Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

KENYÉR AZ ASZTALON B r Ő d 1 i A nagy kenyérgyárakban szalagon jön ki a forró kemencéből a kész, frissen sült áru. A kis péksé­gekben hosszú nyelű lapáttal vetik be, s azzal is szedik ki a kemencékből. A folyamatos tésztakészítő vonalon mind­össze két ember dolgozik, munkájuk a kapcsolók keze­lésére szorítkozik. Két anyag- mozgató segít nekik. A négy ember óránként 10 mázisa ke­nyeret süt. Ezzel szemben a kis pékségek dolgozói nyolc órai kemény munkával — amelyre ma egyre kevesebben vállalkoznak — személyen­ként 4—5 mázsa kenyeret tud­nak készíteni. A kép teljessé­géhez ez is hozzátartozik. Meg az is, hogy igen sze­rény a mai sütőipar választé­ka. A hagyományos egy- és kétkilós kenyereken kívül ké­szül még zsemlecipó, zsemle­vekni, de ezek tésztája, sütési módja azonos a vizes zsemlé­vel. Gyártanak még rozscipót és rozsos kenyeret is, de ezek íze, alakja, formája alig tér el a rt indennapos, megszokott kenyerektől. — Ezért nem lehet csak a sütőipart hibáztatni — mond­ja Bangha János, a Somogy megyei Sütőipari Vállalat ter­melési osztályvezetője. — A magyar közízlés csak a fehér kenyeret tartja igazinak, a sötéíebb színűeket nem. Ezért is szerény a rozslisztből sü­tött választékunk: a vásárlók­nak csak egy szűk rétege ve­szi. — Magyarországon a hábo­rú előtt több pékségben is ké­szült burgonyás kenyér. Ez finom és a hagyományosnál magasabb tápértékű termék. Nem gondoltak arra, hogy a választékot ezzel lehetne szé­lesíteni ? — De igen. Sőt, az előké­születeket is megtettük. Ren­deltünk 180 mázsa burgonya- pelyhet Lengyelországból, vár­hatóan július—augusztusban megkezdhetjük az első sütési kísérleteket. Egyelőre csak korlátozott mennyiségben ké­szül majd a burgonyás kenyér De mással is kísérletezünk : az úgynevezett alföldi kenyérrel. Ezt a legfinomabb búzaliszt­ből fogjuk majd sütni, szin-1 tén még az idén. M anapság kenyérfogyasz­tási szokásaink lassú átalakulásának lehe­tünk tanúi. Évről-évre egy-két százalékkal kevesebb fogy e táplálékból. Ezzel párhuzamo­san gyorsan no az igény a zsemle, a kifli iránt. Kapos­váron 70—80 ezer sül/ napon­ta, s fogy el az üzletekben. Pedig ez a kifli és a zsemle sem első osztályú termék. Fél­napos szikkadás után szíjas, fonnyadt, kevésœ élvezhető lesz. — A jelenlegi, úgynevezett vizes zsemle és a tejes kifli csak melegen élvezhető iga­zán. A zsemle tésztája lisztből, vízből, sóból es élesztőből áll. Ebből a masszából géppel tar­tósan friss árut sütni lehetet­len. Jellemző, hogy a világon sehol sem gyártanak hasonló árut, éppen azért, mert igen hamar öregszik. A kifli sem sokban különbözik ettől. — Ha így van, miért nem sütnek jobb, korszerűbb ter­méket? Bangha János válaszképpen egy tálcányi friss, szőke süte­ményt rak elém. A térfogata nem nagyobb a zsemlénél, hosszúkás alakú és szokatla­nul rugalmas bélzetű. — A neve: Sió-zsemle. Je­lenleg Siófokon kísérletképpen gyártjuk. A vállalatnál több éves fej­törést okozott, hogy a nyári Balatonnál az igények — sü­teményre — a sokszorosára nőnek. S ezt nem tudták a helyszínen megsütni, mert hi­ányzott egy erre alkalmas, nagy teljesítményű gépsor. Amikor Siófokon megkezdő­dött a kenyérgyár rekonst­rukciója, elérkezettnek látták az időt egy megfelelő gép beszerzésére. Az NDK-ból vásárolták meg — olcsón — a gyártó sort, amelyen most a kifli és a zsemle helyettesíté­sére készülnek a hosszúkás sütemények. Brötchen — mondják a németek az e gé­pen sütött cipócskára. Brödli — magyarosították, némiképp kanosaiul pékek, gépszerelők. A végső neve Sió-zsemle lett. — Miben különbözik a -brődli« a hagyományos zsem­létől, kiflitől? — Elsősorban összetétele más. Süteménylisztet haszná­lunk, élesztőt és margarint. A tésztába teszünk még cito- pánt és más, importból szár­mazó adalékanyagot. Ezek késleltetik a termék öregedé­sét, növelik a térfogatát és javítják a tészta sütési tulaj­donságait. A Sió-zsemle fiatal még, nincs egy hónapos sem. Egyelőre kísérleti céllal ké­szül, kísérleti áron. Ha bevá­lik, a gépen óránként 8000 da­rab készülhet. Sokat tehetünk ezzel a választék javításáért. C ikksorozatunk elején részletesen bemutat­tuk, hogy készült a ke­nyér régen. Hosszú évszázado­kon keresztül megannyi ta­pasztalat után alakult ki a házikenyér sütésének techni­kája. Az üzletekben kapható kenyér múltja nincs százéves, a valóban nagyüzemi sütésé még másfél évtizedes sem. Ma kenyeret sütni az ipar dolga. S, hogy a végtermék: — az asztalra helyezett, funkciójá­ban is megváltozott kenyér — minősége milyen, egy sok láncból álló, bonyolult folya­mattól függ. E folyamatból ma hiányzik néhány, igen lénye­ges láncszem. Éneikül aligha kerülhet az aszta'okra jó ke­nyér. Csupor Tibor EGYENES ÉLETET Az íróasztalon egy csomag könyv. Brosúrák, pártfolyó­iratok vannak benne.. — Bent tartottam őket, most elviszem azokat, ame­lyeket később is felhasználok majd — mondja Kaveczki János. — A nyugdíj nem jelent nyugalmat. — Persze, hogy nem. Vala­ki úgy fogalmazta meg, hogy a pártmunkában nincs nyug­díjas. En is csak a nagyköz­ségi pártbizottság titkári tisztjéből mentem nyugdíjba, a testületnek továbbra is tag­ja maradtam, sőt tanácstag­ként a tanács-vb tagjaként is van teendőm. Nem szeret­nék elszakadni a közélettől. Csaknem két évtizede is­merjük egymást, voltunk együtt vidéken, sok ünnepsé­gen, eseményen, megesett, hogy késő estig beszélgettünk Tab és környéke jövőjéről, fejlődéséről. Szoros szálak Olcsóbb, mint a parafa ■9 S amíg a parafát Importál­ni kell, ezeket a műanyagdu­gókat már hét éve itt készí­tik a lengyeltóti. Somogy Népe termelőszövetkezet műanyag­üzemében A mostani új ter­mékük a minőségi borokkal együtt -Utazik« külföldre, gyártmányaikat teljes egészé­ben exportálják. Eat a dugó­fajtát — amelynek darabja mindössze 38 fillér — a KGST tagországaiban előírt szab­ványként elfogadták, ennek megfelelően forgalmazzák, s a Szovjetunióba kerülő borok palackjainak a zárásához pél­dául kizárólag ezt vagy para­fát kell használniuk a magyar borgazd aságokn ak. — Sok állami gazdaság tar­tozik a megrendelőink közé Az évszakhoz képest rend­kívül kedvezőtlen időjárású hetet hagytunk magunk mö­gött. Az őszies eső és a viha­ros szél nemcsak az üdülők­nek okozott bosszúságot, és akadályozta a múlt hétvégi ká­rok helyreállítását a Balaton- parton, hanem tovább késlel­tette az aratás megkezdését. Ráadásul még több helyen te­remtett igen kedvezőtlen fel­tételeket a gabona betakarítá­sához. A felmérések szerint megyénkben a búza és az őszi árpa 30 százaléka dőlt meg. Ezeken a helyeken ’a termést csak egy irányban — a meg­dőléssel szemben haladva — tudják levágni a kombájnok. Nemiképp vigasztaló, hogy So­mogybán elegendő termény­szállító áll rendelkezésre — óránként ezer tonna szemből távolíthatják el a nem kívánt nedvességtartalmat —, s így várhatóan győzik majd a ned­ves gabona átvételét is. A termést azonban nem csak betakarítani kell — idő­ben és minél kevesebb vesz­teséggel — hanem megfelolő körülmények között tárolni is. Az ennek során leselkedő ve­szélyről, a raktári kártevők el­leni védekezés új lehetőségei­ről rendeztek tanácskozást az érdekelt szervek pénteken Ka­posváron. Még egy fontos — országos — mezőgazdasági tapasztalat- cseréről kell beszámolnunk: a dinnyetermesztés fejlesztésé­nek módjairól volt szó a Bu- zsákra és Somogyvárra láto­gató szakemberek tanácskozá­sán. De a fontos rendezvények sora ezzel még nem merült ki. Ide kívánkozik a Közlekedés- tudományi Egyesület országos vezetőségének vándorgyűlése, melynek 250 résztvevője két napon át vitatta meg Kapos­váron valamennyi közlekedé­si ág helyzetét, szervezési, fej­lesztési tennivalóit. — Nagy­atádon a szobrásztelep hétfői nyitó tanácskozásán művészi, technikai kérdések mellett je­lentős helyet foglalt el a telep közművelődési szerepének ki­bontakoztatása. Fontos témát tárgyalt szer­dai ülésén a Kaposvári Városi Tanács. Megvitatta a múlt évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtását — erről részle­tesen beszámoltunk lapunk­ban — és értékelte a testület­nek a lakosság körében kifej­tett tevékenységét. Egyebek között megállapította: a taná­csi szerveknek a város lakossá­gával közvetlenül és különbö­ző szervezetei révén bővült, erősödött a kapcsolata. Továb­bi fejlesztését hasznosan szol­gálják azok az új formák, me­lyek többnyire csak moA van­nak kialakulóban. (Tanácsi fó­rumok, jogi tanácsadások, együttműködés a vállalati, jog­segélyszolgálattal stb.) Bár a tanév megyénk felső- oktatási intézményeiben is be­fejeződött, a két főiskola épü­letét még nem vette,át a va­káció csendje. A héten ugyan­is kemény csatákat vívtak a felvételre jelentkezők a teszt­lapokkal, illetve a kérdező ta­nárokkal. A Kaposvári Taní­tóképző Főiskolára és szek­szárdi kihelyezett tagozatára 630-an jelentkeztek, akik a nappali, illetve levelező úton kívánnak diplomát szerezni. A felvételi vizsgák holnap fe­jeződnek be. A mezőgazdasági főiskolán két nappal később kel fel az utolsó hallgatójelölt a felvételi bizottság asztala mellől. Itt a nappali tagozat két karára és három szakára 289-en jelentkeztek, — lehető­ség azonban csak 95 felvételre van. Ennél sokkal nagyobb arányú a túljelentkezés a le­velező tagozaton: 370 felvéte­liző közül mindössze a 20 leg­sikerültebben szereplő tanul­hat tovább. A héten fontos határkőhöz éri. :ztek a termelő vállalatok. Lezárult az első félév. A so- mogyi vállalatok, üzemek többsége — ha igen kemény erőfeszítések árán, munkaerő­éi ariyaghiánnyal, no meg szervezetlenséggel küszködve is teljesítette féléves tervét. Ebben jelentős része volt a munkave rseny-mozgalom- nak, amely mozgósító erejével segített úrrá lenni a gazdasá­gi nehézségeken. Pft.il László — mondta Türjei József üzem- [ ágvezető, utalva az éppen őt kereső látogatóra, aki a Hel- : véciai Állami Gazdaságból ér­kezett. — Legnagyobb vevőnk a Balatonboglári Állami Gaz­daság: az éves igényük tízmil­lió műanyagdugó. Erre az év­re 44 millió dugó gyártását terveztük, a havi bevételünk 1—1,2 millió forint. Szoros kapcsolatot tartanak a felhasználókkal, jóllehet a termékek nagyobb része az AGKER-en, az állami gazdasá­gok kereskedelmi irodáján ke­resztül jut el hozzájuk, s így gyűjtik össze a megrendelése­ket is. — Erre az évre 18 millió forintos termelési értéket ter­vezünk — tájékoztatott Türjei József. — Okultunk a régebbi tapasztalatokból, és szélesítet­tük a termékskálát. Most már mosószeres flako­nokat is készítünk kooperáció­ban, s ez biztonságot jelent arra az esetre, ha visszaesne a rendelés műanyagdugókból. Ettől azonban egyelőre nem kell tartanunk. Az Egyesült Vegyiművek részére minden­esetre nagy mennyiségű fla­kont gyártunk, sőt azt is ter­vezzük, hogy ezeket a flakono­kat itt töltjük meg mosószer­rel. Ehhez persze munkáskéz­re lenne szükség. Több mint negyvenen dol­goznak a műanyagüzemben. Nemcsak lengyeltótiak jutnak kereseti lehetőséghez, hanem környékbeliek is: Kisberény- ből, Hácsról, Szőlősgyörökből jönnek az emberek busszal és saját járműveiken műszakvál­tásra (a gépen dolgozók há­rom műszakosak). A felada­tokhoz igazodva állandóan fej­lesztik az üzem technológiá­ját — ezekben a napokban ál­lítottak munkába egy új auto­mata gépet —, hogy a terme­lés nyereségességét biztosíthas­sák. Fontos szerepet játszik ter­veik teljesítésében — a nyersanyag. A Vegyipari Ter­melőeszköz-kereskedelmi Vál­lalattól kapják a termékek előállításához nélkülözhetetlen alapanyagot, s mint azt az üzemágvezetőtől hallottuk, .nem mindig zavartalan az el­látás. Előfordult az idén, hogy rövidebb-hosszabb időre kény­telenek voltak szüneteltetni a munkát, mert nem volt mi­ből dolgozniuk. Bíznak abban, hogy az év második felében hasonló okok nem hátráltatják a termelést, és teljesíthetik a célt: elérhetik a 18 millió fo- rukk* termeiéi»! értékét. kötötték e vidékhez, nem akart sohasem elszakadni in­nen. — Hévízen üdültünk a fe­leségemmel — mondja mo­solyogva.—T Két nappal előbb hazajöttünk, de már nem is bántam... Valaki azt mondta róla, hogy nyugdíjba ment, az egyik legrégebbi pártmunkást búcsúztatták. — Huszonhat éves voltam, amikor beléptem a pártba Torvajon. 1945. június 2-án alakult meg az alapszervezet, s én is bekerültem a vezető­ségbe. Azt mondták: legyen fiatal is. Negyvenhétben megválasztottak titkárnak. Akkortól számítom én a pártmunkás életemet. — Hogyan lett akkor kom­munista egy fiatalból? — Tizenegy éves voltam, amikor meghalt a napszámos, részesarató édesapám. Ahogy ! kijártam a hat elemit, men­tem szolgálat után. Először [ pásztorkodtam, később ura- j dalmakban voltam napszá- mos-részesarató. Azután jött a front. .. A Don-kanyarban voltam, (je élve hazakerül­tem. A saját bőrömön érez­tem, mit jelent, amikor az ember a létfenntartásáért küzd minden nap. A leszere­lés után ismét részesaratónak álltam.. . Az újbóli bevonu­lástól — pedig eleget zaklat­tak 1— a felszabadulás men­tett meg sok társammal együtt. Ügy mondjuk, hogy akkor elölről kezdődött az életünk. Akkor már a pana­szunkkal is elő mertünk áll­ni. Nem fizették ki a bérün­ket. s bementünk az MKP tabi szervezetéhez. Meghall­gattak, elintézték. Aztán más­kor is ott voltunk. Amikor alakult a torvaji alapszerve­zet, már csupa ismerőst üd­vözölhettünk. — Ez volt a hőskor. — A javából... Emlék­szem a negyvenötös választá­sokra, sokszor az egész éjjelt az utcán töltöttük, nehogy le­tépjék a plakátjainkat. Ami­kor 1946-ban először mentem pártiskolára Nagyberkibe, még élelmiszert is gyűjtöt­tünk. Magam is adtam egy zsák krumplit. Vagy megbíz­tak politikai előadásokkal a nyimi ezüstkalászos tanfolya­mon. Hét kilométert gyalo­goltam az erdőn át. Nem mondom, késő este nem volt kellemes a visszaút. .. pe­dig nem féltem. S az az öröm, amikor tizennégyen megala­kítottuk a torvaji Táncsics Tsz-t 1949. szeptember 17-én ! j Akkor már két pártszervezet volt. egy a szövetkezetben, a titkár én voltam. 1950 novem­berétől már a járási pártbi­zottságon dolgoztam. Ismer­tek jól, a testületnek tagja voltam. Bármilyen tanácsra, útmutatásra volt szükség, én már mentem is Tabra. Senkinek az életét sem le­het felosztani, az ő számára mégis fordulópontot jelentett, hogy bekerült az apparátus­ba. Mindig olyan beosztást kapott, ahol éppen »meg kel­lett nyomni a gombot«. Min­denki tudja róla, hogy a pártmunka minden területét végigcsinálta. Amikor a tabi és a siófoki járás egyesült, ő lett a tabi pártbizottság titkára. Ezt a tisztségét ki­lenc éven át, a mostani nyug­díjazásáig nagy tapasztalattal, lelkiismeretességgel töltötte be. A tabiak elsősorban meg­fontoltságáért, igazságossá­gáért tisztelték, amely nagy emberszeretettel párosult. — Voltak nehéz időszakok? — Nem is egy... Ott volt az ellenforradalom : megfe­nyegettek, bebörtönöztek. A hitemet azonban nem törhet­ték meg. Ahogy szabadok voltunk, folytattuk a munkát. — Sa gyerekek? — Politizáló fiatalok... A nagyobbik Szekszárdon dol­gozik, a húsipari kombinát­ban. Laciéknál gyerek is van, a kisunokám az ősszel megy iskolába. A kisebbik fiam, János mezőgazdasági gépész- mérnök, most katona.- Most majd több időnk lesz velük lenni, kirándulni. A feleségem — vele a mozgalomban is­merkedtem meg, MNDSZ já­rási titkár volt — egy éve nyugdíjas. Ö is tevékenyke­dik, pártbizalmi a községi alapszervezetben. A zakója zsebéből 6zínes tollak kandikálnak ki. Mindig írt velük a határidő napló­ba. sőt a füzeteibe, mert fel­nőttként szinte mindig "isko­lapadban« ült. — Hát bizony hat elemivel kerültem be a pártbizottság­ra. Először elvégeztem a nyolc általánost, azután leérettségiz­tem, majd következett az egyéves pártiskola, végül a marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosítója. Ez főis­kolai végzettséget adott. S mindezt a pártmunjca mel­lett! — Mit jelent Tab fejlődése annak, aki gyermekkorától itt élt? — Rendkívül jóleső érzés, hogy megvalósult, amiről be­széltünk az embereknek. Ta­lán nem is olyan meggyőző erővel, mint inkább bizakod­va. S mekkora a fejlődés, az iparosodás! Ki emlékszik már arra, amikor munkát kérni kopogtattak az emberek hoz­nánk?! Megváltoztak az élet- és a munkakörülmények. S ez fölemelő. Ott voltam, amikor a mel­lére tűzték a Munka Érdem­rend arany fokozatát három évtizedes eredményes párt- munkáért. A közismerten szerény Kaveczki János bele­pirult az elismerésekbe, pedig ezek megérdemelten hangzot­tak el. A megyei pártbizott­ság első titkára azt mondta: — Az ő élete, munkássága arra példa, hogy kell megbir­kózni a nehézségekkel. Ezt a munkát ismerősei, azok kö­zött végezte, akik között gyer­mekkorától él. Olyan felada­tokat oldott meg, amelyek egész embert kívántak. Meleg szívű pártmunkás kezdte meg a megérdemelt pihenést. Mindenki bóloga­tott, amikor azt ajánlotta: — Ne búcsúzzunk, dolgoz­zunk tovább együtt. .. Lajos Géza Zajcsökkentő kipufogódobok Száz darab zajcsökkentő kipufogódob gyártását kezdte meg az Autóipart Kutatóintézet szolgálati szabadalma alapján a Ka­posvári Vas-műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet. A kész termékeket a hajók dízelmotorjainak lián «csökken lésére kas zu áljak.

Next

/
Thumbnails
Contents