Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

A hét három kérdése À héten kellett véget érnie az ENSZ közgyűlés rendkívü­li, a leszereléssel foglalkozó ülésszakának. Nehezen jutot­tak el a befejező aktusig, hosszabbításra is szükség volt A végén a genfi leszerelési bi­zottság kibővítését határozták el, helyet hagyva Franciaor­szágnak és Kínának. Bekap­csolódik-e ez a két ország a leszerelési erőfeszítésekbe? — vetődik fel a kérdés. Olaszország eljutott a köz- társasági elnökválasztásig. A tény aláhúzandó, hiszen elkép­zelhető lett volna, hogy egy újabb terrorhullám elodázza a pártok alkudozását. Elnyűlik-e a nagyválasztók szavazássoro­zata? — kérdi az Itáliára fi­gyelő világ.' A múlt hét végén Észak- Jemenben, e hét elején Dél- Jemenben voltak vérgs ese­mények. Mind a két ország­ban életével fizetett a köztár­sasági elnök, de nem ez a döntő az Arab-félsziget dél­nyugati térségében történtek elemzésekor, hanem az, hogy a két állam politikai vonalát megszabó tényezőkben tör­tént-e változás? A kérdésekre Pálfy József válaszol. Bekapcsolódik c Fran­ciaország és Kína a le szerelési erőfeszítésekbe? A nagyhatalmak közül — sokak számára talán hihetet­lenül hangzik a tény — eddig csak Franciaország és Kína tartotta távol magát a lesze­relési tárgyalásoktól. Pedig Párizsban és Pekingben sok­szor és sokat ostorozták a vi­lágot a fegyverkezés miatt... A Kínai Népköztársaság ter­mészetesen addig, amíg a nemzetközi elismertetése vá­ratott magára, nem ülhetett a tárgyalóasztalhoz: az USA és a többi nyugati hatalom meg­akadályozta ebben. Később az­tán a maói politika torzulása nyomán Kína önmagát zárta ki a leszerelési tárgyalásokból. Franciaország esetében a De Gaulle-i politika tiltotta meg a leszerelési alkudozásokban való részvételt: a tábornok- elnök azzal érvelt, hogy egy­felől a francia tárgyalási po­zíció nem elég erős mindad­dig, amíg nem alakul ki az ország atom-ütőereje, másfe­lől pedig azzal vádolta a le­szerelési tárgyalásokon részt­vevőket, hogy nem is töreked­nek igazi leszerelésre. Most fordult volna a koc­ka? Párizsban nyilvánvalóan, hiszen az Elysée-palotában az a -nem-gaulleista Valéry Gis­card d’Estaing ül, aki az idei tavaszon a nemzetgyűlési vá­lasztásokon az őt támogató képviselőknek a Bourbon-pa- lotába való bejutása révén megszabadult attól a kötele­zettségtől, hogy tiszteletben kellene tartania a gaulleista hagyományokat. Ugyanakkor a francia kormány folytatja azt a politikát, amely a hadiipar­nak nyújtott támogatásban, a fegyverek exportjának szor­galmazásában jutott kifejezés­re eddig is. Vannak, akik ci­nikusnak mondják ezt a pári­zsi álláspontot: szavakban a leszerelés szükségességét han­goztatni, s íme, tárgyalóasztal­hoz is ülni, gyakorlatban vi­szont folytatni a fegyvergyár­tást és eladást. Kína még nem siet a meg­nyilatkozással: egyáltalán be akar-e kapcsolódni a genfi leszerelési tárgyalásokba, ahol most már számára fenn van tartva a hely, s ha igen, akkor mikor? Egyelőre a pekingi ve­zetők is csupán a fegyverke­zési, fegyvervásárlási szándé­kaikat hangoztatják. Nincs hét, hogy valahol fel i ne bukkana egy kínai katonai küldöttség, s ne érdeklődnék a helyi fegyverszállítási lehe­tőségek felől... Kinek, minek vásárol fegyvert Kína? Egyes vélemények szerint a saját né­pének sakkban tartásához kel­lenek a fegyverek, más véle­Vendégek az űrben. 1 HZ ESEMÉNYEK CÍMSZfiVÜKBÜN Hétfő : Államcsínyt kísérelnek meg a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság­ban. — Az izlandi parla­menti választások balra- tolódást eredményeztek a kis NATO-áilam belső helyzetében. Kedd: Ismét a szovjet—amerikai viszonyról nyilatkozott sajtókonferenciáján Carter elnök. — Kádhafi Berlin­ben tárgyalt. — Schmidt nyugatnémet kancellár La- gosban a nigériai vezetők­kel folytatott eszmecserét. Szerda: Genscher nyugatnémet külügyminiszter Izraelbe látogatott. — Merénylet­sorozat baszkföldön. — Kínai küldöttség érkezett Olaszországba. Csütörtök: Véget ért a KGST ülés­szaka, Vietnamot felvették a ragok sorába, hosszú- távú célprogramokat dol­goztak ki. — Megkezdődött az olasz elnökválasztás. — Eritreai gerillaszervezetek bejelentették, hogy készek tárgyalni az etióp kor­mánnyal. Péntek : Fölemelték a , genfi lesze­relési bizottság taglétszá­mát, Franciaország is részt vesz munkájában. —. Ma­dagaszkár államfője a Szovjetunióban tárgyal. — Schmidt kancellár Zam­biában folytatta afrikai tárgyalásait. ^ . j Szombat: Giscard d’F.staing francia elnök befejezte spanyolor­szági látogatását. — Mon­dáié. az USA alelnöke Iz­raelben és Egyiptomban tárgyal a közel-keleti vál­ság ú.iabb megoldási kísér­leteiről. mények szerint a kínai ter­jeszkedési törekvések egyre több 'ázsiai irányban bonta­koznak ki — Délkelet-Ázsiá- tól akár Japánig is. Elnyúlik-e az olasz köztársasági elnökvá­lasztás? Somogyi Néplap Erre a kérdésre sem köny- nyű felelni, nemhogy a kézen­fekvőbbre: ki is llsz, ki is le­het hát az Olasz Köztársaság következő elnöke? A két kér­dés persze, összefügg: ha a pártok hamar meg tudnak egyezni a megválasztandó sze­mélyben, akkor nem l^ell sok szavazás... Az 1011 úgyneve­zett »nagyválasztó« kéthar­mados többségét nyilvánvaló­an senki sem szerezhette meg az első fordulókban, viszont a negyedik szavazástól kezdve, amikor már elegendő az ab­szolút többség, elméletileg a kereszténydemokraták és a kommunisták közös jelöltje nyomban megszerezhetné az elnöiki mandátumot. Kétségte­len kompromisszumra lesz szükség az elnök személyének kijelölésében. A kölcsönös en­gedmények jellege, iránya a kérdéses csupán. Mindenesetre nem lehet ta­gadni az olaszországi elnökvá­lasztás jelentőségét: a kor­mányfő kinevezésének jogá­val, a parlament feloszlatásá­nak jogával az elnöki funkció igen fontos a hatalom gyakor­lása szempontjából. S mert hét esztendő az elnöki megbíza­tás időtartama, elképzelhető, hogy az új elnöknek a Quiri- nale-palotában töltendő évei alatt kerülhet sor olyan törté­nelmi jelentőségű politikai döntésre, mint az olasz kom­munisták bevonása a kor­mányba. O Történik-e változás a két Jemen politikai vo­nalában és az azt meghatáro zó tényezőkben? A múlt hét végén Észak- Jemca elnukét, a Szaúd-Ará­bia csatlósaként elkönyvelt Ghasmi alezredest megöl­ték ... A merényletért a nyu­gati propaganda és a reakciós árab rendszerek Dél-Jemen vezetőit tették felelősség. A szomszédos Jemenben az or­szágot kormányzó nemzeti front központi bizottsága ösz- szeült, hogy megtárgyalja a vádak visszautasításának mód­ját, amikor a Kínabarátságról ismert államelnök, Szálé m Ali Rubia (aki távolmaradt az ülésről), államcsínnyel meg­próbálta magához ragadni a hatalmat. A puccskísérletet le­verték. Szalem Ali Rubiát ki­végezték. A nemzeti front köz­leménye szerint az elnök »in­dividualista akciókat« hajtott végre, — diplomáciai megfi­gyelők ezt a megfogalmazást úgy értelmezik, hojv hogy Sza­lem Ali Rubiának része lehe­tett az észak-jemeni elnök elleni merénylet megszerve­zésében. A nemzeti front köz­leménye azt is hangsúlyozta, hogy’ »Szalem Ali Rubia két­ségbe vonta a szocialista kö­zösség országaival, elsősorban a Szovjetunióval való, elvileg megalapozott kapcsolatok he­lyességét«. Nyilvánvaló, hogy Dél-Jemen vezetői (a köztár­sasági elnök az a Mohammed Ali Nasszer lett, aki hazánk­ban is járt hivatalos látoga­táson), a jövőben fokozottab­ban támaszkodnak a szocialis­ta közösségre és a Szovjet­unióra. Észak-Jemenre Szaúd-Ará- bia nyomása továbbra is rá­nehezedik. Érdemes emlékez­tetni arra, hogy a korábbi észak-jemeni államfő, Ibra­him al-Hamdi ezredes, meg­próbált szabadulni a szaúd- arábiai befolyástól, .mire 1977 októberében eltették láb alól. Ghamsi alezredes, aki 1978 februárjában lépett a helyébe, engedelmes szolgája volt a ri- jadi elképzeléseknek. Négy hónap múltán beteljesedett rajta a végzet, számos arab lap ugyanis öt sejtette az al- Hamdi elleni merénylet mö­gött ... Aki karddal támad, kard által vész ... A két Jemen körüli küzde-' lem korántsem érhet egyik napról a másikra véget. A két kis ország geopolitikai, straté­giai szémpontból jelentős: Aden, a brit támaszpont-há­lózat egykori fontos láncsze­me az Indiai-óceán sarkában, a Vörös-tenger bejáratánál, Afrika szarvával szemben fek­szik. Szomszédságában pedig Észak-Jemen, amelyet az im­perialista stratégák szeretné­nek megőrizni és felhasználni. Véget ért az ENSZ leszerelési konferencia (Folyt, az 1. oldalról) záródokumentumban kifejező­dik a Szovjetuniónak a lesze- relés kérdéseire vonatkozó elvi álláspontja, a rendkívüli ülésszakon előterjesztett konkrét javaslatai. Az ENSZ első rendkívüli leszerelési ülésszakának záró- dokumentumában rögzítették, hogy az ENSZ XXXIII. köz­gyűlése rövidesen határozatot hoz egy négy éven belül meg­rendezésre kerülő újabb le­szerelési értekezlet időpontjá­ról. A záródokumentum elfoga­dásának előestéjén Averell Harriman, az Egyesült Álla­mok volt moszkvai nagykö­vete újságírók előtt üdvözöl­te a szovjet népnek és a szovjet vezetőknek a világ tartós békéje érdekében tett őszinte erőfeszítéseit. »A második világháborúban a Szovjetunióban éltem — hangoztatta Harriman —. jól tudom, milyen hatalmas áldo­zatokat kellett enneik az or­szágnak hoznia, s mekkora erőfeszítéseket tett a háború által lerombolt gazdaság új­jáépítésére. E z is része a szovjet nép békeszeretetének, ezért tesz meg minden egy új háború kitörésének megaka­dályozására.« Harriman nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a leszerelési értekezlet eredmé­nyei új erőt adnak a szovjet­amerikai SALT-tárgyalások híveinek. (MTI) A magyar—osztrák kapcsolatok Kormányválság Indiában Tizenöt hónappal megala­kulása után a jelek szerint válságba került Morardzsi De- szai indiai miniszterelnök Dzsanata párti kormánya. A kabinet pénteken — mint már jelentettük — a kor­mányt bíráló tevékenységük miatt követelte Csaran Szingh belügy-, illetve Radzs Narain egészségi és családtervezési miniszter lemondását, akik kérték is felmentésüket. A legújabb jelentések szerint Reddi államfő a miniszterel­nök javaslatára elfogadta le­mondásukat. Még aznap to­vábbi négy miniszter jelen­tette be lemondását — vala­mennyien a Szingh vezetése alatt álló. de a Dzsanatába beolvadt Indiai Néppárt tag­jai. Az AFP értesülése szerint a belügyi és az egészségügyi tárcát maga a kormányfő ve­szi át. Az előbbi — mint a hírügynökségek megjegyezték — kulcsfontosságú, hiszen ez a minisztérium a felelős az Indira Gandhi volt kormány­fő ellen indított eljárásért. (MTI) A két ország külügyminisz­tereinek találkozója az elmúlt évek gyümölcsöző tárgyalás- sorozatainak újabb állomását jelenti. A magyar—osztrák együttműködés minden téren erőteljesen fejlődött és a két ország viszonyát hosszú idő óta a békés egymás mellett élés jó példájaként lehet érté­kelni. A kétoldalú kapcsolatok a politikai, a gazdasági, a kultu­rális és a tudományos élet egy­re szélesebb területét fogják át. Rendszeresek és folyama­tosak Magyarország és Auszt­ria vezető politikusainak fel­sőszintű találkozói, amelyeken az időszerű kérdéseket és az együttműködés hosszabb távú fejlesztési elképzeléseit egy­aránt megvitatják. Országaink együttműködé­sének új lendületet adott Ká­dár János 1976 decemberi ausztriai látogatása. Dr Ru­dolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök tavaly májusi magyarországi hivatalos tár­gyalásai ugyancsak hozzájá­rultak viszonyunk további el­mélyítéséhez. A hivatalos megbeszélések mellett az utób­bi két évben a két ország kormányfői több munka-jelle­gű találkozóján elsősorban a gazdasági élet különböző kér­dései kerültek napirendre. Rendszeresek a magyar és az osztrák szakszervezeti közpon­tok és néhány szakmai szak- szervezet vezetőinek találko­zói, s további lehetőségeket kínálnak az ifjúsági szerveze­tek egyenletesen fejlődő, ered­ményes kapcsolatai. A konstruktív, előrevivő tárgyalásokat fémjelzik az el­múlt két évben létrejött szer­ződések, egyezmények. Ma­gyar—osztrák konzuli egyez­ményt írtunk alá, szerződést kötöttünk a bűnügyi jogse­gélyről, s egy évvel ezelőtt született a megállapodás a tu­dományos-kulturális együtt­működésre. Jelenleg is foly­nak a megbeszélések az ide­genforgalom, a környezetvé­delem. az egészségügy, a bűn­üldözés és a közlekedésrendé­szet több kérdésének kölcsö­nös szabályozására. A hétfőn kezdődő tárgyalások során alá­írják a vízumkényszer meg­szüntetésére kötött, 1979. ja­nuár 1-ével életbe lépő meg­állapodást, amely tovább erő­sítheti a bizalom légkörét, s hozzájárulhat az amúgyis di­namikusan fejlődő turistafor­galom növeléséhez. Az utóbbi 12 évben mintegy négyszeresére nőtt árucsere­forgalmunk, s a szocialista or­szágok közül — a Szovjetunió után — Ausztriának Magyar- ország a legnagyobb vásárlója és eladója. A tavalyi kivite­lünk meghaladta a 3 milliárd schillinget, igaz a behozatal az 5 milliárd felé közeledett, a forgalom tehát kiegyensúlyo­zatlan. Exportunkban nem ki­elégítő az ipari fogyasztási cikkek aránya. A kivitelünk szerkezetét ezért igyekszünk megváltoztatni, növelve az ér­tékesebb, feldolgozott termé­kek arányát. A magasabb osztrák behozatalunkat expor­tunk növelésével kívánjuk el­lensúlyozni, amit nehezítenek azonban többek között a vi­szonylag magas osztrák vá­mok. A vállalatok közötti kapcso­latok az utóbbi időben ered­ményesen gazdagodtak. Ma­gyarország a már meglévő 86 megállapodással — a szocia­lista országok közül —, Auszt­ria egyik legnagyobb kooperá­ciós partnere. Az együttműkö­dés a vegyiparban és a gép­iparban nagyobb arányú és — más ágazatokat is érintve — 90 témában folynak jelenleg tárgyalások. Ugyancsak kiak­názandó lehetőségeket kínál a harmadik piacon való közös értékesítés. Külügyminiszterünk mosta­ni látogatása során — a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekről folytatandó eszmecse­rék mellett — minden jel sze­rint nagy hangsúlyt kapnak az árucsere-forgalom főbb terüle­tei. Emellett szó lesz a kultu­rális és az oktatásügyi együtt­működésről is, amelynek az 1977-ben megkötött egyez­mény — sa hozzá kapcsolódó kétéves munkaterv — tág ke­reteket kínál. Bezárták Jünnanban a vietnami konzulátust Továbbra is holtponton áll­nak azok a megbeszélések, amelyeket a vietnami külügy­minisztérium konzuli osztálya folytat Kína hanoi nagykö­vetségével. a Vietnamban élő kínai nemzetisegűek (hoák) elutazásáról. A kínai fél tu­datosan halogatja a probléma megoldását — hangoztatta a vietnami külügyminisztérium pénteken nyilvánosságra ho­zott közleményében. A kínai fél többnapos ha­lasztás-kérés után pénteken, a 8. megbeszélésen sem adott választ azokra a kérdésekre, amelyeket a vietnami fél ter­jesztett elő a kiutazások elő­segítése érdekében. Ehelyett a kínai fél továbbra is olyan ésszerűtlen követeléseket ter­jeszt elő, amelyek sértik Viet­nam szuverenitását. így pél­dául »munkacsoportokat kí­ván küldeni Vietnamba, hogy Vegye igénybe bérágynemű szolgáltatásunkat! Kölcsönözhető szalonjainkban és kaposvári üzleteinkben. PATYOLAT VALLALAT I összeszedjék az üldözött ki* j nai nemzetiségű személyeket« I Ezzel kapcsolatban vietnami I részről rámutatnak: Kína ma- i ga találta ki azt a mesét, I hogy Vietnamban üldözik a kínai nemzetiségűeket, s most ehhez a meséhez ragaszkodva halogatja a konkrét, a viet­nami fél által javasolt intéz­kedéseket. A délnyugati Jünnan kínai tartományban lévő Kunming- ban pénteken bezárták a vietnami konzulátust; a hiva­tal személyzete visszatért Vietnamba — jelentette a Kyodo japán hírügynökség. Peking június 17-én szólította fel jegyzékben Vietnamot konzulátusai bezárására. (MTI) Baszk terroristák üzenete Az ETA baszk szeparatista terrorszervezet katonai szár­nya magára vállalta a pénte­ken José Iboleon ezredes, bil­baói rendőrfőnök ellen elkö­vetett bombamerényletét. Kü­lönböző sajtószervekhez eljut­tatott nyilatkozatukban am­nesztiát, az összes politikai párt, működésének engedélye­zését. helyi rendőrség felállí­tását követelik a hatóságok- gal kötendő tűzszünet fejé­ben. Ellenkező esetben »álta­lános otfenzívát« indítanak »minden szinten«. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents