Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

Kötény és sziirgallér Vető Márta tervezői gondjai Áz asztalon egy csokolá­désdoboz mű­anyag reke­szei. S nem csokoládé van bennük, ha­nem színes. Temperafeá- ték egymás­tól alig elmoz­duló árnya­latai. Mályva­rózsaszín fe­hérrel világo­sítva, szür­kék különbö­ző tónusaival mélyítve. Vi­lágos fűzöld haragossá sö­tétedő . árnya­latai. Szinte tudósi gon­dossággal mért színhar­móniák. -S ott mellettük a forrás: a könyv. . Jo­hannes Itten magyarul nem­rég megje­lent »tanulmányi kiadása«: Á színek művészete. Vető Márta nyomott texti­leket tervez, ezekhez kellenek a különféle színáliások. A budakalászi Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat tervezője; le­het, hogy a mályvarózsaszín— zöld összeállítást egy év múl­va majd olcsón megveszik Kezdő háziasszonyoknak Viaszos vásznat ne mossunk szappannal, mert attól elveszti fényét. A legjobb, ha nyers tejjel, majd száraz ruhával tö­röljük át! A húst csak akkor kell megsózni és megsütni, ha ha­marosan fogyasztani akarjuk. A sült hús ugyanis — még rövid ideig tartó tárolás ese­tén is — sokat veszít ízletes­ségéből. A félbe vágott citrom so­káig eláll, ha néhány csepp ecetet öntünk egy kistányér­ra, és a citromot a vágott felével ráhelyezzük. Még a félig rothadt citro­mot se dobjuk el! Mindenféle rézedény, evőeszköz nagyon jól tisztítható vele. A mohair anyagok mos,ás után elvesztik pelyhes puhasá­gukat. Hogy ezt elkerüljük, akasszuk egy forró vízzel telt edény fölé a kimosott mohair holmit; a fölszálló gőztől a szálak rugalmasak és puhák lesznek. Szüreti előkészületek (III.) Kádak, hordók, edények Az előkészületi munkáikhoz tartozik a szüreti edények, fa­kádak alapos tisztítása. Elő­ször hideg, majd forró, szó- dás vízzel súroljuk ki, azután hideg vízzel öblítjük. Az új faedényeket 3—4 napig áztas­suk hideg vízben, majd szó- dás vízzel mossuk át. A hordókat annyiszor mos­suk, hogy a nyíláson tiszta víz folyjon ki. Forró vízzel csak ezután szabad mosni. A piszkos hordóba öntött, forró víz ugyanis kitágítja a hordó apró lyukait,. és a piszok be- szívódik a fa anyagába. Mosás után akonanyílásukkal lefelé fordítsuk — kétoldalt megtá­masztva —, s egy-két napig hagyjuk alaposan kicsöpögni. A teljes szikkadás után ké- nezzük. (Üres hordóban ha­vonta egy kénlapot égessünk el. Így megelőzhetjük a bor betegségeit: az ecetesedést, a dohosságot és a penészesedést. A szüreteléshez használt gépeket alaposan dörzsöljük át, a rozsdát távolítsuk el ró­luk. Általában a szőlő szedé­séhez használjunk műanyag edényeket. Jobbak mint a fé­mes felületűek, mert az edé­nyekről könnyen fém kerülhet a mustba, s ez később bőr­betegségeket okozhat: fehér- feketetörést és oxidációt. A szüreti előkészület mun­káihoz tartozik még a bor­készítés és tárolás célját szol­gáló helyiségek gondos kita­karítási, kimeszelése is. lenvászon függönyanyagban, anélkül, hogy tudnák: Vető Márta tervezte... A VIT-re készülőben ugyan­csak nyomott mintás anya­gokból tervezett ruhát, ken­dőt. A fehér alapon piros és zöld csíkokban VIT ’78 CUBA felirat volt olvasható. Első díjat nyert velük... Nagy divat manapság a népművészet fölidézése a kü­lönböző célú öltözékeken. Ve­tő Márta a magyar népművé­szetet nemcsak alkalmasnak, hanem igen ötletgazdagnak tartja — modern öltözékek ihlető forrásául. Legalább tízszer látta, jegyezte, rajzolta végig a Néprajzi Múzeumban A szűr című