Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

J Nofore da Costa folytatta kormányalakító tárgyalásait Elutazott hazánkból a nigériai pénzügvtnmlsztcr Portugália szerdán kineve­zett új miniszterelnöke, Alfre­do Nobre da Costa az utóbbi huszonnégy órában folytatta megbeszéléseit az ország poli­tikai vezetőivel, az új kor­mány megalakításáról. A kijelölt kormányfő csü­törtökön találkozott a Portu­gál Kommunist Párt Alvaro Cunhal vezette küldöttségével; a nyugati hírügynökségek szűkszavú jelentéseikben csu­pán azt említik, hogy Cunhal ismertette »az alakítandó kor­mánnyal szembeni elvárásait«, és nem nyilatkozott arról, va­jon a portugál kommunisták mennyiben támogatnák az új kabinetet. Nobre da Costa találkozott a Portugál Szocialista Párt fő­titkárával, Mario Soares volt miniszterelnökkel és a konzer­vatív Demokrata Szociális Centrumpárt vezetőjével is. A portugál szocialisták mindfed- dig várakozó álláspontra he­lyezkedtek az alakítandó kor­mány megítélésében, de — mint erről már hírt adtunk — az első pillanattól fogva ne­heztelésüknek adtak hangot amiatt, hogy Eanes elnök — véleményük szerint — az al­kotmány rendelkezéseit meg­sértve nem pártjuk, az ország legjelentősebb parlamenti ere­je véleményének kikérésével jelölte ki az új miniszterelnö­köt. Mario Soares — Portugália lemondatott miniszterelnöke — pénteken Alfredo Nobre da Costa újonnan kinevezett kor­mányfővel folytatott megbe­szélése után kijelentette: a szocialista párt nem vesz részt a független miniszterekből megalakítandó kormányban. Nobre da Costa tegnap ta­lálkozott a szocialistákkal kö­tött koalíciót fölbontó Demok­rata Szociális Centrumpárt (CDS) vezetőjével, Diogo Frei­tas do Amarallal is, aki kije­lentette: pártja változatlanul »rendelkezésre áll« azaz: kész támogatni a miniszterelnököt az új kormány létrehozására irányuló erőfeszítéseiben. A miniszterelnök egyébként kinevezése alkalmából adott nyilatkozatai egyikében — a televíziónak adott interjúban — kijelentette: kormánya az előző Soares-kormányok irány­vonalát fogja követni. James Luleye nigériai szö­vetségi pénzügyminiszter au­gusztus 8—11. között tárgya­lásokat folytatott Budapesten — gazdasági és pénzügyi kap­csolataink fejlesztésének lehe­tőségeiről —, és pénzügyi megállapodást írt alá Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszterrel. Szálai Béla külkereskedelmi államtitkárral áttekintették a két ország közötti kereskede­lem és a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének kérdéseit. A miniszter látogatásával egyidejűleg megtartotta első ülését a magyar—nigériai ke­reskedelmi vegyes bizottság. Elemezték a két ország közöt­ti kereskedelem alakulását és javaslatokat dolgoztak ki a továbbfejlesztésre. A minisz­tert fogadta Aczél György miniszterelnök-helyettes. James Luleye pénteken el­utazott Budapestről. Gyermekek millióit kényszerítik... Az ILO megdöbbentő tanulmánya „ Strandkormány Lisszabonban A két hete kirobbant portu­gál kormányválság nyomán ki­alakult politikai versenyfutás­ban a »fekete tó« győzött: Eanes köztársasági elnök pár- tonkívüli politikust, Alfredo Nobre da Costát bízta meg az új kabinet megalakításával. A megbízott kormányfő már ta­nácskozik is a politikai pártok képviselőivel, a független po­litikai személyiségekkel, va­lamint a hadsereg vezetőivel... Lisszabonban meglepetéssel fogadták az államfő meglehe­tősen szubjektív döntését, mi­vel az új miniszterelnök nem tartozik a tekintélyesebb po­litikusok közé. A főbb pártok szinte egyöntetűen bírálják érte Eanes elnököt. Ilyen ál­láspontra helyezkedett a Por­tugál Kommunista Párt is; közleménye szerint az elnök választása nem felel meg azok­nak a feltételeknek, arhelyek a jelenlegi válság megoldásához szükségesek. A nyilatkozat figyelmeztet: Nobre da Costa eddigi politi­kai szereplése árra vall, hogy a vállalatok állami ellenőrzé­sének csökkentésére törekszik, holott ennek épp az ellenke­zőjére van szükség. Egyedül a Soares-kormányt megbuktató Demokrata Szociális Centrum Párt vezetője nevezte »jó vá­lasztásnak« Nobre da Costa kijelölését... A fasiszta rezsim megdönté­se óta sorrendben az ötödik miniszterelnök egyébként üz­letember, több nagyvállalat vezetőségének tagja. Ügy tud­ják, családjának szoros kap- % csolatai voltak a megdöntött fasiszta rezsim vezető rétegé­vel és a nagytőkével. A me­nesztett Soares kormányában iparügyi miniszter volt, s most úgy nyilatkozott, hogy megbízatását átmenetinek, kabinetje fő feladatának az államügyek továbbvitelét és egy új választási törvény ki­dolgozását, illetve parlamenti elfogadását tekinti. A jelek szerint az új kormányfő is tisztában van vele, hogy az igazi politikai erőpróba még hátra van. Csökken Carter népszerűsége James Carter amerikai el­nök népszerűsége tovább csökken, s a megkérdezett amerikaiak fele úgy véli, hogy az 1980-as választásokon nem kellene indulnia. ' Az Associated Pressz hírügynök­ség és az NBC tv-hálózat 1600 személynél végzett köz- véleménykútatást. A megkér­dezettek 50 százaléka ellenzi, hogy Carter jelöltként indul­jon a legközelebbi elnökvá­lasztáson. Harmincnyolc szá­zalékuk úgy .véli, hogy indul­nia kellene, 12 százalékuk pedig nem nyilvánított véle­ményt. A megkérdezetteknek — a júniusi 27 százalékkal szem­ben — már csak 26 százaléka vallja, hogy Carter jó mun­kát végez a Fehér Házban. Kínai meghívás Kína meghívott négy ameri­kai olajtársaságot, hogy tár­gyaljanak a kínai partok előtt a tengerfenéken levő olajlelo- helyek közös feltárásáról — jelentette a Washington Poost című lap. Az amerikai belügy­minisztérium adatai szerint Kí­na kőolajtermelése 1975—76-ban 13 százalékkal növekedett, 1976-ban 645,9 millió barrelt termeltek ki. A kilátásba kerülő üzlet óri­ási ugrással növelné az ameri­kai—kínai forgalmat is: az amerikai kereskedelmi minisz­térium szerint tavaly óta a forgalom a kétszeresére nőtt cs értéke az idén eléri a 700 millió dollárt. Gyermekek millióit kény­szerítik világszerte arra, hogy rendszerint gyenge egészségi állapotuk ellenére zsúfolt, egészségtelen munkahelyeken, egy héten hét napot dolgoz­zanak, gyakorlatilag semmiért — állapítja meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO — az ENSZ szakosított intézmé­nye) közreadott tanulmánya. A tanulmány megdöbbentő adatai szerint szerte a vilá­gon 52 millió tizenöt éven aluli, rosszul táplált kisgye­rek dolgozik — éhbérért, rosz- szul világított, levegőtlen, gyakran veszélyes munkahe­lyeken. S nemcsak, hogy »em­berszámba« nem veszik őket, de gyakran visszaélnek ki­szolgáltatott helyzetükkel. Egyes országokban általános szokás, hogy a kisgyermekeket hétéves korukban vidékről a városokba hozzák és szolgáló­nak adják idegenekhez. A tanulmány szerint mint­egy 42 millió gyermek »csalá­di vállalkozásban« dolgozik, azaz munkájáért semmit sem kap. A fennmaradó tízmillió gyermek önálló kereső és ki­sebb üzemekben, gyárakban vagy a földeken dolgozik. A gyermekmunka legelter­jedtebb Ázsiában, ahol 38 mil­lió gyermek dolgozik. Ázsiát Afrika követi (10 millió), majd Latin-Amerika következik (3 millió). A fejlett ipari orszá­gokban egy millió gyermek vé­gez olyan munkát, amely ve­szélyezteti testi és szellemi fejlődésüket. Az ILO tanulmány arra is rámutat, hogy az 52 milliós szám nagy valószínűséggel csak a »jéghegy csúcsát« jelzi, tekintettel arra, hogy vannak országok, ahol a gyermekmun­kát számon sem tartják, vagy pedig vonakodnak a gyer­mekmunkára vonatkozó ada­tok nyilvánosságra hozatalá­tól. A tanulmányt az ILO mindössze 70 tagállamából ka­pott információk alapján ké­szítették, holott az ILO-nak 137 tagállama van. A nemzetközi munkaügyi konferencia 1973-ban nemzet­közi konvenciót fogadott el, amely tiltja' a 15 éven aluli gyermek alkalmazását. A kon­venciót a 137 tagállam közül eddig mindössze 13 ratifikálta. Az ENSZ által 1979-re meg­hirdetett nemzetközi gyer­mekév jegyében készült ta­nulmány felszólítja a világ kormányait, hogy tiltsák meg a gyermekek testi és szellemi fejlődését veszélyeztető gyer­mekmunkát és szüntessék meg a gyermekek kizsákmányolá­sát. Az Autóközlekedési Tanintézet hivatásos személy­es tehergépkocsi vezetői tanfolyamot indít Nagyatádon Jelentkezés : Noé Imre gyakorlati oktatónál, Nagyatádon, Koch Róbert u. 3. és Kora László gyakorlati oktatónál, Barcs, Damjanich u. 39. augusztus 31-ig. (37387) A BÉKE Mg. Termelőszövetkezet, Tab — mely a »B« kategóriába tartozik — pályázatot hirdet HÍREK A VILÁGBÓL A Szovjetunióba érkezett tegnap Todor Zsivkov, a Bol­gár KP KB első titkára, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke. Fölrobbantottak — ismeret­len tettesek — egy tv-reléál- lomást a Bilbao mögötti he­gyekben. Ezen a héten ez már a második reléállomás, ame­lyet — egyes feltételezések szerint — az ETA baszk sze­paratista szervezet emberei röpítettek a levegőbe. Ausztriába látogat Szadat egyiptomi elnök, valószínűleg szeptember elején — jelenti a bécsi Die Presse című lap, Kreisky osztrák kancellárt idézve. A francia kormány elhatá­rozta, hogy augusztus 12-től »szabaddá teszi« a kenyér meg a t;c>t>t>i sütőipari termék árát. í^y a pékek és mindenekelőtt az élelmiszergyártó konszer­nek saját belátásuk szerint hajthatnak végre áremelést. A kenyér árát Franciaországban még 1791-ben, a polgári fran­cia forradalom egyik vívmá­nyaként rögzítették. »Felelőtlenséggel« vádolta Argentína az Egyesült Álla­mokat, amiért Patricia Derian, az amerikai külügyminiszté­rium emberi jogokkal foglal­kozó osztályának vezetője egy kongresszusi albizottság előtt kijelentette: az argentin ka­tonai rezsim rendszeresen kí­nozza és kivégzi a politikai foglyokat. — Mexikóvárosban pénte­ken megnyílt a Mexikói In­ti' ményes Forradalmi Párt IX. kongresszusa. 3000 kül­dött vitatja meg a vb beszá­molóját. Az amerikai szenátus me­zőgazdasági bizottsága elvben hozzájárult, hogy hiteleket nyújtsanak a Kínai Népköz- társaságnak — amerikai me­zőgazdasági termékek vásár­lására. műszaki (őágazat- vezetői munkakör betöltésére, azonnali belépéssel, az alkalmazás előfeltételeinek biztosítása mellett. Feltétéi: mg. gépészmérnöki végzettség, 5 év szakmai gyakorlat. Jelentkezés: személyesen, vagy írásban, a termelőszövetkezet személyzeti vezetőjénél, 5Ü00 Tab, Kossuth L. u. 31. (40327) Letartóztatta a torinói rend­őrség a Vörös Brigádok nevű olasz terrorszervezet egyik kulcsemberét, Umberto Fario- lit. A Vörös Brigádok vezetői elleni perben hét évi börtönre ítélték, majd rendőrségi fel­ügyelet alá helyezve feltétele­sen szabadon engedték, de jú­lius 13-án »eltűnt«. Az iráni sah újságírók előtt kijelentette: a dollár vásárló­erejének csökkenése miatt ro­konszenvez azzal a gondolat­tal, hogy 1979 januárjától emeljék a kőolajárakat, Kapcsolataink Nemrég egy bejrúti élel­miszerkereskedő kereste fel a budapesti Hilton-szállól és bejelentette: Magyaror­szágon szeretné megünne­pelni annak a kapcsolatnak a 25. évfordulóját, amely cé­gét magyar vállalatokhoz fűzi. Az ünnepség, amelynek meghívottal között magyar és külföldi bankok képviselői egyaránt ott voltak — tu­lajdonképpen jelképes volt. Példázta a fejlődő országok nyújtotta lehetőségeket, azt. hogy a korábban legfeljebb egy-egy eseti üzleti megálla­podással szereplő közel-ke­leti vásárlók immár rend­szeresen partnereink közé tartoznak. Ha már a bejrúti kereskedőt említettem, ér­demes elmondani: a libanoni magánvállalkozó nagyrészt a Magyarországról impor­tált baromfinak, sajtoknak és konzerveknek köszönheti gyarapodó forgalmát, üzleti sikeriet. Jő vevőink De tágítsuk szélesebbre a kört. Többet mond a fejlő­dő országokhoz fűződő kap­csolatokról a Külkereskedel­mi Minisztériumban nyilván­tartott adat: a fejlődő or­szágókkal 1977-ben gyorsab­ban növekedett forgalmunk, miitt a nem szocialista part­nerekkel, és külkereskedel­münk egésze. összforgal­múnkon belül a fejlődő or­szágok részesedése impor­tunkból az 1976. évi 5,6 szá­zalékról 7,1 százalékra, ex­portunkból 8,2-ről 8,9 szá­zalékra emelkedett. Kivált­képpen figyelmet érdemel, hogy kivitelünk leggyorsab­ban növekvő ágazata a me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri; az élőállat és állatiter- mékek exportjának értéike csaknem 2,5-szeresére, a nö- nyi eredetű élelmiszeripari termékeké több mint 80 szá­zalékkal emelkedett; jó ve­vői termékeinknek Líbia, Al­géria, Kuvait és Szaúd-Ará- bia. De nemcsak az élelmi­szerek, hanem az ipari fo­gyasztási cikkek kivitele is gyorsan, hozzávetőleg 40—45 százalékkal nőtt. önként felmerül a kérdés; a mai nehéz világpiaci hely­zetben mit érnek a javuló külkereskedelmi kapcsolatok Magyarország számára? Mi­lyen előnyök fűződnek akár a behozatal, akár a kivitel további gyarapításához; gaz­daságunk mit nyerhet a fej­lődő országokhoz fűződő kapcsolatok erősítésével? Nem kesudió-piac A kérdésekre már azért is érdemes megfogalmazni a pontos válaszokat, mert segí­tenek egy még ma is létező tévhit eloszlatásában. Neve­zetesen abban, hogy gazda­ságunknak a fejlődő országok csak amolyan tartalékot, kesudió-piacot jelentenek, il­letve hogy ide úgyszólván mindent el lehet adni, eset­leg azt is amit az iparilag fejlett országokban már nem vásárolnak meg tőlünk. A kivitt termékek listájá­nak tanulmányozása csakúgy mint a behozatal alakulása arról kell, hogy meggyőzze a szemlélődőt: a fejlődő orszá­gok Magyarország fontos külkereskedelmi, gazdasági partnerei. Jelenlegi és táv­lati céljaink arra mutatnak, hogy az egyszerű kereske­delmi megállapodások he­lyett mindinkább a szoro­sabb együttműködés, a kö­zös vállalkozás, a hosszútávú Kézbesítői állandó foglalkoztatásra fölveszünk Jelentkezés Balatonmária-fürdőn, a posta vezetőjénél. (40363) a fejűikkel megállapodás lép. Ennek okai között szerepel az, hogy a fejlődő országok piacán is mind nagyobb konkuren­ciával találja magát szem­ben a magyar vállalkozó — tehát termékeinknek itt is a legnagyobb mértékben versenyképeseknek kell len­niük, — másrészt, hogy fej­lődő országokból származó importtermékekkel előnyö­sen segíthetjük termelési szerkezetünk átalakítását, a hazai fogyasztók választéko­sabb, jobb ellátását. Világcégekkel versenyezve Csak néhány ismertebb példát ezekre. Napjainkban mind gyakoribb az olyan új­sághír, amely arról szól, hogy tokban, Algériában, Kuvaitban stb. versenytár­gyaláson nyert megrendelést az Egyesült Izzó, a Komplex vagy a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát. Azaz, más — rendszerint tőkeerős ne­ves, — világcégekkel kellett megmérkőzni prban, minő­ségben, szállítási határidő­ben, hogy egy-egy százezres, vagy több millió dolláros megrendelést elnyerjen. Tény, ma már fogyasztási cikkek nagyrészét (például televí­ziót) is csak nagyon szigorú próbák, kereskedelmi ver­senyeztetés után lehet szál­lítani fejlődő országokba, élelmiszereink minőségét rendszeresen ellenőrzik, s a legkisebb minőségi kifogást is szóvá teszik fejlődő or­szágbeli vevőink. Tehát egy­általán nem igaz az, hogy a fejlődő országok ma minden­féle termék előtt nyitva áll­nak. Éppen ellenkezőleg — a nemzetközi piacokon szo­kásos minőségi, megbízható- sági követelmények mellett — arra is szükség van, hogy egyedi igényeknek (időjárás, karbantartás) megfeleljenek a magyar árucikkek. Néhány sikeres vállalkozás alapján — Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát rendszerexportja, az Égyesült Izzó lámpagyár­tó üzemeinek eladása stb. — bebizonyosodott, hogy a sajátos, magas követelmé­nyeknek a jól felkészült ha­zai vállalatok képesek meg­felelni. A fejlődő országok né­hány, — elsősorban könnyű­ipari — ágazatban az utób­bi 15 esztendőben korszerű termelő üzemeket létesítet­tek, — jórészt a legkorsze­rűbb technika alapján. Irán­ban viszonylag magas szín­vonalú cipőgyártás és bőr­konfekció ipar, Indiában, Pa­kisztánban, Brazíliában, Uruguayban, Argentínában stb. ruházati termelés ala­kult ki. Közismert, hogy nagy multinacionális tőkés cégek helyezték ki ide, s más távol-keleti országokba egyebek mellett olyan gyá­raikat, ahol felsőruházati cikkeket, farmer öltönyöket, trikókat készítenek. A vilá­gon mindenütt megtalálha­tók már az üzleteikben e gyárak termékei — így ná­lunk is megvásárolhatóak egyebek mellett a Dél-Ame- rikából érkezett farmernad­rág éppúgy, mint az indiai női divat ingruha, a kényel­mes férfiing. Találkozó érdekek A fejlődő országok mind észrevehetőbben töreksze­nek feldolgozott termékeik exportjára, mert ez szá­mukra előnyösebb kivitelt jelent, mint az alapanyag vagy élelmiszer export. A magyar gazdaság érdekei eb­ben találkozhatnak a fejlő­dő országok vállalatainak szándékaival. Hiszen alapos gazdaságossági vizsgálatok­kal meg lehet találni azokat a termékeket, amelyeket hasznosabb lenne külföldről megvásárolni, — a fejlődő országokból —, mint itthon gyártani. S ez nem csupán az üzletekben gyors karriert befutott ruházati termékek­re vonatkozik, hanem más olyan használati cikkekre, kisgépekre is, amelyek muta­tóba már elkerültek hozzánk. Gondoljunk csak azokra a szerszámokra, játékokra, tás­karádiókra, amelyen ez a felirat olvasható: Made in India. M» L \ ia I

Next

/
Thumbnails
Contents