Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

Hétfőn Ismét benépesül­nek az iskolák, megkezdődik az ni tanév. A kapuk meg­nyílnak a gyerekek előtt, hogy tudásukat gyarapítsák, mind teljesebb emberré vál­hassanak a tanítók, tanárok oktató-nevelő munkája, a szülők, a társadalom példá­ja nyomán. S ha igy nézzük, a nyár sem telt el nyomta­lanul gyermekeink életében. Mintegy harmincöt ezer ál­talános iskolás, ötezer kö­zépiskolás lát hozzá a tan­tervek szerinti munkához. Általános iskoláinkban vál­tozatos képet mutat az osz­tályközösségek tanulólét­száma. A megyei átlag nem rossz, huszonöt tanuló tar­tozik az osztály kötelékébe; Kaposváron azonban hu­szonkilenc, Nagyatádon har­minc ... Ezerszázzal több tanuló veheti igénybe az új tanév-, ben a napközi otthonokat és a menzát Somogybán. Mint­egy tizenhatezer-hétszáz gyerek felvételére van lehe­tőség, de még ez sem elég. Már csak négyet alszunk — számolják a gyerekek. A szorongással várakozók szá­ma jócskán megcsappant. Derűsek az első osztályba készülök. KAPUNYITÁS ELŐTT Kevesebb a hiánycikk tanszerbői A Piért Kereskedelmi Vál­lalat pécsi kirendeltségének Somogy megyei lerakata az idén mintegy száznyolcvan­millió forint értékű árut »-köz­vetít« a gyártó és a kereske­delem között. Mándics Ferenc, a Somogy megyei lerakat ve­zetője elmondta, 'tervüket no- vémber végére szeretnék tel­jesíteni. — A tanév kezdetéig úgy kell dolgoznunk, hogy a bol­tokban ne legyen fennakadás tanszerekből. Június 15-én kezdtük el a füzeték szállítá­sát, két hét alatt sikerült be­fejezni ezt a munkát. Első­sorban a körzeti boltokat lát­tuk el áruval. A többi tan­szert júliusban három hét alatt eljuttattuk a boltokba. Vonalzót, körzőt késve kap­tunk, ezeket pótlólag vittük. Négy év múlva -két oklevél — Kevesebb a hiánycikk. Pillanatnyilag mit' nem lehet kapni? — Műanyag vonalzóból nem tudjuk kielégíteni a teljes igényt, s noha .az idén három­szor annyi spirálfüzetet kap­tunk, mint tavaly, félő, hogy a huszonöt-harmincezer nem lesz elég. Azzal együtt sem, hogy még várunk tíz-tizenöt- ezret. A raktár polcain a hazai áruféleségek mellett sok kül­földi áru is kínálja magát: ceruzából, színesből, radírból bőséges a választék. Érkezett Parker golyóstoll is, igaz, elég borsos áron. A tanszerek ál­lami támogatással kerülnek forgalomba. Nézzünk egy pél­dát: a rajztábla — negyedes méretű — bolti ára tizennégy negyven, a termelő ezért öt­venkét forintot kap. A feles tábla huszonhat kilencven a boltban, a termelői ára száz­tíz. — A táskák olykor sok bosz- szúságra adnak okot. — Tizenöt-tizennyolcezer is­kolatáskát adunk el ■ évente. Sajnos 'kevés a nagy méretű, ezért a középiskolások a Di­vatáru táskái közül válogat­hatnak, ezek között akad, amelyiket iskolai célra is le­het használni. Az igényeknek a kétharmadát azonban mi elégítjük ki. — A táskák -húsz százaléka úgynevezett • fényvisszaverős, feltűnő színezetű volt. Ez a közúti közlekedésben főleg a bejáró tanulóknak biztonságo­sabb a hagyományosnál. Elég volt-e a rendelt mennyiség? — Ügy érzem, bátortalanul rendeltek ezekből a táskákból. Űj, a kereskedőknek is meg kell szokniuk ... — Könyv- és füzetborítók? Még mindig a 'kék csomagoló­papír vezet? — Műanyag füzetboritónk van, a könyvborítónk drága, huszonhárom forint. Többe kerül, mint a tankönyv. Ma­rad a kék csomagolópapír. — Egységcsomagok? — A boltok állítják össze, de csak füzetből... Az MSZMP oktatáspoliti- leendő szarvasmarha-tenyész­kai határozatának szellemé­ben tizenegyezer diák kezdi meg tanulmányait hétfőn azokban az új típusú szakkö­zépiskolákban, amelyek — négy év múlva — az érettségi bizonyítványon kívül szak­munkásoklevelet is adnak majd »útravalóul«. A több mint háromszáz »debütáló« osztályból kilenc öt somogyi iskolában van. A háromszáz tanulóból száznyolcvan olyan szakma elsajátításának kezd­het neki, amelynek — a me­gye arculatának megfelelően — később a mezőgazdaság­ban veheti hasznát. A »beis­kolázási«' létszám aránya te­hát megközelíti Somogy la­kosságának az országoshoz viszonyított arányát (körülbe­lül 3 százalék). Az öt intézmény nyolc szakmát »kínált« a nyolcadi­kosoknak a jelentkezési idő­szakban, s bár kezdetben né­mi idegenkedést tapasztalhat­tak egyik-másik iskola peda­gógusai, a megjelölt létszám- határ — osztályonként 36 — általában nem bizonyult túl­zásnak. Csupán a Balatonbog- lári Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola szőlő- és gyümölcs- termesztő osztályának tanter­mében marad majd egy-két árva pad. Remélhetőleg azonban a bogiári intézmény is hama­rosan eléri a népszerűségi lis­tán a kaposvári Móricz Zsig- mond Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolát: itt egy osztálynyi tő és ugyanannyi állategész- ségőr kapja az első leckét néhány nap múlva. Különösen örvendetes, hogy az országo­san újonnan bevezetendő ál- lategészségőri pályára Kapos­váron »túljelentkeztek«. Nem okozott gondot Tabon sem a mezőgazdasági gépszerelő osz­tály elindítása, s a vártnál nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a cukorgyártó szakma iránt, amelynek titkaiba hat­van új diák kukkanthat be hétfőtől a kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakkö­zépiskolában. Nem mezőgaz­dasági jellegű mesterségek megtanulását a Kaposvári Gépészeti Szakközépiskola 102 új növendéke vállalhatta: ők esztergályosok, géplakato­sok és könnyűszerkezet-laka­tosok lesznek. A gyakorlati képzés jó szín­vonalú megszervezéséhez ter­mészetesen nélkülözhetetlen volt az üzemek és mezőgaz­dasági szövetkezetek segítsége. A tanműhelyek létesítésében, illetve felújításában való rész­vétel általában jellemző volt, s a vezetők a szakoktatók »kölcsönadásától« sem zár­kóztak el. A jó példák közül külön is meg kell említenünk a Mezőgép tabi gyárának és a Kaposvári Cukorgyárnak az önzetlen támogatását. Jó jel, hogy néhány vállalati vezető már nem csupán irányítható »munkaerőre«, hanem érettsé­gizett szakmunkásokra tart igényt. Tankönyvország A Tankönyvország címe: Kaposvár, siketek általános iskolája. Ügy számoltuk, olyan hatszázharmincfélét külön­böztethetünk meg a sok kori- ténernyi tankönyv között. Július végén érkeztek az első szállítmányok Kaposvár­ra, a József Attila könyves­bolt címére, a Tankönyvor­szágnak nevezett általános iskolai raktárba, ahol — bár most már napról napra kiseb­bednek a könyvhegyek — sok munkát ad a válogatás, a szállítás. Gyöngyi „suliba” megy Martinka Gyöngyi már csu­pán két napig marad a Ka- linyin-óvoda »nagycsoport­jának« rajzmestere és legcser- fesebb »kiskofája«. Viselkedé­sén, beszédmodorán semmi nyoma az iskolától való féle­lemnek, a szülők és pedagógu­sok által oly gyakran emle­getett szorongásnak. Igaz, ki­lencéves testvérkéjétől szer­zett némi előzetes »informá­ciót«, kedves csevegésével azonban — közvetve — első­sorban az óvónők tudatossá­gát, a gátlásokat eloszlató ta­pintatát dicséri. — Nem félek a sulitól! Még »középcsoportos« koromban voltunk a Krénuszban, hal­lottuk a becsengetést és a másodikosok énekét, meseit, azután mi is énekeltünk ne­kik. És segítettünk a mes élés­ben Is! Az ajándékot, amelyet aj »isisektől« kaptam, most is itthon, polcomon őr­zöm. Persze, mégis sajná­lom, hogy itt kell hagyni az ovit! Az isko­lában nem le­het majd »for­dított játékot« játszani; an­nak az ellen­kezőjét csi- nálpi, amit az óvó néni mond. Mert fekete pontot kapunk érte, meg beírnak az ellenőrzőnk­be is! Gyöngyit mégsem a fegyel­mezés rémétől származó gát­lások szabályozzák, inkább a vágy. hogy elolvashassa majd a gőgös gúnár és a mosómed­ve történetét, s az áhított cél: hogy édesanyjához hasonlóan kirakatrendező lehessen. Mert »milyen szépek is a hajas ba­bák a kirakatban!« És mi­lyen szépek az első művé­szeti szárnypróbálgatások, például a piros tulipán Gyön­gyi rajzán, melyet az újságíró a szülői és pedagógusi előre­látás bizonyítékaként őriz meg. Müller Károlyné, a József Attila könyvesbolt nyugdíjas előadója ilyenkor reggeltől késő délutánig dolgozik a zökkenőmentes elosztás érde­kében. — Egymillió-hétszázezer fo­rint értékű tankönyv érkezett az új tanévre Kaposvárra. Az általános iskolák, gimnáziu­mok, szakközépiskolák tan­könyveiért az előrendelés alapján mi vagyunk a felelő­sek, ugyancsak mi gondosko­dunk a főiskolai jegyzetek be­szerzéséről. — A szülők is feledéke­nyek, nemcsak a gyerekek. Mondjuk el, hol kaphatók a tankönyvek. — A könyvesboltban min­dig akad olyan vevő, aki tan­könyvet keres. Az általános és középiskolák feladata, Hogy az első tanítási napokon a tanulókat ellássák az igényelt tankönyvekkel. Évek óta be­vált ez a gyakorlat. Mi innen a raktárból valamennyi isko­lának eljuttattuk a tankönyv­csomagot. A főiskolákon a helyszínen folyik majd az árusítás. Ha valaki így sem jut hozzá, szeptember 6-a után á József Attila köny­vesboltban is megvásárolhat­ja tankönyvét. — Megérkeztek-e az új ki- adásúak? — Az általános iskoláhan az első osztályban lesznek új tankönyvek és a hatodikban néhány. Megérkeztek. Az új elsős tankönyvekhez vitt a kíváncsiság. Nyolcra gyarapodott a számuk, és szé­pek. Ezeket valamennyi ál­talános iskolába lépő tanuló és szülő hamarosan megis­merheti. .. Most szép leni iskolásnak! .Olvasni sókönyv Ha még egyszer kezdhetném, most irattatnám be magam az első osztályba. A miértre némán is beszédes választ ad­nak az új első osztályos tan­könyvek. Miért dicsérjük az elsős könyveket? Külsőleg, belsőleg egyaránt alkalmasnak látsza­nak arra, hogy hasznos tudo­mányokkal töltsék meg a kis nebulók fejét. Szinte játszva tanulhatnak majd ezekből a gyerekek. S ami fontos: min­dennapjainkhoz, a való világ­hoz közelibbek lettek könyve­ik. Vegyük csak kézbe azt a két kötetecskét, amelynek se­gítségével olvasni tanulnak a kis elsősök: Az első címe: Ol­vasni tanulok, Romankovics András, Romankovicsné Tóth Júlia és Meixner Ildikó mun­kája, a nagyszerű illusztráció­kat Urai Erika készítette. A komplex világ kicsiben: csa­ládiközpontú, munkacentrikus, technikai ismereteket homlok­térbe állító, de természetrajz­ból is alapokat adó, kedves könyvecske ez. A második kö­tete azután »igazi olvasmány­élményeket« nyújtó összeállí­tás, melyben többek között Gianni Rodarj, Zelk Zohán, Tolsztoj, Weöres Sándor, Kas­sák Lajos, Csanádi Imre, Ne­mes Nagy Ágnes, Lázár Er­vin, Hervay Gizella, Móra Fe­renc, Ludwik Jerzy Kern írá­sai szerepelnek. A hiányos névsorból is világos, hogy a szerkesztői szándék az volt: az arra alkalmas klasszikus elbeszélések és versek, mel­lett a jelen irodalmából, mai mesékből, költeményekből is csokrot nyújtsanak át a gye­rekeknek. Írni tanulok — ez is az egyik új kiadvány. Ugyanakkor olvasás-írás fel­adatlapokat is eljuttatott a Tankönyvkiadó az iskolákba. Cervenakné Neményi Eszter és dr. Varga Tamás matema­tika munkalapokat állított össze kötetté, hogy megköny- nyítse a számok világába va­ló belépést a kicsiknek, S, ha valaki megkérdezné: az ,új tankönyvek, füzetek közül melyik nyerte meg leg­jobban a tetszésünket, azt hiszem, nehéz lenne a válasz­tás! Az első osztályt tanító pedagógusok Somogybán há­romnapos továbbképzésen igyekeztek közel jutni az új tantervhez, könyvekhez, mód­szerekhez. Nagy segítségükre van az Oktatási Minisztérium módszertani folyóirata, A ta­nító is. Mit kell tudniuk az elsősöknek? Fontos állomásához érkezik szeptemberben az iskola tar­talmi megújulásának folyama­ta: megkezdődik a több mint egymillió gyermeket nevelő­oktató általános iskolákban az új tantervek fokozatos be­vezetése. Szeptembertől az 1. osztályosok tanulnák új tan­tervek alapján. A korábbitól lényegesen el­tér a tananyaguk. A magyar nyelv és irodalom című tan­tárgy foglalja egybe a korábbi olvasás és írás, majd a ké­sőbbi osztályokban a nyelv­tan és helyesírás, valamint a fogalmazás tantárgyakat. Az új elnevezés azt jelzi, hogy mindezt lényegében egységes egésznek, a órákat pedig anyanyelvi foglalkozásoknak tekintik. Nem új az első osz­tályban a környezetismeret, ezentúl azonban, szilárdabb alapot ad a fizika, kémia, bio­lógia, földrajz későbbi tanu­lásához. A múlt tanévben az elsősök 80 százaléka már matemati­kát tanult. A legnagyobb vál­tozás e tárgyban van. A tan­anyag azelőtt lényegében az összeadásra és a kivonásra épült, most halmazokat, ''logi­kai elemeket, függvényeket, valószínűségszámítást taní­tanak a kicsiknek. A matema­tika tanításának eddigi ta­pasztalatai kedvezőek. Gyakorlati foglalkozás he­lyett technikát tanulnak a jövőben nyolc évig az álta­lános iskolások. Az első osztályban eddig nem volt rajz, az óvoda eszté­tikai nevelése nem folytató­dott törésmentesen az iskolá­ban. Az új tanterv szerint az elsősök sokat fognak rajzol­ni. Szeptembertől az első osz­tályosok és szüleik a korábbi ellenőrző könyv helyett egy új kiskönyvecskével, az úgyne­vezett tájékoztató füzettel ta­lálkoznak. Ez a füzet egyik formája az iskola és a szü­lői ház közötti kapcsolattar­tásnak. Segítségével a tanítók a korábbinál részletesebb és pontosabb üzenetet küldhet­nek haza a szülőknek a gyer­mek előrehaladásáról, tanulá­sáról. Megszűnik a posfáshiány? Régi gond, hogy akadozik a levélforgalom, döcög az új­ságkézbesítés, mert kevés a postai szakember. A Dél-Du- nántúl négy megyéjének ed­dig kizárólag a pécsi Koma­rov gimnáziumban képeztek ilyeneket. Ám némi reménnyel kecsegtet az az új postaforgal­mi szakközépiskola, amely hétfőn kezdi meg működését Fonyódon, a Karikás Frigyes Gimnázium épületében, egye­lőre csupán egyetlen osztály- lyal, de a folyamatos »beis­kolázás«, a kiteljesedés, igé­nyével. Az új intézmény a Pécsi Postaforgalmi Igazgatóság kezdeményezésére és kétmil­lió forintos anyagi támogatá­sával jött létre azzal à céllal, hogy évente háromtucatnyi képzett postai dolgozó kibo­csátásával segítse megyénk — elsősorban a Balaton-part — munkaerőgondjainak megoldá­sát. A felvételi körzet azon­ban már jövőre megnövekszik; az új szakközépiskolába Za­la megyei gyermekek is je­lentkezhetnek. A gyakorlati képzésre az épület csekély átalakításával teremtettek lehetőséget. A két — meglehetősen kicsiny — ebédlő ezután jól felszerelt »postahivatalként«, illetve te­lexszobaként működik majd — a berendezésről szintén a pécsi igazgatóság gondosko­dott. Az elvesztett helyiségek helyett új, 170 négyzetméteres ebédlő épül, amelyet valószí­nűleg októberben adnak át. A francia nyelv alapfokú el­sajátítása — ellentétben más szakkközépiskolákkal — kö­telező lesz. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents