Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-02 / 154. szám
KENYÉR AZ ASZTALON B r Ő d 1 i A nagy kenyérgyárakban szalagon jön ki a forró kemencéből a kész, frissen sült áru. A kis pékségekben hosszú nyelű lapáttal vetik be, s azzal is szedik ki a kemencékből. A folyamatos tésztakészítő vonalon mindössze két ember dolgozik, munkájuk a kapcsolók kezelésére szorítkozik. Két anyag- mozgató segít nekik. A négy ember óránként 10 mázisa kenyeret süt. Ezzel szemben a kis pékségek dolgozói nyolc órai kemény munkával — amelyre ma egyre kevesebben vállalkoznak — személyenként 4—5 mázsa kenyeret tudnak készíteni. A kép teljességéhez ez is hozzátartozik. Meg az is, hogy igen szerény a mai sütőipar választéka. A hagyományos egy- és kétkilós kenyereken kívül készül még zsemlecipó, zsemlevekni, de ezek tésztája, sütési módja azonos a vizes zsemlével. Gyártanak még rozscipót és rozsos kenyeret is, de ezek íze, alakja, formája alig tér el a rt indennapos, megszokott kenyerektől. — Ezért nem lehet csak a sütőipart hibáztatni — mondja Bangha János, a Somogy megyei Sütőipari Vállalat termelési osztályvezetője. — A magyar közízlés csak a fehér kenyeret tartja igazinak, a sötéíebb színűeket nem. Ezért is szerény a rozslisztből sütött választékunk: a vásárlóknak csak egy szűk rétege veszi. — Magyarországon a háború előtt több pékségben is készült burgonyás kenyér. Ez finom és a hagyományosnál magasabb tápértékű termék. Nem gondoltak arra, hogy a választékot ezzel lehetne szélesíteni ? — De igen. Sőt, az előkészületeket is megtettük. Rendeltünk 180 mázsa burgonya- pelyhet Lengyelországból, várhatóan július—augusztusban megkezdhetjük az első sütési kísérleteket. Egyelőre csak korlátozott mennyiségben készül majd a burgonyás kenyér De mással is kísérletezünk : az úgynevezett alföldi kenyérrel. Ezt a legfinomabb búzalisztből fogjuk majd sütni, szin-1 tén még az idén. M anapság kenyérfogyasztási szokásaink lassú átalakulásának lehetünk tanúi. Évről-évre egy-két százalékkal kevesebb fogy e táplálékból. Ezzel párhuzamosan gyorsan no az igény a zsemle, a kifli iránt. Kaposváron 70—80 ezer sül/ naponta, s fogy el az üzletekben. Pedig ez a kifli és a zsemle sem első osztályú termék. Félnapos szikkadás után szíjas, fonnyadt, kevésœ élvezhető lesz. — A jelenlegi, úgynevezett vizes zsemle és a tejes kifli csak melegen élvezhető igazán. A zsemle tésztája lisztből, vízből, sóból es élesztőből áll. Ebből a masszából géppel tartósan friss árut sütni lehetetlen. Jellemző, hogy a világon sehol sem gyártanak hasonló árut, éppen azért, mert igen hamar öregszik. A kifli sem sokban különbözik ettől. — Ha így van, miért nem sütnek jobb, korszerűbb terméket? Bangha János válaszképpen egy tálcányi friss, szőke süteményt rak elém. A térfogata nem nagyobb a zsemlénél, hosszúkás alakú és szokatlanul rugalmas bélzetű. — A neve: Sió-zsemle. Jelenleg Siófokon kísérletképpen gyártjuk. A vállalatnál több éves fejtörést okozott, hogy a nyári Balatonnál az igények — süteményre — a sokszorosára nőnek. S ezt nem tudták a helyszínen megsütni, mert hiányzott egy erre alkalmas, nagy teljesítményű gépsor. Amikor Siófokon megkezdődött a kenyérgyár rekonstrukciója, elérkezettnek látták az időt egy megfelelő gép beszerzésére. Az NDK-ból vásárolták meg — olcsón — a gyártó sort, amelyen most a kifli és a zsemle helyettesítésére készülnek a hosszúkás sütemények. Brötchen — mondják a németek az e gépen sütött cipócskára. Brödli — magyarosították, némiképp kanosaiul pékek, gépszerelők. A végső neve Sió-zsemle lett. — Miben különbözik a -brődli« a hagyományos zsemlétől, kiflitől? — Elsősorban összetétele más. Süteménylisztet használunk, élesztőt és margarint. A tésztába teszünk még cito- pánt és más, importból származó adalékanyagot. Ezek késleltetik a termék öregedését, növelik a térfogatát és javítják a tészta sütési tulajdonságait. A Sió-zsemle fiatal még, nincs egy hónapos sem. Egyelőre kísérleti céllal készül, kísérleti áron. Ha beválik, a gépen óránként 8000 darab készülhet. Sokat tehetünk ezzel a választék javításáért. C ikksorozatunk elején részletesen bemutattuk, hogy készült a kenyér régen. Hosszú évszázadokon keresztül megannyi tapasztalat után alakult ki a házikenyér sütésének technikája. Az üzletekben kapható kenyér múltja nincs százéves, a valóban nagyüzemi sütésé még másfél évtizedes sem. Ma kenyeret sütni az ipar dolga. S, hogy a végtermék: — az asztalra helyezett, funkciójában is megváltozott kenyér — minősége milyen, egy sok láncból álló, bonyolult folyamattól függ. E folyamatból ma hiányzik néhány, igen lényeges láncszem. Éneikül aligha kerülhet az aszta'okra jó kenyér. Csupor Tibor EGYENES ÉLETET Az íróasztalon egy csomag könyv. Brosúrák, pártfolyóiratok vannak benne.. — Bent tartottam őket, most elviszem azokat, amelyeket később is felhasználok majd — mondja Kaveczki János. — A nyugdíj nem jelent nyugalmat. — Persze, hogy nem. Valaki úgy fogalmazta meg, hogy a pártmunkában nincs nyugdíjas. En is csak a nagyközségi pártbizottság titkári tisztjéből mentem nyugdíjba, a testületnek továbbra is tagja maradtam, sőt tanácstagként a tanács-vb tagjaként is van teendőm. Nem szeretnék elszakadni a közélettől. Csaknem két évtizede ismerjük egymást, voltunk együtt vidéken, sok ünnepségen, eseményen, megesett, hogy késő estig beszélgettünk Tab és környéke jövőjéről, fejlődéséről. Szoros szálak Olcsóbb, mint a parafa ■9 S amíg a parafát Importálni kell, ezeket a műanyagdugókat már hét éve itt készítik a lengyeltóti. Somogy Népe termelőszövetkezet műanyagüzemében A mostani új termékük a minőségi borokkal együtt -Utazik« külföldre, gyártmányaikat teljes egészében exportálják. Eat a dugófajtát — amelynek darabja mindössze 38 fillér — a KGST tagországaiban előírt szabványként elfogadták, ennek megfelelően forgalmazzák, s a Szovjetunióba kerülő borok palackjainak a zárásához például kizárólag ezt vagy parafát kell használniuk a magyar borgazd aságokn ak. — Sok állami gazdaság tartozik a megrendelőink közé Az évszakhoz képest rendkívül kedvezőtlen időjárású hetet hagytunk magunk mögött. Az őszies eső és a viharos szél nemcsak az üdülőknek okozott bosszúságot, és akadályozta a múlt hétvégi károk helyreállítását a Balaton- parton, hanem tovább késleltette az aratás megkezdését. Ráadásul még több helyen teremtett igen kedvezőtlen feltételeket a gabona betakarításához. A felmérések szerint megyénkben a búza és az őszi árpa 30 százaléka dőlt meg. Ezeken a helyeken ’a termést csak egy irányban — a megdőléssel szemben haladva — tudják levágni a kombájnok. Nemiképp vigasztaló, hogy Somogybán elegendő terményszállító áll rendelkezésre — óránként ezer tonna szemből távolíthatják el a nem kívánt nedvességtartalmat —, s így várhatóan győzik majd a nedves gabona átvételét is. A termést azonban nem csak betakarítani kell — időben és minél kevesebb veszteséggel — hanem megfelolő körülmények között tárolni is. Az ennek során leselkedő veszélyről, a raktári kártevők elleni védekezés új lehetőségeiről rendeztek tanácskozást az érdekelt szervek pénteken Kaposváron. Még egy fontos — országos — mezőgazdasági tapasztalat- cseréről kell beszámolnunk: a dinnyetermesztés fejlesztésének módjairól volt szó a Bu- zsákra és Somogyvárra látogató szakemberek tanácskozásán. De a fontos rendezvények sora ezzel még nem merült ki. Ide kívánkozik a Közlekedés- tudományi Egyesület országos vezetőségének vándorgyűlése, melynek 250 résztvevője két napon át vitatta meg Kaposváron valamennyi közlekedési ág helyzetét, szervezési, fejlesztési tennivalóit. — Nagyatádon a szobrásztelep hétfői nyitó tanácskozásán művészi, technikai kérdések mellett jelentős helyet foglalt el a telep közművelődési szerepének kibontakoztatása. Fontos témát tárgyalt szerdai ülésén a Kaposvári Városi Tanács. Megvitatta a múlt évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtását — erről részletesen beszámoltunk lapunkban — és értékelte a testületnek a lakosság körében kifejtett tevékenységét. Egyebek között megállapította: a tanácsi szerveknek a város lakosságával közvetlenül és különböző szervezetei révén bővült, erősödött a kapcsolata. További fejlesztését hasznosan szolgálják azok az új formák, melyek többnyire csak moA vannak kialakulóban. (Tanácsi fórumok, jogi tanácsadások, együttműködés a vállalati, jogsegélyszolgálattal stb.) Bár a tanév megyénk felső- oktatási intézményeiben is befejeződött, a két főiskola épületét még nem vette,át a vakáció csendje. A héten ugyanis kemény csatákat vívtak a felvételre jelentkezők a tesztlapokkal, illetve a kérdező tanárokkal. A Kaposvári Tanítóképző Főiskolára és szekszárdi kihelyezett tagozatára 630-an jelentkeztek, akik a nappali, illetve levelező úton kívánnak diplomát szerezni. A felvételi vizsgák holnap fejeződnek be. A mezőgazdasági főiskolán két nappal később kel fel az utolsó hallgatójelölt a felvételi bizottság asztala mellől. Itt a nappali tagozat két karára és három szakára 289-en jelentkeztek, — lehetőség azonban csak 95 felvételre van. Ennél sokkal nagyobb arányú a túljelentkezés a levelező tagozaton: 370 felvételiző közül mindössze a 20 legsikerültebben szereplő tanulhat tovább. A héten fontos határkőhöz éri. :ztek a termelő vállalatok. Lezárult az első félév. A so- mogyi vállalatok, üzemek többsége — ha igen kemény erőfeszítések árán, munkaerőéi ariyaghiánnyal, no meg szervezetlenséggel küszködve is teljesítette féléves tervét. Ebben jelentős része volt a munkave rseny-mozgalom- nak, amely mozgósító erejével segített úrrá lenni a gazdasági nehézségeken. Pft.il László — mondta Türjei József üzem- [ ágvezető, utalva az éppen őt kereső látogatóra, aki a Hel- : véciai Állami Gazdaságból érkezett. — Legnagyobb vevőnk a Balatonboglári Állami Gazdaság: az éves igényük tízmillió műanyagdugó. Erre az évre 44 millió dugó gyártását terveztük, a havi bevételünk 1—1,2 millió forint. Szoros kapcsolatot tartanak a felhasználókkal, jóllehet a termékek nagyobb része az AGKER-en, az állami gazdaságok kereskedelmi irodáján keresztül jut el hozzájuk, s így gyűjtik össze a megrendeléseket is. — Erre az évre 18 millió forintos termelési értéket tervezünk — tájékoztatott Türjei József. — Okultunk a régebbi tapasztalatokból, és szélesítettük a termékskálát. Most már mosószeres flakonokat is készítünk kooperációban, s ez biztonságot jelent arra az esetre, ha visszaesne a rendelés műanyagdugókból. Ettől azonban egyelőre nem kell tartanunk. Az Egyesült Vegyiművek részére mindenesetre nagy mennyiségű flakont gyártunk, sőt azt is tervezzük, hogy ezeket a flakonokat itt töltjük meg mosószerrel. Ehhez persze munkáskézre lenne szükség. Több mint negyvenen dolgoznak a műanyagüzemben. Nemcsak lengyeltótiak jutnak kereseti lehetőséghez, hanem környékbeliek is: Kisberény- ből, Hácsról, Szőlősgyörökből jönnek az emberek busszal és saját járműveiken műszakváltásra (a gépen dolgozók három műszakosak). A feladatokhoz igazodva állandóan fejlesztik az üzem technológiáját — ezekben a napokban állítottak munkába egy új automata gépet —, hogy a termelés nyereségességét biztosíthassák. Fontos szerepet játszik terveik teljesítésében — a nyersanyag. A Vegyipari Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalattól kapják a termékek előállításához nélkülözhetetlen alapanyagot, s mint azt az üzemágvezetőtől hallottuk, .nem mindig zavartalan az ellátás. Előfordult az idén, hogy rövidebb-hosszabb időre kénytelenek voltak szüneteltetni a munkát, mert nem volt miből dolgozniuk. Bíznak abban, hogy az év második felében hasonló okok nem hátráltatják a termelést, és teljesíthetik a célt: elérhetik a 18 millió fo- rukk* termeiéi»! értékét. kötötték e vidékhez, nem akart sohasem elszakadni innen. — Hévízen üdültünk a feleségemmel — mondja mosolyogva.—T Két nappal előbb hazajöttünk, de már nem is bántam... Valaki azt mondta róla, hogy nyugdíjba ment, az egyik legrégebbi pártmunkást búcsúztatták. — Huszonhat éves voltam, amikor beléptem a pártba Torvajon. 1945. június 2-án alakult meg az alapszervezet, s én is bekerültem a vezetőségbe. Azt mondták: legyen fiatal is. Negyvenhétben megválasztottak titkárnak. Akkortól számítom én a pártmunkás életemet. — Hogyan lett akkor kommunista egy fiatalból? — Tizenegy éves voltam, amikor meghalt a napszámos, részesarató édesapám. Ahogy ! kijártam a hat elemit, mentem szolgálat után. Először [ pásztorkodtam, később ura- j dalmakban voltam napszá- mos-részesarató. Azután jött a front. .. A Don-kanyarban voltam, (je élve hazakerültem. A saját bőrömön éreztem, mit jelent, amikor az ember a létfenntartásáért küzd minden nap. A leszerelés után ismét részesaratónak álltam.. . Az újbóli bevonulástól — pedig eleget zaklattak 1— a felszabadulás mentett meg sok társammal együtt. Ügy mondjuk, hogy akkor elölről kezdődött az életünk. Akkor már a panaszunkkal is elő mertünk állni. Nem fizették ki a bérünket. s bementünk az MKP tabi szervezetéhez. Meghallgattak, elintézték. Aztán máskor is ott voltunk. Amikor alakult a torvaji alapszervezet, már csupa ismerőst üdvözölhettünk. — Ez volt a hőskor. — A javából... Emlékszem a negyvenötös választásokra, sokszor az egész éjjelt az utcán töltöttük, nehogy letépjék a plakátjainkat. Amikor 1946-ban először mentem pártiskolára Nagyberkibe, még élelmiszert is gyűjtöttünk. Magam is adtam egy zsák krumplit. Vagy megbíztak politikai előadásokkal a nyimi ezüstkalászos tanfolyamon. Hét kilométert gyalogoltam az erdőn át. Nem mondom, késő este nem volt kellemes a visszaút. .. pedig nem féltem. S az az öröm, amikor tizennégyen megalakítottuk a torvaji Táncsics Tsz-t 1949. szeptember 17-én ! j Akkor már két pártszervezet volt. egy a szövetkezetben, a titkár én voltam. 1950 novemberétől már a járási pártbizottságon dolgoztam. Ismertek jól, a testületnek tagja voltam. Bármilyen tanácsra, útmutatásra volt szükség, én már mentem is Tabra. Senkinek az életét sem lehet felosztani, az ő számára mégis fordulópontot jelentett, hogy bekerült az apparátusba. Mindig olyan beosztást kapott, ahol éppen »meg kellett nyomni a gombot«. Mindenki tudja róla, hogy a pártmunka minden területét végigcsinálta. Amikor a tabi és a siófoki járás egyesült, ő lett a tabi pártbizottság titkára. Ezt a tisztségét kilenc éven át, a mostani nyugdíjazásáig nagy tapasztalattal, lelkiismeretességgel töltötte be. A tabiak elsősorban megfontoltságáért, igazságosságáért tisztelték, amely nagy emberszeretettel párosult. — Voltak nehéz időszakok? — Nem is egy... Ott volt az ellenforradalom : megfenyegettek, bebörtönöztek. A hitemet azonban nem törhették meg. Ahogy szabadok voltunk, folytattuk a munkát. — Sa gyerekek? — Politizáló fiatalok... A nagyobbik Szekszárdon dolgozik, a húsipari kombinátban. Laciéknál gyerek is van, a kisunokám az ősszel megy iskolába. A kisebbik fiam, János mezőgazdasági gépész- mérnök, most katona.- Most majd több időnk lesz velük lenni, kirándulni. A feleségem — vele a mozgalomban ismerkedtem meg, MNDSZ járási titkár volt — egy éve nyugdíjas. Ö is tevékenykedik, pártbizalmi a községi alapszervezetben. A zakója zsebéből 6zínes tollak kandikálnak ki. Mindig írt velük a határidő naplóba. sőt a füzeteibe, mert felnőttként szinte mindig "iskolapadban« ült. — Hát bizony hat elemivel kerültem be a pártbizottságra. Először elvégeztem a nyolc általánost, azután leérettségiztem, majd következett az egyéves pártiskola, végül a marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosítója. Ez főiskolai végzettséget adott. S mindezt a pártmunjca mellett! — Mit jelent Tab fejlődése annak, aki gyermekkorától itt élt? — Rendkívül jóleső érzés, hogy megvalósult, amiről beszéltünk az embereknek. Talán nem is olyan meggyőző erővel, mint inkább bizakodva. S mekkora a fejlődés, az iparosodás! Ki emlékszik már arra, amikor munkát kérni kopogtattak az emberek hoznánk?! Megváltoztak az élet- és a munkakörülmények. S ez fölemelő. Ott voltam, amikor a mellére tűzték a Munka Érdemrend arany fokozatát három évtizedes eredményes párt- munkáért. A közismerten szerény Kaveczki János belepirult az elismerésekbe, pedig ezek megérdemelten hangzottak el. A megyei pártbizottság első titkára azt mondta: — Az ő élete, munkássága arra példa, hogy kell megbirkózni a nehézségekkel. Ezt a munkát ismerősei, azok között végezte, akik között gyermekkorától él. Olyan feladatokat oldott meg, amelyek egész embert kívántak. Meleg szívű pártmunkás kezdte meg a megérdemelt pihenést. Mindenki bólogatott, amikor azt ajánlotta: — Ne búcsúzzunk, dolgozzunk tovább együtt. .. Lajos Géza Zajcsökkentő kipufogódobok Száz darab zajcsökkentő kipufogódob gyártását kezdte meg az Autóipart Kutatóintézet szolgálati szabadalma alapján a Kaposvári Vas-műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet. A kész termékeket a hajók dízelmotorjainak lián «csökken lésére kas zu áljak.
