Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

Tanácskozik az országgyűlés

nyári ülésszaka

{folytatás az t. oldalról)

hogy gazdasági fejlődésünkre mindinkább meghatározó befolyása van annak, hol és milyen módon használjuk fel a munkaerőt, ezt a legértéke- ' sebb erőforrásunkat. Ezért tovább kell lépnünk, központi és vállalati intézkedésekkel műszaki fejlesztéssel, hatékonyabb munkaszervezéssel, a munkakörülmények, a munka- védelem további javításával, az ösztönzés, de ha kell, a fegyelmezés eszközeivel is el kell érnünk a munkaerő-gaz- dákodás tartalékainak feltárását és hasznosítását.

A miniszterelnök a lakosság életkörülményeiről szólva elmondta, hogy minden fontos területen növekedett a fo-: gyasztás, bár az ötéves terv időarányos előirányzataitól kissé elmaradtunk. Több fontos intézkedést hajtottunk végre a bérarányok és egyes foglalkozási ágak kereseti viszonyainak javítására. Az áruellátás 1976. évi ismert gondjai nagyrészt megszűntek, az elmúlt évhez hasonlóan az idén is kiegyensúlyozott és választékosabb az árukínálat. Az ötéves terv első két évében 137 000, a tervezettnél mintegy 17 000-rel több lakás épült fel.

— Miként a társadalom más területein, úgy a tudományban is megérlelődtek a feltételek és a szükségletek arra, hogy a> mennyiségi fejlődést még inkább az intenzív fejlődés váltsa fel — folytatta beszámolóját Lázár György. — A tudománypolitikai irányelvek

hatásának elemzése azt mutatja, hogy ezen az úton megtettük az első lépéseket. Ahhoz azonban, hogy az erőket jobban összpontosíthassuk, folytatni kell az ésszerű, de bátor szelektálást, mert a jövőben még kevésbé járható út, hogy minden fejlesztési feladatot a saját kutatási eredményeinkkel oldjunk meg.

Lázár György ezután a kormány külpolitikai tevékenységéről szólt. A törekvések az elmúlt két és fél évben is arra irányultak, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítsunk népünk békés, alkotó

munkájához. Az elmúlt időszakban még szorosabbra fűztük testvéri kapcsolatainkat a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Kormányunk aktív részt vállal az enyhülésért folytatott küzdelemből.

A Minisztertanács elnökének nagy tapssal fogadott expozéja után az elnöklő Apró Antal köszöntötte az ülésen résztvevő Karl Carstens professzort, az NSZK szövetségi parlamentjének elnökét és a vezetésével hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttség tagjait.

A beszámoló vitája

Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára a munkaszervezésről szólva arra hívta fel a figyelmet hogy a gyakorlatban sok helyütt még nem érvényesülnek az elméletben elhatározott törekvések. És itt nemcsak a hiányos anyagellátásról van szó — hangoztatta —, hanem a munkafegyelem fogalmának értelmezéséről is. A munka- fegyelmet sokan csak a munkásokra vonatkoztatják, jóllehet az elsődlegesen a vezetés fegyelmével kezdődik.

Juratqvics Aladár (Csong- rád megye), üzemvezető mérnök az ország növekvő energiaszükségletét elemezve azt hangsúlyozta, hogy az igények kielégítésében nemcsak az energiaforrások felkutatása fontos, hanem az azokkal va- I ló gazdálkodás is. Önkritikusan megállapította: a gazdag termál-energiával rendelkező Csongrádban például nagy mennyiségű — még hasznosítható — melegvíz vész kárba. Ennek megszüntetésére a képviselő a termálkincs úgynevezett többlépcsős felhasználását sürgette.

Salamon Hugóné, a Komárom megyei pártbizottság titkára elmondta: a megye üzemeiben és vállalatainál régről napirenden tartják a termékszerkezet korszerűsítésével és a versenyképesebb termékek előállításával való foglalkozást. Az eredmény kézzelfoghatóan mérhető, amelynek gyarapodásához bizonyosan hozzájárul, hogy a vezetők és a munkások' képviselői nyílt, őszinte eszmecserét folytatnak az üzemi demokrácia fórumallémeSh Károly felszólalása

N&meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában kiemelte: — A Központi Bizottság átfogóan megvizsgálta, hol tartunk a XI. kongresszus határozatainak megvalósításában. E mérlegkészítés méltán került egész társadalmunk figyelmének középpontjába, hiszen a nép érdekeit kifejező, a nép által támogatott politika való- raváltásától függ a gazdasági, szociális, kulturális előrehaladás üteme, az életszínvonal alakulása.

— A párt számvetése reális, bevált politikájához híven, nem a vágyainkon, óhajainkon, hanem életünk valóságán nyugszik. Központi Bizottságunk nagy elismeréssel állapította meg, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek együttműködéséből. együttes erőfeszítéseiből jelentős ered- mények születtek, de munkánk gyengéi felett nem hunyt szemet.

— A párt és a kormány számontartja a jogos igényeket A Központi Bizottság legutóbbi ülésén megerősítette, hogy a jelen ötéves tervidőszak második félében lehetőségeinkkel összhangban sor kerül az alacsony nyugdíjak, valamint három- és többgyermekesek családi pótlékának indokolt növelésére. Tudjuk — és ezt mindenkinek tudnia kell —, hogy az igények kielégítésének feltételei a jövőben is csak jobb, fegyelmezettebb munkával teremthető meg. Pártunk és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével együtt kell járnia az élet- színvonal rendszeres emelkedésének. Népünk több mint két évtizede tapasztalja, hogy ez nemcsak elv, hanem megvalósuló gyakorlat. Soha nem maradtak el az életszínvonal- növelő intézkedések, amikor azok anyagi alapjait megteremtettük. S ez a jövőben is így lesz.

Németh Károly ezután arról szólt, hogy hozzá kell igazítanunk gondolkodásunkat, munkánkat a magasabb követelményekhez; jobban ki kell aknázni lehetőségeinket, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat itthon és nemzetközi kapcsolatainkban egyaránt. Továbbra is abból kell kiindulnunk; hogy országunk adottságai miatt intenzíven részt kell vennünk a nemzetközi gazdasági együttműködésben, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon, és népünk, • “szagunk számára előnyös legyen, hazai munkánkat sokkal jobban kell végeznünk.

— Anyagi és szellemi erőink

ismeretében elmondhat j üli :

képesek vagyunk nagyobb és jobb teljesítményekre. A jogos igények teljesebb kielégítésének gazdasági alapjai fokozatosán megteremthetők. A meglevő adottságaink kihasználásával, a tervszerűbb, szervezettebb munkával eleget tudunk tenni a magasabb minőségi követelményeknek is. Ez nemcsak a gazdasági életben dolgozókra vonatkozik, hanem a tudomány, az oktatás, a közművelődés, az egészségügy — szóval életünk minden területére érvényes. Hiszen a társadalom együttes teljesítménye határozza meg a fejlődés általános ütemét, minőségét, azt, hogy miképpen boldogulunk, hogyan alakul népünk, hazánk sorsa.

— Gyakran szólunk gazdálkodásunk tartalékairól. Bárhol, bármilyen munkahelyen nézünk körül, azt látjuk, mindenütt vannak tartalékok az adottságok jobb kihasználásában, a munka szervezettségében. Az emberek túlnyomó többsége becsülettel dolgozik, de jobb munkafeltételek mellett többet is tenne. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy bizony nem mindenki dolgozik képességei szerint, sőt akadnak olyanok is, akik többet szeretnének elvenni az ország asztaláról, mint amennyi munkával gazdagították azt. Ez

nem engedhető meg! S ha követelmény, hogy igazodnunk kqll a szigorúbb gazdasági feltételekhez, akkor az is követelmény, hogy minden szinten és az élet minden területén szigorúbb mércével mérjük a munkát. És követelmény az is, hogy ne egymásra várva, hanem ki-ki a maga területén felelősséggel oldja meg feladatát. Ehhez tovább kell javítanunk a munka feltételeit. A csoport- és az egyéni érdeket a társadalmi éredkek alapján még összehangoltabban kell a hatékonyság, az építőmunka szolgálatába állítani.

— Az, hogy terveink megvalósuljanak, nagymértékben függ a vezetőktől A vezetők többsége képességei szerint dolgozik, becsülettel helytáll, megérdemli a társadalöm elismerését. Közülük nem kevesen erejüket is meghaladó munkát végeznek, s képletesen szólva egy nap alatt két műszakot teljesítenek. S ha őket arra intjük, hogy a magúk és a társadalom érdekében is szervezzék meg jobban a munkát, arra is gondoljunk, hogy ne legyen egyetlen vezető sem, aki — az előbbi hasonlatnál maradva — két nap alatt sem teljesít egy rendes műszakot. Mindenütt első a munka, alapvetően a közösség érdekei, ebben nem tehetünk engedményeket.

— A párt határozataiban s a kormánybeszámolóban körvonalazott teendők világosan

Az NSZK parlamenti küldöttség látogatása

Somogyi Néplap

A hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó NSZK parlamenti küldöttség tegnap felkereste Púja Frigyes külügymi- niszterk ,< ' ' ~

.......’ ""

m

utatják munkánk irányát Nem kevés, amit elvégeztünk, s nem kevesebb a munka, ami ránk vár. Megnövekedtek a feladatok, sok nehézséget kell még legyűrnünk, de a tapasztalatunk is több, és nagyobb az erőnk is, mint amennyit eddig az építőmunka szolgálatába sikerült állítani. A szocialista építés sok-sok esztendeje van már mögöttünk. Ennek az időszaknak a jövőbe is mutató legfontosabb tapasztalata : a párt, a kormány, a nép egysége, egyetértése mindig úrrá

lett a nehézségeken. Meggyőződésein, hogy így lesz az a következő években is, és sikeresen haladunk tovább az eddigi úton — hangoztatta felszólalásának végén Németh Károly.

Szekér Gyula felszólalása

Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese felszólalásában elmondta, hogy az utóbbi néhány évben a világpiaci árarányváltozások, valamint az azokat kísérő, illetve követő válságjelenségek kedvezőtlenül hatottak és hatnak ma is á magyar gazdaságra. Az V. ötéves terv végleges elkészítésekor már számoltunk a kedvezőtlenné vált gazdasági feltételekkel. Csaknem három év tapasztalata alapján sajnos azt mondhatjuk, hogy a gazdálkodás feltételei nehezebbek annál,'mint amit- a középtávú tervben megterveztünk. Ebből a helyzetből a kivezető út, hogy a népgazdaság minden területén még szervezettebben és tervszerűbben kell dolgozni. Jelenlegi gazdasági és termék- szerkezetünk mellett is még sok kihasználatlan tartalékkal rendelkezünk, amely lehetőséget nyújt a racionálisabb gazdálkodásra, az importtal való takarékoskodásra és az export növelésére.

— A termelési és a termékszerkezet korszerűsítése olyan hosszú időre szóló feladat, amely magas színvonalú kutató-fejlesztő és gyártásszervező követelményeknek csa«: úgy tudunk eleget tenni; hogy energiáinkat olyan területekre — olyan gyártási ágakra, termékekre és termékrendszerekre — összpontosítjuk, ahol a legkedvezőbbek a magasabb színvonalú, korszerű, minden piacon eladható termékek előállításának hazai és nemzetközi feltételei. Tehát nagyfokú szelektivitásra van szükség. Ezzel szemben korlátozni kell, és bizonyos esetekben tervszerű előkészítés után meg kell szüntetni azoknak a termékeknek a termelését, amelyeknél sem emberi, sem anyagi feltételeink nem kedvezőek a gazdaságos termeléshez és exporthoz.

Szekér Gyula a továbbiakban kiemelte, hogy az élelmiszergazdaság szelektív fejlesztésének gerincét a kenyér- és takarmánygabona, a takarmányfehérje, a takarmányfeldolgozás, az állattenyésztés, a hústermelés- és feldolgozás képezi. Mindehhez bővíteni kell a hazai fehérjetakarmánybázist, bővíteni és korszerűsíteni kell a kevéréktakarmány gyártást. A gépiparban a jövőben a fejlesztés súlypontjai között szerepelnek a többi között a mezőgazdasági és élelmszeripari gépek egyes termékcsoportjai. Törekednünk kell arra, hogy az egyedi gépek exportján túl mindinkább képessé váljunk komplett gyártósorok, kulcsrakész berendezések, valamint komplex termék- és szolgáltatásrendszerek exportjára, mindenekelőtt a szocialista és a fejlődő országokba. A vegyipart továbbra is szelektíven, a szocialista nemzetközi munka- megosztásba illesztve kell fejleszteni, és folytatni kell a könnyűipari rekonstrukciót is.

A továbbiakban elmondta, hogy elkészült a következő másfél évtizedre szóló energia- politikai koncepciónk. Ennek alapvető tézise, hogy energia- hordozó és villamosenergia hiánya nem korlátozhatja sem a termelés, sem a lakosság igényeinek kielégítését.

Gorjanc Ignác (Szolnok megye), a Jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója, elmondta, hogy a gyorsan megtérülő, gazdaságos exportlehetőséget teremtő fejlesztéseket szolgáló 45 milliárd forintos hitelkeretből 2,6 milliárd került Szolnok megyébe. Ügy számítják: az anyagi eszközök helyes felhasználásával 5£ millió dollár exporttöbletet sikerül elérniük. A beruházások, szervezettségét „ illetően

általában javulás tapasztalható a megyében, de a helyzettel korántsem elégedettek. Je lenleg a Tiszamenti Vegyi Művek nátrium-tripolifoszfá üzemének beruházásában a féléves lemaradás csökkentésén fáradoznak.

Weiszbück Rezsőné (Győi megyei), a Soproni Szőnyeggyár igazgatója a gépi beruházások minősítésével kapcsolatos munkavédelmi előírások korszerűsítésére hívta fel a figyelmet. Nem ritka, hogy az ezzel a kérdéssel foglalkozó 23 intézmény még a szabvány- előirásoknál is jóval szigo rúbb feltételeket ír elő, de annál is nagyobb gond, hogj nem tárják fel a ténylege- veszélyforrásokat.

Pethö István (Veszprém megye), a Mezőgép Vállalat zirci gyáregységének géplakatosa í többi között szólt a Bakony, Bauxitbánya Vállalat technológiai fejlesztési programjáról, amely jó példa a termelés hatékonyságának javítására. Ennek kapcsán rámutatott: az élőmunka hatékonyságának növelését számos esetben gátolja a fejlesztési alapok elégtelensége, majd hagoztatta hogy a fejlesztési lehetőségek »odaítélése« fokozott felelősséget követel.

Tollár József (Zala megye), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója a szelektív iparfejlesztő; lassúságát bírálta, amelyre a

bútorgyártásból hozott fel példát.

Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára kiemelte, hogy megfelelő szakmai felkészültség hiányában még a nagy múltú gyárakban is rendkívül nagy gond az új, korszerű berendezések üzembe helyezése, a helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha mindenütt hathatós segítséget adnak a szakemberképzéshez, a továbbképKádár János, Losoriczl Pál és Lázár György táviratban üdvözölte L. I. Brezsnyevet és A. N. Koszigint, a Szaljut—6

kiemelkedő jelentőségű űrrepülése és az Interkozmosz- program keretében nemzetközi legénységgel megvalósított újabb űrsiker alkalmából.

(Folytatás az 1. oldalról.)

Az egész világ ismeri például azt a szerepet, amelyet a Szovjetunió az olyan nemzetközi szervezetek létrehozásában töltött be, mint amilyen az Egyesült Nemzetek Szervezete.

Grorrüko beszéde további részében nyomatékosan aláhúzta, hogy a Szovjetunió mindig teljes mértékben megtartotta a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, ahogy azt az új alkotmány is leszögezi. Ezt bizonyítja például, hogy az ország következetesen megtartja annak a megállapodásnak az előírásait, amelyet az Egyesült Államokkal kötött mind a támadó, mind pedig a védelmi jellegű hadászati fegyverekről.

Andrej Gromiko rámutatott, hogy a szocializmus térhódítása, a szocialista közösség kialakulása új típusú nemzetközi jogi normákat hívott életre. Ezek az érintett országok dolgozóinak internacionalista osztályszolidaritásán, sokoldalú együttműködésén alapulnak. Befejezésül firomiko 'hang-.

zéshez, és mindenki kölcsönösen továbbadja a hatékony üzem- és munkaszervezési módszereket.

Klauko Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke javasolta, hogy a Minisztertanács a jövőben fordítson még nagyobb gondot az országgyűlési vitákban elhangzott javaslatok megvalósítására. In-, dííványozta a minisztériumok és a megyei tanácsok együttműködési módszerének felülvizsgálatát is. Jelenleg ugyanis — hangoztatta — a sok bába közt gyakran elvész _ a gyerek, elmosódik a felelősség, késik a döntés, s előfordul, hogy egy-egy ügy tisztázása, rendezése évekig is eltart.

Szabó István (Hajdú-Bihar megye), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke üdvözölte a kormány azon törekvését, hogy tökéletesíteni kívánja a közgazdasági szabályozó rendszert, ezen belül az árrendszert. Az intézkedésekre azért is szükség van —1 mondotta —, mert azok megvalósításával a tsz- ek is »világpiaci szemüvegen« nézhetik, hogy mi olcsó és mi drága a magyar népgazdaságnak, és akkor a tendenciákhoz igazíthatják tevékenységüket.

Rujsz Lászlóné (Vas megye), a Sabaria Cipőgyár osztályvezetője egyebek között rámutatott arra. hogy mielőbb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között. Úgy tűnik — mondotta —, hogy e sürgető feladat megoldásának jelentőségét jelenleg még csak ott értékelik és érzékelik igazán, ahol a dolgozók elvándorlása veszélyezteti a tervek teljesítését.

Az országgyűlés csütörtöki ülése Apró Antal zárszavával ért véget. A képviselők pénteken folytatják tanácskozásukat.

A magyar vezetők ugyancsak táviratban üdvözölték Edward Giereket, Henryk Jablonskit és Piotr Jaroszewiczet abból az alkalomból, hogy az Interkozmosz-program keretében sor került az első lengyel űrhajós űrutazására.

súlyozta, hogy a Szovjetunió elfogadásra kerülő új törvénye hozzájárul az enyhülési folyamat és a nemzetközi együttműködés megszilárdításához.

A nemzetközi szerződések megkötésének, végrehajtásának és felmondásának rendjéről a szovjet külügyminiszter által előterjesztett törvényjavaslat vitájában felszólalt Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a nemzetiségi tanács külügyi bizottságának elnöke is.

A -törvényjavaslat vitájában felszólalt képviselők egyöntetűen támogatták az új választójogi törvény elfogadását, amelynek elvi jelentőségű tételei változatlanok.

A képviselők egyhangúlag elfogadták a szavazásra feltett törvényt. A legfelsőbb tanács ülésszaka megerősítette azokat a törvényerejű rendeleteket is, amelyeket az elnökség a parlament legutóbbi ülésszaka óta hozott. A szovjet parlament kétnapos nyári ülésszaka ezz^ befejezte munkáját,

Magyar vezetők üdvözlete

(MTI)

A szovjet parlament elfogadía a törvényjavaslatokat