Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

DÖNTÉS ÉS VÉGREHAJTÁS À pártalapszervezetekben mindenütt j il tudják, hogy — a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozatának ér­telmében — most a legfőbb feladat a határozatok végre­hajtásának további javítása minden területen. Tudják, hogy a fő figyelmet a végre­hajtás . megszervezésére, az. ehhez szükséges feltételek ki­alakítására keli fordítani. F. feladat azonban csak akkor oldható meg jól, ha helyesen értelmezzük, ha nem egysze­rűsítjük le a teendőket, ha világosan látjuk, mit jelent a pártmunkában, a politikai munkában a végrehajtás. dolog jellegétől függően — határozatnak, ajánlásnak, megbízatásnak, intézkedési tervnek, cselekvési program­nak és így tovább. De bármi is az elnevezés, a dolog lé­nyege az, hegy a végrehajtás egyúttal konkrét döntések meghozatalát igényli a , he­lyi pártszervezettől. vagyis a helyi döntéshozatad a párt- határozatok végrehajtására irányuló tevékenységnek elen­gedhetetlen eleme. Az alapszervezet is dönt A pártalapszervezeti mun­káról tartott tavaszi országos tanácskozás éppen ezért bí­rálta azt a felfogást, mely az alapszervezeteket kizárólag végrehajtó szerveknek tekin­ti. A pártban ugyanis nincse­nek csalt irányító és csak végrehajtó szervek. Valóban a helyi pártszervezet áll a vég­rehajtás első vonalában, de feladatköre szélesebb, több ennél. Dönt a működési terü­letén felmerülő lényeges tár­sadalmi-politikai-ideológiai kérdésekben, irányítia a he­lyi politikai életet, s egyút­tal végrehajtja a felsőbb szer­vek határozatait. Ám, ha itt megállunk, még mindig leegyszerűsíthetjük a dolgot. Hiszen ez a szélesebb feladatkör oly módon is fel­fogható, hogy van, amikor dönt, irányít a helyi pártszer­vezet, s van, amikor végre­hajt. Holott — mint utaltunk rá — a dolog lényege éppen ennek a kettőnek a szétvá­laszthatatlansága. S e két fo­lyamat éppen azért nem kü­löníthető el mereven, mert a központi párthatározatok sem kezelhetők függetlenül az alapszervezeti élet mindenna­pi folyamataitól, valóságos szükségleteitől. Az előbbiekben említett ta­nácskozás zárszavában figye­lemre méltó gondolatok fogal­mazódtak meg erről : »■.. .cél­szerű lenne eljutni oda, hogy az alapszervezetek. számára a határozatok ne jelentsenek konkrét politikai feladataiktól független, elvont, kampány- szerű akciót. A határozatok nem szolgálnak mást, mint elvi alapot, útmutatást a konkrét politikai feladataikról megoldásához. Általában nem a határozatok diktálják, hogy mit kell tenni, hanem az élet helyi szükségletei szabják meg a feladatokat, melyeket a határozatok szellemében kell megoldani.« Vagyis a ki­indulópont nem az, hogy kap­Ncm parancsvégrehajtás Az ugyanis csak igen rit­kán, kivételes eseteken egyenlő valamilyen utasítás tudomásul vételével és annak a cselekvésben történő ' azon­nali, közvetlen realizálásával. A politikai tevékenységnek más a természete. Egyrészt azért, mert általában összetett, sokrétű folyamatokra kíván hatni, másrészt pedig mert fő módszere a meggyőzés, az érvelés, a gondolkodásmódra való hatás. Ezúrt a politikai életben a végrehajtás sok tekintetben mást jelent, mint a termelés foílyamatában, vagy mondjuk a hadseregnél. A pártmunkában a végrehajtás nem különül el mereven a döntéstől, az irányítástól. Ha egy alapszervezet tovább akarja fejleszteni a végrehaj­tás színvonalát, akkor ennek során — mondhatjuk: ennek szerves részeként — fejlesz­tenie kell döntéshozatali, irá­nyító tevékenységét is. Merő tévedés lenne tehát olyasmire gondolni, hogy ha egyszer a végrehajtás kerül előtérbe, akkor az alapszer­vezetekben kevesebbet kell gondolkozni, a helyzetet ta­nulmányozni, elemezni, s in­kább csak arra kell figyelni, milyen »ukáz« jön felülről.. A felsőbb szervek határozatai ugyanis nem hajthatók végre minden áttétel. nélkül, hiszen azok túlnyomó többségükben több — és hosszabb időtarta­mú — folyamatra vonatkoz­nak. különböző típusú és szintű pártszervek és -szer­vezetek számára határoznak meg tennivalókat Ezért in­tencióikat »-le kell fordítani« a helyi körülmények »nyelvé­re«, még kell határozni, hogy ott és akkor milyen teen­dők megoldását igénylik. Mindezek alapján pedig konk­rét döntéseket kell hozni, amelyeket nevezhetnek — a Tele tervekkel, lelkesedéssel Régi igazság: csak úgy lehet igazán eredményesen csinálni valamit, legyen az bármilyen munka, választott élethivatás, ha szívvel, lelkesedéssel vé­gezzük. Ez jutott eszembe, amikor Fehér János, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség marcali járási—városi titkára életének egy jelentős szaka­szát elevenítette fel, a terveit mondta eL — Hét év... Nehéz elhinni, hogy túl vagyok a marxista— leninista esti egyelem három évfolyamán és a négyéves sza­kosítón ... Politikai gazdaság­in volt az alapszakom. S ez­zel, hogy majd megkapom a diplomát, nem fejezem be: folytatom tovább, tanulok, és az itteni esti egyetemen filo­zófiát tanítói szeptembertől... Zászlóbontáskor ott volt ő is a KISZ-bén. Szemináriu­mok, tanfolyamok elvégzése után függetlenített KlSZ-veze- tő lett. majd különböző be­osztások után került jelenlegi isztségébe. — Mindig vonzolt az új is­meretek szerzése. Önként vál- altam a tanulást. Miért? .ommunista vagyok 1961 óta, úgy éreztem, kötelességem, ogy a párt politikáját magas , zinten értessem meg. Éve­li.. 1 át vezettem propagandis­ta-tanfolyamot is, Ide, a. sző-, vétségbe, nagyon sok fiatal jár gépjárművezetésre, aztán lö­vész- és modellezőklubokban tevékenykednek. Felkészít j ü k őket a katonai szolgálatra, ne­veljük, formáljuk őket, elmé­lyítjük bennük a hazaszerete­tei. Csák az képes tudatos honvédelmi politikát folytat­ni, aki ehhez megfelelő tudás­sal, alapokkal rendelkezik. Ezért tanultam, tanulok és ta­nítok. Bizony az eltelt hét eszten­dő alatt kevés szabad ideje maradt. Nem volt könnyű. El­végezte a munkáját, tanult, oktatott, irányította az 1 Ifjú Gárdát, különböző pártmun­kákat vállalt. Valamennyi foglalkozásra, vizsgára becsü­lettel, lelkiismeretesen ké­szült: minden vizsgáját ötös­re tette le. — Amikor most a szakosí­tón alapszakomból, a politikai gazdaságtanból ötösre állam­vizsgáztam, elhatároztam, azon leszek, hogy a többi se legyen rosszabb. Sikerült..,. .T1 került? Mennyit kellett ta­nulnia, éjszakáznia, hogy meg­ismerhesse a kötelező, az aján­lott irodaimat, sőt még vala­mivel többet, Nerh erről be­szél, inkább a tervekről. 0 is egyike lesz, aki vörös diplo­mát vesz majd át, s az MHSZ- titkári feladata ■ mellett esti egyetemi tanárként tevékeny­kedik tovább. — Már tartottam filozófiából előadásokat, vezettem foglal­kozásokat az elmúlt két évben tunk egy határozatot »felül­ről«, amelyet végre kell haj­tani. Hanem az, hogy a min­dennapi munkában ilyen és olyan feladatokkal birkózunk, emilyen és amolyan kérdése­ket kell megoldanunk, s az iránytű, az útmutatás a konk­rét célok megjelöléséhez és a megoldási módok megielésé- hez az e kérdéskörrel foglal­kozó határozatban keresendő és található meg. Mostanában tanácskoztak a mezőgazdasági üzemek párt- szervezetei a Központi Bizott­ság ez év márciusi — a me­zőgazdasággal és élelmiszer­iparral foglalkozó — határo­zatának végrehajtásáról. Tag­gyűléseik jól tükrözték, hogy a végrehajtás csak akkor le­het jó, ha a' pártszervezetek átgondolt és konkrét döntése­ket hoznak a helyi. — rövi- debb és hosszabb távra,szóló — feladatokra. S azt is hoz­zátehetjük, hogy e döntések ott segítik igazán a végrehaj­tást, ahol szorosan kapcsolód­tak a helyi szükségletekhez: a Központi Bizottság határo­zata szellemében vázolták fel a cselekvés irányát a helyi­leg lényeges, időszerű, figyel­met és állásfoglalást igénylő kérdésekben. A végrehajtás további javí­tása tehát lényegét tekintve nem más, mint a helyi szük­ségletekből adódó teendőknek a határozatok útmutatásai szerint történő elvégzése, a helyi problémáknak a határo­zatok szellemét és betűjét híven tükröző megoldása. E tevékenység nem nélkülözheti a gondos szervezést, intézke­dést, cselekvést, ellenőrzést, de nem kevésbé igényli az át­gondolt döntéshozatalt is. Gyenes László NEM A GÉP DÖNT Elveszett” lakásigénylők Egész évben várják az észrevételeket Egy kaposvári lakásigénylő felháborodottan ment panasz­ra, mert a végleges lakásel­osztási névjegyzéken az OTP- lakásra jogosultak között ta­lálta meg a nevét, noha az ideigleneslistán még a szövet­kezetiek között szerepelt Ami­kor megmondták, hogy sokkal rosszabb anyagi körölümények között is élnek családok, s az 5 jövedelmi viszonyai lehetővé teszik az OTP-lakás megvá­sárlását is, hangnemet változ­tatott, s azt kérte: — Akkor ne garzonlakást adjanak ... van nekem pén­zem másfél szobásra is. A hetvenkétezer lakosú me­gyeszékhelyen hatszázhűsz la­kás épül az idén, s ebből négyszázkilencvennyolcat azok kapnak, akik felkerültek az 1978. évi lakáselosztási név­jegyzékekre. A közvélemény egyre nagyobb figyelemmel kí­séri Kaposvár lakásgazdálko­dását. Sokan azonban nem tudják, miként érvényesül a társadalmi ellenőrzés és a de­mokratizmus. Ezékről a kér­désekről beszélgettünk dr. Ba­logh János vb-titkárral és dr. Varga László igazgatási osz­tályvezetővel. — A kaposváriak vélemé­nye sokat segített a végleges névjegyzékek összeállításá­ban is. Hány észrevétel érke­zett a városi tanácsra? — Összesen négyszázkilenc- ven — mondja a vb-titkár. — Azért ennyi, mert sokan azt észrevételezték, hogy nincse­nek rajta az ideiglenes név­jegyzéken. Egy csoportjuk azt Videoton­számítógépek sikerei Fennállása óta az idén elő­ször fejlett nyugati országok­ba is exportál számítógépe­ket és számítástechnikai be­rendezéseket a székesfehérvá­ri Videoton. Az év második felében összesen 4 millió dol­lár értékű számítástechnikai eszközt szállít tőkés megren­delésre. A legjelentősebb té­telt — 77 R—11 kisszámító- gépet —I Franciaországba szállítja. Hasonló sikerük van a Vi­deoton korszerű sornyomta­tóinak. A percenként 1200 sor sebességgel dolgozó sornyomtatókat az amerikai Controll Data cég licencének továbbfejlesztésével gyárt­ják, és az idei tőkés export jelentős része — 800 ezer dol­lár értékű somyomtató és más számítástechnikai be­rendezés — már az Egyesült Államokba irányul. is szóvá tette, hogy X. megY. miért szerepel, amikor sokkal jobb a helyzetük. Huszonöt esetben kifogásuk volt a név­jegyzékre való fölvétel ellen is. Ezeket nagy körültekintés­sel, a lakásügyi társadalmi bizottság tagjainak közremű­ködésével vizsgáltuk ki. Mind a huszonöt megalapozatlan volt, mégis azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy az érdek­telen állampolgárok is figye­lemmel kísérik a tanácsi mun­kát. — Van-e módja a lakosság­nak a további észrevételekre? — A végleges névjegyzékek egész évben közszemlén van­nak, az érdeklődők megtalál­ják az ügyfélszolgálati iroda előszobájában és az igazgatási osztályon. Megjelöljük azokat, akik közben megkapták a la­kást. Így tehát mindenkinek lehetősége van arra, hogy el­lenőrizze a lakáshivatal mun­káját. — Sokan azt mondják, csak a névjegyzékre kerüljenek fel, utána már nem csúszhat be semmi. — Ez tévedés — veszi át a szót dr. Varga László. — A lakás kiutalása, illetve g vevő­kijelölés előtt még egyszer megvizsgáljuk az igényjogo­sultságot. — Milyen változásokat hoz­tak az észrevételek és a ki­vizsgálások? — Van, aki lekerült, s van, aki felkerült a névjegyzékre, mások kedvezőbb vagy na­gyobb anyagi terhet jelentő lakásformára lettek jogosul­tak. — Az derült ki a vizsgalat / és az egyeztetés során — ma- jgyarázza dr. Balogh János —, ' hogy vannak olyan igénylők, akiknek rosszabb a helyzetük, mint az ideiglenes névjegyzé­ken lévőknek, s az az igazsá­gos, ha az előbbiek jutnak ha­marabb lakáshoz. Az épülő ta­nácsi bérlakások száma is meghatározta, hogy azok, akik ugyan szövetkezeti lakást kér­tek, a jövedelmi helyzetük miatt tanácsira is jogosultak, s az utóbbit kapják, így a he­a fonyódi esti egyetemen. Ezt folytatom. Szeretném hasznosítani a tanultakat, to­vábbadni az Ismereteimet, A most je­lentkezőkkel már ő is be­szélgetett. So­kain közülük bizony aggód­va készülnek, félnek a ma­gas követel­ményektől, arra gondol­va, talán ne­héz lesz nekik a filozófia, a politikai gaz­daságtan. — Ezekkel az emberekkel meg kell szerettetni a tanu­lást. Magam is úgy voltam, hogy esti egyetemi tanárom világos, közérthető magyará- zátai, az életből használt pél­dái nyomán kedveltem meg a filozófiát. Én is arra törek­szem majd, hogy a kezdeti bá­tortalanságot, feszélyezettsé- ge; feloldjam. Eddig is hasz­náltam előadásaimon írásvetí­tőt és más szemléltető eszkö­zöket. Most is ezt á módszert folytatom. Arra ösztönzők j majd mindenkit, hogy bátran fejtse ki véleményét, vitázzon, még akkor is, ha nem mindig lesz teljesen igaza. Szeretném elérni, hogy az esti egyetemi lyükre fölkerülhették olyanok a végleges szövetkezeti név­jegyzékre, akik nem voltak rajta az ideiglenesen. — Nem türelmetlenek a névjegyzékre került családok? — Sokkal nagyobb türelmet leérünk mindenkitől, ugyanis a beköltözés a lakásátadások ütemétől függ. Sokan meglát­ják, hogy kész egy ház, s már jönnek is hozzánk. Á sorrend a szociális helyzeten kívül a lakástípustól (tanácsi, szövet­kezeti, OTP) és — nagyság­tól, sőt a kiutalással összefüg­gő cserék sürgősségétől is függ. Hiába kilincsel a nagy- családos, ha az átadott épü­letben csak másfél szjobás la­kások vannak. Minden család megkapja a lakást, ha rajta van a névjegyzékben és jogo­sult, ez azonban nem jelenti, hogy nem kell várnia. — A pontos adatok megha­tározhatják, hogy ki kerül a névjegyzékre. Mindenki beje­lenti a változásokat? — Sajnos, nem — moftdja az igazgatási osztályvezető. — A mostani tömeges fölmérés­kor néhány igénylőt például »leírtunk«, mert ismeretlen helyre költözött. Olyan is volt, aki azt nyilatkozta: »Nem kell lakás, vettem egy házat!« — Most már a gépi nyilván­tartás adatszolgáltatásának felhasználásával készülnek a jegyzékek. Mindenkinek érde­ke, hogy bejelentse a szemé­lyi, családi, jövedelmi, lakás-, munkahelyi és egyéb körülmé­nyeiben bekövetkezett válto­zásokat. A lakáselosztás rend­je azonban, mind a társadal­mi jelleget, mind a nyilvános­ságot figyelembe véve válto­zatlan. Nem a gép dönt tehát, csak segít az adatok nyilvántartásá­ban; csoportosításában és érté­kelésében. Sokan várnak .még lakásra, jelenleg is 2090' az igénylő. Szeptemberre elké­szülnek az ideiglenes, decem­berre a végleges névjegyzé­kek. A tanács ezután is várja a lakosság észrevételeit. L. G. Hinta a hármasikreknek Fiatalok brigádja hallgatóim megkedveljék a tanulást, és jó .propagandistái legyenek pártunk politikájá­nak. Tzzó lelkesedéssel beszél Fe­hér János. Arról is, hogyan kivár a ismereteit a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelé­sében hasznosítani, s miként kíván tevékenykedni a frissen szerzett főiskolai tanári diplo­mával Nemcsak tudásának átadására törekszik, hanem ar­ra is: lelkesedésével tüzet, vá­gyat ébresszen másokban, se­gítsen a fiatalok formálásá­ban, hogÿ majd értelmesen politizáló felnőttek legyenek. Szalai László Szakállas fiatalember jön elém a portára. Inge kigom­bolva, a csuklóját nyújtja kéz­fogásra. Szürke ruhája, te­nyere munkájáról árulkodik. Hegesztő. Végigvezet a hús­kombinát hatalmas udvarán, mindenütt új épületek készül­nek, A Lendület ifjúsági brigá­dot, amelynek Mester Balázs szintén a tagja, a tmk-mű- helyben találom meg. A bri­gád 1969-ben alakult, az ak­kor 17 tag ma már huszonhá­romra gyarapodott. Mind fia­talok, -az átlagéletkor 27—28 év. A rpunkában nem marad­nak le az idősebbektől, nevü­ket jól ismerik az üzemben, vállalásűkat mindig túlteljesí­tik. Az alakulás óta brigád­jukból még senki sem hagyta ott a vállalatot. Mester Ba­lázsnak is ez az első munka­helye. _ — Nyolc éve dolgozom a Kaposvári Húskombinátban, tavaly óta pedig alapszerveze- ti KISZ-titkár vagyok. A bri­gádunkból mindenki KISZ- tag. — A jól összeszokott társa­sággal könnyebb a KISZ- munka is? — Természetesen. Minden­nap találkozunk, ismerjük egy­mást. Eddig 400 óra társadal­mi munkát végeztünk. Egy hete voltam vezetőképző tá­borban, az ott hallottak segí­tenek a szervezeti munkában. — Milyen a kapcsolatuk a város többi alapszervezetével? — Részt veszünk a mini VIT-délutánon, és házigazdái leszünk a tájékozódásifutó­versenynek. A sportot mindig nagy érdeklődéssel figyelik a fiatalok, ilyen alkalmakkor találkozhatunk a többi válla­lat KISZ-eseivel. — Milyen a fiatal szakmun­kások utánpótlása a brigád­ban? Veres József másfél éve a tmk-műhely irodavezetője. Előtte az ipari tanulók veze­tője volt. —: A brigád minden tagja szakmunkás, most viszont az a gond, hogy segédmunkásunk nincs. Nagyon, sokan tanulnak tovább az élelmiszeripari szak- középiskolában, a gépészeti szakközépiskolában és gimná­ziumban. A' munkaidő reggel hattól kettőig tart, a tanulást így könnyebb megoldani. — lsen ki nem jelenkezett felsőfokú intézménybe? Kereki Lajos művezető: — Tavaly felvételiztem a Bánki Donát Műszaki Főisko­lára, sajnos, sikertelenül. Két ponttal maradiam el. Az érett­ségit is munka mellett tettem le, nehezebb volt a felkészü­lés. Jövőre . azért szeretném újra megpróbálni. — Miből áll a brigád min­dennapi munkája? — Most a kényszervágóhidut alakítjuk át, új távvezetéket építünk. A gépek állandó kar­bantartása, ellenőrzése a fel­adatunk. Az új iparitanuió- műhely energiaellátó részeit is mi készítjük, a szociális he­lyiségek építésénél segítünk. A munkaidő után társadalmi munkát végzünk. A legkedve­sebb feladat most vár ránk. Az egyik kőműves szakmun­kásnak hármasikrei születtek. Hármas hintát készítünk ne­kik. Jól választották meg a bri­gádjuk nevét: Lendület. Egy év múlva ünnepük megalaku­lásuk tizedik évfordulóját. Fiatalos lendületük azóta csak nőtt. munkájukat méltán is­merik el. I. S.

Next

/
Thumbnails
Contents