Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-20 / 222. szám
Eheso világ ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Ma is gond A XX. század utolsó harmadában a föld népének egynyolcada tartósan éhezik. Igaz, sokkal több a jóllakott ember, mint valaha, de mérhetetlenül több éhes száj is kéri — hiába — a kenyeret Még az országok népét tizedelő tömeges éhhalállal — amelytől évezredeken át olyannyira félt az emberiség — sem sikerült végérvényesen megbirkózni. Pár éve az afrikai Szahel-övezetet sújtó hosszú szárazság az emberi életet sem kímélte, a világméretű segélyakciók ellenére. Az emberiség nagy ellentmondása: milliós generációkat fenyegetnek a túltáplált- ságból eredő nyavalyák, és népek, nemzetek fölemelkedése akad el, mert nem juthatnak kielégítő táplálékhoz. Emiatt széles tömegek gyenge fizikai állóképessége konzerválódik, és nem javulhatnak szellemi képességeik sem. Közeledvén a harmadik évezredhez, a föld népességének egyharmada a megtermett összes gabona kétharmadát fogyasztja el. Íí épélelmezés - re kiválóan használható termékek (például a szójabab) egyre nagyobb hányadát etetik az állatokkal a fejlett ipari országokban. Ez fölveri az árakat, s így a szója lassacskán eltűnik a szegény (tehát éhező) népek étrendjéből. Az Egyesült Államokban a temetők, > parkok és golfpályák gyönyörű gyepszőnyegének gondozására majdnem annyi műtrágyát használnak fel, mint amennyi egy igazán jó indiai gabonaterméshez kellene. Mennyi a földön naponta az éhezéssel küzdők száma? Csak becslések vannak. Négyszáz- millió? Félmilliárd? Pontosan megállapítani nem is lehet. Az állandó éhkoppok következményeinek már a felbecsülése is meghaladja az erőt. Az ínség miatt veszélyessé válhatnak az önmagukban ár- ’Íálmatlan betegségek (influenza, kanyaró). Hány ember halálát okozza a vészes alultápláltság miatt fellépő tuberkulózis, és hányán halnak meg azért, mert a legyengült szervezet már nem tudja értékesíteni a táplálék adta energiát? Nincs ember, humanitárius szervezet, megbízható intézmény, aki, illetve amely megállapítsa az ínség, a silány táplálkozás miatt értelmileg károsodottak számát. Ha a puszta éhezés mértékét és következményeit nagyon nehéz pontosan számba venni, a minőségi éhezést föltérképezni egyszerűen képtelenség. Legalább 1—1,5 milliárd embert érint. Szomorú tény: a fejlődő országokban fogyasztott élelmiszerek többségéből hiányoznak az élet- fontosságú fehérjék, a vitaminok és az ásványi anyagok. S ez a hiány leginkább a gyermekeket sújtja. Az ENSZ gyermekvédelmi szervezetének becslése szerint a földön több száz millió kisgyereknek, ha jut is a gyomrába rendszeresen étel, a test kiegyensúlyozott növekedéséhez szükséges anyagok jó része hiányzik. A kwashiorkor az egyik legpusztítóbb hiánybetegség. Egy életre nyoma marad, mert a fehérjeháány miatt megreked az agyi-idegi tevékenység szervi fejlődése. E betegséget az afrikai és ázsiai családok elsőszülött gyermekei kapják meg, amikor kistestvérük születik. A család a legkisebb életének fönntartására mozgósítja szűkös élelemtartalékait. Az elsőszülött- nek a kevésnél is kevesebb és redkívül egyoldalú táplálék jut. A sejtépítésben oly fontos proteinből szinte semmi sem... Jóllakottak és éhesek mindig voltak az emberiség történetében. Eszerint a képlet egyszerű mennyiségi reprodukciójával lenne dolgunk? Nem. Inkább a táplálkozásnépesedés egyébként is törékeny egyensúlyának világméretű fölbillenéséről van szó. Minden korábbinál jobban szétnyílt az emberi népesség növekedését jellemző olló: módosult a születések és a halálozások egymáshoz való viszonya. Egy új és egy régi jelenség érvényesül egyidejűleg. À régi : a felgyorsult fejlődés eredményeit elviszi a túl nagy népszaporulat. Az élelmezésre fordítható alapok hiába nagyobbak, az éheseknek mindig csak ugyanannyi vagy kevesebb jut. A történelmi időkben ilyenkor egy ponton mindig bekövetkezett az éhhalál — az emberiség története az' éhségkatasztrófák sorából is áll. Ma azonban — szerencsére — egy új jelenség is érvényesül A gyengék, a vékony koszton vegetálok, a páriák nem pusztulnak el. (Kivétel volt a Szahel-övezet.) Tovább tengődnék. A halandóságot soha nem álmodott mértékben leszorította az orvostudomány. (Például csaknem teljesen fölszámolták a csecsemőhalandóságot.) Növekszik az átlagéletkor, a termékenység, és az emberiség ma fantasztikus ütemben sokszorozza meg önmagát. Riasztó számok látnak napvilágot a demográfiai rob-' bánásról: a legmértéktartóbb becslések szerint az ezredfordulóra hat-, de inkább nyolc- milliárd ember él majd a földön. Miközben ma egymilliárd- nak nem jut elég élelem. Csupor Tibor ( Folytatjuk.) Segít a szülőfalu Műtermet biztosított Trischler Ferenc szobrászművésznek — a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. Szülőfalujának mező- gazdasági nagyüzeme három helyiségből álló műtermet rendezett be, ahol az ifjú művész nagy méretű szobrokat is alkothat. Pintér István fl „ksmlejedelem” tündöklése és bukása Szép múlt után Csak a jó ég tudja, hogy mi indította az egyik — a hozzánk érkezett jelentésben közelebbről meg nem nevezett — ' kaliforniai könyvkiadót, hogy újra kiadja Sidney George Reilly annak idején híressé, vagy inkább hírhedtté vált könyvét. Az angol titkos szolgálat kapitánya nem kis önelégültségről tett tanú- bizonyságot, amikor emlékiratainak ezt a címet adta: Az angol kémfejedelem — se névvel önmagát illette. Hiszen egy ember ritkán érzi feljogosítva magát rá, hogy ítéletet mondjon saját tevékenységéről, értékelje önnön életét. Igaz, hogy Reilly már 1933-ban, amikor ez a könyv először egy New York-i kiadónál napvilágot látott, sem volt az élők sorában. Az Intelligence Service híres tisztje helyett felesége volt kénytelen sajtó ^lá rendezni a művet, amelyet a kém maga írt, és nyugalomba vonulása után szándékozott kinyomtatni. Szovjet ellen es iromány a »javából« — talán ez az oka, hogy újra nyomdába küldték —, konjunktúrára számíthatnak némelyek. A könyv pedig jóval kevésbé tanulságos, mint a szerző, Reilly kapitány valódi története. 1925 októberének első napjaiban a következő rövid hír jelent meg az Izvesztyijában: »A szeptember 28-ról 29-re virradó éjszaka négy csempész próbált átjutni a finn határon. Kettőt közülük lelőttek, a harmadik — egy finn katona — fogságba kèrült, a negyedik olyan súlyosan megsebesült, hogy belehalt sérüléseibe.« Néhány nap múlva a szovjet hatóságok hivatalosan bejelentették: az előző közleményben szereplők egyike Sidney George Reilly kapitánnyal, az Intelligence Service tagjával azonos. A londoni Times kétsoros gyászjelentéssel intézte el a kémfejedelmet: »Sidney George Reillyt, szeptember 28-án az oroszországi Allékul falu mellett a GPU-katonák lelőtték.« Bizonyára nyomós okuk volt a Times szerkesztőinek, hogy ilyen lakonikus nekrológ mellett döntöttek. Pedig Reilly igazán megérdemelt volna tőlük hosszabb búcsúztatást is, hisz egész életét — természetesen nemcsak meggyőződésből, elsősorban jó pénzért, kémhivatásból — az angol és általában a nyugati tőkések érdekeinek szentelte. Hogy miként került a brit titkosszolgálat kötelékébe, azt továbbra is teljes titokzatosság fedi. Még Michael Sayers és Albert F. Kahn, a két neves haladó amerikai újságíró, Redlly életének alapos ismerője és feldolgozója sem tudta kideríteni. A kém életéről, tevékenységéről saját visszaIrányelvek és feladatterv a közművelődés hosszú távú fejlesztésére Tegnap ülést tartott a megyei tanács. Részt vett a tanácskozáson dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes, Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára és Molnár Gyula, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője. A testület tudomásul vette Böhm József tanácselnök beszámolóját a végrehajtó bizottság tevékenységéről, majd megvitatta és elfogadta a közművelődés fejlesztésének irányelveit és feladatait, továbbá az állami oktatásra vonatkozó tanácshatározat módosítását, kiegészítését. A megyei tanács közművelődési bizottsága átfogó — 1981—95-ig szóló — programot dolgozott ki Somogy köz- művelődésének fejlesztésére. A tervezet — melyet megtárgyalt a végrehajtó bizottság is — széles körű felmérő, elemző munkára épült: összeállításában a szakembereken kívül a különböző területeken — iparban, mezőgazdaságban, intézményeikben — dolgozók észrevételeire, javaslataira támaszkodtak. Az így megfogalmazott irányelvek és feladatterv olyan, mindenre kiterjedő útmutatóul szolgálnak, amilyennel eddig még nem rendelkezett a megye. ÁLTALÁNOS FELADATOK A fiatalok művelődésének érdekében további ifjúsági létesítményekre van szükség. Különösen a klubmozgalomban, de valamennyi közművelődési közösségben az eddiginél ötletesebben, a fiatalok életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva valósuljanak meg a közéletiségre, az aktív kulturális életre nevelés céljai. A kulturális intézmények tekintsék feladatuknak a nők fokozottabb bevonását a művelődési életbe. Különös gondot kell fordítani a kismamák, a gyes-en levő családanyák művelődésére. A levéltár munkájában továbbra is következetesen kell végezni a szakszerű tárolást, feldolgozást, a tudományos kutatómunkát, s biztosítani a helytörténeti kiadványozást, a népszerűsítő ismeretterjesztő tevékenységet, a társintézményekkel, az iskolákkal való tervszerű kapcsolattartást. MŰVÉSZETI ÉLET A vizuális kultúra továbbfejlesztése érdekében — a megyeszékhely mellett — a többi város vezetői is, fordítsanak gondot arra, hogy a megyében képzőművészek telepedjenek le. A környezeti kultúra tudatos és esztétikai értékeket hordozó kialakítása érdekében fontos, hogy a településfejlesztési tervek kidolgozásához kérjék ki a képzőművészek véleményét is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a közösségek — alkotótelepek — támogatására. Nagyobb figyelmet kíván a képzőművészet iránt tehetséget mutató fiatalok sokoldalú segítése, tehetségük kibontakoztatása. A színházkultüra fejlesztésében természetszerűen a Csi- ky Gergely Színház áll a középpontban. Folytatni kell a művészi műhelymunkát, ugyanakkor következetesebben keresni a részvételt a közművelődés más • ágaiban. Megkülönböztetett figyelmet igényel a munkásközönség számának és arányának növelése. A létesítményfejlesztési tervek között a kaposvári színház állagmegóvó rekonstrukciója, majd egy prózai színház építésének előkészítése szerepel. A zeneiskolák jelentős fejlesztésre szorulnak. Ezzel párhuzamosan következetesebb zenepedagógiai tevékenységgel kell hatékonyabbá tenpi az oktatást, kiemelt figyelmet fordítva a tehetséggondozásra. Az eddiginél céltudatosabb zenei ízlésfejlesztés azonban valamennyi közművelődési intézmény feladata. Az irodalmi életben az elszármazott írókkal való aktív kapcsolattartás és a fiatalok kibontakoztatása fontos feladat. A fejlesztés átfogó pályázati rendszert, továbbá átgondoltabb kiadványozást és forgalmazást igényel. Az amatőr művészetben Somogy gazdag hagyományokkal rendelkezik. A továbbiakban következetesebben érvényesíteni kell a tevékenység mozgalmi jellegét, és segíteni az együttesekben a közösségi szellem kibontakozását. A program a továbbiakban részletesen tartalmazza az irányítás feladatait, a fejlesztés tárgyi, személyi szükségleteit; A megye közművelődése az utóbbi hét-nyolc évben fejlődött. A még tapasztalható lemaradás megszüntetésére az eddiginél arányosabban, folyamatosabban és következetesebben kell fejleszteni a kulturális ágazatokat Fontos követelmény, hogy a közművelődés segítsen eligazodni az életmód újabb és újabb kérdéseiben. Kiemelt feladat továbbá a megye néphagyomá- nyainak, mozgalmi örökségének, gazdasági történetének, szellemi-művészeti múltjának megőrzése, ápolása, következetes feltárása, feldolgozása és továbbadása. A távlatok meghatározásakor figyelembe kell venni a megye sajátosságait; azt, hogy a formák és eszközök reális szükségleteket elégítsenek ki, és új igényeket is teremtsenek. A gazdasági helyzet alakulása mellett különös tekintettel kell lenni az idegenforgalom kulturális követelményeire. A fizikai dolgozók művelődése változatlanul fontos helyet foglal el a kulturális életben. A továbbiakban elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy egyre