Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

Hűszaki konferencia a nagyatádi cérnagyárban A tölgyet szeretik, a bükköt kerülik Válogatós villámok Kedden műszaki tanácsko­zást tartottak a nagyatádi cérnagyárban, amelyen részt vett Eitler György, a Pamut- fonó-ipari Vállalat vezérigaz­gató-helyettese és Kartsch Já­nos, az Üjpesti Cérnagyár fő­mérnöke. Lovkó Imre, a cérnagyár műszaki vezetője értékelte a gyár első félévi termelését. Elmondta, hogy legfontosabb feladatuknak tartották a bel­földi ellátáson kívül a tőkés piacon értékesíthető varrócér­na termelésének növelését. Az első féléves tervüket két és fél százalékkal túlteljesítették, jelentősen csökkentették a se- lejtet és a hulladékot. A gyárban két éve folyó re­konstrukció sok változást ho­zott, átdolgozták a technoló^-1 giai előírásokat és a normá­kat. A rekontsrukeióval pár­huzamosan folyó termelés nagy erőpróba elé állítja a munkásokat éppúgy, mint a műszaki szakembereket. A hétvégeken túlórában telepí­tik át a gépeket, végzik a bel­ső burkolást, és talán ez is oka lehetett az első félévben a két súlyos balesetnek. A gyár műszaki vezetője szigorú büntetést helyezett kilátásba, ha több baleset történik. A műszaki osztály vezetője aggodalommal szólt arról, hogy a kikészítő üzemben kü­lönösen balesetveszélyes hely­zetet teremt a rekonstrukció­val egy időben folyó terme­lés. Több művezető szóvá tet­te, hogy hiába építették be az új klímaberendezéseket, az üzemekben alig viselhető el a hőség. A műszaki osztály irá- nvítója válaszában elmondta, hogy amíg az értékes beren­dezések kezelésére nem kap­nak hozzáértő embereket, ad­dig azok működtetésével min­dig baj lesz. Növényvédelmi tájékoztató A házikertek talajainak vizsgálata A házikertek tulajdonosai részére a MÉM kijelölése éí megbízása alapján a Budapesl Környéki Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Közös Agrokémiai Laboratóriuma (1118 Buda­pesl, XI., Ménesi út 26.) vál­lalja a beküldött talajminták vizsgálatát és a vizsgálat alapján a szaktanácsadást. A gyümölc&ös, illetve a szőlő telepítése előtti talaj- mintavételhez kívánunk most tájékoztatást adni. Egyöntetű felszínű terület­ről 200—300 négyszögölig egy, efölött pedig két, 150 cm mélységű talajszelvény kiásá­sa szükséges. A szelvény fa­láról, az egyöntetű színező- désű rétegből egy-egy, vasta­gabb rétegek esetén kb. 30 cm-ként kell műanyag zacs­kóba átlagmintát venni, kb. 1 kg súlyú menyiségben. A talajminták jelöléséhez jel­zőcédulát kell alkalmazni, melyen föl kell tüntetni a minta tulajdonosának nevét, lakcímét (község, utca, ház­szám), több szelvény esetén a szelvény sorszámát és a ta­lajminta mélységét (például: 0—30 cm, 30—60 cm. 60—100 cm). A kísérő cédulát a mintazacskó külsejére kell fel­erősíteni, mert az esetleges átnedvesedéstől a közölt ada­tok olvashatatlanná válnak a zacskóban. Változatos felszínű, hullá­mos, vagy erősen lejtős terü­letek esetén 2 vagy 3 helyen szükséges a talajszelvény fel­tárása és megmintázása — a lejtő felső, középső és alsó részén. Bogyósok — málna, sza­móca, ribiszke és köszméte — telepítéséhez a feltárt ta­lajszelvényt 0—30, 30—60 és 60—90 cm-es mélységben kell megmintázni. A beküldött talajminták vizsgálati eredménye alapján a laboratórium javaslatot ad a terület alkalmasságáról, és trágyázási tanácsot is közöl. A javaslat elkészítéséhez a talajmintákon kívül az aláb­bi szempontok szerint adat- szolgáltató lapot is kell be­küldeni,. A termesztő neve; pontos cinre; a mintázott terület nagysága- a mintázott terület fekvése (sík, hullámos, dom­bos, mély fekvésű); a talaj­víz mélysége; a termesztendő — telepítendő növény; a fajta; az utolsó szerves trá­gyázás éve és mennyisége; az elővetemény; a talajmintavé­tel ideje; egyéni megfigyelé­sek a vizsgált területtel, a rajta levő növénnyel kapcso­latban; a mintázott terület közigazgatási helye. A talajvizsgálat költsége mintánként 140 Ft, azonkívül a szaktanácsadás 60 forint. A vizsgálati díjat rózsaszín pén­zesutalványon kell a labora- órium címére beküldeni. A talajminta vizsgálatát csak a vizsgálati díj beérkezése után végzik el. Ha a vizsgálati díj 15 napon belül nem érkezik be, akkor a megrendelést tárgytalannak tekintik. A vizsgálatot és a szakta­nácsadást a vizsgálati díj be­fizetésétől számítva négy hé­ten belül vállalják. Az Autóközlekedési Tanintézet hivatásos személy­es tehergépkocsi vezetői tanfolyamot indít Nagyatádon Jelentkezés : Noé Imre gyakorlati oktatónál, Nagyatádon, Koch Róbert u. 3. és Kora László gyakorlati oktatónál, Barcs, Damjanich u. 39. augusztus 31-i®. A Kefe- és Műanyagipari Vállalat fölvess gép- és gyorsírói igazgatói titkárságra. Jelentkezés személyesen, a vállalat személyzeti vezetőjénél, naponta 8—16 óráig. (37348) Í A tanácskozáson senki sem rejtette véka alá véleményét. Például a minőségellenőrök vezetője bírálta az Újpesti Cérnagyár illetékeseit, amiért többszöri minőségi kifogásuk­ra sem válaszoltak. Márpedig a sikeres együttműködés el­engedhetetlen feltétele, hogy odafigyeljenek egymás jelzé­seire. A gyárban dolgozók örülnek a rekonstrukciónak, de a cér- názóüzem vezetője szóvá tette, hogy a munkásokat nemcsak a meleg, hanem a zaj és a por is gyötri. összecsengett a meóvezető szavaival a kiké­szítőüzem vezetőjének pana­sza: új és a jelenleginél használhatóbb ' színkártyára van szükség, ha tökéletesen el akarják találni a fonalak színét. Gondot okoz, hogy más világításnál festenek, és me­gint más világításnál ellenőr­zik a festett árut.- Nemcsak a raktározás miatt fáj a feje az anyaggazdálko­dási és szállítási csoport ve­zetőjének, hanem azért is, mert gyakran nem a kértidő- rj küldi a Volán a teherautót, ami időkieséshez, kapkodás­hoz vezet. Meg kellene fon­tolni: talán kifizetődőbb len­ne, ha saját gépkocsit vásá­rolnának. A nagyatádi cérnagyámak több kisebb telephelye van. A műszaki konferencián elis­meréssel szóltak a böhönyeiek munkájáról: itt készül a leg­jobb minőségű cérna. A bol- hói üzem vezetője hozzászólá­sában elmondta, hogy nehe­zebb feladat idős nőkkel dol­gozni, mint fiatalokkal, de a második félévben már nem­csak az előirányzott feladatu­kat végzik el, hanem igyekez­nek behozni azt is, amivel az év első felében elmaradtak. 1978 első hat hónapjában harminc újítást nyújtottak be a cérnagyár dolgozói. Annak ellenére, hogy a dolgozók többsége nő, a harmincból mindössze három volt nődol­gozó ötlete. Az újítások több mint felét elfogadták, és ti­zenegyet már alkalmaznak. Az újítások elbírálása, átfutá­si ideje tizennégy nap, ami — ismerve más gyárak módsze­rét — kedvezőnek mondható. A műszaki konferencián elha­tározták: ezentúl jobban ösz­tönzik a nőket is arra, hogy újítsanak. Nem lesz könnyű a nagy­atádi cérnagyárban a második félév, hiszen amellett, hogy az eddiginél több és jobb minő­ségű terméket akarnak előál­lítani, a tervezettnél egy hó­nappal korábban : november 7-re be akarják fejezni a re­Ezen a nyáron is jó néhány­szor megzendült fölöttünk az ég, s hol itt, hol ott okozott bajt, kárt a villámcsapás. A tapasztalatok szerint nálunk a június és a július a legvillám- veszélyesebb. Tolna megyében — tűzrendészet! statisztikák alapján — hat villámveszé­lyes gócra figyeltek föl, s Bá- taszék, Fadd, Paks, Zomba, Szakály, Iregszemcse térségé­ben villámhárítók fölszereléséi javasolták. Mi, laikusok gyakran össze­tévesztjük a zivatart a vihar­ral. A szakemberek azonban gondosn különbséget tesznek köztük. Az elektromos jelen­ségekkel kísért záporeső a zi­vatar, a vihar pedig nagyon erős széllel jár. Kétféle — po­zitív vagy negatív töltésű fel­hőkből kiinduló — villámról beszélhetünk. Hazánkban ál­talában gyakoribbak a veszé­lyesebb »negativ« villámok. A »pozitív« villám becsapódási helye a talajviszonyok függ­vénye, a »negativ« villámot főként a kiemelkedő fémtár­gyak vonzzák. A negatív vil­lámot gyújtóvillámnak is hív­ják, mert viszonylag hosszabb ideig tart és tűzveszélyes. A hideg- vagy szárazvillámnak is nevezett pozitív villám gyengébb áramerősségű, nem gyújt, hanem mechanikai ha­tást fejt ki. A szabadban különösen azok a kiemelkedő pontok villám­veszélyesek, amelyek villa­mosságot vezető összeköttetés­ben vannak a jól vezető ta­lajjal, ahol sok a talajvíz, vagy a felszín alatti vízfolyás. Zivatarban nagyon kockázatos villanyvezetékek, távíróhuza­lok és vasúti vágányok mel­lett járni, mert az összesűrű­södő villamos töltések miatt gyakoriak a villámcsapások. Hasonlóan »keresi« a villám a szabad vizeket is, ezért ziva­tar közeledtével tóban vagy folyóban ne fürödjünk, de ne is csónakázzunk vagy hor­gásszunk. A kimagasló fa természetes villámhárító, ezért zivatarban ugyanolyan életveszélyes, ha nagyobb, magányos fa alá ál­lunk, mintha torony szom­szédságában tartózkodunk. A legtöbb halálos villámcsapás magas fa alatt, toronyban vagy mezőn, mozgás közben éri a2 embereket. Zivatar idején a szabadban általában ne emelkedjünk ki környezetünkből. Ha sík me- I zőn lep meg bennünket a zi­vatar, üljünk vagy feküdjünk le, hogy minél kisebb célpon­tot nyújtsunk a villámoknak. Szénakazalba sem tanácsos bújiú, ha p>edig erdőben vagy egyes facsoportokban, fasorok­ban keresünk menedéket, csak a legalacsonyabb fák alá hú­zódjunk. 'Jó tudni, hogy van­nak az elektromosságot rosz- szul vezető fák is. amelyeket »nem szível« a villám, ezek: a bükk, az éger- és a vad­gesztenyefa. A tölgyet, a nyárt, a fenyőt, az akácot és a kő­rist viszonlTkedveli a »menny­kő«, mert erős a nedvkerin­gésük és jó a vezetőképessé­gük. Zárt vasúti kocsikban, vil­lamoson, autóbuszon, gépko­csikon (a Trabant és más mű­anyag testű járművek kivéte­lével) nyugodtan utazhatunk, mert fémburkolatuk véd a villámtól. Zivatarban azonban a fokozott balesetveszély miatt vezessünk óvatosabban. A fémvázú, fedetlen járművek­ről — bicikliről, motorkerék­párról, traktorról, pótkocsiról — pedig tanácsos leszállni, s tőlük távolabb menni. A legnagyobb biztonsággal az épületekben — főleg a be­ton- és a panelházakban — tartózkodhatunk, mert ha be­léjük csap is a villám, csak a külső részüket érinti. A ha­gyományos téglaházakat azon­ban ajánlatos villámhárítóval fölszerelni. A lakásba általá­ban a kéményen, valamint a földeletlen tető-, padlás- és erkélyantennákon juthat be a villám, s ahol légvezetéken,-és nem föld alatti kábelen kap­ják az áramot, zivatarkor ti­los a villamos berendezések használata. Szoba antennával nyugodtan nézhetjük a televí­ziót. Villámláskor lehetőleg mellőzzük a telefonálást. A mennydörgéstől ne ria- dozzunk. Már nem lehet baj, amikor meghalljuk. A villám fénye ugyanis előbb ér hoz­zánk. mint a hangja. Ha a felvillanástól a dörgésig eltelt másodperceket 333-mal meg­szorozzuk, megtudjuk. hány méterre csapott le tőlünk a félelmetes villám. B. L. ABC-áruház Csokonyavisontának konstrukciót is. A barcsi áfész ABC-áruházat építtet Csokonyavisontán. Az épület 4,5 millió forintba ke­rül, 460 négyzetméter alapterületű lesz. A munkákat az év végére fejezik be. ■>— Hát mit csináljak? Oda­kötözzem magam egy munka­helyhez? — Röhög. — Tizen­kilenc éves vagyok, a házas­sággal még igazán ráérek! Sóhajt, aztán föláll, s kezét apain ráteszi a fiú vállára. — Ide figyelj, Lajcsi. Ko­molyan akarok veled beszélni. A kölyök elhúzódik, s föl­emeli. a kezét. — Tudom ! Kilencszázhar- mincban sorban álltak a gyár­kapuk előtt, de nem volt fel­vétel! Az emberek évekig ten­gődtek munka nélkül! Iszonyú volt a flanc! — Na látod! — mondja mo­hón. — De ez egy fél évszázad­dal ezelőtt volt, amikor még talán maga sem élt, főnök! Ne fárassza magát, a szöveget is­merem! — Udvariasan megha­jol. — Kérem a könyvet Le­lépek, Sakk—matt, ezt érzi egy pil­lanatig. S már nyúlna a pán­célszekrény kulcsáért, ahol a beosztottai iratait tartja, ami­kor elszégyelli magát. Az is­koláját, hát ilyen olcsón adja? Máskor nem szoktak tőle ilyen olcsón megszabadulni! LasSan visszaül a székére, s szomorú pillantást vet a gye­rekre. — És hol találsz még egy ilyen munkahelyet, fiacskám? — Milyet? — kérdi a fiú. — Olyat, mint a mienk! — emelkedik meg ültében. — Ez a mi vállalatunk valóságos ál­lam az államban, kisfiam! Olyanok vagyunk, mint egy hatalmas család! Pesttől az országhatárig hálózzuk be az egész országot! Ha a legeldu­gottabb faluba vetődül el, és felkeresed a postát: otthon vagy! A fiú riadtan néz rá. — És mit keresek én a leg­eldugottabb faluban, főnök? Elégedetten fölnevet; a hal már a horgot pedzi... — Ugyanannyit, mint Pes­ten! — mondja lelkesen. —Ez a nagyszerű nálunk, fiú! Egy­séges fizetési rendszer az egész országban! És — elége­detten hátradől —, és micso­da fejlődési perspektíva, te fiú! Nézz rám! Mit gondolsz, hogy kezdtem én, ezelőtt har­minc évvel? — Fogalmam sincs, főnök. Lila gőzöm sincs, ne haragud­jon. Kihúzza magát ültében. —r Mint egyszerű táviratki­hordó, fiam! — Szünet. — És nézz meg most! — Nézem, igen... — A hivatal vezetője va­gyok! — Kifelé mutat a kis irodából; a fiú, karja intése nyomán, szemügyre veszi a sokszor látott helyiséget: az ügyfelek két, kopott osztalát, az ablaksort a négy kis mun­kahellyel: kettő a levélforga­lom, kettő a pénzforgalom számára. — És ki tudja, még meddig viszem, hiszen még csak ötvenéves vagyok, van még tíz év szolgálatom! — Megragadja a fiú karját. — A te zsebedben is ott a marsall- bot, Lajcsikám! Húsz-harminc év: és te lehetsz itt az utó­dom! A fiú megint kipillant az üvegablakon ; szeme végigfut a négy munkahely négy szé­kén, amelyből kettő üres, hja, hiányzik a munkaerő... — Itt? — kérdi bizonytala­nul, s kifelé mutat. — Itt? Felpattan, mert érzi: most kell a vasat verni, és a fiú vállára üt. — A világ legdemokrati­kusabb intézményének egyik vezető embere lehetsz, kép­zeld csak! A fiú pislog. — Izé... ezt hogy kell ér­teni, főnök? — Úgy, fiacskám, aranyos Lajcsikám, hogy nálunk nincs különbség, nincs rangsor a kézbesítendő anyagok között! Nekünk egyformán fontos a kinevezési okmány, a szerel­mi vallomás, az adófelszólítás és az ötszavas üdvözlő lap! A reklámnyomtatvány. Mi azt is kézbesítjük! Pedig, ha csak a fontos küldeményeket juttat­nánk célba, talán egy csapás­ra megszűnnének a munka­erőgondjaink. — Az asztalra csap. — De mi demokraták vagyunk! A fiú hallgat, ő odaáll szo­rosan melléje. ... És ezt az intézményt akarod te rútulcserbenhagyni ! Mint a gázoló autós az áldo­zatát! Csend. Lajcsi lehorgasztott fejjel áll, majd lassan áz asz­talra dobott táskája után nyúl, (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents