Somogyi Néplap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

I Változatlan feszültség Libanonban Lisszabon Afganisztán, négy hónap után Tűz alá vették a kikötőt Újabb ENSZ-küldött érkezett Bejrútba A libanoni hatóságok pénte­ken megnyitották a jobboldali keresztény milíciák és arab­közi békefenntartó erők Szí­riái egységei között kitört ösz- szetúzések miatt 49 nappal ez­előtt bezárt bejrúti kikötőt. Két órával a megnyitás után orvlövészek vették tűz alá a kikötő területét. A dél-libanoni helyzettel kapcsolatban bejrúti baloldali, jobboldali és független sajtó pénteken egyaránt heves tá­madást intézett az Egyesült Államok bejrúti nagykövete ellen. Azzal vádolják a diplo­matát, hogy a libanoni kor­mány, az Egyesült Államok és Izrael között a dél-libanoni helyzettel kapcsolatban több­ször félrevezető célzattal köz­vetített. (Az egyik vádpont szerint Parker nagykövet an­nak idején úgy tájékoztatta a libanoni kormányt: az Egye­sült Államok, Izrael és az Iz­rael támogatását élvező jobb­oldali milíciák nem ellenzik, hogy Dél-Libanonban a liba­noni reguláris csapatok is föl­sorakoznak az ENSZ had­erői mellé... Jasszer Arafatnak, a Palesz­tina! Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnöké­nek elnökletével együttes ülést tartott a palesztin ellenállási mozgalom és a libanoni nem­zeti hazafias erők képviselői. A tanácskozáson a libanoni helyzetet és azokat az intézke­déseket vitatták meg, ame­lyek a Izrael támogatását él­vező belső reakció fölforgató tevékenységének megfékezé­sét célozzák. Üjabb ENSZ-küldött érke­zett pénteken Bej rútba, hogy megvizsgálja a Dél-Libanon elleni izraeli agresszió meg­szüntetéséről, az ENSZ-csapa- tok dél-libanoni küldetéséről, a libanoni szuverénitás hely­reállításáról rendelkező — 425. számú — biztonsági tanácsi határozat végrehajtása során fölmerülő újabb és újabb prob­lémákat. Brian Urquhart ENSZ-főtitkárhelyettes — ab­ban a törekvésében, hogy »va­lamennyi érintett féllel meg­vitassa a 425-ös határozat megvalósításával kapcsolatos kérdéseket« — tárgyal majd li­banoni vezetőkkel, az ENSZ- erők (Unifil) parancsnokaival; ellátogat a »kéksisakosok« el­lenőrzése alatt álló övezetek­be, valamint Izraelbe is, hogy az ottani vezetőkkel tanács­kozzék. ♦ Libanoni kormánykörökben nagy várakozással tekintenek az ENSZ-főtitkárhelyettes »igen fontosnak« minősített látogatása elé. Hírek szerint Szárkisz elnök úgy döntött, hogy megvárja Brian Urqu- hárt közvetítésének eredmé­nyeit, s addig nem ' kéri a Biztonsági Tanácstól a libano­ni helyzet sürgős kivizsgálását. Változatlanul igen feszült a helyzet Bejrútban, ahol a jobboldali fegyveres milíciák, valamint az arabközi béke- fenntartó erők gerincét képe­ző szíriai csapatok farkassze­met néznek egymással. Nem tekinthető a javulás jelének, hogy köztük múlt péntek óta nem került sor összetűzésre. DAMASZKUSZ Hafez Asszad szíriai elnök most első ízben nyilatkozott nyilvánosan a szeptember 5- re Camp David-be össnahívott amerikai—izraeli—egyiptomi csúcstalálkozóról. »Üjabb tá­madás az arabok ellen« — je­lentette ki Asszad —, »amely semmiképp sem hozhatja kö­zelebb a békét«. »A csúcsta­lálkozó minden eredménye ér­dekeinkbe ütközik, az ameri­kai álláspont ugyanis ellentét­ben áll érdekeinkkel« — szö­gezi le a szíriai államfő. Összehívták a portugál parlamentet A portugál parlament ál­landó bizottságának ülésén hozott döntés — hogy keddre a képviselőket szabadságukról hazarendelve összehívják a parlamentet — a jelek sze­rint meggyorsítja a negyedik hete tartó portugál kormány- válság megoldását. Nobre da Costa, a kijelölt kormányfő, korábban ugyanis úgy nyilat­kozott, hogy csak két héten belül alakít kormányt. A szo­cialista párt és a kommunista párt képviselői bejelentette, hogy a parlament jövő heti ülésszakának feladata a már korábban előterjesztett vá­lasztási törvény végleges el­fogadása és azoknak a vá­lasztási rendelkezéseknek az előkészítése, amelyek figye­lembe veszik, hogy az előző szavazáshoz képest a fiatalok­kal és az afrikai gyarmatok­ról hazatértekkel egymillióval növekedett a választásra jo­gosultak száma. A Portugál Kommunista Párt álláspontja szerint az idő előtti választásokon kívül a kormányválság megoldására egyetlen kiút mutatkozik: mégpedig olyan parlamenti támogatást élvező kormány alakítása, amelynek politikai bázisa a szocialista párt. Kutatások a világűrben Sugárvédelem a Szaijut—6-on Carter elnök legújabb bejelentése: Megvétózza a katonai költségvetést Tovább romlik a dollár „helyzete* Az egészségügyi miniszté­rium különleges szolgálata biztosítja a Szaijut—6 űrállo­más személyzetének sugárvé­delmét. A Pravda pénteken érdekes beszámolót közölt er­ről a szolgálatról, amelyet a Szovjetunió egészésgügyi mi­nisztériuma tart fenn. A kuta­tók természetesen nem csu­pán az űrhajósok védelmével foglalkoznak, hanem általá­ban a világűrből érkező su­gárzások hatását vizsgálják — de az űrhajózási központ­nak előre jelzik a várható ve­szélyeket. A szovjet űrállomáson pá­lyáját eleve úgy alakították ki, hogy a veszélyes sugárzási övezetek alatt maradjon. Ezért választották a 350—380 kilométeres magasságot — a földünket körülvevő két su­gárzási övezet közül a köze­lebbinek is jnintegy 600 ki­lométer az alsó határa. Így ez az övezet — s ugyanakkor a távoli csillagrendszerekről ér­kező sugárzás — gyakorlati­lag nem veszélyezteti az űr­állomáson dolgozókat. A Nap­ból érkező sugárzás meny- nyiségét azonban nem lehet hosszú távon előre jelezni, így a különleges szolgálat állan­dóan figyeli és méri a napte­vékenységet, a sugárzás mény- nyiségét és összetételét, figye­Genf lemmel kíséri a kitöréseket a Nap felületén. A jelenlegi viszonylag ala­csony szintű naptevékenység az összesítő adatok szerint egyáltalán nem veszélyes az m-hajósok számára. Sőt: az űrállomás pályájának az Egyenlítővel bezárt szöge kö­vetkeztében a föld geomág- neses övezete valóságos »vé­dőpajzsot« jelent a Szaljut- nak — a sugárzási ártalmak ellen. Az űrhajón mért sugárzási dózis a szolgálat adatai sze­rint jóval a veszélyes szint alatt van. Kovaljonok és Ivancsenkov, aki most lépett űrutazása 10. hetébe, így nyu­godtan folytathatja útját Föl­dünk körül. Izlandon folytatja kormány­alakítási tárgyalásait Ludvig Josefsson, a kommunistákat és a szocialistákat tömörítő Népi Szövetség Párt vezetője. Josefsson a szociáldemokra­ták vezetőjével, Benedikt Gröndallal tanácskozott a kö­zös kormányalakításról. A két párt 14—14 parlamenti man­dátummal rendelkezik a hat­vantagú törvényhozó testü­letben. A tanácskozáson meg­állapodtak, hogy a koalíciós tárgyalásokba bevonják a 12 képviselői hellyel rendelkező Carter elnök nyári szabad­ságának megkezdése előtt saj­tóértekezletet tartott a Fehér Hájban. Az elnök mondaniva­lóját három kérdés: a közel- keleti helyzet, a dollár és az Egyesült Államok katonai költségvetése köré csoportosí­totta. Hangsúlyózta: megítélé­se szerint isimét fegyveres el­lenségeskedés robbanhat ki a Közel-Keleten, amennyiben a szeptember 5-re tervezett Camp David-i Szadat—Begin —Carter találkozó nem vezet eredményre. A találkozó poli­haladó pártot is. E párt el­nöke, Olafur Johannesson, elvben elfogadta a meghívást, közölte azonban, hogy csak akkor kíván bekapcsolódni a tárgyalásokba, ha a másik két pártvezetőnek már konkrét javaslatai vannak.. Időközben a távozó kor­mány vezetője, Geir Hallg- rimsson hadjáratot indított azon lehetőség ellen, hogy Iz- land történetében először kommunista részvételű kor­mány kerüljön az ország élé­re. fMTI) tikai szempontból nagy koc­kázat számára és annak eset­leges kudarcáért személy sze­rint iá vállalnia kell a felelős­séget — közölte az elnök. Carter bejelentette, hogy megvétózza a kongresszus 36 milliárd dolláros katonai költ­ségvetését, amely — kétmil­liárd dollár értőikben — ma­gában foglalja egy óriás nuk­leáris repülőgép-anyahajó ki- fejlesztését is. Ezt az elnök fölöslegesnek tartja. Az Egyesült Államok elnöke »mélységes aggodalmának« adott hangot annak kapcsán, hogy a nemzetközi pénzpiaco­kon változatlanul csökken a dollárnak más valutához vi­szonyított árfolyama. Közölte, hogy az országnak sürgős megoldást kell találnia ener­giaproblémáira, mivel a dol­lár helyzete az olajimport függvénye. Carter sajtóértekezletét kö­vetően Blumenthal pénzügy- miniszter is tájékoztatót tar­tott. Bejelentette, hogy a kö­vetkező hetekben »különféle intézkedések sorozata« várha­tó — a dollár helyzetének ja­vítására. Reykjaviki kormányalakítás Kiszabadultak a túszok Megadta magát a két terrorista Tizenhét dinamiirudat hatástalanítottak Bírálták a fajüldöző politika : A fajüldözés és a faji meg­különböztetés elleni genfi vi­lágkonferencia ülésén Szíria küldötte fölhívta a figyelmet arra, hogy az apartheid el­ítélésekor nem lehet figyel­men kívül hagyni a cioniz­must, hiszen mindkét jelen­ség a faji politika megnyil­vánulása; mindegyik veszélyt jelent a békére, a világ biz-, tonságára nézve. Hasonló álláspontot képvi­selt Angola delegátusa is;, Brazília és Irán küldötte pe­dig a rhodesiai ïehértelepes rezsim faji politikáját bírálta. Hajnalban feltétel nélkül megadta magát az a két hor- vát terrorista, alti csütörtö­kön betört az NSZK chica­gói konzulátusára, és, nyolc túszt ejtve egy NSZK-ban fogva tartott horvát terroris­ta szabadon bocsátását kö­vetelte. Túszaik sértetlenül kiszabadultak. A terroristák — mielőtt megadták volna magukat — órákon keresztül tárgyaltak az egyik kölni börtönben fogva tartott Sztjepan Bilandzsiccsal, akinek a szabadon bocsátását követelték, waUmiat annak éppen Chicagóban tartózkodó testvérével és Chicago horvát származású polgármesterével. Bilandzsics 16 év alatt ter­rorakciók sorát hajtotta végre jugoszláv diplomaták és ki- rendeltségek ellen. A jugo­szláv hatóságok már hosszabb ideje követelték kiadását, és egy kölni bíróság a múlt hé­ten olyan végzést hozott, amelynek értelmében Biland­zsics — aki 1976-ban részt vett egy jugoszláv diplomata meggyilkolásában, valamint lopott fegyverek Jugoszláviába való csempészésében — köz­törvényes bűnöző, s így kiada- ,tása engedélyezhető, Ennek megvalósítására azon­ban eddig nem került sor. 'A két terrorista akciója csütörtökön, délelőtt kezdődött, amikor fegyveresen betörtek az NSZK chicagói konzulátu­sára, és nyolc alkalmazottat túszul ejtettek. (Ezek közül kettőt már éjszaka elengedtek.) A terrorakciót követően Bonnban — Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter ve­zetésével — válságtörzset ala­kítottak. .Az ügybe az FBI is bekap­csolódott. A terroristák letar­tóztatását követően az ameri­kai rendőrség 17 dinamitrudat hatástalanított. ________ A változás útján Nem tapsoltak az Afganisz­tánban csaknem négy hó­napja hatalomra került de­mokratikus rendszernek szomszédai Teheránban, Isz­lámábádban és Pekingben, de Rijadban, Kairóban és a nyugati hatalmak fővárosai­ban sem. Az okokra a na­pokban a TASZSZ szovjet hírügynökség hírmagyará­zata mutatott rá. »Valahány­szor a világ valamely tér­ségében — hívja fel a fi­gyelmet a hírmagyarázó — olyan fejlemények következ­nek be, amelyek nem felel­nek meg a nyugati imperia­lista körök törekvéseinek, e körök megpróbálják fellelni az eseményekben »Moszkva kezét«. Ez történt Afganisz­tánnal kapcsolatban is...« Az angol Guardian például még mindig úgy vélekedik, hogy »az oroszok behatoltak Afganisztánba«, mely ország a Szovjetunió számára nem más, mint »tranzitút az In­diai-óceán felé«. Afganisztán stratégiai helyzetének fontos­ságát ugyan senki sem vonja kétségbe, de az országban le­zajlott demokratikus forra­dalom külső beavatkozástól mentes voltát és önálló po­litikáját még ellenzői közül is egyre kevesebben tagad­ják. A változás okait elemezve a teheráni Keyhan című lap rámutat a megdöntött Mo­hammed Daud államfő mély konzervativizmusára, aki — bár a haladó nézetű fiatal tisztek mozgalmát »meglova­golva« 1973-ban megszüntet­te a monarchiát — adós ma­radt a beígért reformokkal, s a hagyományos félfeudális rétegre támaszkodott. Bukása ezért törvényszerű volt — vonja le a következtetést az egyébként konzervatív be­állítottságú teheráni lap. Az előbb említett — és Daudban csalódott — tisztek vezette hadsereg vállalkozott arra, hogy ez év áprilisának utolsó napjaiban elmozdítsa az önkényuralomra berendez­kedett államfőt, s felélessze az' általa elsorvasztott de­mokratikus forradalmat. Ka­tonai államcsínynek tűnt kezdetben ez az akció, mely­ben Daud és közvetlen hí­vei életüket vesztették, de hamarosan rendhagyó­nak bizonyult. Az új veze­tésben ugyanis a katonák háttérbe vonultak — az ak­ció parancsnoka, Abdul • Ka­der ezredes megelégedett a honvédelmi tárcával — s elő­lépett az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt, melynek vezetője, Nur Mohammed Taraki lett az új állam- és kormányfő. Az uralomra került párt egy éve alakult meg két il­legális baloldali szervezet egyesüléséből : a Kalakot (Nép) Taraki vezette, a Par- csam (Zászló) csoport élén pedig Amir Akbar Ha j bér állt, akit azonban április 17-én megöltek, s halála volt a felkelés szikrája. A belső, változások irányát már az új kormány első intézkedé­sei mutatják : Afganisztáni Demokratikus Köztársaságra változtatták meg az ország nevét; május elsejét állami ünneppé nyilvánították; álla­mosították a trónfosztott Nadir dinasztia jókora va­gyonát, meghirdették az ad­dig elszabotált földreform és más társada'mi reformok ha­ladéktalan megkezdését. Gazdasági szempontból a _ mintegy 18 millió lakosú Af­ganisztán a világ legszegé­nyebb országai közé tartozik: az egy főre jutó jövedelem évi 100 dollár körül mozog. Meglepő módon szilárd azon­ban a pénze, az afgani, ami az aktív fizetési mérleggel magyarázható. Afganisztán exportja ugyan jelentéktelen (évi 200 millió dollár), de az importja sem sokkal nagyobb s így kereskedelmi deficit­jét bőven fedezik a külföldi segélyek, hitelek, valamint a szomszédos Iránban dolgozó több százezer afgán vendég- munkás hazaáramló pénz­utalásai. A köztársaság ki­kiáltásakor 40 ezer család a művelés alatt álló föld 73 százalékát birtokolta. A la­kosság egytizede nomád, 90 százaléka pedig írástudatlan. Az európai értelemben vett osztályszerkezet még csak kialakulóban, van; to­vábbra is hatalmas az iszlám vallás befolyása, a hagyomá­nyos törzsi és nemzetségi vezérek szerepe. Énp ezért az új vezetés azonnal leszö­gezte, hogy a társadalmi fejlődés jelenlegi szintjén az iszlám megmarad államval­lásnak. Ugyanakkor nem rejti véka alá, hogy szándé­kában áll megdönteni a tör­zsi vezetők, a szardarok rendszerét és — az ország sajátosságainak messzemenő figyelembe vételével — a szocialista jellegű fejlődés útjára vezetni az afgán tár­sadalmat I Természetesen a visszahúzó erők még jelen vannak. Ezek közé tartozik az Afgán Iszlám Párt amely 10 év­vel ezelőtt alakult meg a kabuli egyetemen. A szélső­ségesen jobboldali párt fegy­veres csoportjai — a Musz- lim Testvériség szervezete — az utóbbi hetekben vidéken, különösen Nurisztán tarto­mányban, töíbb rajtaütést hajtott végre rendőrőrsök el­len és a lakosságot terrori­zálni próbálja. A kormány azonban erélyesen visszavá­gott s ellenőrzi a helyzetet. Az új rendszerrel szemben­álló másik csoport, a nyolc jobboldali pártból alakult ún. Nemzet Megmentésének Frontja fegyveres harcra szó­lította fel híveit de nem igen talált visszhangra. Időközben öntisztulási fo­lyamat zajlott le a kormá­nyon levő Népi Demokrati­kus Párton belül is, ami kor­mányátalakításban jutott ki­fejezésre. Babrak Karmait, a Parcsam csoport vezetőjét, aki miniszterelnök-helyettesi posztot töltött be, prágai nagykövetté nevezte ki. Nur Ahmed Nur addigi belügy­miniszter pedig Afganisztán washingtoni nagykövete lett Folytatódik az államigazga­tási apparátus tisztogatása is, ahonnan eltávolítják a mo­narchia és Daud volt állam­éi nők híveit. Külpolitikai síkon az új vezetés leszögezte hűségét az el nem kötelezettségi po­litika elveihez. A világ leg­több kormánya már elismer­te az afgán forradalmi rend­szert. A Szovjetunióval, a nagy északi szomszéddal va­ló barátság és együttműkö­dés ápolása nem újkeletű irányzat Afganisztánban, amely annak idején elsőnek ismerte el a fiatal szovjet államot, s 1931-ben semle- gességi és meg nem táma­dási szerződést kötött vele. A Szovjetunió a múltban sokoldalú segítségben ré­szesítette déli szomszédját, s már közölte az új kormány­nyal, hogy ennek fokozására számíthat. Keleti szomszéd­jával, Pakisztánnal kényes a viszonya Afganisztánnak, miután ebben az országban jelentős számú afgán kisebb­ség él. Irán a jelek szerint napirendre tért a számára kétségtelenül kellemetlen afgán változás felett. Tehe­ránban bejelentették, hogy ebben az évben 70 millió dollárnyi segélyt juttíftnak Afganisztánnak. Így hát meg vannak a, belső és a külső feltételek ahhoz, hogy az or­szág határozottan rátérjen a társadalmi és gazdasági föl- emelkedés útjára. Elit lovászpatonai bíborhere­vetőmag eladó Ár: megegyezés szerint Lady János Mg. Tsz. Mesztegnyő. Telefon: Mesztegnyő, 15 Ügyintéző: Nébli János 40364

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents