Somogyi Néplap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-17 / 220. szám
Ha valaki használja a fejét Az ötlettől a megvalósulásig Többszörös újítókkal beszélgettem a Kaposvári Mezőgép Vállalatnál. Az újítási felelős a következő szemléletes adatokat mondta el. 1976- ban 168 újítást nyújtottak be a vállalat dolgozói. Ebből elfogadtak és bevezettek 95-öt, s a megtakarítás több mint három és fél millió forintot ■ tett ki. Az újítók 263 ezer forintot kaptak javaslataikért. Mutatós számok ezek. különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy nem minden újításból származik kimutatható gazdasági haszon: a balesetvédelmi, a munka- és üzemszervezési javaslatok egy részének hatása nem mérhető pénzben. Nyitott szemmel Hogyan indul el egy ötlet a megvalósulás útján? _ Imre László műszaki ellenőr szerint könnyen. — Ha az ember nyitott szemmel jár, találjvalami job' bítani valót. Mindig arra törekedtem, , hogy műszakilag megalapozott újításokkal álljak elő. Ennek köszönhető, hogy javaslataimnak körülbelül a hatvan százalékát elfogadták, ami elég jó arány. Általában termelést könnyítő, minőségjavító javaslatokat teszek, de legutóbb éppen egy szerkezetmódosító újítást adtam be. A hagymafeldolgozó gépsoron javítottam ki egy apró hibát: rövid volt a szártépő szerkezet spirálja, ezt hosszabbították meg az én ja- v as : a tóm alapján. Most szinte hiba nélkül dolgozik a gép; , nem hagyja meg a hagyma szárát. — Mivel ismerték el ezt az újítását? — Nyolcszáz forint, úgynevezett eszmei díjat kaptam. — Elégedett az összeggel? — Igen. Körülbelül ennyit érhet... — Mi a további sorsa a beadott újításnak? — Papín-a vetem az elképzeléseimet, ha szükséges, raj- 1 zokkal egészítem ki, a többi j már az újítási előadó dolga, i Ö kíséri figyelemmel a javas- 1 lat sorsát: átadja a véleményezőknek, akik szakmai szempontból értékelik, majd az elbíráló asztalára kerül. Ű rendszerint a vállalat főmérnöke. Áltálában simán szokott menni a dolog, legalábbis az én esetemben nem volt semmi zökkenő. Ötlettel — milliókat Árra Imre gyártmányfejlesztőnek más a véleménye. —• Nehéz végigvinni egy újítást. Meglátszik, hogy a szakvéleményezőknek nem az elbírálás a z. elsődleges feladatuk. Ügy látszik, mintha nem érnének rá alaposan foglalkozni az újításokkal.- Lassan születik meg a döntés, s ez nagyon sok embert visszatart, elriaszt attól, hogy egyáltalán belefogjon. Pedig egy egyszerű ötlettel is milliókat lehet megtakarítani. Az ilyen újítást minél előbb be kellene vezetni. De mit szóljon az ember, ha kétórai fejtörés eredményét másfél év múltán látja viszont a gyakorlatban? . Biztosain elmondták már ... Pereskedem. Bonyolult eset, az eleje szinte ködbe vész. Jó néhány éve tart már a hercehurca az egyik újításom miatt. Annak ellenére, hogy jogos a követelésem — ezt a vállalat is elismeri —, csaknem húszezer forintot nem. fizettek ki azért, mert a Mezőgép és a monosmagyaróvá- ri gépgyár egyesülésekor nem tisztázták az újítások sorsát. Nem csekély összeg, nem hagyhatom veszendőbe menni. — A közelmúltban adott be javaslatot? — Maga megtenné...? Varpa Lajosnak, a tmk elektroműszerészének nem ment el a kedve, pedig régi újító, s neki is volt már része kisebb-nagyobb megpróbáltatásban. Jelenleg is három újítása fekszik valahol az elbírálók fiókjában, sorsukról semmit, sem tűd. Szenvedélyes hangon magyaráz, miközben előveszi a maga szerkesztette próbaégőt, s a gyakorlatban bizonygatja az igazát. — Jó, tudom, hogy még nem telt le a hatvannapos várakozási idő, amely után az újítót mindenképpen értesíteni kell. De minek annyi várakozás, amikor mindenki látja, hogy könnyebb, biztonságosabb ennek a használata, mint a mostaniaké, örülniük kellene a vezetőknek, ha minél többen használják a fejüket, hiszen ezek , olyan egyszerű és ésszerű javaslatok, hogy akár holnap is be lehetne vezetni. így meg mit mondanak a kollégák? Hülye vagy? Kis pénzért miért csinálod?! Pedig higgye el, nem ez az elsődleges szempont. Aki szereti a szakmáját, az nem tudja szó nélkül megállni, ha a szikra kipattan a fejéből. Szerintem az a legnagyobb baj. hogy a véleményező nem veszi föl a kapcsolatot az újítóval, így megeshet, hogy félreért valamit, és elutasítja. Pedig egymást segítve sok félreértést lehetne tisztázni. Egymást segítve Maurer Zoltán a gumigyártó műhely vezetője sokáig volt a vállalati újítási bizottság elnöke. Maga is többszörös újító, jól ismeri gondjaikat. — Sokán azt mondják, nem j az átfutási idő hosszú, hanem az elbírálók száma sok. Ahhoz azonban, hogy egy újítást bevezessenek, megalapozott véleményekre van szükség. A jobb tájékoztatás azonban semmiképpen sem ártana. Ismertetni kell a javaslattevővel, hol tart az ügye, milyen eredmény várható. Több prospektus és egyéb kiadvány kellene, melyből ötletet merítenének a további fejtöréshez, mert bizony az első buktatónál sokan. megtorpannak, és ha van is ötletük, nem állnak vele elő. A vitás esetekben a szak- szervezet sokat segíthet. Ha valamelyik újító úgy érzi, hogy sérelem érte, a bizottságtól kérhet orvoslást. Az érdekeltek jelenlétében tisztázzák az ügyet, általában közmegelégedésre. Persze volt olyan eset, amikor közölni kellett, hogy a javaslat nem fogadható el újításként, mert az illetőnek egyúttal munkaköri kötelessége is az ésszerűsítés. Másko^ meg nem érte el azt a szintet, hogy érdemes lett volna bevezetni. Ilyenkor nehéz meggyőzni az újítót. Szerencsére kevés az ilyen eset. A beadott és elfogadott újítások előbb-utóbb megvalósulnak. Lendvai József Szeptemberi napsütésben . ' .i íé. Elavult renfleict EGY NAGYATÁDI idős házaspár felajánlotta megvételre ingatlanát a városi tanácsnak. Meg is állapodtak 310 ezer forintba, s az IKV is ilyen értéket hozott ki. Ha ez az adásvétel két magán- személy között játszódik le, az ügylet egyszerű szerződéssel lezárható. De nem így abban az esetben, ha a vevő állami szerv... Nézzük tovább, hogyan bonyolódott az ingatlanvásárlás. A 11 1959. (IV. 9.) számú PM- rendelet szellemében kellett eljárnia a városi tanácsnak. A rendelkezés kimondja, hogy ingatlanvásárlást 50 ezer forint értékhatárig a vásárló állami szerv közvetlen felügyeletét ellátó szerv vezetője (a mi esetünkben a városi tanács végrehajtó bizottsága), 250 ezer forint értékhatárig a vásárló állami szerv felügyeletét ellátó miniszter (itt a megyei tanács végrehajtó bizottsága is »elegendő), 500 ezer forint értékhatárig, ha mezőgazdasági ingatlanról van szó, akkor a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, ha lakóépületről vagy telekről, akkor az építésügyi és városfejlesztési miniszter, egyéb ingatlanok esetében a pénzügyminiszter. Nagyatádi tapasztalatok 500 ezer forint értékhatáron felül a pénzügyminiszter és az a miniszter, amelyhez a szóban forgó ingatlan tartozik, együttesen engedélyezhet. Ne időzzünk most az engedélyeztetés mechanizmusánál, inkább az értékhatároknál álljunk meg. Dr. Kisgyura Attila, a Nagyatádi Városi Tanács titkársági osztályvezetője, így fogalmazta meg a véleményét : — A lakásépítési program megvalósulása során gyakran van szükség kisajátításra. Ennek módja nagyrészt ismert a lakosság körében, és a hosz- szadalmasságát is tapasztal- hajták azok. akik érintettek ilyen ügyekben. Szakértői becslés, területkimutatás, telekkönyvi szemle, kisajátítási tárgyalás, határozat, amelyet a tulajdonosok többnyire megfellebbeznek. Van például olyan kisajátítási ügyünk, amely 1975-ben kezdődött, de ma sem fejeződött be, ugyanis fellebbezés folytán most várható a másodfokú döntés. A módszer hosszadalmas, és nagy apparátust foglalkoztat. A kisajátítási törvény módot ad arra is, hogy adásvétel útján szerezzük meg azokat az ingatlanokat, amelyekre a városnak lakásépítés, településTavaszt idéz a természet Kaposváron : a csendes őszi napsütésben ismét kibontotta gyertyaszerű virágait az egyik gesztenyefa a vasúti felüljáró mellett. A természet fricskája a közeledő ősznek csak idézheti, de nem hozhatja vissza a nyarat. Hajnalonta ködök ülik már meg a réteket és érett szőlő édes illatától terhes a levegő. Az utakon mind többet lehet találkozni a földek termését szállító teherautókkal: javában tart már a burgonyabetakarítás és másfél hete dolgozik a cukorgyár: a répaszedés ütemét a 85 éves gyár »étvágya« határozza meg. Baranya, Tolna és' Somogy megye földjein — a cukorgyári szakemberek véleménye szerint — bőséges és jó minőségű nyersanyag termett. A betakarítás nagy gondja mind több embert foglalkoztat. A cukorgyár megindulásától számolják a megyében az őszi szállítási csúcsot. Bár az is igaz, hogy szinte egész éven át szállítási csúcs volt a megyében. AT" termés betakarítása, biztonságba helyezése csak jó szervezéssel, körültekintő munkával oldható meg. Ez a megáLlapitás tulajdonképpen minden évben igaz az őszre; az ideinek azonban van egy sajátossága, mégpedig az, hogy az időjárás miatt egy sor termés késve érett. Most arra kell számítani, hogy a szokottnál is rövídebb idő alatt — elsősorban a meglevő teljesítőképesség jobb kihasználásával — lehet csak biztos fedél alá vinni a földek termését. A néphit szerint a későn pattanó virágbimbók hosszú őszt ígérnek. A napfény azon1 ban csak segíthet, de nem oldja meg a gondokat, hiszen — a vetésre készülve mondják a Szakemberek — szükség lenne a csapadékra is. Az általános és középiskolák után a most befejeződött héten már a megye felsőoktatási intézményeiben is megkezdődött az oktatás. A diákok — elsősorban a középiskolások — a tanévnyitót követő hetekben a mezőgazdasági üzemekben segítenek. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulói például gvümölcsöt szedtek a Bárdibüki Állami Gazdaságban. Kutason a szilva szedése vár a diákokra. A szilvafák egyébként évekig azzal okoztak gondot, hogv termés nélkül érték meg az őszt. Az idén az ágak lehasadnak a bőséges terméstől. A meglepően sok szilva is okoz fejfájást a termelőknek, az üzemeknek. Az is igaz, hogy aki a boltok árai alapján akar következtetni erre a bő termésre, alighanem téved. Különös ugyanis az, hogy ahogyan növekszik a kínálat, úgy emelkednek az árak: tegnap kilenc forintot is elkértek már egy kiló szilváért. Több tanácskozást tartottak a megyében: Siófokon az anaesthesiológiai ’vándorgyűlésen a szakma időszerű kérdéseit vitatták meg azok az orvosok, akik azért felelnek, hogy a beteg a műtét alatt .semmit ne érezzen • és utána felébredjen. Marcaliban a városi tanács az áfész tevékenységét értékelte. A sok adatot tartalmazó jelentésből elsősorban azt a tény érdemes kiemelni, hogy jól átgondolt hálózatfejlesztési terv alapján kívánják minél jobban kielét( teni a Somogy legfiatalabb Városában lakó emberek igényét. Két ünnepségről érkezett hír a héten: az oktatási igazgatóságon átadták az okleveleket az esti egyetem szakosítóján végzett hallgatóknak. A Kaposvári Közúti Építő Vállalat keverőtelepén csütörtökön délután elkészült az egymilliomodik tonna- aszfalt. A kerek szám mindig alkalmas arra, hogy megálljon egy pillanatra az ember és visszatekintsen a megtett útra, az elvégzett munkára. Ezt tették a Kaposvári Közúti Építő Vállalat dolgozói is. Munkájuk eredménye — a mind simább aszfalt út — sok embernek szolgálja a kényelmét. Amikor arról beszélünk, hogy rövid idő alatt sok árut kell a földekről a raktárakba és a feldolgozóba jüttatni, meg kell említeni azt is, hogy jó úton könnyebb a nagy feladatot is megoldani. Somogybán — átgondolt felújítás eredményeként — egyre több a jó út. Kcrcza Imre rendezés vagy más okból szüksége van. Élünk is ezzei a lehe őséggel, mert az elintézés még így is rövidebb idői vesz igénybe és egyszerűbb, mint a kisajátítás, jóllehet az említett, 1959-ben kelt PM- rendelet bizonyos mértékben túlhaladottá vált. Mi történt azóta, hogy ez az alaprendelet életbe lépett? Mindenekelőtt nőtt az ingatlanok forgalmi értéke. Az építőanyagok árának és a - telkek értékének emelkedése természetesen visszahatott az építkezések költségére, végső soron az ingatlanok árára. A gyakorlatban — nagyatádi viszonylatban — ez azt jelenti, hegy 50 ezer forintos értékhatárig ma már telket sem lehet venni. Ha ezt az értékhatárt fölemelnék, és mondjuk 350 ezer forintig vásárolhatnánk ingatlant a helyi tanács végrehajtó bizottságának határzata alapján, akkor rövidülne az elintézés útja. Minthogy a vb havonta tanácskozik, egy hónapon belül rendezhetnénk az ilyen advásvételeket. Jelenleg még így fest a kép: szükségünk lenne egy-két ingatlanra, pénzünk is van rá. hogy megvegyük,, és a tulajdonos is hajlandó odaadni ezért a pénzért, azonban meg kell várnunk a miniszteri engedélyt. Az üdülőövezethez kellene és lenne is telek, 60 ezer forintért megkaphatnánk, mivel azonban 10 ezer forinttal túllépi az említett értékhatárt, utaztathatjuk az aktákat, vagy a kisajátítást alkalmazzuk. Használatba vehetjük ugyan a telket már akkor, amikor a megállapodást megkötjük, de számolnunk kell azzal, hogy tárgyalásokra járhatunk, az eladó pedig várhat a pénzére. . . A bevezetőben említett, nagyatádi idős házaspár 310 ezer forintos ingatlanát a városi tanács megvette. Az ügyiratokat július 24-én elküldték a PM-be, de szeptember 14-ig még nem érkezett válasz a tanácshoz. Láttam az ingatlan kifizetéséről szóló megál'apo- dást, mely szerint részletfizetéssel néhány év alatt kiegyenlíti a vételárat a tanács; az első évben a házaspárnak 100 ezer forintot fizetnek. Ezt az összeget az idős emberek már a szerződés aláírásakor megkaphatták volna — ha a vb nem 50 ezer, hanem 350 ezer forint értékhatárig dönthetne saját hatáskörben ... — Az egyszerűsítés nagyon elkelne, és jól szolgálná az állampolgárok érdekeit — mondta dr. Kisgyura Attila. .— A szóban forgó ingatlan a város belterületén fekszik — mellette tanácsi telek van —. helyén harminchat lakásos ház épülhetne. De így? RUGALMASSÁGRÓL is beszélt. az osztályvezető, meg korszerűsítésről, az ésszerű gondolatot azonban rendelettel kellene »alátámasztani«. Csaknem húsz év a,latt sok minden változott, és nemcsak Nagyatádon... Mer il esz lelenc — Ma nagyon jól m°nt minden, semmi fennakadás nem volt. — A brigádvezető, Mare, tics József a tábla szélén áll. ■— Ezen a cukorrépaföldön bizony megszenvedtek az asz- szonyok. A Dráva-parti fák, meg itt a rezula között mindig megszorult a levegő, és annyi szúnyog vöit, de annyi. Szegények a tűző napon étiek, mert ha beléptek a fák alá, ellepték őket a bogarak. Na, de ezzel most már befejeződik. A babócsai szövetkezetben — a gyár ütemezése szerint — a megyében az elsők között kezdték meg a cukorrépa szedését. Az első szakaszban a százhúsz hektárból negyvennégyről takarítják le a termést. Méghozzá arról a tábláról, , ahol mindig a legnehezebb volt a munka. Bicsár Sándornénak, Nagypá^ztor Mi- hálynénak, Kálsecz Adolfné- nak és Szokol Pálnénak ez az utolsó szakasz sem könnyű. Ök mennek a gépek után, és összeszedik az elmaradt répafejeket. Ilyenkor, délután már nagyon sok kilométer van a lábukban, s ki tudja hány ezerszer hajoltak le?! De minden egyes répában sok munka van, nem 6zabad veszni hagyni. — Milyen a termés? — Az az. igazság, hogy töb- • bet vártunk — mondják —, de lassan két hónapja nem volt egy tisztességes eső. így aztán közepesen olyan háromszázötven mázsa körül ad egy hektár. Viszont a cukor eddig tize.iöt és fél százalék fölött van. Az őszi hajrának még nemibe.. mutatkoznak jelei a határban. Egyelőre még csak a talajt munkáló gépek szorgos- kodnak. Hordják a szerves trágyát a jövő évi cukorrépa alá, s ahol felszabadul egy tábla, vetésre készítik a talajt. Lassan érik a kukorica. Ezerötszáz hektárról kell majd betakarítani a termést. — Tavaly szeptember 6-án már megkezdtük a munkát — jegyzi meg Läufer Imre elnök —, az idén jó. ha húszadika körül elkezdhetjük. Átlagosan elég szépet mutatnak. de azért a remélt rekord elmarad. Az időjárás nem kedvezett ennek a növénynek. Ezerötszáz hektár kukorica betakarítása, ezerötszáz hektár vetés — kemény hetek jönnek októberben. Ha még hozzászámítjuk, hogy rövidesen megkezdődik a kétszáz hektár szója betakarítása, és a gyár ütemezése szerint októberben folytatódik a' cukorrépa szedése — a külső ember is érzékeli: nehéz időszak előtt állnak Babócsán. Maretics József bizakodó: — Azért megbirkózunk majd azzal is. A cukorrépatáblákhoz szinte aszfalt simaságú út vezet, látszik rajta a rendszeres gondozás. karbantartás. — Nagyon fontos ez. Különben hogyan szállítanánk ezt a rengeteg terményt? Teherautó teherautót ér. Lassan kiürül a negyvennégy hektáros répatábla. V. M.