Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-11 / 188. szám
Aüáspütunk meiegyezik valamenísyi alapvelő kérdésben A kubai külügyminiszter sajtótájékoztatója — ísmét bebizonyosodott, hogy pártjaink — a Kubai Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt 1— és kormányaink álláspontja a nemzetközi helyzet valameny- nyi alapvető kérdésében megegyezik — hangoztatta tárgyalásai befejeztével lsidoro Mal- mierca, a Kubai Köztársaság hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere. A Minisztertanács vendégházában tartott sajtókonferencián —, amelyet Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajUbánon kis@bb> harcokkal A diplomáciai erőfeszítések eredményeként érezhetően enyhülni látszik a feszültség Bejrutban a jobboldali keresztény erők és az arabközi békefenntartó erők szíriai egységei között. A szíriai csapatok csütörtökön hajnalban megkezdték Bejrut keresztényék lakta városrészében elfoglalt állásaik fokozatos kiürítését. A jobboldali keresztény erők egyesített csapatainak parancsnoksága a múlt éjszaka tűzszüneti parancsot adott ki fegyvereseinek.« A falangis- ta rádió arra szólított föl, hogy a harcokat minden fronton szüntessék be. A jobboldali miliciák parancsnoksága megtiltotta, hogy az összetűzések gócpontjában, Bej rút keleti szektorának Asrafija negyedében a keresztény mili- cisták katonai egyenruhában, fegyveresen jelenjenek meg a nyilvánosság előtt. Az intézkedéseket, jól értesült források szerint, azután rendelték el, hogy Amin Gemajel és Dany Chamoun, a falangista párt, illetve a nemzeti liberális párt fegyveres erőinek parancsnoka, Számi Al-Khatibbal, az arabközi békefenntartó erők szíriai egységeinek parancsnokával tárgyalt. tófőosztályának vezetője nyitott meg — lsidoro Malmier- ca egyebek között elmondta: vendéglátójával, Púja Frigyes külügyminiszterrel és a magyar Külügyminisztérium ver zető munkatársaival folytatott megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy országainknak a jövőben is közösen kell síkraszállniuk a nemzetközi enyhülésért folytatott világméretű harcban. — Továbbra is együtt kell munkálkodnunk — hangsúlyozta, — a nemzetközi enyhülést támogató ENSZ-Jiatáro- zatok végrehajtásáért, az általános és teljes leszerelés érdekében, azért, hogy mielőbb sor kerüljön a leszerelési világkonferenciára. Mindent meg kell tennünk, hogy segítséget nyújtsunk a nemzeti szuverenitásukért és a nemzeti kincseik védelméért küzdő népeknek. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: Kubát mind gyakrabban éri vád az imperialista országok, főleg az Amerikai Egyesült Államok részéről, hogy beavatkozik egyes független afrikai államok bel- ügyeibe. — Am ezzel az imperialista szólammal szemben az az igazság — hangsúlyozta —, hogy Kubának a nemzeti függetlenségükért és szabadságukért küzdő afrikai népekkel vállalt szolidaritása már hosz- szú évekre tekint vissza. Több mint másfél évtizede annak, hogy ez a szolidaritás Kuba részéről anyagiakban is megnyilvánul. Számos afrikai országban évek óta dolgoznak kubai orvosok, tanítók, építészek és más szakemberek, s ez a szolidaritás több mint tíz éve a katonai együttműködés terén is megnyilvánul. — Mi most is támogatást nyújtunk azoknak az afrikai országoknak, amelyek kormánya ezt kéri tőlünk — mondotta. — Fontosnak tartjuk, hogy ha szerényen is, hozzájárulhatunk területi integritásuk megőrzéséhez és segítségünkkel is megakadályozhatjuk, hogy olyan változások jöjjenek létre, amelyek hosszabb távon hátráltatnák Afrika és az afrikai országok fejlődését. De mindig törvényes és alkotmányos kormányok kérésének tettünk eleget, és minden esetben áz Afrikai Egység-szervezet alapokmányának figyelembe vételével. Országaink kétoldalú kapcsolatairól szólva lsidoro Mal- mierca utalt rá, hogy e kapcsolatok pozitív fejlődésének jó példája az országaink közötti vízumkényszer megszüntetéséről szerdán aláírt egyezmény. Sürgetik a SALT—IL mielőbbi megkötését A TASZSZ washingtoni tudósítójának jelentése szerint a józan gondolkodású amerikai politikusok támogatják az enyhülés politikáját és sürgetik a SALT—II. megállapodás mielőbbi megkötését, Robert Carr kongresszusi tag egy washingtoni sajtóértekezleten azokat az amerikai képviselőket "^bírálta, akik sürgetik a katonai potenciál további növelését, az Egyesült Államok katonai fölényének kialakítását a Szovjetunióval szemben, s ezzel akadályozzák a két hatalom katonai potenciálja növekedésének korlátozásával kapcso- tos közös lépések megtételét. Thomas Downey, az amerikai kongresszus másik tagja kijelentette: a legutóbbi közvéleménykutatás szemléletesen bizonyítja, hogy az amerikaiak túlnyomó többsége támogatja az enyhülési politika folytatását és a SALT-megál- lapodás mielőbbi megkötését. Olaszország Újabb emberrablás A dél-olaszországi Soverató- ban elraboltak egy 72 éves vegyészt. Francesco Sangiulia- no Itáliában az emberrablások idei 24. áldozata... Az idős férfit, aki lányával együtt hazafelé tartott, három ^éppisz- tolyos férfi betuszkolta egy autóba, és elszáguldott vele. Lányát nem rabolták el, de a dulakodás közben néhány ökölcsapással őt is földre terítették. Megbeszélések a Camp David-i csúcs előtt Beszámoló — „illúziók nélkül” Fegyverkezési verseny Uj rakéták árnyékában Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere hazaérkezett Izraelben és Egyiptomban tett látogatásáról. Az Andrews-légitámasz- ponton az újságíróknak így nyilatkozott, hogy elégedett az izraeli és az egyiptomi vezetőknek a Camp David-i hármas csúcstalálkozóra szóló meghívásra adott »gyors és lelkes« válaszával. Zbigniew Brzezinski, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szerdán bejelentette: Carter »konstruktív indítványokat« készít elő, hogy a szeptember 5-én Camp David-ben kezdődő hármas csúcstalálkozón kimozdítsa a holtpontról a közel-keleti tárgyalásokat, de »hivatalos amerikai béketervet« nem fog előterjeszteni. A nyilvánosság előtt hangoztatott hivatalos amerikai derűlátással szöges ellentétben áll a nyugati hírügynökségek által közelebbről meg nem nevezett amerikai forrásoknak és köröknek a szeptember 5-i hármas csúcs esélyeivel kapcsolatos borúlátása és kétkedése. A DPA megítélése szerint az Egyesült Államok »illúziók és nagy várakozások nélkül« fog részt venni a hármas csúcstalálkozón, amelyet Carter elnök és Vance külügyminiszter »mentőakciónak szánt a közel-keleti párbeszéd teljes összeomlásámegtárgyalta a minisztertanács Eredményes munkaerő-közvetítés Általános tapasztalat, hogy a munkaerő ésszerű felhasználását célzó rendelet megjelenése, vagyis 1976 közepe óta országszerte mérséklődött a munkaerőmozgás, s ha egyelőre szerény mértékben is, de megkezdődött a munkaerő átcsoportosítása is — a kevésbé gazdaságos munkahelyekről a népgazdaságüag fontosabb területekre. Tavaly a termelő ágazatokban — a mezőgazdasági szövetkezeteket nem számítva — 55 ezerrel kevesebben változtattak munkahelyet, mint egy évvel korábban, vagyis a létszámhoz viszonyított arányuk 15,7-ről 14,2 százalékra csökkent. Vannak azonban olyap területek, mint például Vas megye, ahol 30 százalékkal mérséklődött a munkaerőmozgás. Ennek ellenére — az" elhelyezés nagyobb szervezettségének hatására — a korábbinál többen vállaltak munkát népgazdaságüag elsőrendűen fontos területeken. A munkaügyi miniszter 1976. július 1-én adott ki rendeletet a munkaerő közvetítéséről, szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról, a tanácsokra bízva, hogy a helyi adottságoknak megfelelően alkalmazzák á kötelező munkaerőközvetítés lehetőségét. Ennek a folyamatnak a tapasztalatait vizsgálta meg a munkaügyi miniszter jelentése alapján csütörtöki ülésén a Minisztertanács. A tapasztalatok szerint elsősorban a népgazdasági beruházásokon dolgozó vállalatok, az új beruházásként létesült üzemek, kommunális szolgáltató, kisüzemi, a lakosság számára szolgáltatást nyújt, napi szükségleteket kielégítő és nagyobb méretekben exportra termelő vállalatok jutottak a korábbinál valamelyest könnyebben munkaerőhöz. A munkaerőforrások és -igények egyensúlyának hiányát azonban továbbra sem sikerült felszámolni, legföljebb kis mértékben csökkenteni. Mindent egybevetve azonban a kötelező munkaerőközvetítés elősegíti a munkaerő tervszerű irányítását, egyes vállalatok indokolt munkaerőszükségletének kielégítését, s máris hozzájárult a munkaerőkereslet és a káros munkaerőmozgás mérsékléséhez. Beváltak azok a rendelkezések is, amelyek a munkaerőtoborzást, az álláshirdetéseket megfelelő etikai keretek közé szorították. A vállalatokat azonban elsősorban a közgazdasági szabályozók ösztönzik a helyesebb munkaerő-gazdálkodásra. Ennek folyamatát kell állandóan erősíteni. Fokozni kell a közgazdasági szabályozás szerepét, és arra kell törekedni, hogy e szabályozás teremtsen olyan helyzetet, hogy a dolgozók a népgazdaságüag fontos helyekre kerüljenek. Ez összhangban van azzal a koncepcióval, hogy a munka- erőkeresletet kell mérsékelni. Olyan vállalatoknak kell lehetőséget nyújtani újabb munkaerő felvételére, amelyek népgazdaságüag fontos tevékenységet fejtenek ki. Kiegészítő eszközként azonban továbbra is szükséges a kötelező munkaerőközvetítés, mégpedig oly módon, hogy ennek gyakorlatát tovább egyszerűsítik. A szakmunkásképző iskolát végző fiatalok munkábaállí- tását továbbra sem indokolt központilag szabályozni, ahol azonban az a célszerű, a tanácsok a kötelező munkaerőközvetítés átmeneti alkalmazásával az ő esetükben is elősegíthetik, hogy tervszerűbben, a népgazdasági érdekeknek jobban megfelelő munkahelyre kerüljenek. nak megakadályozására«. Az AP arról tudósított, hogy az amerikai fővárosban a múlt héten, amikor kitűnt, hogy Anvar Szadat 1977. novemberi »békekezdeményezése« semmi eredményre sem vezetett, a »kétségbeesés« légköre uralkodott el. Tisztviselők szerint — írja az AP — a Camp David-i csúcstalálkozó »súlyos kockázatokat« rejt magában, s kudarca esetén »az alter- , natíva a békefolyamat teljes megtorpanása lehet«. Közben Egyiptomban és Izraelben is megkezdődött a fölkészülés a hármas találkozóra. Egyiptomi külügyi tisztviselők bizonygatják, Szadat elnök azért fogadta el Carter meghívását a találkozóra, mert a kátyúba került közel- keleti békefolyamatba »új elemeket iktattak«. Az A1 Gumhurija című napilap az egyik ilyen új elemnek nevezi az Egyesült Államoknak azt az ígéretét, hogy »teljes jogú partnerként« vesz részt a tárgyalásokon. Kairóból hírek érkeztek arról is, hogy Szadat elnök a Camp David-i csúcstalálkozó előtt fölkeresi Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnököt, üzeneteket küld az arab, az európai és az el nem kötelezett országok vezetőinek, hogy »megmagyarázza az egyiptomi álláspontot«, s a csúcstalálkozó után, az Egyesült Államokból hazatérőben, rövid időre megszakítja útját egy — egyelőre meg nem nevezett — európai fővárosban. Az izraeli kabinet csütörtökön megkezdte a Carter— Szadat—Begin-találkozó elő készületeit. A Minisztertanács csütörtökön rendkívüli ülést tartott, hogy meghallgassa Begin kormányfő beszámolóját. Begin egyébként két órán át tárgyalt William Quanttal, aki a legutóbbi közel-keleti látogatása során az amerikai külügyminiszter kíséretének tagja volt, s Vance hazautazása után Kairóból azért utazott Jeruzsálembe, hogy az izraeli kormányfőt részletesen tájékoztassa Vance és Szadat tárgyalásairól. »Megállapodásra törekszünk Camp David-ben«’— jelentette ki Begin a két és fél órás kabinetülés után. Egy újságírónak arra a kérdésére válaszolva, vajon a csúcstalálkozót az amerikaiak azért ja- vasolták-e, mert újabb közel- keleti háború kitörésétől -tartanak,, Begin kijelentette: nem ért egyet az ilyesfajta magyarázattal. Szűkszavú közleményben adta hírül az Egyesült Államok fővárosának tekintélyes lapja, a Washington Post: az amerikai törvényhozás bizottságai új hadműveleti rakétafegyver létrehozására adtak, engedélyt, s megszavazták az ehhez szükséges pénzeszközöket az 1979-es költségvetési évre. Az új rakétát, a Pershing—2-t a Pentagon kifejezetten az európai hadszíntér számára terveztette meg. Olyan, több atomrobbanófej hordozására alkalmas fegyvert gyártanának tehát, amelynek hatótávolsága meghaladja az ezer kilométert:, s így a nyugatterületéről a szocialista országok és a Szovjetunió földjén levő célpontokat semmisíthetnének meg vele. Az amerikai döntés nem érte váratlanul a megfigyelőket. Az Egyesült Államok felelős vezetői már korábban is több olyan nyilatkozatot tettek, amelyből nyilvánvalóan következett: a Pentagonnak célja, hogy a folyamatban levő fegyerzet- csökkentési tárgyalások hatókörén kívül eső rakétafegyvereket állítson renszerbe, s ezzel hadászati fölényre tegyen szert. Ezt a célt szolgálják az ún, szárnyasrakéták, s azok a hadászati rakéta-rendszerek is, amelyeknek felállítását a következő években tervezik. Milyen fegyverekről van szó? Nos, az amerikai katonai vezetés jelenleg a legnagyobb hangsúlyt az MX jelű. nagy hatósugarú hadászati rakéták mielőbbi beszerzésére helyezi. Ezeket a rakétákat 9—11, egyenként 350 kilotonnás nukleáris robbanófejjel látnák el. A rakétákat szárazföldi támaszpontokon helyezik el. A korábban létrehozott rakétakilövő bázisoktól eltérően egy- egy MX-rakéta számára több betonsilót készítenek, vagy pedig hosszú földalatti alagutakban tárolnák, illetve mozgatnák a rakétákat. Ezzel a fegyvet sebezhetőségét akarják csökkenteni. Ugyanakkor ez lényegében azt is jelenti, hogy az USA hadvezetése mintegy 200 hadászati támadófegyverét igyekszik kivonni az ellenőrzés korábban elfogadott módszere alól. (Ismeretes, hogy a korábbi SALT-egyez- ményekben a szovjet és az amerikai fél megállapodott» abban, hogy az ellenőrzésről nemzetközi eszközökkel, azaz felderítő műholdakkal gondoskodnak.) Az MX-rakéta bevezetésével a Pentagon arra törekszik, hogy ún. »első csapásmérő képességét« visszanyerje, azaz olyan nagymértékben biztosított pusztító eszközzel rendelkezzen, amely képes a Szovjetunió területén levő rakétaállások megsemmisítésére. 0 Az új fegyverek bevezetését elemezve Milstejn altábornagy, a hadtudományok doktora, neves szovjet szakértő, az Izvesztyijában közölt cikkében arra utal, hogy ezzel a Pentagon a hadászati egyensúly destabilizálásá- ra törekszik. Mindez egyszerűen azt jelenti, hogy a »szovjet katonai veszély« ürügyén az amerikaiak fel akarják rúgni azt a korábbi megállapodást, amelyben elismerték, mind a két felnek egyformán joga van a biztonságra. »A stratégiai fölény birtokában tárgyalni.« Ez a tétel jól megfelel a Fehér Ház jelenlegi politikájának. A stratégiai fölény elérése azonban nem könnyű most, amikor a két nagyhatalom, valamint a NATO és a Varsói Szerződés között erő- egyensúly alakult ki. Ezért aztán Washingtonban és. Brüsszelben a NATO főhadiszállásán arra törekszenek, hogy »réseket« találjanak, amelyeket »kitágítva« katonai előnyökre tehetnek szert. Ilyen »résnek« tűnt számukra a szárnyasrakéta bevezetésének lehetősége, s lényegében erre szolgál a bevezetőben említett középha- tósuganí rakéta ügye is. Ezeket a fegyvereket úgy tervezik, hogy a nyugat-európai NATO-országok területén helyeznék el. A rakéták a Pershing—2 nevet kapták, s bevezetésüket a szovjet katonai veszély ürügyén folytatott kampány előzte meg. Különböző magas rangú amerikai katonai és polgári személyiségek minden alkalmat megragadtak arra, hogy a Szovjetunió egy általuk SS—20-nak nevezett középhatósugarú ' rakétájának veszélyeit ecseteljék. A kampány csúcspontja az volt, amikor Mondale alel- nök az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakának szónoki emelvényét használta fel erre a célra. A vádaskodást ott akkor Gromiko szovjet: igor külügyminiszter utasította vissza, s cálfolta meg. iijjéV A szovjet szakértők felhívták a figyelmet: az új amerikai középhatósugarú rakéta feladatát tekintve nem új fegyver! Lényegében kiegészíti a szocialista közösség határai közelében levő támaszpontokon állomá- soztatott pusztító eszközöket, az amerikai flotta repülőgépanyahaj óinak atomfegyverhordozó repülőgépeit. Ezek csakúgy, mint a Pershing—2, képesek fontos célok elérésére a Szovjetunió területén is. Katonai szakértők emlékeztetnek arra: az MX és a Pershing—2 rakéták ugyan a hadviselés két különböző szférájának eszközei, de bevezetésüknek ugyanaz a célja: hadászati erőfölény elérése a Szovjetunióval szemben. Az amerikai lépések veszélye igen nagy. Elsősorban azért, mert a fegyverkezési verseny egy új, veszélyes fordulóját jelentik. A nagyobb veszély azonban a politikai következmény, nevezetesen az »erő pozíciójából való tárgyalás« szembeállítása az enyhüléssel, s annak a téveszmének az eluralkodása, hogy ezzel a módszerrel bármiféle engedményt is kicsikarhatnak a Szovjetuniótól. HÍREK I VILÁGBÓL Genfben újabb ülést tartott tegnap a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról folyó háromhatalmi tárgyalásokon részt vevő szovjet, amerikai és brit küldöttség. Aláírták A-ddisz Abebában Etiópia és a Szovjetunió kereskedelmi hajózási megállapodását. Ez előirányozza a szovjet és etióp kereskedelmi flotta egyenrangú részvételét a teherszállításban. Ismét munkalassító sztrájkét jelentettek be a francia renülőtérl alkalmazottak. Emiatt Nyugat-Európa több ezer utasa hatalmas késésekkel kénytelen számolni szombaton és vasárnap. Alfredo Atherton, Carter elnök közel-keleti különmegbí- zottja alig három héten belül immár harmadszor utazott Szaúd-Arábiába. Ezúttal a szeptemberré kitűzött amerikai—egyiptomi—izraeli hármas csúcsról tájékoztatja a szaúdi vezetőket. Útlevél és pénz nélkül maradtak a floridai Miami Beach egyik előkelő szállodájának jórészt európai és latin-amerikai vendégei, mert egy fegyveres banda kirabolta a szálloda széfjét. A rablók több százezer dollárt vittek eL Három ember halt meg a héten Nicaraguában a nemzeti gárda tagjaival vívott tűzharcban.
