Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; E G Y E S 0 L J E T E K I Ara- 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 195. szám 1978. augusztus 19., szombat Ünnep a Dráva partján Losonczi Pál Barcson \ Fölavatták a Kemikál új gyárát — Termelési nagydíjat kapott a Vörös Csillag Tsz Losonczi Pálnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, az El­nöki Tanács elnökének somo­gyi látogatása tegnap délelőtt szőkébb hazájában, Barcson folytatódott. A járási pártbi­zottságon Varga Péter, a Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára és Böhm József, a megyei párt-vb tagja, a megyei ta­nács elnöke, továbbá a járás és a nagyközség vezetői fo­gadták. ■ Süveges Sándor, a járási pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a magas rangú vendéget a járás gazdasági helyzetéről, a. termelési és a településfejlesztési eredmé- nyejcrol, a további feladatok­ról. A tájékoztató után az Elnö­ki Tanacs emóke és. a JíiSe- retéoen revo megyei, járási es nagyközségi vezetőn: uj léte­sítményeket látogattak meg. Az év eleje óta működő, 86,o millió forintért épült mészhomoktégla-gyároan te­her József, a Bomogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari tauaiat igazgatója, vaiamint Szirer József üzemvezető ka­lauzolta a vendégeket, mutat­ta be a megyében új termék­nek számító építőanyagot és előállítási folyamatát. A gyár évente 25,5 millió rend­kívül értékes téglát állít elő, a magas színvonalon gépesí­tett üzemben, és ehhez mind­össze Ö3 dolgozóra van szük­ség. A látogatás az új, szeptem­berben megnyíló — 60 sze­mélyes — bölcsődében foly­tatódott. A megkapóan han­gulatos épületoen Lukács Lászlóné, a bölcsőde vezetője eimondta: a tervezett átadás decemberi időpontját négy hónappal sikerült előbbre hozni, mindenekelőtt igen széles körű társadalmi össze­fogással, a szocialista brigá­dok és egyéni segítők lelkes támogatása révén. Az új in­tézmény révén már 120 böi- csődés 'korú kisgyermeket tudnak elhelyezni a nagyköz­ségben. Az idősebb korosztályú gyermekek egy részét is új épület várja tanév kezdése­kor: 17 millió forintos költ­séggel elkészült az új, 8 tan­termes általános iskola. Dr. Hetzttr Istvánná igazgató örömmel vezette végig a ven­dégeket a frissen festett falak között, mutatta meg a tanter­meket, a jól fölszerelt előadó­kat és a nagy méretű torna­termet, amely az első ( !) ilyen rendeltetésű helyiség az egész járásban. A modern konyha 600 adagos leljesítmennyel várja az ifjú étkezőket. A látogatás végén az in­tézmény krónikájába beke­rültek az első mondatok: »Az új iskol^ megnyitása alkalmával szeretnék sok si­kert kívánni az ifjúságot ne­velő pedagógusoknak és az intézmény minden dolgozójá­nak. Nagy öröm számomra, hogy egy olyan oktatási in­tézménnyel gyarapodott Barcs, amely már megfélel a jövő követelményeinek is. Losonczi Pál.« Délelőtt 11 őrá előtt néhány perccel a nagyközség — és a negye — legújabb és műszaki színvonalon tekintve legkor­szerűbb gyárának udvarára Ismerkedés a mészhomoktéglával. gördült a vendégek kocsisora. A Kemikál Építőanyag-ipari V általat Építésiműanyag-f el­dolgozó Gyára ünnepi dísz­ben fogadta az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét. Dr. Né­meth Jenő, a nagyközségi ta­nács elnöke köszörftötte az avatásra érkezett vendégeket: Losonczi Pált, Varga Pétert dr. Abrahám Kálmán - építés­ügyi és városfejlesztési mi­nisztert. Böhm Józsefet, to- vábhá a gyár építésében részt vett szervezetek képviselőit. Megnyitó szavai után dr. Sza~ bó Miklós, a Kemikál igazga­tója tett jelentést az Elnöki Tanács elnökének a beruhá­zás elkészüléséről. Ezután Lo­sonczi Pál tartott ünnepi be­szédet. Bevezetőben az alkotmány és az új kenyér ünnepének jelentőségét méltatta. majd Barcs gyarapodásáról szólt. Beszédének további részében a következőket mondotta: — Fejlődésünk csak az utóbbi évtizedben ért el abba a szakaszába, hogy az olyan kétségtelenül jól hasznosítható tartalékok mozgósításához juthasson, mint hazánk e körzetéé. Barcs csakis azért gyorsíthatta meg történeté­nek sorsformáló lépteit, mert a helyi akarat, az itteni két­ségtelenül meglevő, szinte páratlan adottság összetalál­kozhatott a nagyobb közös­ség, a megye, sőt az ország erőfeszítéseivel, hathatós tá­mogatásával. Barcs már -nem az, ami akár öt, akár tív éve volt. Más itt az élet jellege és lüktetése. Több a munkalehe­tőség, jobbak a munkaalkal­mak. Mezőgazdasága is meg­növeli, megtöbbszörözi ér­tékteremtő tevékenységét, és határozottan tör előre, tá­gítja működési körét a ha­ladás motorja, az ipar. A régiek mellé új üzemek, az egykoriak mellé új iparágak sorakoznak fel. Nem kiszorít­ják nem kisebb térre tolják vissza az »ősi« foglalatossá­gokat, hanem azokat is ser­kentve, lendítik fel a nagy­község életét. Elég csak röpke pillantást vetni Barcs külső képére, hogy lássuk ezt a gyö­keres átalakulást eredményező fejlődést. A változás, az át­alakulás. az előrehaladás itt olyan gyors és annyira szem­beszökő, hogy a kortársak — azok, akik együtt vannak, egvütt élnek az eseményekkel, akiknek éppen ezért kevésbé feltűnő a változás — nagyo» is jól látják, nagyon is jól tudják, nagvon is megfogal­mazzák és kimondják ezt. Barcsra alig lehet ráismer­ni! Minden mozgalmas, min­den változik itt. A község külseje, az emberek élete és munkája, a gazdaság, a társa­dalom, a közélet. Sokat és sokszor szólunk itt, egymás között a község és vonzáskörzetének ipari foga­dóképességéről. Arra is gon­dolni illik ilyenkor, hogy ez az ipari fogadóképesség csak­is a megye és az ország — , ha szabad így kifejezni ma­gam — »fogadóképességén« nyugszik. A Kemikál az építő-vegy­ipar »első fecskéje«. Ez lép be elsőnek abba a parkba, amely a majdani Barcs maj­dani iparának ad szálláshe­lyet. Az iparosítás itteni első eredményei még szerények: inkább csak a lehetőségeket sejtetik. Ám a létrejöttükön munkálkodók ' erőfeszítése rendkívüli és példás. Én most nemcsak azokra gondolok, akik két kezükkel vagy az építkezések, az iparteremtés közvetlen irányításával vet­ték ki a részüket a munká­ból, hanem a »távolabb« élők­re is. Azokra, akiknek úgy idehúz a szíve, akárcsak ha barcsi kebelben dobogna: a megye vezetőire, a fővállala­tok. főhatóságok, minisztériu­mok vezetőire, akiknek a sze­me szakadatlanul rajta voltj rajta van ezen az újat hozó munkán, ami itt folyik a nagyközség, sőt a majdani város arculatának • megfor­málásán. Az ő munkájuk, szí­vük és eszük Barcs ipara életének nélkülözhető kötő­anyaga. A Kemikál most ünnepé­lyesen átadandó gyárának építéséről úgy beszélnek, mini olyan beruházásról, amely példa lehet bárhol az ország­ban az ipartelepítés szempont­jából: akár az előkészítést akár a központi és a ' helyi együttműködést, akár a meg­valósítást nézzük. Olyan be­ruházás. amelyben örömmel és szívesen vett részt min­(F oly tatás. a 3. oldalon) C/árlátogatás Barcs korszerű, új üzemébe». r Uj munkásszálló az építőknek Tegnap délután ünnepélye­sen fölavatták a Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­lat új kaposvári munkásszál­lóját a Béke—Füredi-lakótele­pen. Részt vett az avatóün­nepségen Szilágyi Lajos és dr. Kádár Béla építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhelyet­tesek, Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára, Sugár Imre, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, Deák Fe­renc, a kaposvári városi párt- bizottság első titkára és dr. Kovács Ferenc, Kaposvár ta­nácselnöke. Az épület bejáratánál egy lámpalázas szállólakó, Tálos István gépkezelő köszöntötte a vendégeket. Elmondta: • 1965 óta él munkásszálláson, szinte azóta, hogy a SÁÉV-hez ke­rült dolgozni. — Tudom — folytatta —, hogy munkásszálláson élni nem lehet életcél; de azért, hogy a vállalat megoldja a rá váró feladatokat, a munka­helytől távol lakó embereknek ezt is vállalni kell. Az új munkásszállóban 390 építő számára van hely: a kényel­mes otthon ' a mai kor igé­nyei szerint készült. Éppen ezért nemcsak a pihenést szol­gálja, hanem a kulturálódási, a szórakozást is. Az új szállót — a Lakóépü­let-tervező Vállalat mérnökei­nek elképzelése alapján — alig több mint egy év alatt készítette à Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. A hétemeletes épület elemei a Győr megyei Állami Építőipa­ri Vállalat házgyárában ké­szültek. Ugyanilyen elemeket használtak a pozsonyi szállo­daépítkezésnél. A szépen be­rendezett épület földszintjén öt helyiségből álló orvosi ren­delő kapott helyet, a legfelső emeletet pedig a vállalat to­vábbképzőközpontjának ren­dezték be. A gyors és jó minőségű munka eredménye a formára is tetszetős új munkásszálló, amely egy régi, korszerűtlent vált. föl. Az avatóünnepségen azokat köszöntötte Gyulavári Tamás, a vállalat igazgatója, akik az átlagnál többet tet­tek azért, hogy elkészüljön az épület. Kiváló munkáért mi­niszteri kitüntetést kapott Tibold József beruházási elő­adó és Simon István ácsbri- gádvezető. öten kapták meg a vállalat kiváló dolgozója kin tüntetést, tizenhármán pedig igazgatói dicséretben részesül­tek. Iláromhatalmi tárgyalások Géniben A nukleáris fegyverkísérle­tek általános és teljes betiltá­sáról intézkedő szerződés ki­dolgozásával kapcsolatos gen­fi tárgyalások keretében a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok és Anglia küldöttsége pénteken újabb találkozót tar­tott. A küldöttségek követke­ző találkozójára ez év szep­tember 11-én kerül sor Géni­ben. Ellenforradalmárokal tartóztatlak Ic Forradalmi változások Afganisztánban Ellenforradalmárok csoport­jának népellenes tevékenysé­gét leplezték le Afganisztán­ban. A Népi Demokratikus Párt Politikai Bizottságának rendkívüli üléséről kiadott közlemény szerint a csoport tagjai közé tartozott Abdul Kader hadügyminiszter. Sah- pur vezérkari főnök és Ali Akbar, a kabuli katonai kór­ház vezetője. A forradalmi törvények értelmében az ösz- szeesküvőket letartóztatták. A Népi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottsága a hadügymi- niszteri teendők ellátásával Nur Mohammed Tarakit, a forradalmi tanács elnökét, Af­ganisztán köztársasági elnökét és miniszterelnökét bízta meg. A politikai bizottság közle­ménye leszögezi: a forradalom a dolgozók érdekeit szolgálja. Az áprilisi fordulat, amely a forradalmi változások egész sorát indította el, a nép tel­jes támogatását élvezi. A for­radalom belső és külső ellen- I ségei azonban nem adták föl j összeesküvő terveiket, és minden erejükkel a forradal­mi vívmányok aláásására tö­rekednek. Népellenes cselek­ményeik lelepleződtek, és a forradalom a jövőben is lan- i kadatlanul küzd ellenségeivel szemben. I (Kommentárunk a 2. olda- 1 Ion.)

Next

/
Thumbnails
Contents