Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-10 / 187. szám

\ Eredményes gazdasági munka az első félévben Hogyan dolgoztak a vállala.ok, ipari és mezőgaz­dasági szövetkezetek az év eiső felében? Hogyan telje­sítette időarányos tervét a megye? Ezt tekintette át a napokban a megyei párt-vég- rehajtőbizottság. Az idei gaz­dasági feladatokat a pártbi­zottság tavaly decemben 14-i ülésén jelölte meg. Munka közben felmérni: hol tartunk — ez volt a célja a testület­nek, amikor összegezte So­mogy gazdasági eredményeit. A munkát részben megha­tározta a tervelőkészítés idő­szakának színvonala. A ta­nácsok, vállalatok, szövetkeze­tek idei tervei a megyei po­litikai döntések szellemében készültek, s azok helyi meg­valósítását szolgálták. A ter­vek egy része azonban túlsá­gosan óvatos: nem irányozza elő a szükséges és lehetséges mértékű előrelépést. Sok terv­ben — bár célkitűzéseik alap­vetően helyesek — nem szá­molnak eléggé a gazdálkodás összes feltételeinek változá­sával és a belső erőforrások feltárásának fontosságával. . Néhány helyen még a régi reflexek működnek: ez meg­alapozatlan támogatási igé­nyekben és az extenzív fej­lesztésre való törekvésben mutatkozik meg. A féléves gazdasági ered­mények összességében ked­vező képet mutatnak. A gaz­dasági tevékenység az év ed­dig eltelt időszakában élénk, a tavalyinál egyenletesebb és sokrétűbb volt. Nagyobb hangsúlyt kaptak a gazdálko­dás minőségi tényezői és a szerkezeti kérdések. Megkez­dődött a VI. ötéves tervi és a hoszú távú tervezőmunka előkészítése is. Az ipari termelés mintegy 7 százalékkal nőtt január és júnuis között. A termelésnö­vekedés az élelmiszeriparban és a gépiparban volt jelentős (húskombinát, tejipar, Danu- via). A könnyűipari termelés különböző okok miatt csak kis mértékben növekedett. Hogyan sikerült elérni ezt a megyei tervnél egy száza­lékkal gyorsabb növekedést? Elsősorban a hatékonyság ja­vulásával. Az iparban dolgo­zók száma szinte semmit sem változott, így a termelés emelkedése döntő mértékben a termelékenység növelésé­ből eredt. Kedvezőbbé vált a megye iparának termékösz- szetétele, nőtt a piacképes áruk aránya és mennyisége. Különösen gyorsan bővült az exporttevékenység. Ebben a folyamatban a termékszerke­zet korszerűsítésére tett in­tézkedések hatása is jelent­kezik. Változatlan gond, hogy még mindig túl sokféle árut gyár­tanak a somogyi ipari válla- iatok, szövetkezetek. Sok he­lyen nem foglalkoznak meg­felelően a munkaerő-gazdál­kodás, a termelés és az ösz­tönzés kérdéseivel. A beruhá­zó-kivitelezők nem tudják pontosan tartani a nagyobb beruházások határidejét. Még mindig rendezetlenek az ipa­ri szövetkezeteknél a profil- tisztítási, szakosítási kérdések. A megyei építőipari szerve­zetek termelése a múlt év el­ső feléhez képest 22—24 szá­zalékkal növekedett. Különö­sen áll ez az építési-szerelési munkákra. A kivitelezők tény­leges teljesítményét azonban csak úgy mérhetjük le igazán, ha e számottevő növekedésnél figyelembe vesszük a drágább szerkezetek alkalmazását, az ármódosításokat és az első félévi sajátos munkák érték­növelő hatását. Így e szerve­zetek valódi teljesítménye lé­nyegesen kevesebb. Mindkét ágazatban jelen­tős termelésnövekedést ter­veztek a mezőgazdasági üze­mek (4—4,5 százalék). Hogy ebből mi valósul meg. az az év végére látható teljes biz­tonsággal. Mindenesetre az el­ső hat hónapban a szeszélyes időjárás ellenére a terv tel­jesítésének föltételei biztosí­tottnak látszottak, annál is inkább, mert a gazdaságok a talajelőkészítést és a vetési munkákat ' időben elvégezték. Gondot csak a műtrágyaellá­tás jelentett. Tovább emelkedett Somogy megye lakosságának életszín­vonala. A lakosság pénzbevé­teleinek növekedési üteme jelentősen meghaladta a ta­valyi szintet. (8,2 százalék he­lyett 11.6 százalékos volt.) A munkabérek csaknem 11, a mezőgazdasági bevételek mint­egy 15 százalékkal növeked­tek, szoros összefüggésben a megye gazdasági életében a hatékonyság szerepének foko­zódásával. Az életszínvonal növekedé­sét mindig pontosan mutat­ja a kiskereskedelmi forgalom alakulása. Ez a múlt év azo- nœ időszakához képest 7,5 százalékkal nőtt. A növeke­dés dinamikája azonban 2 százalékkal kisebb, mint ta­valy volt. Mi ennek az oka? Egyfajta telítettség? A minő­ségi áruk hiánya? Az bizo­nyos, hogy szerkezeti válto­zásokról van szó. Az év első felében csökkent az alapvető élelmiszerek, valamint a ven­déglátás forgalma, és a ve­gyes iparcikkeknél — régi betegség — igen hosszú volt a hiánycikkek listája. Ruhá­zati cikkekből viszont a ko­rábbinál többet adtak el. Kér­dés: a kereskedelemnek nem kellene intenzívebben kutat­ni a korszerűbb eladási for­mákat, javítani a raktározási- készletezést, és kimunkálni a jó partneri és szerződéses vi­szony föltételeit? A balatoni idegenforgalom alakulásán az év első felében már látszott, hogy minden ed­digi rekordot meg fog dönte­ni. Már június végéig is sok­kal több ember lépett át a határon a számítottnál. Az idegenforgalom szerkezeté­ben is jelentős változás tör­tént. 53,4 százalékkal növe­kedett a külföldi vendégek száma, és ehhez képest csak szerényen a belföldieké. Az idei tapasztalatok alapján be­bizonyosodott, hogy a befoga­dóképesség jelenlegi szintjén á szezon forgalmát csak hal­latlan erőfeszítések árán le­het lebonyolítani. Hiába a lelkiismeretes vendéglátó­ipari felkészülés, a szállítók minden erőfeszítése, ha a ven­dégtömeg óriási méretei meg­haladják képességeiket. A legtöbb gondot a szállításhe­lyek hiánya és — különösen Siófokon — a nagyvárosi mércével is zsúfolt közlekedés okozza. A megyei vezetők egyébként már évek óta sür­getik ennek az áldatlan ál­lapotnak a megszüntetését. A megye gazdaságának fej­lődése az év első felében te­hát összhangban volt a párt- bizottság tavaly december 14-i határozatával. Az ágaza­tok többségében jól kirajzo­lódnak a középtávú tervek­ben megjelölt szerkezeti vál­tozások körvonalai, és a mennyiségi előirányzatok idő­arányos teljesítése is megfe­lelő. Ez az év döntő a terv­időszak feladatainak megva­lósításában. A vállalatoknak, ipari és mezőgazdasági szö­vetkezeteknek ezután válto­zatlanul a megjelölt célkitű- 7,ések — különösen amelyek a korszerű szerkezetváltozást szorgalmazzák — megvaló­sítására kell összpontositani- úk. Ahol a körülmények ezt indokolják, az éves előirány­zatokat mődositani kell, és az eszközöket bátran át kell cso­portosítani. Ehhez — mint a végrehajtó bizottság megálla­pította — az 1978. évi gazda­sági feladatok teljesítésének feltételei összességében bizto­sítottak. Ez jelenünk, s még inkább jövőnk megbízható, jó alapja. Búcsú a határon A leszerelő katonák elvonulnak a csapatzászló előtt. Azok a fiatalok, akik 1976 augusztusának elején kétéves sorkatonai szolgálatra vonul­tak be a határőrséghez, teg­nap leszereltek. Nagykanizsán, augusztus 9-én reggel hat órára ünnepi díszbe öltözött a főtér. Az első alkalom volt, hogy itt vettek búcsút egymástól azok a határőrök, akik Somogybán és Zalában teljesítettek szol­gálatot. Ezentúl minden le­szerelő határőrnemzedék itt, a szovjet hősi emlékmű tal­pazatánál vesz majd búcsút a határőrségtől, a szűkebb kol­lektíváktól, az őrsöktől és nem utolsósorban azoktól a határőr fiataloktól, akik az ő helyükbe lépve őrzik ha­zánk határát. Néztem az utolsó percekben is feszesen álló sorokat. Ahány ismerős arc, annyi barát. Ott a rajomnak csaknem a fele: Konkoly Pista, Tóth Tibi, Ko­vács Jancsi... Holnap már »civilek«. A Himnusz elhangzásával kezdetét vette az ünnepélyes búcsúztatás. Államhatárunk tegnapi őrei elköszöntek. — Becsülettel helytálltak az utolsó percig — mondta ün­nepi beszédében a parancs­nok. — Dacolva az időjárás­sal, ünnepnapokat és az órák múlását nem ismerve mindig azon voltak, hogy megakadá­lyozzanak minden határsér­tést. Közülük jónéhányan büszkélkedhetnek azzal : iz­galmakban nem szűkölködő elfogások részesei lehettek. Parancsfelolvasás. Előlép­tették a legkiválóbb tisztese­ket, s a társadalmi és közös­ségi munkában élenjárók is átvették megérdemelt jutal­maikat. Akik államhatárunk somogyi szakaszát őrizték, azok közül nem egyet léptet­tek elő leszerelésé alkalmából. Az egyik legjelentősebb ha­társzakaszon teljesített szol­gálatot Fazekas Vince határ­őr, aki az egység élenjáró ka­tonája cím mellett két alka­lommal megkapta a határőr­ség kiválókatonája-jelvényt : őt szép mívű cigarettatartóval jutalmazta meg a kerület pa­rancsnoka. A tegnap leszerelt határ­őrök közül sokan kivették ré­szüket a határ menti telepü­lések fejlesztéséből. Nehéz lenne összeszámolni, hogy hány helyen és milyen mun­kákat végeztek. Szabadnap­jaikon és pihenőidejükben több kilométer hosszú járdá­kat építettek, buszmegálló­kat készítettek, iskolákat és különböző intézményeket se­gítettek. Különösen Nagyka­nizsáért tettek sokat; négy fiatalt ezért tüntetett ki a Hazafias Népfront Zala me­gyei Bizottságának elnöksége kiváló-, illetve érdemes tár­sadalmimunkás-jel vénnyel. Az országban szinte min­denütt hazavárták a tegnap leszerelt fiatalokat. Erre em­lékeztetett beszédében a Ha­zafias Népfront egyik munka­társa is: — A most leszerelő fiataloktól kérjük — mondot­ta —, hogy mindenkor legye­nek készek szocialista társa­dalmunk építésére, s ha kell, hazánk védelmére. N. J. Földvárról a Hiltonba Mozgalmi munka a táborban Mintegy húsz éve minden tavasszal megnyitja kapuit a balatonföldvári Express-tá- bor. Európa valamennyi or­szágából fogadtak már ven­déget. Egy-egy szezonban több ezer fiatalnak jut hely a ké­nyelmes faházakban. A tábor állandó munkacsoportja mind­össze harmincöt tagú, nagy­részt fiatalokból áll. Nyáron tíz, télen hat órát dolgoznak naponta. Sok próbálkozás után két éve megalakították a KISZ-szervezetet. Ma már 18 tagja van. KISZ-titkáruk, a húszéves Karsai Ilona, pénz­tárosként dolgozik. — Milyen mozgalmi munkál tudnak végezni egy -táborban? — Nyáron baráti találkozó­kat szervezünk a külföldi fia­talokkal. Szeretnénk megis­merni az életüket, gondolko­dásukat és ifjúsági szerveze­teiket. A tízórás munkaidő­beosztásunk mellett csak vi­dám, könnyű programokat le­het szervezni. Az igazi KISZ- élet télen van. Minden ősszel elvállaljuk a faházak takarí­tását, a tábor előkészítését a következő szezonra. A tagok nagy része a környező közsé­gekben lakik,. így a politikai oktatást mi később kezdjük, s télen tartjuk. Akcióprogra­munkban természetesen van­nak más vállalások is. Üj 208 ágyas szálló építését kezdték meg, ahol ml is segítünk. A kilátónál -erdei tornapályát alakítanak ki, ebből a mun­kából is kivesszük a részün­ket. Szeretnénk fölvenni a kapcsolatot a helyi általános iskolával, az úttörőkkel közös honvédelmi napot tervezünk. Mivel idegenforgalmi hivatal­nál dolgozunk, a kirándulás sem maradhat ki a tervből. A Hilton szállót fogjük meg­nézni. — Sok idegen vendég láto­gat ide. Az Express dolgozói mikor jutnak el külföldre? — Nálunk nyaralásról nem lehet beszélni, még a Bala­tonban is Áig fürdünk. Sza­badságunkat a tábor zárása után vesszük ki. Tavaly nyolc KISZ-tag volt a Szovjetunió­ban, jó munkája jutalmaként. Ebben az évben is mennek néháriyan Csehszlovákiába, az NDK-ba és a Szovjetunióba. Még nagyon fiatal az alap­szervezet, de az első lépése­ken már túl vannak. Hogy eaeket milyen jól tették meg, azt a munkáért kapott juta­lom is mutatja. I. É. Palackba zárt alkotókedv K ovács A. aranykezű szakmunkás, annyi szent. Szerszámkészí­tő. Olyasféle az a vasasok kö­zött, mint a tízpróbázó az egy versenyágra specializálódott atléták gyülekezetében. Sutá­kat kérdezek, érzem, de ö csak áll rettenthetetlenül, az olyan emberek biztonságával, akik­nek biztosan sikerül, amibe csak belefognak. Se szeri, se i száma újításainak. A többiek a műhelyben, ha elhaladnak mellette, valósággal megsüve- gelik. «Mi a gazdasági rutin­munkája?« — szegezem neki hirtelen a magammal hozott kérdést, gondolván, biztos van neki ilyen. Mielőtt válaszra méltatna, megelőzi az idegen- vezetőmül szegődött újítási előadó, aki magából valóság­gal kikelje riposztozza: “Mit gondol az újságíró elvtárs ! Ko­vács elvtárs a fejével dolgo­zik!« Alighanem szentségtörést követtem el, pedig megfordul­tam már hasonló műhelyben pár százszor. Szóval: Kovács A. csakugyan »-kötetlenül gon­dolkodik«. Jár-kel a monstre üzemben, figyel. Aztán megáll mondjuk egy présgépnél, szól az asszonynak, hogy »ugyan állítaná már le pár percre, drága«, s mikor moccanatlan a masina, kivesz belőle vala­mit — hívei szerint »a lelkét« —, hümmög kettőt-hármat, s odaszól a főművezetőnek vagy aki vezető éppen ott van. hogy magával vinné néhány napra ezt a micsodát. »Vigyrf csak Kovácskám«, -s már kez­dődhet is a visszaszámlálás. Három nap elteltével visszafe­lé lejátszódik az iménti jele­net, amely természetesen csat­tanóval végződik. A sajtológép teljesítménye jó egyharmadá- val megnő, s már be is van vezetve az újítás, mielőtt el­fogadták volna. Sokan most azt gondolják, hogy ilyen meséket írna An- 1 dersen, ha ma élne, s ha te- j .szem azt, SZOT-díjas volna, pedig Kovács A. élő alak. méghozzá nem is egy van be­lőle. Abban viszont igazuk van a kételkedőknek, hogy maga a történet túlságosan is jól ola­jozott. A legtöbb újítás át­megy vagy tíz kézen, s bizony a fogadtatását illetően nem mindenhol egyforma az értel­mezés. Közben telik-múlik az idő, ami általában nem tesz jót az újító alkotókedvének. Van úgy, hogy fél év is elte­lik biztató szó nélkül. Ennek ellenére az újítási mozgalom virágzik,' alig hallani olyan I vállalatról, anol panaszkodná­nak. Átnéztem, jő néhány válla­lat újítási »bizonyítványát«, s rendre azt tapasztaltam, hogy a fizikai dolgozok viszik a prímet, ök nyújtják be a leg­több újítási javaslatot, nekik van a legtöbb elfogadott újí­tásuk, s természetesen a gaz­dasági megtakarításban ' is élen járnak. Ennek megfelelően a j kalkulált es eszmei díjból is ők veszik fel a nagyobb sum­mát. Mondhatni: így van ez rendjén. Hiszen a brigádver­senyben az újítások révén ho­zott megtakarítás sokat jelent a címek odaítélésénél. Engem mégis az izgat, hogy érvénye­sül-e a bizonyos fékező hatás ebben a nagyra hivatott moz­galomban? A legtöbb ipar- jogvédelmi előadó elsőre erre diplomatikusan csak annyit mond: »Ha nem csökken az újítások száma, márpedig nem csökken, akkor nem beszélhe­tünk fékezésről«. Majd hozzá­teszi: »Más a helyzet annál, akit már ért valamilyen ku­darc. Az legtöbbször nem csi­nálja tovább.« Alighanem itt van a kutya eltemetve. S mindjárt a bű­vös kifejezés: munkaköri kö­telesség ! Ez a szorosan egy­mást követő két szó okozza immár krónikusan az újítási mozgalom legnagyobb gondját. Kétségtelen, hogy a munka­köri kötelesség határa akkor lenne jól látható, ha minden­ki ismerné a munkakörét, len­ne arról leírása. Márpedig — tisztelet a kivételnek — ez ma még a legtöbb helyen nincs meg, vagy olyan általá­nos, hogy abba utólag bele le­het magyarázni bármit. Ami­től sokaknak elmegy az újítási Kedvük, vagy legalábbis elme­het, hiszen a fizetést az a műszaki és adminisztratív ér­telmiségi dolgozó is megkapja, aki rendre csak a rutinfelada­tait látja el, s nem töri egy­folytában azon a fejét: ho­gyan lehetne nagyobb haszná­ra választott közösségének! Talán szokatlan, amit mon­dok, mégsem hallgathatom el: .ha az újítások jelentős része munkaköri kötelesség, akkor azok, akik soha nem újítanak, nem teljesítik a munkaköri kötelességüket? Más kérdés, hogy mi késztet embereket arra — akik nagyon is isme­rik munkakörüket —, hogy csak a »határaikon túl« eresz­szék szabadjára alkotó fantá­ziájukat ... A »nehéz« emberek, persze nem hagyják annyiban. A többség azonban, kivált, akik »nincsenek védett korban«, nem keresnek jogorvoslást a bíróságon. A vállalatok év végi ered­ménylistáján valahol alul, szerényen ott hú­zódik meg az a forintösszeg, melyet az újítások hoztak a konyhára. Szép summa vala- Vnennyi, mégis arra gondolok: vannak rejtett tartalékok ezen a téren is. Rugalmasabb, ösz­tönzőbb elbírálással, ügyinté­zéssel még több szellem sza­badulhatna ki abból a felte­hetően nem is túlságosan kom­fortos palackból — a válla­latok, s rajtuk keresztül a népgazdaság hasznára. K. r. Augusztusban teljesítik éves tervüket A kardzsali szocialista brigád munkájáról (Tudósítónktól.) A kaposvári áfész keretei­ben dolgozik a Somogy me­gyei SZÖVKER társulás, me­lyet a megye 17 áfész-e hozott létre. Nagykereskedelmi tevé­kenységet folytatnak, a somo­gyi áfész-ek áruellátását se­gítik. Az áruforgalommal foglal­kozó 'osztály hét dolgozója r-Dgalakította a bolgár test­vérvárosunkról, Kardzsaliról elnevezett szocialista brigád­ját. Azért választották ezt a nevet, mert a bolgár város áruházával is van üzleti kap­csolatuk. Éves tervük 65 millió forint forgalom elérése, amely 13 százalékkal magasabb az elő­zőnél. Ezt várhatóan augusz­tus 20-ig teljesítik, és az év végéig megközelítik a 1O0-mil­lió forintos forgalmat. A Hungarocoop és a Kon- sumex külkereskedelmi válla­latok közbejöttével olyan áru­kat importálnak a Szovjet­unióból, Csehszlovákiából, Bulgáriából és Jugoszláviából, amelyek itthon hiányoznak; például drótfonatot, dróthu­zalt, horganyzott vedret és kü­lönböző textilárut. Az évi im­port értéke eléri a 30 millió forintot. A SZÖVÁRU válla­lattal kialakított kapcsolatuk révén műszaki és vasárukat hoznak Somogyba, ezzel a kis községi vegyesboltok ellátását javítják. Mintegy 20 vállalattal és ipari szövetkezettel dolgoznak együtt. Velük olyan cikkeket gyártatnak, melyek a hazai piacon hiányoznak. Igyekez­nek Kaposváron is felkutatni a helyi árualapokat. Együtt- rhűködési megállapodásuk van a Lady ruházati, a háziipari, a lakberendező, a Delta és a vasipari szövetkezetekkel. Se­gítik a megye 14 áfész—tüzép telepének árubeszerzését. Köz­vetlenül a termelő gyáraktól, üzemektől ez évben várha­tóan 35 millió forint értékű árut továbbítanak, az áfész- tüzéptelepekre. Természetes, hogy együttműködnek más megyék SZÖVKER társulásai­val. Kölcsönösen segítik egy-' mást az egyes megyékben fel­lelhető árukkal. Már most készülnek a jövő évre, különösen az importáruk fórjaimat szeretnék jelentő­sen növelni. Csehszlovákiából például 160 vagon áru szállí­tására jelentették be igényü­ket. Eddigi ereményei alapján a Kardzsali brigád váromá­nyosa a szocialista címnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents