Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

Közel-Kelet Újabb részietek az izraeli terrortámadásról ÛjafoÎJ részleteket hoztak nyilvánosságra Izrael csütör­töki terrortámadásáról, amely a Dél-Libanon elleni izraeli invázió óta első izraeli légitá­madás volt a körzet ellen. Megfigyelők jellemzőnek tartják, hogy a légitámadás hírét nem a szokásoknak meg­felelően az izraeli katonai szó­vivő, hanem a kormány jelen­tette be ezzel is aláhúzva, hoc’y eljárását politikainak, nem pedig katonainak kívánja feltüntetni. Az izraeli állítás szerint az országon belüli me­rényleteket dél-libanoni geril­latámaszpontokról irányítják — ez volt az ürügy március­ban a dél-libanoni invázióhoz is —, míg a Habbas-féle szer­vezet a Tel Aviv-i merénylet­tel kapcsolatban kiadott nyi­latkozatában világosan leszö­gezte, hogy a robbantást »a szervezethez tartozó, Izraelen belül működő csoport hajtotta végre«. Hasszán Tueni, Libanon ENSZ-inagykövete Waldheim ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése után — még az izrae’i légitámadást megelő­zően — sajtóértekezleten tájé­koztatta az újságírókat a dél­libanoni helyzetről, különös tekintettel arra a tényre, hogy a hadsereg alakulatai hétfő óta Kaukába térségében vár­ják, hogy tovább haladhassa­nak és végrehajtva a kapott feladatot, átvegyék az ellenőr­zést Dél-Libanon felett. Tueni Izraelt tette felelőssé a kialakult helyzetért, hang­súlyozva, hogy a keresztény milícia izraeli parancsra lövi a katonai alkulatokat. »Mind­ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a továbbhaladás lehetőségének megteremtésé­ről nem a keresztény katonai vezetőkkel, hanem Izraellel tárgyalunk« — fűzte hozzá. Tueni leszögezte: a libanoni kormány békét akar teremteni Dél-Libanonban, s a hadsereg semmiképpen nem jelentene veszélyt Izrael számára. Nem válaszolt a libanoni diplomata arra a kérdésre, vajon haj­landó-e (és képes-e) Libanon eleget tenni az izraeliek köve­telésének, vagyis a palesztin ellenállók Dél-Libanonból való távoltartásának. Dzsallad Pekingiben Pénteken délután hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett Abdusszalam Dzsallud, a Lí­biai Általános Népi Kongresz- szus főtitkárságának tagja, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam alelnöke. Dzsalludot, feleségét és né­pes kíséretének tagjait a pe­kingi repülőtéren Teng Hsziao- Ping miniszterelnök-helyettes Huang Hua külügyminiszter és más hivatalos személyisé­gek, köztük kormányszintű gazdasági szakemberek fogad­ták. A vendégek tiszteletére diszszázad sorakozott fel. A líbiai kormányküldöttség Pakisztánból érkezett Kínába. VIT nemzetközi bíróság Ferragosto mérlege Itália ezekben a hetekben vakációra megy. A gyárak bezártak, a hivatalokban — a minisztériumokban is — leg­feljebb néhány alacsony be­osztású tisztviselő tart ügye­letet, sűrűn átkozva az évti­zedes szokást, amely a nya­ralást fizetési besorolástól és rangtól teszi függővé. Pihennek a politikusok is. A Montecitorio palotában, a parlament épületében csütör­tök este tisztelegtek az őrök az utolsó honatyának, aki — ki tudja, miért — csak az esti szürkületben követte társai példáját és kezdte meg sza­badságát. A szenátusban még megszavazták az amnesztia törvényt, hogy a túlzsúfolt börtönökből néhány ezer rab tartós szabadságra mehessen, aztán Fanfani, a szenátus el­nöke jó pihenést kívánt. Ferragosto — így nevezik az olaszok a nagy nyári va­kációt, amely már eddig 85 halottat és kétezernél több sebesültet követelt az autók­tól hemzsegő sztrádákon. Egyik-másik nagyvárosból — például Milánóból — a kive­zető utakon 10—15 kilomé­ter hosszan állnak reggelen­te a gépkocsik: a csúcsforga­lom dugóiban olykor órákat vesztegelnek az utasok. Meg­teltek az olcsóbb tengerparti nyaralóhelyek, s a vártnál több turista érkezett külföld­ről. Ami a politikai mérleget illeti — Ferragosto kezdetén szokás ezt is megvonni —, az elmúlt hónapok drámai fejle­ményeiből nehezen ocsúdik az ország. A terrorizmus gát­lástalan fellépése, Aldo Moro elrablása és meggyilkolása, a hatóságok tehetetlensége, majd Leone lemondása az ál­lamfői tisztségről a korrupci­ós vádak miatt — ennyi ne­gatív tényezővel szemben vi­szonylag kevés pozitív áll. Kétségtelen, hogy Itália köz­véleménye még a legdrá­maibb pillanatokban is meg­őrizte higgadtságát, s a ter­roristák provokációja nem váltott ki belső konfliktuso­kat, Leone helyébe rátermett, feddhetetlen múltú, tekinté­lyes szocialista párti politi­kust: Sandro Pertinit válasz­tották a köztársaság elnöké­vé, ami hozzájárult a stabi­lizálás folyamatához. Új el­nök került a keresztényde­mokrata párt élére is, Fla- minio Piccoli személyében. A 63 éves trentói képviselő nem tartozik a párt legmarkán­sabb vezetői közé, de remél­hetően nem befolyásolja a Moro—Z accagnini főtitkár által követett irányvonalat, s kitart a kormányt támogató ötpárti parlamenti többség mellett. Enrico Berlinguer, az QKP főtitkára egy interjúban »ret­tenetesnek« mondta, az olasz politikai élet első hat hónap­ját. A kommunista politikus két fontos ügyben foglalt ál­lást. mintegy válaszul az utóbbi idők vitáira. Az egyik: az OKP nem mond igent a szociáldemokráciára, egy­szersmind nem tagadja meg Lenint. A másik: ha a kor­mány a kívánt időn belül nem valósítja meg program­ját, az OKP kilép a parla­menti többségből. Nyilatkozata tulajdonkép­pen már az őszi politikai évadra, a szeptemberben új­ra kezdődő politikai csatáro­zásokra utal. Addig azonban Itália nyaral, élvezi a Fer­ragosto forróságát, s igyek­szik feledni a tavasz megpró­báltatásait. Gy. DZ A VIT színes forgatagában Fidel Castro több ország küldöt­teivel is találkozott. (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésen huszonnégy or­szág és három nemzetközi if­júsági szervezet képviselői vettek részt, s az elnöki tisz­tet a pánafrikai fiatalok moz­galmának képviselője láttáéi A felszólalók elutasították azokat a zavartkeltő eleme­ket, amelyekkel az el nem '. kötelezettséget a semlegesség­gel, vagyis a reakció és a haladás ügyéhez való »sem­leges« magatartással akarják azonosítani. Rámutattak, hogy a mozgalom alapvető jellem­vonása az antiimperialista harc, a küzdelem a függőség minden formája ellen. Az 5-os számú politikai vi­taközpontban finn, venezuelai, jamaicai, mozambiki, nyugat­európai, chilei, izraeli és az európai szocialista országok­ból-való felszólalók elemezték azt a történelmi szerepet, amelyet a fiatalság a haladás­sal szembenálló erők ellen folyó harcban hagyományosan játszik. Olcsóbbiiál is olcsói: Tréning Öltöny 270 Ft Kínai frottier törölköző 62,50 Ft Zsúrabrosz 90x90 30,30 Ft Bébi pamutjersey blúz 50.50 Ft Bébi rugdalözó 106 Ft Érdemes felkeresni a Kaposvár, Noszlopy Gáspár utcai Olcsó Aruk boltját, ahol mindig kedvezményes áron vásárolhat, (40324) Kairó Egyiptom 50 F—5-äs vadászgépet kap az Egyesült Államoktól Az Egyiptomi Arab Köztár­saság és az Egyesült Álla­mok képviselője csütörtökön Kairóban aláírta azt a szer­ződést, amelynek keretében Egyiptom ötven darab F—5— E típusú amerikai vadászgé­pet kap — adja hírül az A1 Ahram című félhivatalos kairói napilap. Az év vége előtt tíz gépet már le is szál­lítanak Egyiptomnak. Az amerikai szenátus a repülőgépszállításról szóló csomagtervet május 16-án hagyta jóvá. Az Egyesült Ál­lamok csomagterv keretében hatvan darab F—15-ös harci gépet szállít Szaúd-Arábiá- nak, valamint 15 darab F— 15-ös harci gépet és 75 darab F—16-os típusú gépet Izrael­nek. Az A1 Ahram jelentése sze­rint már az Egyesült Álla­mokban tartózkodnak azok az egyiptomi pilóták, akiket az. F—5 harci gépek kezelésé­re képeznek ki. A Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási, Vegyiáru Kiskereskedelmi Vállalat pályázatot hirdet Siófokon a vásárcsarnokban épiiló 990 m- alapterületű boltba boltvezetői munkakor betöltésére Jelentkezni lehet Siófokon a Kirendeltség vezetőjénél, Bethlen Gábor u. 5. sz. alatt, vagy Kaposváron a vállalat központjában a munkaügyi csoportjánál, Május 1, u. 67. sz. alatt. Működési és erkölcsi bizonyítvány szükséges, (40289) Az atomcsend tizenöt éve Tizenöt esztendeje, 1963. augusztus 5-én a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy - Britannia külügyminiszterei országaik nevében Moszkvá­ban ünnepélyesen aláírták a légköri, a világűrbeli és a víz alatti nukleáris fegyver- kísérletek betiltásáról meg­kötött szerződést. Moszkvában akkor »első lépésnek« nevezték az atom- csendszerződést —, amelyet a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésért vívott évtizedes küzdelme tett lehe­tővé — ezzel is érzékeltetve, hogy első győzelemként érté­kelik; olyan első lépésként, amelyet hamarosan követnie kell a következőknek. 1967-ben született meg a »békés kozmosz« szerződés amely a kozmikus térség atommentesítéséről szóló fon­tos okmány. Egy év múltán pedig Moszkvában, Washing­tonban és Londonban számos ország képviselője aláírta a nukleáris fegyverek elterje­dését akadályozó »atomso- rompó«-megállapodást. (Ez arra kötelezte az aláírókat, hogy atomfegyvert nem ad­nak át más államnak, az ilyen fegyverekkel nem ren­delkezők pedig kötelezik ma­gukat, hogy nem vesznek át és nem is gyártanak nukleá­ris fegyvereket.) A hetvenes évek elején a nemzetközi erőviszonyok vál­tozása következtében meg­nőtt a nagyhatalmak közötti engedményes tárgyalások lehetősége. A SALT-tanács- kozások első menete a hadá­szati fegyverrendszerek első részleges korlátozását ered­ményezte. A további feltéte­lek a második és a harmadik SALT-egyeamény aláírására is adottak, annak ellenére, hogy megtorpanás tapasztal­ható az enyhülés nemzetközi folyamatában. Ma a világ teljes nukleáris fegyverkészletének pusztító ereje meghaladja az 50 ezer megatonnát. Ez 2,5 milliószor nagyobb, mint a Hirosimára ledobott atombombáé volt. Egy nukleáris fegyverekkel folytatott világháború az em­beriség teljes pusztulásához vezetne. 1963-ban az atomcsend- egyezmény egy folyamat kez­detét jelezte, amely bizo­nyítja: a katonai és a politi­kai enyhülés szoros összefüg­gésben van egymással. Az emberiség fennmaradása ér­dekében a folyamatnak nem szabad megszakadnia. L. U Gazdasági együttműködés Helsinki után A három évvel ezelőtt le­zajlott helsinki tanácskozás komoly, türelmes, a felek ér­dekeit figyelembe vevő, a rea­litásokat tükröző, nagyszabá­sú politikai munka befejezése volt, amely kedvező feltétele­ket teremtett egyebek mellett a gazdasági együttműködés­hez. Azóta az európai országok gazdasági kapcsolatai a vilá- átlagot meghaladó ütemben fejlődtek. Ezt bizonyítja, hogy jelenleg a KGST és a Közös Piac tagállamai között az áru­forgalom nagyobb, mint mond­juk az EGK és az Egyesült Államok között. Az összeurópai együttműkö­dés keretében jelenleg olyan jelentős tervek valósulnak meg, mint a II. transzeurópai gázvezeték, az Irán.—Nyugat- Európai gázvezeték, a Kámai Autógyár, a Sztarooszkolszki Fémkombinát, tovább bővül a lengyel réz- és szénlelőhelyek kiaknázása, befejezéséhez kö­zeledik az Adria olajvezeték stb. Fejlődött a kelet-nyugati ipari kooperáció is: az egyez­mények száma ma már meg­haladja az 1200-at. Intenzí­vebbé vált a tudományos- technikai együttműködés, amelynek bizonyítéka például az űrben végzett közös szov­jet—amerikai, szovjet—francia kutató munka.' Ugyanakkor nem szabad el­felejtenünk, hogy a helsinki záróokmány aláírása után je­lentős mértékben aktivizálód­tak azok az erők, amelyek minden áron el akarják te­metni az enyhülést, vagy legalábbis olyan engedények- re szeretnék kényszeríteni a szocialista országokat, ame­lyeknek semmi közük nincs a két társadalmi rendszer ál­lamai közötti kapcsolatok nor­malizálásához. Ellenkezőleg! A szocialista országok ellen irányuló katonai, politikai és ideológiai nyomás eszközeként kívánják felhasználni azokat Ráadásul a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműkö­dést akadályozó diszkriminá­ciós rendszert is szeretnék fenntartani — mindenekelőtt az Egyesült Államok és a Közös Piac köreiben. Ügy látszik vannak, akik Nyugaton szívesen elfelejte­nék a nemrég kapott törté­nelmi leckét. A szocialista or­szágokra már több alkalom­mal nehezedett különböző nyomás, ám a kiábránduláson kívül ez semmilyen ered­ménnyel nem járt. A Szov­jetunió például tudományos, ipari és katonai területeken egyaránt gyorsan fejlődött az embargó éveiben, de a többi szocialista, ország szakadatlan fejlődése is szemléletesen bi­zonyította, hogy az ellenük viselt gazdasági háború re­ménytelen vállalkozás. A szocialista országok ter­mészetesen az együttműködés hívei. A kontinensen nagy érdeklődést váltottak ki pél­dául a Szovjetunió javaslatai az energetika, a közlekedés és a környezetvédelem területén folyó együttműködés összeu­rópai tanácskozásainak össze­hívására. Egyre világosabbá válik ugyanis, hogy e prob­lémák minden országban lé­teznek és megoldásuk kollek­tív erőfeszítésekkel lehetséges. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok bővülése — mint látjuk — hosszantartó, objek­tív tendencia, amelyen belül természetesen lehetnek vissza, esések, ám ez mit sem vál­toztat e kapcsolatok elkerül­hetetlen jellegén. A hosszú­távú együttműködés területén az érdekek egybeesnek a tu­dományos-technikai haladás objektív folyamatával. Egy­szersmind az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvein nyugvó kapcsolatok bővülése a fe­szültség enyhülésének jelentős tényezője. A más társadalmi rendszerű államokkal aktív, kölcsönösen előnyös együtt­működésre törekvő szocialis­ta országok tehát méltóképp járulnak hozzá e fontos tör­ténelmi folyamat megvalósu­lásához. Nyikolaj Smolov Lisszabon Kormányalakítási tárgy alások A Portugál Demokrata Szo­ciális Centrum Párt (CDS) és a Szociáldemokrata Pár1 (PSD) támogatja egy »elnöki kabinet« létrehozását, erről tájékoztatta Eanes portugál elnököt a Belém-palotában a kormánykoalíciót felmondó CDS és a második legna­gyobb parlamenti párt, a PSD vezetősége. A PKP képviselő­je, aki hasonló értelemben nyilatkozott pénteken folyta­tott megbeszélést az államfő­vel. Mint ismeretes, a szocialista párt vezetője, Mario Soares az élmúlt két napban mereven elutasította Eanes elnöknek a kormányválság megoldására kedden tett javaslatait. Rö­vidnek minősítette az elnök ál tál a pártközi tárgyalásokra kiszabott határidőt és nem fo­gadta el megoldásként az »el­nöki kormány« esetleges meg­alakítását sem, visszautasítva ezzel az elnöki jogkör kiter­jesztését. \

Next

/
Thumbnails
Contents