már nem bármikor elhagyható luxus természetes emberi igény. Ha hiányzik, nem élünk vele, szegényeb­bek leszünk. Somogy legnagyobb, orszá-1 gosan is jelentős beruházá- j sa a kaposvári sonkakonzerv- j üzem építése. Hatalmas mun­ka az ezerféle vezető szálak összefogása, egybehangolása. Ezen a héten olyan esemény kezdődött az építkezésen, amely arra mutat: jó ütem­ben halad a beruházás. Áll­nak a falak és szerelik a technológiai berendezéseket. S a munka — egy részét az j osztrák Universale Bau cég építi ■— a magyar beruhá-1 zóknak is nagy vizsgája. El tudja-e kezdeni a munkát minden vállalkozó pontosan, és befejezi-e ütemterv sze­rint? Vagy jönnek a külön­böző »objektiv« akadályok? A beruházási folyamat tükrözi egy ország vagy megye mű­szaki, közgazdasági, szervezé­si kultúrájának fejlettségét. A sonikakonzervüzem is bi­zonyítványt állít ki. Nem mindegy, milyen érdemjegy­gyei! A betakarítás nagy őszi munkája ezen a héten is tart. Répa- és paprikaszedéssel foglalatoskodnak leginkább a szövetkezetekben, állami gaz­daságokban. Nagyon sok he­lyen azonban már a követke­ző év kilátásait latolgatják; hogy milyen eljárásokkal le­het még tovább növelni a termést. Ennek jegyében szerveztek ankétet és bemu­tatót a héten Mernyén, az Üj Barázda Tsz-ben. A vi­lághírű Agromax-készítmé- nyek alkalmazásának esé­lyeiről, feltételeiről volt szó. Az eljárás és ennek so­rár .alkalmazandó szer egye­si.. mindazt, amit ma a nö­vényvilág biológiájáról tu­dunk, és amit az ember a tudomány révén befolyásolni tud. A szer előállítása maga­san fejlett tudomány nélkül lehetetlen lett volna. Íme, az eléggé el nem koptatott mondás újbóli igazolása: va­lóban termelőerővé lett a tu­domány, az emberi tudás. Csupor Tibor Olajkályhák — szalagon A napokban kezdték a Mechanikai Művek marcali gyáregységében a Gemenc ti pusú olajkályha módosított változatának a sorozBigyár- | tását. A módosítást hőcsüvel- j beszerelésével, a tüzeléstech­nika jobb alkalmazásával ér­ték el. hog-.- ennek a kályhá­nak magasabb a hatásfoka. E termékükből az idén 24 500 darabot készítenek a hazai .kereskedelem számára. A sátrakhoz valami mindig hiányzik Elkésett ponyva, deceit) eiyötlmiködés Az idei évre szigorú terme- | lési programot készített a i tabi Camping-cikk Vállalat: az üzem teljesítőképességét figyelembe véve szinte min­den napra előre meghatároz­ták a tennivalókat. Ezt a szi­gorúj programot azonban csak akkor lehet teljesíteni, ha a termelés külső és belső felté­telei adottak: ha van megren­delés, alapanyag. üzemképe­sek a gépek, es van elég munkaerő. A folyamatos termelés fél­tételeinek jeBentős része kül­ső szervektől függ. Munkájuk tehát alapvetően befolyásol­hatja az üzem termelését. Az idei évből csaknem há- romnefved eltelt már: tapasz­talatait összegezve választ le­het adni arra a kérdésre, mi­lyen az együttműködés a tabi gyár és partnerei között Egy „lappangó" kapacitás Kezdjük a végeredménnyel! Nagy Lajos igazgató vélemé­nye szerint, ha mindig lett volna alapanyag, kiegészítő cikk — más szóval: folyama­tos, programszerű termelés — 15—20 millió forint értékű' termékkel többet készíthetlek volna. Ez tehát az üzerri »el­méleti« képessége. A terv ennél kevesebbre, az idén 167 millió forintra —ké­szült. Hogy miért? »A terv készítésekor , már terveztük az alapanyagellátés zökkenőiből eredő kiesést. Éppen ezért — az évközi szál­lítási késedelmek ellenére — az év végére meglesz a terv. sőt túlteljesítés is várható.« Ebbő] tulajdonképpen az következhet, hogy mindenki elégedett lehet idei munkájá­val. Ezt az eredményét — a terv túlteljesítését — azon­ban úgy éri el a vállalat , hogy közben nem használja k teljesen a lehetőségeit. Az okok i 1 a kapun kívülre nyúlnak, s | az alapanyag-ellátásban je- j lölhetők meg. Minden évber másként jelentkezik ez: ta- j valy például a matüemez. hi­ányzott. Az'idén egy ideig i sátoralapanyug, aztán az ab­laknak használt pvc-iólú I volt hiánycikk. Ha nincs itthon A sátornak való alapanya­got a Lenfonó- és Szövőipari 1 Vállalattól veszi a tabi kém- 1 pingcikküzem. Ahhoz, hogy az egyik terméküket folyama­tosan készíteni tudják, heten­ként 10 ezer méter alapanyag­ra lett volna szükségük Augusztusban összesen 16 ezer métert — tehát nem egészen fél hónapra valót — kaptak Szeptemberben már javult az ellátás. Az év első negyedé­ben a színes kempingsátrak­hoz használt alapanyag érke­zett késve, s emiatt ez a ter­mék is később hagyta el a gyárat. A sátor viszont idény- cikk: ebből következik, hogy az eladás sem volt egyszerű. ; Egy termékhez több gyár­ban készülnek alkatrészek, kellékek. A csatok, lyuksze­gélyek is gyakran hiányoz­nak. A kérdés önként adódik: — Nem lehetne egy présgé­pet. beállítani és itt gyártani ezeket a termékeket? — De lehetne — mondja Csordás Attila főmérnök. — Csak az a baj, ha lenne egy présgépünk meg egy galvani­zálókádunk, akkor nem lenne alapanyagunk. A Csepel Mű­vek ugyanis nem szállít le­mezt 3—400 kilogrammos té­telekben .. . Tudja mennyi lyukszegélyt lehet száz kilo­gramm lemezből készíteni? Vagontételben pedig mi nem ■ vásárolhatnánk. — A megoldás módj? j ! egyébként sem az. hogv min- : I den üzem mindent a vártsor j amit a termékeinél’ felhasz.ná' i — veszi át a szót az igazgató —, hapem a kooperáció... fia megy. — És ha nem? — Megy az ember a partne­rekhez, és a főhatósághoz, hogy engedélyezzék az impor­tot... U köüicr nem megoldás A mondatot itt félbe kell szakítani, mert nem lehet egy­szerűen csaw tudomásul ven­ni. hogy valaki vagy valame­lyik cs.; nem teljesíti szerző­déses kotok zettsegét. A jog ilyen est te sie írja elő a köt­bér alkalmazásának lehetősé­gét., Cs nehogy .. — Nem b’ztos, hogy jó, ha él is rz.e: — ,’ytatja a gon­dolatot az igazgató —, mivel az alapanvageLétók a profil- gazdák. Ha valaki kötbért je­lent be, később esetleg még nehezebb lesz a helyzeti. Az­tán a kötbér összege sem nagy: véleményem szerint »ol­csóbb«, ha kötbért fizet a vál­lalat, mintha »erőn felül is; teljesíteni akarja a szerző­dést ... És a partner is tud mindig hivatkozni valamire: például arra. hogy ő sem ka­pott időben alapanyagot... És a dolog másik oldala: a mi vállalatunkat is kötbérez- hetnék a megrendelők, hiszen mi sem teljesítettünk határ­időre. A kötbérnek nem az a fel­adata, hogy a teljesítést he­lyettesítse, hanem, hogy ki- lyjnyszerilse art a szerződéses fegyelmet, amelyben nem az a feltűnő, hogy valaki telje­síti vállalt kötelezettségét, ha­nem az, ha valaki nem tesz neki eleget. A kapacitást fölmérni ugyanis nem a vállalás után, hanem ezt megelőzően kell. Csak így lehet elérni, hogy mindenül* kiuasznáiják a ter- melökapacitest. ' Dr. Kcrcza Imre Fiatalok, felnőttek együtt Parkosítás, árokásás, raktárrendezés A gyár bejáratánál fiatalok csoportja serénykedik a vi­rágágyak körül. Benn, az ud­varon fiatalok és idősebbek irodai dolgozók é.s művezetők árkot ásnak, kábelt fektetnek lé. Ak esztergályosok és for­gácsolók munkapadjaik mel­lett sürgölődnek. — Itt van szinte az egész gyár, 194 dolgozó. Azok is be­jöttek, akik vidéken laknak, hogy részt vegyenek a kom­munista szombaton. Ez az idén már a második. Ipari ta­nulóinknak nem kellett volna jönniük, ne ők is itt akarlak lenni teljes létszámban — mondja Varga János, az üze­mi pártszervezet titkára. Ű is együtt do'gozik az alapszer­vezet harmincöt kommunistá­jával, együtt/ a gyár KISZ- istáival. Kommunista szombat. Nem­csak Kaposváron, hanem a gyár budapesti központjában és a Csepel Művek valameny- nyi üzemében. Itt. a megye- székhelyen Bár Lajos főmér­nök. majd Bodó Lajos meó- és Kacskovics Pál munkaügyi osztályvezető együtt ássa az árkokat, fekteti a kábelt Szi­lágyi Dezsővel és Czingalek Lajossal meg a többi kommu­nistával, a Horizont, a La­tinra es a Pollack Mihály szo­cialista brigádokkal. Munkájuk nyomán megszé­pült a Csepel Egyedi Gépgyár környéke, az üzem előtti park, az udvar, a KISZ-klub. Ren­det teremtettek a raktárban, s jelentős lépést tettek annak érdekében, hogy a termelés zavartalan feltételeit biztosít­hassák. A most keresett pénz­ből jut majd a vállalat ka­posvári dolgozóinak lakásépí­tésre, s ebből járulnak hozzá a város bölcsődefejlesztéséhez is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents