Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

Á jog szolgálata a munkahelyeken

Megyénk ötvenhat válla- latinai, üzeménél, intézményiénél van szakszervezeti jogsegélyszolgálat, s most októberben lesz egy éve, hogy megalakult — a munkahelyi jogsegélyszolgálatok segítésére, ellenőrzésére — a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsa mellett működő megyei jogsegélyszolgálati bizottság. Dr. Egerszegi László, az SZMT közgazdasági osztályvezetője akkor kiemelte: olyan szolgálatról van szó, mely a jog érvényesülését segíti elő a munkahelyeken. Ennek jól megfelelnek, tanúság ?á, hogy nagymértékben csökkent a munkaügyi döntőbizottságok elé kerülő ügyek száma a megyében.

Most ismét sok jó tapasztalat összegezhető az üzemi

jogsegélyszolgálatok tevékenységéről. Ebben közrejátszik az is, hogy feladataik ellátásához megfelelő föltételeket teremtettek a munkahelyeken, és a szakszervezeti választott testületek hatékonyan irányítják, ellenőrzik munkájukat. Szoros és gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a jogsegélyszolgálatok és az üzem vezetősége, a felsőbb szakszervezeti testületek, a tanácsok, az igazságügyi szervek- között. Tavaly majdnem háromezer üggyel fordultak a dolgozók ezekhez a szolgálatokhoz — többnyire jogi tanácsért és felvilágosításért.

— Milyen kérdésekkel kopogtatnak leggyakrabban? A legtöbb dolgozó az öt közvetlenül érintő problémával áll elő, polgári és családi jogi. munkajogi és államigazgatási jogi kérdésekben kér tanácsot. Ahol a szolgálat az illetékes munkaügyi apparátussal

egyezteti véleményét, ott lényegesen csökken a viták száma. E téren azonban további teendőkre van szükség, ugyanis még mindig nem mérséklődött lényegesen Kaposváron a Munkaügyi Bíróság által tárgyalt perek száma.

Sok helyen az üzemi híradók, vállalati újságok, körlevelek utján, illetve ismeretterjesztő előadásokon szóinak a dolgozókhoz az állampolgári jogokról és kötelességekről, ám a leghatékonyabb jogpropaganda eredményét is ronthatja, ha a segélyszolgálatot teljesítők nem ismerik eléggé az érintett jogterületet. Erre szintén akad példa Somogybán; a helytelen tanács félrevezeti azt, aki bizalommal fordul a szolgálathoz, és az adott munkahely szakszervezeti testületének tekintélyét is rontja a tájékozalanságból eredő téves felvilágosítás.

Az Ötvenhat jogsegélyszolgálat között szép számmal vannak kiemelkedő munkát végzők. Ezeknek a példáját érdemes lenne követni. A felelősségteljes feladatok sikeres teljesítését segítené elő, ha ezek módszereit, tapasztalatait olt is átvennék, ahol a munka egyelőre elmarad a kívánt színvonaltól. A központi, gyáregységi, telepi fogadóórák rendjének szabályozása, a feladatok helyes megjelölése, az ingyenes igény- bevétel lehetőségének általános megismertetése például éppen olyan fontos az eredményes munka céljából, mint a vállalat részéről az anyagi, technikai föltételek biztosítása.

n. F.

Új földmérési térképek

A kataszteri térképek többsége még a múlt évszázad második felében ölrendszerben, kisebb részben pedig a két világháború közötti időben, ma már elavultnak tekinthető módon készült, és a felméréskor megállapított birtokhatárokat tüntette fel. ■ A mezőgazdaság szocialista ' átalakítása, a lendületes ipa- ! rosílás és építkezések követ- ' kéziében ezek a régi katasz- | téri térképek nagy arányban vagy pedig teljesen elavultak. ; Ezért az ötvenes évek végén i kormányrendelet alapján megkezdődött a régi kataszteri térképek felújítása, a változások átvezetése, illetve a teljesen elavultak helyett új fölméréssel úgynevezett földmérési alaptérképek készülnek.

A fölmérések Somogybán 1957-ben kezdődtek, és azóta egyre fokozódó ütemben folynak. Ma már a megye i városai és községei belterü- J leiének 90 százalékáról új vagy felújított térképekkel rendelkezünk, a belterületek 10 százalékán még folynak a fölmérési és térképezési munkák. A zártkertekről 1957 óta mindenütt újabb térképek készültek, és új térképek vannak a külterületek 70 százalékáról, mintegy 375 000 hektárról. Itt a területek 30 szá- j zalékán még folynak a fölmérések, de 1980 elején mindé- j nütt befejeződik a munka.

A nagyarányú földmérésekhez előbb megfelelő sűrűségben geodéziai alap- j pontokat kellett létesíte- ! ni. Az alappontok megjelölé- j se a terepen különböző föld- j mérési, jelekkel történik (betonkövek, járdába süllyesztett jelölések, épületeken elhelyezett csapok stb.). A földmérési alappontok létesítése igen költséges, ezért közérdek, azok megóvása. Egy-egy tönkrement vagy megrongálódott földmérési jel helyreállításának költsége több tízezer fo- I rint is lehet. i

Az új térképek ma már

nagyrészt légi fényképek fel- használásával, kisebb részben földi fölméréssel készülnek. A légi fényképezés, illetve a földi mérés megkezdése előtt felhívják az érdekelteket birtokhatáraik megjelölésére, ki- karózását-a, nevük, címük feltüntetésére. Ha ezt elmulasztják, a földmérők a birtokhatárpontokat csak bizonytalanul, esetleg tévesen állapíthatják meg. ennek következtében a térképi ábrázolás és a területi adat is hibás lehet. Ezt később csak nehezebben, többletmunkával lehet helyesbíteni. Közös éçdek, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervek a tulajdonukban lévő földek, telitek határpontjait felhívásra a kért módon jelöljék ki, a különböző földmérési jeleket és megjelöléseket óvják meg. A földmérési jelek megrongálása vagy megsemmisítése anyagi, szabálysértési, esetleg büntetőeljárást von maga után.

A földmérési alaptérkép kötelező alapja az ingaüan- nyilVán tartásnak, továbbá

minden, sajátos célokat szolgáló földmérési tevékenységnek. Fontos, hogy a nagy költséggel készült űj térképeket a változások folyamatos átvezetésével megóvjuk az elavulástól. Ezért jogszabályok kötelezik az ingatlantulajdonosokat (kezelőket, használókat), hogy a térképek tartalmában bekövetkező változásokat 30 napon belül bejelentsék. Az ingatlanmegosz- tások és összevonások, épületek létesítése, valamint a 2 hektárt elérő művelésiág-vúl- tozások esetén meghatározott tartalmú vázrajeot is kell csatolni a bejelentésekhez. A késedelmes bejelentés, vagy annak elmulasztása bírsággal, illetve fölemelt eljárási költséggel jár.

Hegesztik a kaposvári

gázvezeték csöveit

A télen már az országos hálózatból is kap gázt Kaposvár: december 15-re elkészül az a 40 kilométer hosz- szú vezeték, mely a megye- székhelyet összeköti a Balaton déli partján húzódó zalai vezetékkel. Az ország legrégebbi gázvezetéke Mezőszent- györgynél csatlakozik a gerinchálózathoz. A tervekben szerepel az is, hogy új vezetéket építenek Mezőszent- györgyig. A déli parton húzódó régi zalai ágat ezután »visszaminősítik«: az eddigi 40 atmoszféra helyett hat atmoszféra nyomással küldik majd rajta a földgázt. Ennek az lesz az előnye, hogy a fel- szabadulás előtt fpldbe fektetett — először kőolajszállításra használt — vezeték még hosszú ideig üzemképes marad, és el tadja látni a déli part településeit földgázzal. Az alacsony nyomásp.n szállított gázt a települések határában nem kell nyomáscsökkentőn átvezetni. Ez olcsóbbá teszi a gázt.

Amíg a mezőszentgyörgyi új vezeték elkészül, a zalai ág szolgálja ki Kaposvárt is. Lengyeltóti és Balatonboglár között már foldbç fektették á 6 kilométer hosszú csatlakozó vezetéket. Jó ütemben halad Lengyeltóti és Kaposvár között is a 300 milliméter átmérőjű csövek hegesztése. A siófoki Kőolaj-vezeték Építő Vállalat eddig 17 kilométer hosszú csőkígyót hegesztett össze. Október végére a tervek szerint már végeznek ezzel a munkával. Azt követően a műszaki átadással és az üzembe helyezéssel kapcsolatos tennivalókat látják el.

A nyolcvanmillió forint értékű beruházás hosszú távra megoldja Kaposvár gázéi-* látását. Nemcsak a jelenleg* igényeket elégíti ki, hanem az új fogyasztókat is biztonsággal kiszolgálja majd.

Kocsis László

(1922—1978)

■■■BBBBBHKnBinHKnnnBHHNHHnBHSBnnEBSSISHffiSBBíBBUHBNKKSL*--'

Nagy veszteség érte Somogy munkásmozgalmát, művelődési életét: súlyos betegség után eltávozott közülünk Kocsis László, a megyei tanács nyugalmazott elnökhelyettese, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnöke.

Régóta tudtuk: a gyógyszerek és talán még inkább a tenni, hatni, jobbítani akarás tartották benne az életet. Még a legutóbbi hónapokban is tiszteletet érdemlő aktivitással vett részt — súlyos betegen is — a közéletben.

Tanítónak készült. Pedagógus lett, az is maradt élete végéig, gyermekek és felnőttek igényes nevelője, korszerű ismeretek és a marxista eszmék osztályhű terjesztője.

Szegény sorsú családban született a Tolna megyei Tamásiban. 1942-ben Pécsen szerzett tanítói oklevelet, majd Baranya megyei iskolákban jutott tiszteletdíjas állásokhoz. 1946-ban került Marcaliba, ahol két év múlva az általános iskola igazgatója lett. Jelentős tevékenységet fejtett ki az egyházi iskolák államosításában. Friss szemléletű pedagógiai munkásságára, politikai helytállására, kitűnő szervező- készségére hamar fölfigyeltek felettesei: 1950-től már a tanügy egyik megyei vezetőjeként vett részt az oktatáspolitika irányításában.

Két év múlva gyakorlati nevelő munkával cserélte föl tanácsi beosztását: tíz évig volt a kaposvári Hámán Kató Általános Iskola igazgatója. Ezekben az esztendőkben sem elégedett meg első számú hivatásának ellátásával. Mint a TIT megyei elnöke, kiemelkedő munkát fejtett ki az ismeretterjesztés szervezésében, irányításában, a párt értelmiségi politikájának végrehajtásában.

1962-től teljesen a politikai munkát tekintette fő hivatásának. A megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetőjeként tíz évig végzett sokoldalú, elismerésre méltó felvilágosító munkát, szervező, irányító tevékenységet. Utolsó munkás éveiben pedig a megyei tanács kulturális elnökhelyetteseként hasznosította ismereteit, gazdag tapasztalatait: 1976-ig, nyugalomba vonulásáig, a megye művelődési és egészségügyi életének szervezésében, fejlesztésében szerzett érdemeket.

Társai igényes, nagy munkabírású vezetőként ismerték. Feladatának felelősségteljes ellátása mellett mindig fontosnak tartotta általános és politikai műveltségének gyarapítását. Elvégezte a tanárképző főiskolát, közel az ötven éves korhoz pedig sikeresen tett vizsgát a politikai főiskolán. Elméleti felkészültségét, mozgalmi tapasztalatait a Marxista—Leninista Esti Egyetem oktatójaként is hasznosította.

Harminc évvel ezelőtt lépett a kommunisták soraiba. Azóta a mozgalmi élet különböző területein és szerveiben töltött be tisztségeket. Kilenc évig tagja volt a megyei párt-végrehajtóbizottságnak. Hosszú ideig jelentős irányító szerepekben dolgozott a népfrontmozgalomban: tíz évig volt a népfront megyei elnöke. Nyugalomba vonulása után; pedig alelnökként hasznosította közéleti tapasztalatait.

Munkásságát több ízben is magas elismeréssel jutalmazták. Tulajdonosa többek között a Kiváló tanár kitüntetésnek, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát egyszer, arany fokozatát kétszer kapta meg.

Olyan kommunista vezető távozott el körünkből, aki az elsők között ismerte föl tanító társai közül a társadalmi törvényeket, a további fejlődés szükségszerű útját, a kommunisták célját, és ezért minden poszton őszintén tudott küzdeni, másokat magával ragadva, lelkesen munkálkodni. Emlékét kegyelettel őrizzük.

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄSPART SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA A HAZAFIAS NÉPFRONT SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA A SOMOGY MEGYEI TANÁCS

A nyűvéstől a kötözésig

A mostoha nyár ellenése kedvezően alakult a gabona termésátlaga az iharosberényi termelőszövetkezetben. A tervezett 34 mázsás hektáronkénti átlaggal szemben majd 40 mázsát hozott az árpa' és több mint tíz mázsával többet a búza. Szép eredmény a nem éppen elsőrendű talajon.

Az okokat kutatva egyszerű fogalmakat — gépkihasználás, a tagok áldozatos munkája, az ütemterv betartása I

— mondanak. Egy valami azonban mintha mégis a határmenti gazdaság sajátossága volna...

— Háromszáz hektáron rostlent termesztünk, ez egyben a következő évi búza elő- veteménye. Az idén a járásban elsők lettünk a 44,3 mázsás búza termésátlaggal, és meggyőződésem, hogy szerepe volt ebben a lennek is. — Horváth Gyula főagronómus nem titkolja elégedettségét.

— Néhány napon belül befejeződik a len betakarítása. A nyűvéstől a kötözésig- magunk dolgozzuk fel, majd a szerződés szerint a rostiparnak adjuk át. A feldolgozás -gépesített ugyan, a betakarítás, a mag gubózása azonban kézi erőt is igényel. Ezekben a napokban igen nagy munka vár az emberekre. Minden elismerést megérdemelnek, és köszönet a berzencei tsz segítségünkre jött dolgozóinak is.

Idestova tíz éve foglalkozik a gazdaság lentermesztéssel, amely jövedelmező ágazattá fejlődött. Bár a főagronómus szerint nem érik el a tavalyi hektáronkénti 60 mázsás termésátlagot, az idei 50 mázsa is jó eredménynek számít. Az egyesülés után csatlakoztak a budakalászi rostlenter- mesztési rendszerhez, és saját feldolgozó üzemet létesítettek, amely két műszakban 35 embernek ad munkát.

— Nemcsak saját termésünket, hanem a környező gazdaságokét is feldolgozzuk. Még Kaposfürecjről is hoznak ide lent. A már említett előnyök mellett számunkra nagyon fontos, hogy egész évi munkalehetőséget biztosít.

— Többszörös tehát a haszon. A hatszáz hektáros búzának azonban 300 hektárnál nagyobb területen lehetne az elővetemégye, s a lenből eredő jövedelem is nagyobb lenne.

— Ha csak géppel dolgoznánk, bizonyára növelnénk a vetésterületet. Azonban számos munkafázis kézi erőt követel. Az pedig megszabja a lehetőségeket. A maggubózás például elvégezhető volna géppel is. azonban mi importvetőmagból termelünk, s ezt vetőmagként továbbítjuk. Túl drága volna a gép okozta szemveszteség, szükségük van másoknak is a jó magra. Van persze megoldás: nagy teljesítményű körbálázógépek beállítása. Ezek azonban még kísérleti stádiumban vannak, így a közeljövőben aligha számíthatunk rájuk.

B. A.

Fábián László

Felig géppel — leiig kézzeL