Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-29 / 203. szám
Feltáriák a tartalékokat Hsm minden beruházás gondtalan Naponta sokan utaznak át Böhönyén. Az is észreveszi a fejlődést, aki gyakran jár erre, annak pedig különösen a szemébe öfclik, aki ritkábban. A községi pártbizottság rendszeresen figyelemmel kíséri a gazdasági munkát. Ujj Imrével, a községi pártbizottság titkárával a testület legutóbbi állásfoglalásáról beszélgettünk. — Az összkép mindenképpen biztató a gazdasági feladatok megoldásában. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek már a tervezéskor figyelembe vették a községi párt- bizottság év eleji határozatát. Mindaz, amit előirányoztak erre az évre, összhangban van a népgazdaság érdekével is. A gazdasági vezetők, a kommunisták, a dolgozók együttes erőfeszítésének köszönhető, hogy előtérbe kerültek a minőségi tényezők, javult a munkafegyelem, jobban kihasználják a munkaidőt, a termelöberendezéseket, szélesebb körben hasznosítják a tartalékokat. — Miiként mutatkozik ez meg az ipari jellegű munkahelyeken? — A pártbizottság különösen jónak tartotta, hogy a vegyesipari szövetkezetben javult a munkaerő-gazdálkodás, ez ugyanis a tervteljesítésben is érezhető. A faipari termékek választékát szélesítették, s most 'készítik elő az új termékek gyártását a textiikon- fekció üzemben, a vaspiari részlegben. Az építőrészleg termelési értéke várhatóan megkétszereződik az idén, ugyanis most már házon kívül is vállalnak munkát. A tsz orsózó-cárnázó üzeme a sok áramszünet, műszakkdesés ellenére is teljesítette tervét. Szép eredményük a minőség javulása. Az éllátás szempontjából fontos, hogy a tsz húsüzeme három és fél millió forint értékű árut készített az első félévben az üzembe helyezett korszerű vágóhíd kihasználásával. A malom jó hírét a munka és a termék minőségének javulása növelte. A karbantartásokat tervszerűen elvégezték, s úgy fogadták az új gabonát. — Kire támaszkodhatnak a beruházásoknál ? — A ktsz-en kívül az állami gazdaságnak, aztán a ter- -melőszövetkezetnék van építőbrigádja. Mindkettőnek sok munkát ad a saját beruházás, a lakásépítés. Az állami gazdaságialt például most bővítik a sertéstelepet. A termelőszövetkezetiek vállalták a községi sportöltoző megépítését. A ktsz részlege a tanácsházat korszerűsíti. Bárki megnézheti e munkákat, mert jó üte- műek, s egész biztosan elkészülnek határidőre. Az állami gazdaság százhúsz személyes szociális épülete például már majdnem készen van. Ez hozzá tartozik a sertéstelep bővítési programjához. A tsz százötven vagonos tárolószínje a kukoricabetakarításig ugyancsak megépül. — Böhönye kereskedelme azért fontos, mert sokan járnak ide vásárolni a környékről is. — Vélefnényünk szerint az áfész nagy figyelmet fordít a zavartalan élelmiszer-ellátásra, a hiánycikkek számának csökkentésére. A fóliás termeltetés megszervezésével több zöldség jut a község boltjaiba. Szükség van rá, hogy bővítsék az önkiszolgáló boltot, korszerűsítsék a Tüzép- telepet. A tsz hűsboltja, aztán a terménybolt sokat segít a lakosság ellátásában. A Zöldért kirendeltsége több árut értékesített a lakosságnak, s a felvásárlásban is szép eredményt ért el. Csaknem hetven vagonnal több árura szerződött az idén, mint a feladata. A mezőgazdaság a jégkárok, a rossz időjárás ellenére is eléri a tervezett eredményt. A község szempontjából is kiemelkedő, hogy az állami gazdaság és a szövetkezet kölcsönösen támogatja egvmást. — Milyen területen vannak gondok? — Ügy érzem, hogy a termelőszövetkezet két fontos beruházásában. A Rinya menti Vízgazdálkodási Társulatnak meg kell gyorsítania a meliorizációs munkákat. A szőlőtelepítés azért fontos, mert a befejezéstől függ az állami támogatás. A Balaton- boglári Állami Gazdaságnak, mint a Viticoop Társulás gazdájának erőteljesebb támogatásától függ, hogy a telepítés a tervek szerint, az ígért gépi segítséggel befejeződjön. A pártszervezetek már most hozzáfogtak, hogy megteremtsék a tervek teljesítésének politikai föltételeit, takarékos gazdálkodásra serkentsenek. Számítunk rájuk a szocialista brigádmozgalom további szér lesítésében. Ehhez a községi pártbizottság minden segítséget megad. L. G Az ország legjobb fakitermelői Ropolyban Tiszteletet parancsoló munka A népmesék favágóinak állandó jelzője a .»kérges tenyerű«. A mai mesékben már nem szerepelnek favágók, még kevésbé »erdőgazdasági dolgozók«. Ebben a munkában ma látszólag nincs semmi, ami megmozgathatná a fantáziát. Mindannyian hallottunk már az emberek munkáját megkönnyítő okos és ügyes gépekről, amelyeken csak »gombokat kell nyomogat«!«, így azután a fakitermelők országos versenyére látogató vendégek legtöbbje meglepődött azon, hogy korszerű technika ide vagy oda, -az erdei munka ma is átlagon felüli fizikai erőt kíván, és hogy az erdei emberek tenyere bizony ma is kérges. A fejszét és a lovas fogatot felváltották a nagy teljesítményű gépek, a fakitermelés »nehézségi foka« és veszélyessége mégis közvetlenül a bányászat után következik, mérések és statisztikák tanúsága szerint. A hét végén rendezett országos fakitermelő-verseny részvevői voltaképpen ugyanazt csinálták, mint a hétköznapokon. Döntötték a fákat, gallyaztak, daraboltak, és az erőgépek nyergébe szálltak. Volt azonban egy nagy különbség: míg napi munkájuk során néhány társuk körében tevékenykednek, most érdeklődő tekintetek, kíváncsi fényképezőgépek és kamerák előtt dolgoztak. Voltaképpen ez az ünnepélyesség és ez a háSzabó Nándor »nagy manővere«, amely végül a győzelmet jelentette. romnapi megkülönböztetett figyelem, no meg rokonszenv volt a versenyzők igazi — talán a díjaknál is jólesőbb — jutalma. Szombat reggel a 19 csapat közül a budavidéki erdőgazMásodpcrcck és centiméterek Növekszik a kertbarátok tábora Az árral hevesebb a gond, mini az értékesítéssel Két évvel ezelőtt, 1976 augusztusában Marcaliban megalakult a Kertbarátok Somogy megyei Társadalmi Szövetsége. Azóta minden év augusztusában értékelik a végzett munkát és megbeszélik a további tennivalókat. Az idei közgyűlésre Csurgón került sor a közelmúltban — ennek a rendezvénynek a tapasztalatairól és a kertbarátmozgalom somogyi fejlődéséről beszélgettünk Küher Jánossal, a megyei kertbarátszüvétség elnökével. Annak idején Marcaliban tizenegy kertbarátkor, háromnégy klub, valamint a zöldség—gyümölcstermesztő szakcsoportok képviselői vettek részt az alakuló közgyűlésen. Azóta két év telt el, s az ’ akkor elültetett fa igencsak kiterebélyesedett. .. — Ma már harmincöt kertbarátkor működik, köztük olyan népes is van, mint például a Kaposvár melletti tö- röcskei tetőn gazdálkodó. Ök mintegy háromszázan vannak, a barcsiak meg a tabiak hetvenen, és Siófokon két mun- káskertbarátkör is dolgozik. Több mint kétezer kertbarátot tömörítenék ezek a körök szerte a megyében. Jó szom- :■ zédságban, megértéssel és egymást segítve kertészkednek gépkocsivezetők és gyógyszerészek, vasmunkások és tanárok. Egyre többen leszünk; a szövetség tagjaivá váltak a megye kisállattartói, a nyúltenyésztő és méhész szakcsoportok, a galambtenyésztők. Ezen az augusztusi közgyűlésünkön jelentős fejlődésről adhattunk számot, — A tömörülés nyilvánvalóan arra is módot ad, hogy rendszeres és az igényeknek megfelelő szakmai képzésben részesüljenek a kertbarátok. — Több, nagy látogatottságnak örvendő rendezvény van mögöttünk. Tapasztalatcserét ■biztosítottunk a kertbarátoknak Somogybán és más megyékben: bemutatókon, kiállításokon vettek részt nemcsak érdeklődőként, hanem kiállítóként is. Tavaly Barcson, az idén Csurgón adtunk rá módot, hogy bemutathassák terményeiket, állataikat. Két év alatt tizennégy eszközbemutatót rendeztünk, közösen a kaposvári Agroker-rel, a fogyasztási szövetkezetekkel és a Somogy megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás-' sál. A téli és a tavaszi estéken sok helyen működtek tanfolyamok, s ezeken országos hírű és. megyei szakemberek tartottak előadásokat a városokban és a falvakban a gyümölcsfaültetésről, a növényvédelemről és sok más, a kiskertekben adódó munkáról. Még a gyógynövénytermesztésről is hallhattak az érdeklődők. A kaposszentjakabi kertbarátkor tagjai hetenként összejöttek, és érdekes vitákat folytattak egy-egy kérdésről. Sok hasznos tapasztalatot kínált például a Siófoki Állami Gazdaság oltványtelepe, látni-tanul- ni mentek a porrogszentkirá- lyiak a Balatonboglári Állami Gazdaságba, a porrogiak Balatonalmádiba, és többen a Szalacskai-hegyen nézték meg a szőlő metszését és oltását. Csaknem háromezren látogatták ezeket a rendezvényeket. — összejöveteleiken nemcsak a termesztés, a tenyésztés tapasztalata, hanem az értékesítés helyzete is szóba kerül. Mit hozott felszínre e téren a csurgói közgyűlés? — A beszámolót követő vitában természetesen érvényesült az a tény. hogy Csurgón ültünk össze. A megyének erről a részéről megy exportra a legtöbb háztáji alma, és ez a környék hagyományosan nagy gyümölcstermesztő körzet. A csurgói áfész felvásárol mindent, amit csak tud, de így is gondok vannak az értékesítés körül. Nem az ár jelenti a gondot, hanem az, hogy nem minden termést sikerült gyorsan — és minél kisebb minőségi veszteséggel •— értékesíteni. Szóvá tették a közgyűlés részvevői, hogy a nyári alma felvásárlását jobban meg kell szervezni, s az úgynevezett puha húsú áruknál az eddiginél gyorsabb átvételre keli törekedni.. Amíg a termelő friss áruja eljut a fogyasztóhoz, már sokat veszít minőségi értékéből, mert ez az út indokolatlanul hosszú időt vesz igénybe. — Hogyan kívánják még rendszeresebbé tenni a kertbarátok tájékoztatását? — Foglalkozunk a Kertbarát Híradó megjelentetésének gondolatával. Egyre sürgetőbb az igény arra, hogy sokrétű eligazítást, hasznos tanácsokat, időszerű útmutatókat kapjon kézhez minden kertbarát. Megyei jellegű szakmai tájékoztatóra gondolunk, amelynek egyes pontjait a megye adottságaihoz és igényeihez igazítjuk, tehát a gyakorlatban könnyebben aprópénzre válthatók, mint az országos, általános érvényű tudnivalók —.mondotta befejezésül a megyei kertbarátszö- vetség elnöke. U. F. daságé vezetett. Üjabb és újabb részeredmények kerültek a tájékoztató táblákra, a hangulat 10 óra felé már forrósodott. Ekkor fejezte be utolsó versenyszámát, a »lánckímélő darabolást« a gyulai gazdaság 37-es versenyzője, Kovács Ferenc. — Ennyi jó fűrészes láttán, cserbenhagy minden önbizalmam. Ez a második országos versenyem, és most, hogy letettem a gépet, csak abban merek bízni, hogy utolsók nem leszünk. — Itt csupa korszerű masinát látunk. A fejsze végképp nyugdíjba vonult az erdőkön? — Szó sincs róla. Például a kérgezést néha képtelenség fejsze nélkül elvégezni. — Egy ilyen versenyben van-e szerepe a szerencsének? — Hogyne. Nincs két egyforma fa. Elképzelhető, hogy egyikben úgy szalad a fűrész, mint kés a vajban, a másikban meg erőlködve ugrál. Az országos versenyen 4-es rajtszámmal indult a somogyi verseny győztese, Vos Ferenc. Amikor találkoztunk, az egyéniben a második helyen állt. de még visszavolt egy ve télytárs. — Minden attól függ, mit tud a most következő 18-as. Nekem nem volt szerencsém., mivel a rönkök vontatása közben elszakadt a kötél, újra kellett kezdenem, fokozott idegességgel. Tudja, hogy van, mikor az ember annyira akar! Ugyancsak a somogyi csapat tagja volt Somogyvári József, aki borongós hangulatban figyelte a 18-as előkészületeit. — Elrontottam a »lánckí- mélőt«... Az izgalom. Arról nem szólt — társaitól tudom —, hogy az övé volt a verseny , legtökéletesebb döntése. A dőlő fa szinte a földbe nyomta az irányt jelző ■karót. »Nulla centis döntés« volt... A »közelítés csuklós traktorral« elnevezésű versenyszám afféle slalomozás. Csöppet sem egyszerű feladat, ha figyelembe vesszük, hogy a monstrumnak 8—10 méter hosszú farönköket vonszolva kellett a karók közt óvakodnia, végül pedig a rakományt példás rendbe rakni. Egyetlen centi eltérés, vagy néhány másodpercnyi késlekedés már pontlevonással jár. A 18-as látszólag különösebb idegeskedés nélkül rajtolt. Az első akadályokat simán vette. Mikor azután a pálya egyik éles kanyarjához ért, még a gép után futó zsűritagok i:s aggodalmasan fölszisszentek: »Ezt képtelen lesz alászédni...« A fiatalember már ütközésig fordította a volánt, de a hosszú rönkök vége még így is veszélyesen csúszott a bóják felé. Ekkor a traktoros segítője emberfölötti erőfeszítéssel akaszkodott néki a nyilván jó néhánv mázsás rakománynak. és így. ha csak egy centivel is. de sikerült elkerülni a pontlevonást. Alig ért a gép a kijelölt rakodóhelyre, újabb izgalmak következtek, az egyik rönk félrecsúszott. Néhány an legyintettek: »Most már minden hiába.« Ekkor a fiatal gépkezelő páratlan bravúrral párhuzamosra »pöccintette-* a rakoncátlan rönköt. Mée a vetélytársak is ujjongtak, a. zsűri sugárzó arc-- cal méricskélt, a fiatalember pedig nem értette, miért örülnek annyira. A 18-as versenyző Szabó Nándor volt Gyuláról. — Hétköznap ezerszer végigcsinálom ezeket a manővereket, csakhogy ott nincsenek karók, amelyeket nem szabad kldönténi: .......... ‘ — Az erdő ma nem épp vonzó ihunkahely a fiatalok számára... — Én mégis szeretem. Az unalmas és egyhangú munkára szokták mondani, hogy »favágás«. Én ezt csöppet sem érzem találónak. Szeretem az erdőt és a gépeket is. Márpedig jelenlegi munkámnak mindkettő része. öt perccel később a hangosan beszélő jelentette: Szabó Nándor az egyéni verseny élére került, sőt, jó versenyzésével csapatát is a negyedik helyre hozta föl. Dél előtt néhány perccel a kardosfai erdő közepén már tágas tisztás állt az aznap délelőtt kidöntött szálfák helyén. A nagykunsági erdő- gazdaság 69-es versenyzője, Mészáros Mihály, közepesnek ítélte döntését. Nem maradhatott el a szokásos laikus kérdés. »Mi Van, ha minden igyekezete ellenére maga felé dől?« — Két évizede csinálom, dé ilyesmi még nem fordult elő. Mikor a soron következő soproni versenyző kézbe vette, a fűrészt, sűrű cseppekben megeredt az eső, mire pedig a nevét és rajtszámát feljegyezhettem volna, a golyóstoll már nem fogott a vizes noteszlapon. Vasárnap a díjkiosztáshoz újra Verőfényes napsütésben sorakoztak föl a versenyzők. Csapatban a balatonfelvidéki EFAG győzött, Somogy a harmadik helyet vívta ki. Az egyéni verseny bajnokai: Molnár Miklós Borsodból/, Szabó Nándor Gyuláról és Varga Zoltán Pécsről. (Itt egyébként a somogyiak két második és egy harmadik díjat nyertek, Kern Béla, Bakos Sándor és Vas i erenc révén.) A kitűnően rendezett verseny záróeseményeként leleplezték Csikós Nagy Márton 6 méter magas, 26 mázsás tölsyíaszobrát. Egy avatatlan kritikus mondta a szobrot szemlélve: Tiszteletet parancsoló munka, ugyanolyan tiszteletet parancsoló. mint az erdei fakitermelők munkája, akiket ábrázol. Bíró Fereno 3CTI3
