Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-11 / 188. szám

Számvetés az állami munkában p I rlitikai közéletünkben, a közelmúltban két fon­tos számvetésnek le­hettünk tanúi. Áprilisban a párt Központi Bizottsága ösz- szegezte a kongresszusi célki­tűzések megvalósulásának tapasztalatait, július elején pe­dig a kormány adott számot az országgyűlésnek munkájá­ról, az 1975-ben előtérj« -,ztett munkaprogram teljesítéséről. A két összegezés között könnyen felismerhető egyik oldalon az azonosság, ami a politikai lényeget illeti, a má­sik oldalon viszont a megkö­zelítés sajátos volta fontos, különbözőségekre utal. Az azonosságnak és a különböző­ségnek ez a dialektikája ter­mészetes vonása a szocialista társadalom politikai rendszere egységének. Híven tükrözi egyrészt a párt vezető szere­pét, másrészt a szocialista ál­lam különleges hivatását z politikai rendszer mechaniz­musában. A szocialista állam a maga hatalmi gépezetével, intézmé­nyeivel és igazgatási appará­tusával alapvető szerepet tölt be a társadalom életében. Arra hivatott, hogy jogi eszközök­kel, hatásági rendszabályok­kal biztosítsa a társadalom törvényes rendjét, szabályozza az állampolgárok tevékenysé­gét. Ehhez a párt által kidol­gozott marxista—leninista po­litika jelenti az elvi kiinduló­pontot, a cselekvési vezérfona­lat. Ez a szocialista állam osz­tályjellegéből egyenest követ­kezik, egyúttal megfelel az ál­lampolgárok alapvető érdekei­nek is. A helyes politikai vonal gyakorlati megvalósulása nagyrészt az állami tevékeny­ség színvonalától függ. Attól, hogy a jogalkotás, a rendele­tek, az állami utasítások és határozványok elvi célkitűzés seit mennyire tudják időben és tartalmában minden ál­lampolgár számára kötelező jogi normává tenni, az állami szervek mennyire képesek ezek, végreliajtását megfelelő szank­ciókkal biztosítani. Ebben va­lamennyi állami sze-vnek, in­tézménynek megvan a maga fontos szerepe, az országgyű­lésnek éppúgy, mint a Kor­mányzatnak, az egyes minisz tóriumoknak, főhatóságoknak csakúgy, mint a helyi taná­csoknak és igazgatási szervek­nek. Az állami munka esé- srtbe mindegyik tevékenysége beletartozik, ezek egymáshoz szervesen kapcsolódnak, egy egységet alkotnak. A számvetések során bi- íwny^ssá várt, hogy az állami munka nagy általánosságban az eddigiekben is -eredménye­'sen betöltötte hivatását, jól [ szolgálta azokat a politikai | célkitűzéseket, amelyeket az egész nép társadalomépítő programjaként vall magáénak Az is nyilvánvaló azonban hogy ez a munka sem mente' minden ellentmondástól, kö­vetkezetlenségtől. Jóllehet a felmerülő gondok, nehézségek nagyrészt tőlünk független ié t.yezők következményei, azon ban a mi munkánk gyenge­ségei, s benne az állami teve k n>eég fogyatc-kossai sem el­hanyagolhatók. Az is világos, hogy minél bonyolultabbak és kedvezőtlenebbek a külső, tő­lünk független világgazdasági és egyéb körülmények, annál nagyobb erőfeszítésekre van szükség saját munkánk meg- szewei/seben, hatékonyságú­nak biztosításában. Csak ily módon lehet valamelyest el­lensúlyozni a külső hatások súlyos következményeit. Ilyen körülmények között még fokozottabb jelentőségük ván az időben megszületett hatékony állami döntéseknek, szabályozásnak. A szocializ­mus viszonyai között a társa­dalmi folyamatok semmilyen terüle en nem bízhatók a rpontán tendenciák halásá-á. A föl várnátok pozitív irány ú befolyásolása pedig konkrét állami intézkedéseket, állami szabályozást követel. s okaknái téves elképze1é- sek uralkodnak az álla­mi irányításról, az áf lami szabályozásról, azt a he­lyi önállóság, a demokrác a ellentéteként fogják fel. Való­jában a jól alkalmazott és a túlszabályozottságtól mentes állami beavatkozás csupán a2 an« rchiának, a kispolgári ősz - tönösségnek az ellentéte, <s* ténylegesen a jól működő és biztonságos helyi önállóságnak is előfeltétele. Ami pedig a demokráciát illeti, a dolog lé­nyege abban van, hogy az ál­lami beavatkozás és szabályo­zás milyen érdekek érvényesí­tésére történik, objektíve a társadalom szűkebb vagy szé­lesebb rétegei számára ked- vez-e vagy sem. Az állami irányítás és sza­bályozás szükségét és szerepét hangsúlyozva nem adható menlevél azoknak a túlsza- bályozási törekvéseknek, ame­lyek valójában csírájában foj­tanak meg minden helyi kez­deményezést. Máskor a túl­szabályozottság, a döntések sokszori és fölösleges túlbiz­tosítása időben elodázza a döntést, a megérett cselekvési és mérhetetlen anyagi, erköl­csi és politikai kárt okoz. Politikai rendszerünk műkö­dési mechanizmusa, ezen be­lül az állami szervek helye, szerepe elvileg rendezett, és alapvető vonásaiban gyakorla­tilag is zavartalan, megfelel a szocialista építés követelmé­nyeinek. Ezek tények, ame­lyeket mindennapos tapaszta­lataink bizonyítanak. Ugyan­akkor helyenként és eseten­ként mindkét irányban elő­fordulnak következetlenségek Nem ritka a döntés késése, a kellően megalapozott intézke­dések hiánya, a felelősség el- hdinása. A másik végleten vi­szont gyakran a túlszabályo­zás bürokratikus törekvéseibe ütközünk bele. Az állami élet fejlődését és a fogyatékosságok megszünte­tését sok tényező befolyásolja Elsőnek kell említeni a párt­szervezetek elvi-politikai irá­nyításának tartalmi színvona­lát, továbbá az állami munka szikszerűségét, az e területen dolgozó káderek felkészültsé­gét, felelősségét, és nem utol­sósorban az állami élet dé­mont atizmusának a fejlődését. Ezen belül is az állami szer­vek es az állampolgárok köz­vetlen, valamint a dolgo­zók társadalmi-tömegszerve- zeteivel való kapcsolatának van meghatározó szerepe. Ha ez elmélyült, akiion időben kapnak jelzést a szükséges in­tézkedésekről, a zavaró körül­ményekről stb. Ennek segítsé­gével hatásosan kifejleszthetik munkájuk önkontrollját, idő­ben felemelhetik a bürokra­tikus ;elcnségeket. A felsoroltak tekintetében az utóbbi években nagy előre­haladás történt. Hatásaként nemcsak a kormányzati szer­vek munkája fejlődött, hanem az államigazgatási szervek munkája is jelentősen </fy- szerűsödött. Mindezek ellenére sok. még a tennivaló mind az ügyme­net egyszerűsítésében, mind pedig az ügyek bürokrácia- mentes intézésében. Tapaszta­latból tudjuk, hogy a megnö­vekedett hatáskör önmagában még nem jelent gyorsabb és hatékony also ügyintézést, ebbs' megfelelő személyi feltételekre is szükség van. Ha ez hiány­zik, akkor csak bizonytalanko­dás, aktatologatás és újabb bürokrácia lesz belőle. S ok függ attól is, hogy milyen az állampolgá­rok tájékozottsága. Számtalanszor tapasztaljuk, hogy ennek hiánya vagy nem megfelelő volta mennyi zavar­nak, fölösleges utánajárásnak az okozója. Sok időt, energiát lehetne megtakarítani, éssze­rűbben felhasználni a lakos­ság állampolgári ismereteinek fejlesztésével, ami a szocia­lista demokráciának is alapve­tő követelménye. Rákos Imre Nehéz lesz a folytatás is... Aratás után Összehasogatták a felázott talajt a gépek az idei ara­táskor. Néhol fél méterig sülyedt a kombájn kereke, s az árkokkal, gödrökkel tarkí­tott, meggyötört talaj további gondokat okoz a művelőknek. Nehéz volt az aratás, de ne­héz lesz a folytatás is, hogy ismét sima és egyenletes le­gyen a szántás. A somogysárdi termelőszö­vetkezetben mégis elégedettek az emberek. A ro6sz időjárás ellenére még soha nem volt ilyen eredményes a termelés, mint most. Több mint 1500 hektáron termesztettek ke­nyér- és takarmánygabonát, s csaknem kétszázon zöldbor­sót. A búza termésátlaga 40 mázsa lett hektáronként, ami nemcsak több a tervezettnél, de az eddig elért legjobb ter­més. Még 1980-ra is csak 39 mázsát tűzött ki a korábban készült távlati terv. Hasonló­an jól fizetett a zöldborsó, hi­szen az itteni gyenge, homo­kos talajon szép eredmény­nek számít a 20 mázsás hek­táronkénti átlag. Nehezen in­dult, mégis jól végződött a nyár legna­gyobb mun­kája. S ha az eredmények­ben nem is, a folytatásban inkább érez­teti hatását a mostoha idő­járás. Napok­kal csupán, de csúszott az ütemterv ál­tal előírt munkame­net, s azt most még gondo­sabban szervezett munkával kell helyrehozni. Nem aggódik a szövetkezet elnöke, hiszen mint elmond­ta, főképp az emberek áldo­zatkész munkájának köszön­hető a jól sikerült aratás, s ez az áldozatvállalás a to­vábbi eredmények biztosítéka. Jelenleg befejezéséhez köze­ledik a tarlóhántás, és jó ütemben halad a szalmakaz­lak készítése, bár ez utóbbit némiképp lassítja, hogy csu­pán egy MTZ-re szerelt ra­kodógép áll rendelkezésre. A kazalrakás még munkát ad néhány embernek a hónap folyamán, de a termelőszö­vetkezet irodáiban már a jö­vőre gondolnak. Készül a következő munkák kampány­terve, mely a nagy őszi mun­kacsúcsig elvégzendő tevé­kenységeket sorolja. Az aratás utómunkálatai befejeződnek tehát, hogy átadják helyüket a továbbiaknak, a silókészi- tésnek, a vetőmagtisztításnak, a lucerna harmadik kaszálá­sának. s az őszi vetésekhez szükséges műtrágyázásnak. A somogysárdi gazdaság földjein sokasodnak a szőke szalmakazlak, s lassan barná­ra vált a búzamezők helyén felszántott föld. B. A. Viva Kuba! Viva Hungária! Nem szégyelltük a könnyeket — Olyan friss az élmény, hogy még nem tudtam rend­szerezni magamban. Nézze el, ha egy kicsit kapkodok. Ezzel 'kezdte a beszélgetést egy nappal a hazaérkezése után Proity István, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-titkára, a so­mogyi VIT-küldöttség tagja. Az irodájában negyedórán­ként nyílt az ajtó, a mun­katársai jöttek üdvözölni. Bő­re olyan barna, hogy min­denki megkérdezte: nem té­vesztették-e össze a kubaiak­kal. — Mindannyiunknak cso­dálatos élmény volt az or­szág egzotikuma, a melegszí­vű fogadtatás. Somogy, Zala ToLna és Vas megye küldöttei voltak egy csoportban, az ilyen elosztás eredményeként a magyar fiatalok minden rendezvényen ott voltak. A megnyitót a tévé itthon is közvetítette. Nem tudom, kl­ipek volt nagyobb szerencsé­je, aki végigvonulhatott, vagy aki a stadionban nézte a fel­vonulást. Ügy éreztük — bár tudom, ez nem így van —, hogy a magyarokat fogadják a legnagyobb lelkesedéssel. Minden nemzetet hangos él­jenzéssel üdvözöltek. Havan­nában azon a napon minden­ki az utcán volt. A több ki­lométeres úton sokszor érez­Közgazdasági elemzések, összehasonlító adatok bizo­nyítják, hogy azokban a me- r ékben, illetve szövetkeze­tekben állítanak elő maga­sabb termelési értéket, ott na­gyobb a jövedelem, ahol az eszközellátottság, a föld mi­nősége kedvezőbb, és ez a kél tényező párosul egy okszerűen szervezett melléküzemi tevé­kenységgel. Hogyan tükröző­dik ez a megállapítás a bö- hönyei Szabadság Termelőszö­vetkezet gazdálkodásában, j gyakorlatában — erről beszél­getünk Illés Lászlóval, a szö­vetkezet elnökével. — Egy tanácskozáson ön azt mondta: nemcsak szabad, ha­nem szükséges is foglalkozni a melléküzemmel, de igen alaposan megfontolandó, hogy milyen tevékenységet alakít­son ki a szövetkezet. — Ezt ma is vallom, ter­mészetesen saját tapasztala­tokra alapozva. Nálunk a mel­léküzemi tevékenység kétirá­nyú: van egy kifejezetten ipa­ri tevékenységet folytató or- sózóüzemünk, és részben a háztáji gazdálkodásra alapoz­va húsfeldolgozónk és keres­kedelmi hálózatunk. Nagyobb műltja az orsóüzemnek van. — Mi tette szükségessé an­nak idején a létrehozását? — 1970-ben a Pamutfonó­ipari Vállalattal kötött szer­ződés alapján hoztuk létre ezt Nem mellékes a melléküzem Beszélgetés Illés Lászlóval, a böhönyei tsz elnökével az üzemet, azzal a céllal, hogy megoldjuk elsősorban a női munkaerő foglalkoztatását. Bérmunka jellegű az üzem. Ezt azért említem, mert kor­rekt partneri kapcsolatokat I feltételezve, ezt a módszert igen célravezetőnek tartom. A gépek a vállalaté, az eredeti épület a mienk, az azóta épí­tett új csarnok közös, mivel a pamutfonó kétmillió forinttal I segítette a beruházást, ök I biztosítják az anyagot, melyet mi orsózunk, vagy cérnának feldolgozunk. Figyelemre mél­tó, hogy mi csak a gépkarban­tartást végezzük el, a partner vállalat feladata az üzem fenntartása, a gépek, az esz­közök, a berendezések javítá­sa — tehát az eredményünket ezek a költségek nem terhelik. Eredetileg százötvenen talál­tait itt munkát, jelenleg csak- n' 1 háromszáz az állományi létszámunk, ebből kétszázhar- mincan, kétszáznegyvenen dolgoznak, ötvenhat kismama otthon van a gyermekével. Ez az arány csaknem állandónak tel 'nthető; nőket foglalkoztat az üzem, és az átlagéletkor huszonhét év.- - Gyakorlatilag a létszám me-kétszereződött. És a ter­melés? — Természetesen az is. Az idén például tizenhétmillió- kétszázezer forint termelési érték előállítását terveztük, ami négyezer tonna orsózott anyag és haíszáz tonna cérna előállítását jelenti. Felada­tunkat fél év alatt időarányo­san túlteljesítettük: nyolcmü- Pó-nyolcszázötvenkétezer fo­rint értéket termeltünk. Ta­valy kétmillió-hatszázezer 'fo­rint nyereséget hozott a szö­vetkezetnek ez az üzem, az idén szeretnénk elkerülni a hárommillió forintos nyeresé­get. — Mennyit jövedelmez a melléküzemi tevékenységük másik ága, amely lényegében szolgáltató jellegű? — Több mint tizenkétmillió­hétszázezer forint értéket nyerünk itt. Húsüzemünk van — hozzáteszem: az idén új, a korábbinál nagyobb teljesítő- képességű vágóhidat építet­tünk, amely muklot ad a fej­lesztésre — ezenkívül hűsbol- tot, tejboltot, terményboltot, kisvendéglőt és büfét tartunk fenn. A lakosság ellátásának javítását, a háztáji gazdálko­dás támogatását, illetve a szorosabb együttműködés ki­alakítását szolgálják ezek. Például a feldolgozott serté­sek csaknem egy harmadát a háztáji adja, a tejet mi vesz- szük át tőlük, a terménybol­tunkban mindenféle takar­mányt és tápot biztosítunk a számukra. Ami pedig a dolog anyagi része: ez a hálózat ha­vonta egymillió forintot for­galmaz, a pénz naponta érke­zik hozzánk, állandó, folya­matos anyagi alapokat jelent­ve. — A napi pénzgazdálkodást tekintve tehát fontos szerepe van a melléküzemnek. De mi­lyen szerepe van a szövetke­zet egész gazdálkodásában? — Azt hiszem egyetlen adat is nagyon jól megvilágítja, hogy mennyire nem mellékes a melléküzem. Tavaly szövet­kezetünk hétmillió-hatszáz­ezer forintos nyereséggel zár­ta az évet, és a nyereség negyvenkét százalékát a mel­léküzem hozta. Ez nagymér­tékben hozzásegít ahhoz, hogy a szövetkezet alaptevé­kenységét — a növényter­mesztést és az állattenyésztést —; fejlesszük. Éneikül nem tudnánk például a mostani tervidőszakban csaknem öt­venmillió forintos fejlesztést ■megvalósítani. — Kimondhatjuk tehát, hogy a melléküzem hozzásegít a gazdálkodási eredmények növeléséhez, ezen keresztül az itt élő, itt dolgozó tagság éle zínvonalának emelkedé­séhez. — Feltétlenül! És nemcsak anyagi hatása van ennek. Ezek a melléküzemek község­politikai szempontból sem mellékesek. Az orsózóüzem ipari szervezettsége óhatatla­nul kihat a mezőgazdasági te­rületre is. Ezzel kapcsolatban csak azt említem meg, hogy az első szocialista brigádok itt alakultak, és példájuk alapján szélesedett ki a mozgalom: létrejött a növénytermesztési ágazatban, az állattenyésztés­ben, a gépműhelynél, a hús­üzemnél és az építőrészlegnél is egy-egy szocialista kollek­tíva. Kommunista műszakok vállalásával ezek a brigádok sokat tesznek a község fejlő­déséért. Az orsózó bekapcso­lódott az »egy üzem, egy is­kola« mozgalomba, sőt kiala­kulóban az »egy brigád,' egy osztály« kapcsolat is. Mind­ezek alapján mondtam én azon a tanácskozáson, hogy nemcsak szabad, hanem szük­séges is foglalkozni a mellék­üzemmel — mondta befejezé­sül Illés László. V. M. tünk gombócot a torkunk­ban, nem szégyelltük a köny- nyeket sem. Megrázó élmény volt a palesztin nagygyűlés, ahol Jasszer Arafat beszélt. A dél-afrikai népek szolida­ritási gyűlésén egy felejthe­tetlen epizód játszódott le. Ngi Como beszéde után egy amerikai fiú állt a mik­rofonhoz. Elmondta, hogy il­legálisan jött Kubába. Utolsó mondata ez volt: Én amerikai vagyok, de itt érzem magam igazán otthon. A kubai úttörők énekkel, tánccal ébresztettek minden reggel. Az ajándékokat, ame­lyeket vittem, mind nekik ad­tam. Elmentünk a José Marti úttörővárosba is — gyönyörű. A többi nemzet küldötteivel gálaesteken találkoztunk. Nem lehet a jelzőket eléggé fo­kozni, ha a kubaiakról be­szélek. Az ő gálaestjük a Kari Marx Színházban volt. Minden lépésük, minden moz­dulatuk tánc. Egész történel­müket el tudják mondani tánccal. A színpompás kubai karneválhoz hasonlót még filmen sem láttam eddig. Találkoztunk Ramon Gast- róval, aki egy hatalmas me­zőgazdasági kombinát vezető­je.- Elmondta, miként győzte meg a testvére, Fidel Cast­ro, hogy vállalja el ezt a feladatot. Láttuk, hallottuk Fidel Castrót is, méghozzá elég kö­zelről. Olyan szuggesztív egyé­niség, hogy kézmozdulataiból, szemvillanásaiból értettük mit mond. Az ő forradalmi- sága, lelkesedése minden ku­bai ember sajátja. A magyar szálláson dolgozó kisegítő személyzetben volt igazgató, mérnök, egyetemis­ta. Ök takarítottak, rendben tartották a szobákat. Megle­pődtek csodálkozó kérdésein­ken és azt mondták, hogy ott dolgoznak, ahol szükség van rájuk, örültek, hogy részt vállalhattak a VIT rendezé­sében. Fidel Castro úgy búcsú-f zott tőlünk, hogy nézzük el. < ha valami nem úgy s'került, ahogy vártuk. A kubai nép teljes erejével, szívének min­den melegével dolgozott a fesztiválért. Izményï £v»

Next

/
Thumbnails
Contents