jelentősebbé válik a korszerű technológiai alapokon álló szakmunka. Sajátos módszereket igényel az ingázás, a lakótelepi közművelődés, illetve az üzemekben és a munkásszállásokon folyó kulturális élet megszervezése. Arra kell törekedni, hogy az illetékes intézményeknek valós tájékozottságuk legyen a dolgozók életmódjáról, igényeiről. A terv a megye értelmiségének az eddiginél nagyobb aktivitására számit Ugyanakkor figyelembe kell venni differenciált kulturális igényét is. INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS Fontos feladat a művelődési otthonok hálózatának bővítése. Kaposváron új, megyei, Fonyódon körzeti művelődési központ építése szerepel a tervben. Az intézményekben nagyobb teret kell biztosítani az aktív, alkotó, közösségi közművelődés lehetőségeire, a világnézeti tudatosságra, a tudományos ismeretek bővítésére. A könyvtárak közül a barcsi és a nagyatádi építése és a kaposvári megyei bővítése kerül előtérbe. Hatékonyabbá kell tenni a tájékoztatást és a propagandamunkát, rendszeresebbé az olvasómozgalomhoz kapcsolódó kulturális rendezvényeket, sorozatokat. A mozihálózat fejlesztését új filmszínházak — Kaposvár, Nagyatád, Barcs, a Ba- laton-part — és több feladatot ellátó intézmények építésével keli biztosítani. A múzeum tevékenységében alkosson szerves egységet a tudományos gyűjtő-feldolgozó munka és a közművelődési tevékenység. A kutatásokban a régészeti emlékek, továbbá a munkáshagyományok, a paraszti életmód feltárása, a megye haladásában élenjáró, a munkásmozgalom kiváló harcosai emlékezetének ébren tartása szerepel fő feladatként. emlékezései és a két amerikai újságíró által feldolgozott élettörténete alapján rajzolunk most képet. Sidney Reilly a cári Oroszországban született egy ír hajóskapitány és egy orosz nő házasságából, s Ogyesszában nőtt fel. Már az első világháború előtt bizalmas munkakörben dolgozott egy szentpétervári nagy cári hajóépítő vállalatnál: összekötő volt vállalata és néhány német érdekeltség — így a Blohm und Voss vállalat — között. Közvetlenül a világháború kitörése előtt értékes híranyagokat juttatott el a német hajóépítő programról Angliába. 1914-ben az Orosz-Ázsiai Bank embereként tűnt fel Japánban, majd Amerikába hajózott. Ekkor a brit titkos- szolgálat kartotékjai között már megtalálható volt a neve az »I. Esti« titkos megjelölés alatt. Nagyszerű nyelvérzékű — hét nyelven beszélt —, vakmerő, leleményes ügynöknek tartották. 1916-ban a svájci határon keresztül Németországba irányították. Itt német tengerésztisztnek álcázva behatolt a tengernagyi hivatalba, megszerezte, majd Londonba szállította a német haditengerészet titkosszolgálatának sifre-jét. Minden valószínűség szerint ez volt az első világháborúban tevékeny kedő kémek legnagyobb bravúrja. Amikor 1917-ben Oroszországban győzött a szocialista forradalom, Reillyt az Intelligence Service főnöke magához kérette. — Sidney, lenne kedve valami újfajta munkához? — kérdezte. — Csak az értelmes dolgokat szeretem — válaszolta a mesterkém. — Nos, amit magára akarunk bízni, nagyon érdekes dolog. Ott Oroszországban kell valaki, aki kézbe veszi a dolgokat. Lockhart van ott, de úgy látszik, egy kicsit megzavarodott. Olyan táviratokat küldözget, hogy őfelsége kormánya ismerje el a bolsevi- kokat... (Folytatjuk) felsorolja a tervezett megyei — tanácsi — kiadványokat. Ezek közül a fontosabb új művek, összeállítások: a megye múltjával foglalkozó, húszkötetes sorozat, a Stúdium historicum simighiense, továbbá Bernáth Aurél életrajza és bibliográfiája, a Somogy néprajza sorozat, a Kulturális kiskönyvtár kötetei, a Somogyi képeskönyv, az Olvasók — könyvek — könyvtárak, a Somogyi építészet című könyvek. A helyi kiadványok közül elsősorban a Kaposvár füzeteket, a Testvér- városok sorozatot, Siófok, Nagyatád, Barcs és a marcali járás monográfiái munkáit kell megemlítenünk. A kiemelt és a továbbfejlesztés szempontjából számottevő rendezvények között szerepel a jövőre induló Kaposvári nyár és a Bogiári vasárnapok, illetve a két évvel később kezdődő Szántódi programok.