kiállítást. Az Iparművészeti Vállalat — amely állandó megrendelője — most divatbemutatóra ké­szül: az őszi—téli modellek közül hármat készít el Vető Márta — egy bőrös és egy keramikus segítségével — posztóból, flanellből, fekete, zöld, szürke, fehér színben, egy kevés pirossal. Nemcsak díszítésben, szabásban is fi­gyelembe veszi a magyar né­pi viseletét. Az ingszabást például vagy a székely fűzött nadrágot, amely kiküszöböli a női nadrág elejéről a zip zá­rat Közben persze szorgalma­san tervezi a Budakalászra készülő munkákat. A legutób­bi függöny a repülő mada­rakkal, az asztalterítő leszálló madarakkal, és a szalvétán kis fészekminta... jogi szakértőnk írja flz ingatlanok nyilvántartásáról Káromkodó gyerekek Utcán, villamoson, ját­szótéren egyre gyakrabban hallani csúnya szavakat — gyerekektől. Civakodás köz­ben, de veszekedés nélkül is... Csak úgy »sportból« káromkodnak, szitkozód­nak ... Csúnyán beszélnek az iskolában is. Nemrég történt, hogy egyik tanítvá­nyom — különben jól ne­velt, értelmes ötödikes kis­lány — fölállt az órán, és elpanaszolta, hogy az előző tízpercben egyik osztálytár­sa »nagyon csúnyát« mon­dott neki. A panaszkodó a nyomdafestéket nem tűrő kifejezést minden feszélye- zettség nélkül megismételte az osztály előtt. Nem kétséges, hocfy a fel­nőttek között egyre jobban elharapódzó szabadszájúság következménye mindez. A film, a tv, a rádió, sajnos, gyakran szolgáltat az ilyen irányú tapasztalatokat. A tanár az iskola folyosó­ján akarva-akaratlanul meg­figyelheti a gyerekek sűrű káromkodásait. Tapasztala­tom szerint csak elkerülhe­tetlen esetben teszi szóvá. Mert a tanár — egyedül — keveset tehet. A szülőknek és az egész felnőtt társada­lomnak kellene segíteni — személyes példával, tapintat­tal. Hogy gyerekeik számá­ra is visszataszítóvá váljon a durvaság! Két különböző rendszer ala­kult ki áz ingatlanok nyil­vántartására a múlt század folyamán: a telekkönyvi és a kataszteri. Ezek — rendelte­tésüknek megfelelően — el­térőek voltak, bár tartalmuk­ban fedték is egymást. A tu­lajdonjogot, valamint az egyéb jogokat és tényeket a telekkönyv tanúsította közhi­telesen, míg az ingatlan ada­tait (terület, művelési ág) a kataszter, illetve az ebből ki­alakult állami földnyilvántar­tás. A társadalmi és gazda­sági fejlődés követelményei­nek ez a kettős nyilvántartás ma már nem felel meg, szük­ségessé vált az egységes nyil­vántartás létrehozása. Az új nyilvántartást a já­rási földhivatalok szerkesztik, az 1972. évi 31. számú tör­vényerejű rendelet alapján. Ennek során — az állami földnyilvántartás és a telek­kön yv felülvizsgálatával — megállapítják az ingatlanok érvényes adatait, az ingatla­nok tulajdonosait, valamint az ingatlanokra vontkozó egyéb jogokat és tényeket. Az adatokat a földhivatalok dol­gozói a helyszínen ellenőrzik, a jogokat és tényeket pedig a tulajdonossal — szükség sze­rint minden érdekelttel — egyeztetik. Ennek során azt állapítják meg, hogy a be­jegyzések megfelelnek-e a va­lóságos állapotnak. Minden ingatlantulajdonosnak érde­ke, hogy az új ingatlannyil­vántartásba a valóságnak megfelelően jegyezzék be in­gatlanát. Tehát amikor érte­sítést kap — az egyeztetésre —, a megjelöt helyen jelen­jen meg, s az ingatlanaira vonatkozó iratokat (szerződés, telekkönyvi végzés, betétmá­solat, hatósági határozat, ha­gyatékátadó végzés stb.) vi­gye magával. Személyes meg­jelenés és segítő közreműkö­dés kell az ingatlan tényleges állapotának tisztázásához. Az emlitett törvényerejű rendelet lehetőséget ad rá, hogy a földhivatal rendezze azokat a korábbi — esetleg évtizedekkel korábbi — tulaj - donátruházási ügyeket, , ame­lyek telekkönyvi átírásának ez ideig valamilyen akadálya volt. Meghatározott feltételekkel rendezhető a tulajdonjog töb­bele között : — ha a tulajdonátruházás­ról nem készült szabályszerű szerződés, vagy elveszett és utólag sem készíthető el; — ha a telekkönyvi tulaj­donos vagy örököse ismeret­len helyen tartózkodik; — ha a tulajdonközösséget természetben már korábban megszüntették stb. Az ingatlanokhoz fűződő jo­gok, tények rendezése egyéb­ként ' az érdekeltek állampol­gári kötelessége. Erre ötezer forintig terjedő — ismételhe­tő — bírsággal kötelezhetők is. Az ingatlannyilvántartás szerkesztése során a tulajdon­jog és az egyéb eltérések rendezéséhez szükséges okira­tokra és igazolásokra illeték- bélyeget ragasztani nem kell, és a földhivataloknál sem kell eljárási illetéket fizetni. Az új ingatlannyilvántartást elkészítése után 30 napon át mindenki megtekintheti, a benne foglaltak ellen felszó­lalhat. A közszemle során ér­demes meggyőződni arról, hogÿ az ingatlanokat milyen adatokkal jegyezték be az új nyilvántartásba, mert a mun­ka befejezése után csak a bejegyzett adatok és jogok lesznek érvényesek, a hatósá­gok is csak ezeket fogadjak el. Az ingatlannyilvántartás szerkesztésének alapját képe­ző új térképek készítési költ­ségének egy részét — a 12/1973. (VIII. 23.) MÉM—PM számú együttes rendelet alap­ján — az ingatlanok tulajdo­nosaira hárítják át. A fizetési kötelezettség alól az mentesül, aki termelőszövetkezeti jára­dékban, rendszeres szociális segélyben, szociális járadék­ban vagy árvaellátásban ré­szesül. Továbbá : kérelme alapján mentesíthető az, aki­nél — a vele közös háztar­tásban élők jövedelmét is szá­mításba véve — a jövedelem egy főre jutó összege a havi 600 forintot nem haladja meg. Ha a hozzájárulásra kötelezett a fizetést elmulasztja, az ösz- szeget az adóhatóság közadóik módjára hajtja be. Tóth Jeni osztályvezető, Sm. Földhivatal AUTÓ—MOTOR Gumi javítás — szükségből A legtöbb »úrvezető« hoz­zá van szokva, hogy defekt esetén végrehajtja a kerék­cserét, majd a legközelebbi gumi javítóval kijavíttatja a hibát. Ám bárkivel előfordul­hat — különösen nagyobb au­tóstúrán —, hogy saját magá­nak kell elvégeznie a defekt- szerelést és a gumiragasztást. Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy legyen a csomagtartó­ban két szerelővas, egy kala­pács, pumpa, feszmérő, vala­mint hideg vagy meleg gu­mijavító készlet. A defektes kereket szerel­jük le, és fektessük magunk elé a földre. A szelepházból csavarjuk ki a tűt, s enged­jük le a levegőt, majd a kö­peny peremét körben és mindkét oldalon nyomjuk a keréktárcsa mélyágyába. A szeleptől jobbra és balra mintegy 15 cm távolságban a kerékpánt és a perem közé behelyezett szerelővásafekal a peremet emeljük át a pánton, miközben lábunkkal a szelep­pel szembeni köpenyrészt le­nyomjuk. Ezután az egyik szerelővasat a kiemelt perem­rész alá helyezzük, és lá­bunkkal leszorítjuk. A másik szerelővassal, kisebb fogások­kal, a pánt szélén a peremet közben átemeljük. A sérült tömlőt a lyuk kör­nyékén a salières doboz fede­lével átdörzsöljük. A sallert folttal lefelé fordítva a lyuk­ra helyezzük, és leszorítjuk, majd a gyújtófejet a dörzs- szalaggal begyújtjuk. A gumi­folt felületét védő celofánt természetesen előzőleg el keil távolítani. OTTHON CSALAD Mellényke — maradékból (122 cm magas gyermek részére) Hozzávalók : 10 dkg fehér, 6 dkg külön­böző színű maradék »Apolló« fo­nal, 5-ös kötő­tű. Kötésminta: lustakötés = mindkét oldalon sima szeme­ket kötünk. Szempróba: 13 szemx26 sor = 10 cm. Munkamenet: az eleje-háta alsó szélen, fehér fonalból 81 szemre kezdjük. Lustakötéssel 11 sort kötünk, majd a szí­neket 2 soronként váltva 12 csíkos sort kötünk. Kezdéstől számított 25 cm = 66 sor el­érése után karkivágás részére nyílást hagyva folytatjuk a munkát. Az alsó szélhez ha­sonlóan a vállrészt csíkosán, a színeket 2 soronként váltva ! kötjük. Eleje 15 szem: 11 sze­met lefogyasztúnk; háta 29 szem; 11 szemet lefogyasz­tunk; 15 szem elejerész. Az oldalszéleken egyenesen ha­ladva dolgozunk. Az eleje belső, középszélen, kezdéstől .számított 37 cm = 98 sor el­érése után nyakkerekítést készítünk. Lefogyasztunk majd minden 2. sorban jszemet. Végül az elválasztás lói számított 17 cm = 44 sor után a meglévő szemeket egyenként lefogyasztjuk. A hátrészen, kezdéstől számított 40 cm = 110 sor-után közé­pen lefogyasztunk 9. majd ennek mindkét oldalán, min­den 2. sorban 2, 1 szemet. Vé­gül a megmaradó, szemeket egyenként lefogyasztjuk. összeállítás: a vállrészeket a munka színén szemet-szem- be öltéssel összevarrjuk. Az ujjkivágásokat, a nyak, ele­je, közép, alsó szélrészt min­den szemre, szélszemre 1 rö vidpálcával, elütő színű fo­nallal körbehorgoljuk. Az ele­jezáródásba, mindkét oldalon azonos sorra hurkolva, 15 cm hosszú összekötő-bojtot készí­tünk. P. V. ink 3, . . t I , 11 1 n 2, 3x1 -I —f6-y5y-9-f5^-67-^ álasztás- ~ [ 1 • 2<>­Hegyiink: a Cserhát VÍZSZINTES: 1. Tizenkét hónapja. 4. Edényt a konyhá­ból. 9. Népművészetéről is hí­res helység. 11. Fordított név­elő. 12. Megszakít. 13. Méret­re levág. 15. Félig tegnap. 16. Téli sportszer. 18. A hegység megmaradt lávatelléreinek ne- ■ ve. 20. Ráadás — »hangtala- ' nul«! 22. Vétel — végek nél­kül! 23. Mindkettő — oro­szul. 26. Névelő. 27. Nélküle nincs aratás. 29. Éneklőhang. 31. Veres Péter. 32. Láz be­tűi — keverve. 34. Levegő. 36. Mezőgazdasági gépet. 38. A hegység növényzetéből az egyik jellemző faj. 40. Ipari növény. 41. Mohón evő. FÜGGŐLEGES: 1. Éhsége. 2. Létezett. 3. Meggyőződése­det. 4. Függ. 5. Á. Á. Á. 6. Felindult. 7. Híres, festői vár­rom. 8. Helység Somogybán. 10. Puha. 14. Becsuk. 16. Fe­lületi sérülés. 17. Nekibuzdu­lással. 19. Szemét. 21. A ló elülső része. 23. A Cserhát egyik csúcsa. 25. Összetételek­ben: a fő ellentéte. 28. Meg­halt. 30. Mozdulatlan. 33. ...bo­ta. 35. Lángol. 37. Személyem. 39. Gyilkol. K. J. Beküldési határidő: 1978. szeptember 25., hétfő. Kér­jük, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkereszt­rejtvény«! Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: azurit, mar- kazit, gránát, malachit, iolit. A. P. Zlobin »Bonjour, An­toine!« című könyvét nyer­te: Novák Krisztián, Hodics Angélia és Papp Tímea (Ka­posvár), Pető Erika (Lábod). A könyveket postán küld­jük el. • * » Szeptember 10-i gyermek­keresztrejtvényünk helyes megfejtése: akvamarin, ame­tiszt, türkisz, nefrit. Dékány András »Kalózok, bálnák, tengerek« című köny­vét nyerte: Stenger Jenő (Ka­posvár), Nemes Zoltán (Nagy­atád), Makkó Andrea (Juta), Bakra Zsuzsa (Bálványos). A könyveket postán küld­jük el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents