Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-12 / 162. szám

A védőnő tanácsolja jegi szakértőnk írja Helyes szokások kialakítása A helyes szokások kialakí­tása a nevelés egyik fontos módszere. Ahhoz, hogy a szo­kásokat helyassn alakítsuk ki, elsősorban következetességre van szükség az anya, illetve a szülő részéről. Már a csecse­mőt is rendszerességre szok­tatjuk — akkor, amikor min­dig ugyanabban az időben etetjük, tesszük tisztába, für­detjük, sétáltatjuk. A szoká­sok kialakításának az első életévekben van nagy jelentő­sége. Ha ebben a korban el­felejtünk valamit, azt a ké­sőbbiekben egyáltalán nem — vagy csak nehezen — tudjuk pótolni. A szokások kialakításában nagyon fontos, hogy az anya és a gyermek környezetében élők jo példával szolgáljanak. Hiába tanítanak egy gyereket arra, hogy mielőtt a lakásba belép, törölje meg jól a cipő­jét, ha mellette a felnőtt be­megy anélkül. Körülbelül a hároméves kor az, amikor a gyermek elkezd utánozni. Természetesen ő még nem tudja, hogy mi a helyes és a helytelen, jót, rosszat, min­dent megtanul, utánoz. Melyek is azok a szokások, amelyeket már újszülöttkortól, illetve csecsemőkortól kezdve tanácsos rendszeresen alkal­mazni ? A csecsemőt úgy szoktatjuk helyesen az étkezésre, ha rendszeresen kapja a táplálé­kot. Később a kisgyermeket rászoktatjuk az önálló evésre. Etetéskor mindig ölünkbe vesszük, rászoktatjuk tehát, hegy étkezéshez mindig le­ülünk. Nyakába élőikét, szal­vétát teszünk — ezzel meg­tanulja, hogy a ruhájára vi­gyázni kelL Ha már olyan korú a gyer­mekünk, hogy az öltözködés­be, vetkőzésbe bele tudjuk Vonni, akkor elmagyarázzuk, hogyan hajtsa össze ruháit, s együtt tesszük be a szekrény­be. A játéko­kat helyükre rakjuk. Ha ezt megszokja a gyermek kis­korában, ak­kor a későb­biekben szo­kássá válik, s később is au­tomatikusan teszi. A szobatisz- taságra- szoktatás sok­szor okoz gon­dot. Nem jó nagyon korán elkezdeni a szoktatást, mert nem ve­zet eredmény­re. A megfi­gyelések sze­rint o legjobb 15—17 hóna­pos korban. Nem tarto­zik a he­lyes szokások közé, hogy cu­mit adunk a csecsemőnek. Kezdetben mindent elkövetünk, hogy a csecsemő elfogadja; ezzel pró­báljuk nyugtatni, ha sír, egy; szóval rászoktatjuk. Egy idő után azonban, mikor már nö­vekszik gyermekünk, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a gyereket valamiképpen le­szoktassuk »arról a csúnya cu­miról«. Ez rendszerint nem megy. S ha erőszakosak va­gyunk, akkor még rosszabb. Nem szükséges tehát a csecse­mőnek cumit adni, de ha még­is adtunk, akkor várjuk meg, amíg eljön az ideje, és a gyermek magától lemond ró­la. Scholz Lujza Á gyermektartásdíjról A gyerekeknek is ízlésesen terítsük meg az asztalt. Fontos társadalmi érdek fű­ződik ahhoz, hogy az eltartás­ra szoruló gyermek — a szü­lők családi jogállásától füg­getlenül — megfelelő anyagi ellátásban részesüljön, egész­séges fejlődését anyagilag is biztosítsák. Erre hivatott a gyermektartásdíj, ami önkén­tes teljesítés hiányában bírói ítélettel kikényszeríthető a tartásra köteles szülőtől. A gyermektartásdíj megál­lapítása iránti pert a jogo­sult (gyermek) törvényes kép­viselője a lakóhelye (a gyer­mek lakóhelye) szerint illeté­kes járásbíróságnál indíthatja meg. A bíróság a tartásdíjat a per megindítása előtti hat hónapra visszamenőleg és ezt követően folyamatosan fize­tendő összegekben ítéli meg. Hat hónapnál régebbi időre is meg lehet ítélni a tartásdí­jat, ha a jogosultat annak ér­vényesítésében mulasztás nem terheli. A gyermektartásdíjat a kö­telezett munkabére, járandó­sága, egyéb jövedelme és va­gyoni viszonyai alapján a bí­róság állapítja meg, hogy az gyermekenként elérje az ösz- szes rendszeres keresetének 20 százalékát. Az összes tar­tásdíj nem haladhatja meg több gyermek esetében sem a kereset 50 százalékát. A gyermekenkénti 20 száza­lékos tartásdíj átlagösszeg, et­től a bíróság alacsonyabb, vagy magasabb összegben el­térhet. A tartásdíjat háromfé­leképpen ítélheti meg a bíró­ság : határozott összegben, szá­zalékosan, illetőleg mindkét formában egyszerre. Megálla­pítja általában egy évre visz- szamenően a kötelezett rend­szeres keresetét, majd ennek egy hónapra eső átlagát. Ebből számítják ki, hogy mennyi az egy gyermekre eső 20 száza­lék, illetőleg az annál maga­sabb, vagy alacsonyabb ösz- szeg. A már megállapított tar­tásdíjat a körülmények válto­zása esetén újabb bírósági ha­tározattal módosítani lehet. A jogosult kérheti, felemelését, a kötelezett pedig* leszállítását. Amikor a gyermektartásról szólunk, mindig kiskorú gyer­mekre gondolunk. Pedig a nagykorú gyermeket is meg­illeti tartásdíj, ha tartósan be­teg, vagy testileg fogyatékos és magát eltartani nem tudja, továbbá, ha a gyermek to­vább tanul. Ez esetben a gyer­mek szükséglete és a szülő te­herbíró képessége alapján ál­lapítják meg a tartásdijat. De nem igényelhet tartásdijat a ' A fogmosástól a testkultúráig Divatprognózis A Hotel Duna Intercontinentalban a közelmúltban mu­tatták be a Magyar Dívát Intézet őszi—téli divat kollek­cióját. őszi együttesek. Kasmír anyagból készült szoknyák és kendők, fehér pa- tasztblúzzal kombinálva. őseink, de még a XX. szá­zad primitív körülmények között élő népei sem tisztítot­ták fogaikat, mégis szinte is­meretlen betegség volt a fog­szuvasodás. Csakhogy táplá­lékuk összetétele egészen más volt, mint a mienk. A kemény, rostos, alapos rágást igénylő ételek önmaguk tisz­tították le a fogakról a lepe­dőket. A civilizáció kialakulása so­rán azonban nagyot fejlődött a konyhatechnika is: a húst már nem nyereg alatt puhít­juk, hanem pácoljuk, kuktá­ban főzzük, daráljuk, pempő- ket, pőréket, kochokat ké­szítünk. Egyszóval mindent megteszünk, hogy a rágás fáradságától megkíméljük magunkat. Az erőteljes rágás tisztító hatásának elmaradá­sára megindul a fogakon a le- pedékképződés, melynek bom­lástermékei a fog állományá­nak felpuhulását, majd szuvas üreg (lyuk) kialakulását idé­zik elő. Így aztán, mintegy az életszínvonal jelzőjeként — a finom lisztek, cukrok, raffi­nait főzési eljárások alkalma­zásával párhuzamosan — rob­banásszerűen megnőtt a fog­betegek száma, de gyakorib­bá vált az elhízás, a szívbe­tegség, a cukorbaj és néhány más betegség is. À civilizáció ezen »áldásai-« tehát az egész emberi szervezetre, és ennek részeként a fogazatra is ká­rosnak bizonyultak. Persze, a civilizációnak az emberek egészségére gyako­rolt hatása valódi áldásokat is hozott: megoldottuk — el­sősorban a higiénés viszonyok javításával — a fertőző be­tegségek visszaszorítását. A tisztálkodásnak aztán idővel szerves része lett a fogak megtisztítása is. Amit régen a táplálék maga végzett el, azt most az ember mestersé­gesen, kefével, krémmel, fog­selyemmel, fogvájóval (!?) és a fogyasztói társadalom sok egyéb, néha furcsa terméké­vel (motoros zenélő fogkefe- csudabogarakkal) pótolja. Ahogy a mosakodási szoká­sok fejlődnek, az »arcot-ke­zet-lábat« mosás felől egész testünk tisztán tartásának igénye felé, úgy válik egyre többek számára megszokottá a reggeli-esti tisztálkodás (Le- mosdás, zuhanyozás,. fürdés) keretében végzett fogmosás is. Ezek a kialakuló szokások általában már meghaladják a tisztálkodás fogalmát: bőrápo­ló krémek, kozmetikumok, torna, masszázs, stb. egészí­tik ki a testápolást és teszik teljesebbé a testkultúrát. Ennek megfelelően ma már a száj ápolása sem szűkíthe­tő le csupán a fogak megmo- sására, tehát kizárólag a fo­gazat védelmére. A mai em­bernek ugyanis — éppen az inyszéli lepedőkben elszapo­rodó baktériumok hatására — egyre gyakrabban betegszik meg a loginye is. A* hosszú ideig fennálló idül't ínygyulladás kevés pa­naszt okoz, többnyire nem jár fájdalommal, csak az íny vérzékenysége és kellemetlen szájszag figyelmeztet a beteg­ségre. Következményei azon­ban évek múltán igen súlyo­sak lehetnek, a fogak meg- lazulásához, kihullásához ve- (\ zjethet. A felnőttek már több fogat veszítenek el emiatt, mint a fogszuvasodás követ­keztében. Ápolni, gondozni kell te­hát foginyünket is, a fogke­fével minden alkalommal megtisztítgatni. óvatosan meg­masszírozni. A fogakat sem elég megmosni. Célszerű nap­közben többször szájat öblí­teni, a fogköveket letts-'íttat- ni, a lyukakat már egészen kezdeti állapotban betömni, a hiányokat pótoltatni, stb. A megelőzés érdekében szükség van a táplálék mi­nőségének megváltoztatására, kevesebb szénhidrát- (cukor, édesség, tésztaféle), több fe­hérje (hús, tej, tojás) és vi­tamintartalmú élelmiszer (fő­zelék, saláta, gyümölcs) fo­gyasztására. Célszerű másrészt olyan konyhatechnikai eljárásokat alkalmazni, melyek minden­napi táplálékunkat rágható állapotban, s egyben zsír- és szénhidrát-szegényen állítják elő, úgy, hogy az étel ugyan­akkor élvezeti értékéből se veszítsen. Ezzel nem valami rousseaui »vissza a természethez« prog­ramot akarunk meghirdetni, és őseink nyereg alatt puhí-1 tott táplálékát ajánlani, sok- ' kai inkább a' jövő útját sze­retnénk egyengetni, s a kor­szerű főzőeszközök (teflon­edény, grill-sütő) használatát, a ma még angolosnak neve­zett főzési eljárások (berán- tás helyett csak párolás vagy saláta készítés) magyarossá tételét, a mértéktelen édesség- fogyasztás helyett a mérték­telen gyümölcsfogyasztást népszerűsíteni. Ennek a korszerű táplálko­zási szokásrendnek a kialakí­tását pedig a legfogékonyabb korban, a gyermekkorban kell megkezdeni. Dr. Makkai László nagykorú gyermek, ha maga­tartása miatt arra érdemtelen. A bíróság soron kívül in­tézkedik a tartásdíj levonásá­ról. Ez letiltó végzéssel, vagy úgy történik, hogy a bíróság a vállalatot ítéletében felszó­lítja a tartásdíj levonására es kifizetésére. A tartásdíjat a munkabérből általában havon­ta előre kell levonni. Ha a kötelezettnek nincs munka­bére, a tartásdíjat egyéb va­gyonából kell behajtani. Ez a bírósági végrehajtás feladata. Amennyiben a kötelezett kül­földre távozott, a nemzetközi egyezmények szerint a ma­gyar bírósági ítélet végrehaj­tásával, vagy pedig külföldön indított per alapján lehet kül­földről a tartásdíjat behajta­ni. Ha viszont a külföldön élő kötelezettnek marad itt va­gyona, (ingóság, ingatlan), ab­ból á tartásdíj behajtható. E körben viszonylag új és a gyermek érdekeit tartja szem előtt a gyermektartásdíj állam által történő előlegezése. En­nek feltétele — a tartásdíj behajthatatlanságán kívül — az, I' |y a kötelezett ismeret­len -lyen tartózkodik, vagy a tartásdíj átmenetileg be­hajthatatlan, továbbá az, ha a gyermeket ténylegesen tartó szülő sem képes megfelelő tartást biztosítani. A tartásdíj állami előlegezése iránt a jo­gosultnak kérelmével ahhoz a járásbírósághoz kell fordulnia, amelyik a tartásdíjat annak idején megítélte. Bírósági ha­tározat alapján a tartásdíjat a bíróság gazdasági hivatala fo­lyósítja mindaddig, amíg a tartásdíj újra behajtható lesz. Ha a kötelezett sorkatonai szolgálatot teljesít, az így elő- legzett összeget családi segély­ként az illetékes tanács egész­ségügyi szerve folyósítja. Ezt a kötelezettnek nem kell vissza­fizetnie. Dr. Mejlinger Ferencné ügyész OTTHON CSALÁD Ékszerek Csodatevő ginzenggyöker A ginzenggyökér és annak vélt vagy valódi gyógyhatása arra késztette a világ orvo­sait, hogy tüzetesen vizsgálják a tényleges hatásokat, és a gyökér gyógyászati értékét pontosan állapítsák meg. A ginzenggyökér csodálatos és sokoldalú gyógyhatását a kü­lönböző országokban folyó kutatások igazolták. A ginzeng a jelenleg ismert legsokoldalúbb gyógynövény, melyben 20 féle hatóanyag van. B- és C-vitamin, glikozi- dák, szaponin, panaxsav, cser- an-agok stb. találhatók a be­lőle készült anyagokban; ezek segítik a szervezet növekedé­sét. általános erősítő hatásuk van. A ginzeng szabályozza a szívműködést, étvágy javító hatású és emellett általános erősítő szer, amely a vérke­ringést is egyenletessé teszi. Csökkenti a magas vérnyo­mást, sőt a vércukorszintet iá javítja. Megszünteti a testi és szellemi fáradtságot, serkentő hatású. Főleg az öregkor jellemző betegségeinél jó hatású (fele- dékenység, fáradtság stb.). (Folytatjuk) l 2 3 4 5 * 6 7 8 9 10 n 12 13 * » 14 * 15 16 17 m 13 » 19 20 21 22-3 * 24 2a 27 28 & 20 30 31 32 1$ 33 1 VÍZSZINTES: 1. Sportszer a teniszben. 4. Római 6. 6. Női név. 8. Megfejtendő. 11 Rárontó, 14. Elődje. 15. Kötő­szó. 16. Félig árul. 19. Művel- tetö igeképző. 20. Megfejten­dő. 23. Nem szelíd. 24. Mozog­va. 25. Festmény. 27. Kacor hangtalanul.' 28. Egyik szülő becézve. 29. Megfejtendő. 32. A szabó teszi. 33. Női név. FÜGGŐLEGES: 1. Egyik ős jelzője. 2. Ott oroszul. 3. Idős. 4. Aki hinti a magot 5. Le­vele. 6. Becézett női név. 7. Azt, aki tar.tozik. 9. Papp Gá­bor. 10. Ez. 12. Megfejtendő. 13. Régi ruhadarabba öltö­zött be. 17. Megfejtendő. 18. Fo" betűi keverve. 19. Fedő. I 21. Egymás után, 22. Vidám, | névelővel. 26. Becézett férfi­név. 28. Nem ez. 30. Szovjet folyó. 31. L. Z. K. J. Beküldési határidő: 1978. július 17., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat levelező­lapon küldjétek be, s írjá­tok rá: »Gyermekkeresztrejt­vény«. Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Leino. Ajtay, Tompa, Latabár, Kafka. Fekete Sándor: Kossuth Lajos című könyvét nyerte: Bódis Éva, Csurgó, Poth Lívia, Felsőmoesolád, Balogh And­rea, Kaposvár, Beke Lajos, Balatonlelle. A könyveket postán küld­jük at

Next

/
Thumbnails
Contents