Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér MSZMP SOMOGY MEGYEI Bl Z OTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 158. szám 1978. július 7., péntek Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka A kormány munkájának értékelése Tegnap délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg tanácskozását az országgyűlés. A nyári ülésszakon részt vett Losonczi Pál és Kádár János. A képviselők egyperces néma felállással adóztak a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Inokai János országgyűlési alelnök emlékének. ' Ezt követően az országgyűlés az MSZMP Központi Bizottságának és a HNF Országos Tanácsának közös átirata alapján Cseterki Fa­jost — érdemeinek elismerése mellett — az elnöki tanács titkári tisztségéből, Katona Im­rét elnöki tanácsi tagsága alól felmentették. Somogyi József képviselőnek az elnöki tanácsi tagságáról való lemondását elfogadta. Az or­szággyűlés Katona Imrét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárává, Barcs Sándort, Mé­hes Lajost és Vida Miklóst az elnöki tanács tagjaivá megválasztotta. Lázár György miniszterelnök terjesztette elő a Minisztertanács beszámolóját, végzett munkájáról és további feladatairól. A miniszterelnök expozéja — A kormány tapasztalatai megerősítik a Központi Bi­zottságnak azt a megállapítá­sát. hogy társadalmi fejlődé­sünk minden fő területén megfelel a párt XI. kongresz- szUsán jóváhagyott irányvona­lának. a kongresszus határo­zatai kiállták a gyakorlat pró­báját, ezért továbbra is a nép akaratát és érdekeit kifejező, jól bevált politikát kell foly­tatnunk. — Amikor szocialista fejlő­désünk eredményeiről szó­lunk. és tisztelettel illetjük munkásosztályunk, szövetke­zeti parasztságunk, értelmisé­günk odaadó munkáját, az igazságnak teszünk eleget. Ugyanakkor tudatában va­gyunk, hogy még nagyon sok a javítanivaló és a megoldat­lan feladat. Az országgyűlés ülésszakára készülve a Mi­nisztertanácssokoldalú vitában saját munkájának tapasztala­tait is értékelte. Arra a kö­vetkeztetésre jutottunk — s talán nem tévesztettük el a mértéket —. hogy a kormány és szervei többségében elfo­gadható színvonalon, jelentős feladatokat oldottak meg, az elért eredménnyel azonban mégsem lehetünk megeléged­ve. Ebből kiindulva vizsgáltuk saját felelősségünket és hatá­roztuk meg további felada­tainkat. — Mindenekelőtt azon kell | változtatni, ami sajnos nem í egyszer előfordul, hogy hosszú idő telik el a helyzetfelisme- ] rés, a döntés és a cselekvés I között, esetenként pedig las-1 sú, vontatott a döntések vég­rehajtása is. Gazdasági fej­lődésünk tényeit elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy a központi irányítás még nem érvényesíti elég követke­zetességgel a hatékonysági követelményeket és a szüksé­gesnél kevesebb befolyást gyakorol az egyensúlyi viszo­nyok alakulására. Mindezek miatt elhatározott szándé­kunk, hogy további lépéseket teszünk a kormányzati munka javítására. Erre megfelelő programunk van. Az ötéves terv eddigi ta­pasztalatait összegezve a mi­niszterelnök rámutatott : — Az eredmény, amiről számot adhatunk, nem kevés. Nép­gazdaságunk a nehezebbé vált feltételek közepette is az öt­éves tervben kijelölt irányba fejlődött. A végrehajtásban azonban — a megbecsülést ér­demlő eredmények rnellett — vannak gondokat okozó gyen­ge pontok is. Teljes nyíltság­gal meg kell mondani: ahho?, hogy az előirányzott célokat elérjük, az eredetileg számí­tásba vett és az eddig nyúj­tott teljesítmény nem elég. Ennél többre, a hatékonyság növelésének lényeges meg­gyorsítására, olyan szemlélet­re van szükség, ami nem tűri el a hanyag munkát, a szer­vezetlenséget, a társadalom ja­vainak pazarlását, s ami a belső tartalékok mozgósításá­ra, a gazdálkodás' szüntelen javítására ösztönöz.' Mindezek tudatában a kor­mány eddig is fontosságuknak megfelelő figyelmet fordított a gazdasági feladatokra. A té­nyek azonban azt mutatják, hogy céltudatos munkával to­vább kell javítani mindazokat a végrehajtási feltételeket, amelyek elősegítik gazdaság- politikai elveink teljesebb érvényre jutását. A kormány elsődleges feladatai közé tar­tozik a népgazdasági tervezés, a közgazdasági szabályozás, a2 ágazati gazdaságszervező mun­ka egyidejű továbbfejlesztése. [ Fontos tennivalónk a közgaz­dasági szabályozó rendszer, valamint a termelői árrend­szer továbbfejlesztése — han­goztatta Lázár György. — Az utóbbit alkalmassá kell tenni arra. hogy pontosabb mércét és orientációt adjon a fejlesz­tés, valamint a folyó terme­lés gazdaságosságának megíté­léséhez. Más szavakkal kife­jezve, az ésszerűbb gazdálko­dáshoz olyan termelői árakra van szükség, amelyek a jelen­leginél jobban tükrözik a va­lóságos ráfordításokat. — Nagy nyomatékkai sze­retném hangsúlyozni, minden gazdasági vezetőnek — akár a kormányban, akár vállalatnál dolgozik -* tudatában kell lennie: a termelési szerkezet korszerűsítésének előrevitele nem átmeneti, hanem tartós, nem egyik, hanem a legfonto­sabb feladata. Nem keveseb- ’ bet, mint azt kell elérnünk, j hogy megújítsuk, a világpiac magas mércéjéhez igazítsuk iparunk és mezőgazdaságunk termelékenységét, termékei­nek korszerűségét és minősé­gét. — Ahhoz, hogy időben végre­hajthassuk a fejlesztési felada­tokat, eleget tegyünk a haté­konysági és az egyensúlyi kö­vetelményeknek, tovább kell javítani a beruházási mun­ka minden fázisát, a döntés­től a befejezésig. Következe­tesebbnek kell lennünk saját elveinkhez, ennek megfelelően a fejesztési döntésekben, a hitelek, a támogatások odaíté­lésekor valóban szigorú és ellenőrizhető gazdaságossági követelményeket kell támasz­tanunk. Az érdekeltségi viszo­nyokat olyan irányba kell to­vábbfejleszteni, ami az erők koncentrálására, a jobb elő­készítésre, a gyorsabb kivite­lezésre, nagyobb szervezett- . ségre, a takarékosabb, megol­dásokra ösztönöz. — Gazdasági életünk fon­tos területe, ahol átfogóbb és mélyrehatóbb javulást kelbel- érnünk, a munkaerőgazdálko­dás. Változatlanul az a hely­zet, hogy népgazdasági, szin­ten több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munka­erő. Emellett szervezetlenség és más okok, többek között a munkafegyelem megtűrt laza­ságai miatt jelentős a kieső munkaidő, kihasználatlanul maradnak nagy értékű terme­lő berendezések, tetemes vesz­teségek érik a népgazdaságot. Számos tény mutatja: gazda­sági vezetőink nagy része még mindig nem érti, vagy nem hajlandó tudomásul venni, (Folytatás a 2. oldalon.) Munkatársunk jelenti a Parlamentből Fegyelmezetten, vállalva a kockázatot A kormány, amikor beszá­mol tevékenységéről az or­szággyűlésnek, alkotmányos kötelességének tesz eleget. Az V. ötéves terv fele eltel- lett. Az eddigi tapasztalatokat összegezve a tennivalókra he­lyezte a hangsúlyt beszámo­lójában Lázár György minisz­terelnök. — Ami az előterjesztésben elhangzott, azzal egyet kell érteni — mondta a beszámo­lót követő szünetben a par­lament folyosóján Klabuzai Miklós siófoki képviselő. — Megvitatni most azt kell, hogy mit teszünk a jelenlegi állapot megváltoztatásáért. Mostanában sok szó esik a gazdasági szabályozókról. Vé­leményem szerint azonban a jelenlegi állapotot kár lenne kizárólag a szabályozók vál­tozására fogni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a gazdasági szabályozók tartóssága érde­kében tenni kell: megismerni, hatásukat értékelni csak meg­felelő idő elteltével lehet. Gazdasági tartalékaink feltárá­sához az kell, hogy a válla­latok, szövetkezetek megis­merjék a szabályozók célját. I A mezőgazdaságban ilyen j cél volt a zöldségprogram \ megvalósítása. A céllal min­denki egyetértett. A végre­hajtás során azonban már sok gonddal küzdöttünk. Ta­valy nehéz helyzetbe került a zöldséget felvásárló szerve­zet. s az idén, úgy látszik, nem lesz kevesebb az áru. Hogy miért beszélek olyan szívesen a zöldségről? Szövet­kezetünk erre szakosodott, és most látjuk, hogy a termelés biztonságának növelése érde­kében tovább kell lépni. A félkész termékek előállítása, az alapanyag bizonyos fokú feldolgozása teszi csak lehe­tővé a tf/melés biztonságá­nak növe/lését. Vendégként veit részt a tegnapi tanácskozáson Gál Sándor, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára. Vé­leménye: — Nagyon tetszett az a mértékadó hangnem: ahogyan a miniszterelnök mérleget vont a kormány- program megvalósításának félidejében. A felelősséggel vállalt, értelmes kockázatra szóló ösztönzést rendkívül megszívlelendőnek tartom. A felelősséget hangsúlyozta a folyosón a beszélgetés so­rán Szigeti István kaposvári képviselő is. — Amikor a fegyelemről esik szó, akkor én nem csupán — és nem is elsősor­ban — a termelésben részt vevő munkások, hanem a ve­zetők fegyelmére gondolok, hiszen az előbbi az utóbbi­ból következik. A miniszter- elnöki beszámoló általános érvényű megállapításait a munkahelyen kell konkréttá tenni. Meghatározni azt, hogy min indokolt változtatni. Én rendkívül fontosnak tartom az értelmes kockázatot, válla­ló vezetők tevékenységének védelmét. Aki kezdeményez, az kockázatot is vállal: ha jól sikerül a dolog, mindenki örül és boldog, ha balul vég­ződik, akkor az a felelős, aki kezdeményezi. Ezért hangsú­lyozom. hogy világosan el kell választani a kockázatot és a kalandor magatartást. Az ér­telmes és nélkülözhetetlen Táblaerdő a megyei tanács előtt A gázvezeték bekötése miatt a Május 1. utcán az úttest felét felbontották, ezért szükségessé vált »néhány« közlekedési tábla elhelyezése az útszakaszon. Kernéijük, ez segít a bal­esetek elkerülésében. Moszkva, Kreml A szovjet parlament elfogadta a törvényjavaslatokat Csütörtökön délelőtt tíz óra­kor a nagy Kreml palotában folytatódott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának' kilen­cedik ülésszaka. A napirenden két törvénytervezet, a nemzet­közi szerződések megkötéséről, végrehajtásáról és felmondá­sáról, valamint a legfelsőbb ta­nács megválasztásáról szóló törvényjavaslat szerepel. A nemzetközi szerződések megkötéséről, végrehajtásáról és felmondásáról szóló tör- v. .ytervezetet Andrej Gromi- ko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja', a Szovjet­unió külügyminisztere terjesz­tette elő. Az előterjesztett törvényja­vaslat lényege az, hogy a nem­zetközi szerződések megkötése a lehető legnagyobb mértékben segítse elő az új alkotmányban kockázat vállalására ösztönöz­ni kell a vezetőket. Amikor az országgyűlés nyári üléssza­kára készültem, megnéztem a somogyi tsz-elnökök jöve­delméről szóló kimutatást. Ebből kiderült, hogy azok a vezetők, akik kezdeményez­nek, új dolgokkal kísérletez­nek — tehát ésszerű kocká­zatot vállalónak — keveseb­bet keresnék, mint azok, akik hagyják, hogy a »jól bevált« módon folyjon a termelés. Érthető ez, hiszen a kezde­ményezés. az új bevezetése pénzbe kerül. Érthető, de nem fogadható el! Ezért sürgetem egy értelmes vezetői stílus, magatartás fokozottabb vé­delmét. A jogi keretei ennek megvannak: A gyakorlatban azonban még nem vált álta­lánossá. Ha a végzett mun­kát jobban tükrözi a jövede­lem, több lesz a kockázatot vállaló vezető. Ebben az irá­nyító szervek segítségére is szükség van: nekik egyenget­ni kell a kockázatot vállalók útját, és nem lebecsülni őket. Ez szolgálja azt a célt. hogy növekedjen a jó minőségű, itthon keresett, a világpiacon pedig jól értékesíthető ter­mékek mennyisége, hogy vég­rehajtsuk országépítő cél­jainkat. A végrehajtásban való aktív részvétel — és ez ki­tűnt a tegnapi vitából — ál­lampolgári kötelesség. Dr. Kercza Imre rögzített szovjet külpolitikai célkitűzések megvalósítását. A Szovjetunió külügyminisz­tere rámutatott: az ország kül- ka-pcsolataiban jelentős helyet foglalnak el azok az országok, amelyek a gyarmati rendszer romjain jöttek létre és a nem­zeti függetlenség, á társadal­mi haladás útjára léptek. A szovjet állam fennállásá­nak hat évtizede alatt azonban egy dolog nem változott: a szovjet állam elvi magatartása a nemzetközi szerződések, a nemzetközi kötelezettségek iránt. (Folytatás a 2. oldalon.) líjiikoiiiinunista- ankét Nagyatádon (Tudósítónktól.) A KISZ központi bizottsá­ga havonta- megjelenő lapjá­nak főszerkesztője. Erdős Endre találkozott csütörtökön délután a nagyatádi körzeti pártszervezetek helyiségében a város KlSZ-alapszervezetei- nek képviselőivel. Horváth Ferenc, a KISZ városi bi­zottságának titkára bevezető szavaiban elmondta, hogy a városba csaknem másfélszáz ifjúkommuhista jár, és nin­csen olyan KlSZ-alapszerve- zet, ahova ne jutna el a KISZ központi bizottságá­nak lapja. Ezután Erdős Endre tartott vitaindítót, amelynek során a lap céljá­ról, szerkesztéséről tájékoz­tatta a jelenlevő fiatalokat. Elmondta, hogy az újság el­ső száma 1957 októberében jelent meg a KISZ első or­szágos értekezlete alkalmából. Feladatuknak tartják a KISZ- vezetők felkészítését, elméleti, politikai és módszertani is­mereteik gyarapítását. A szerkesztőség nyolctagú gár­dáján kívül számos külső társadalmi munkatárs. tudó­sító is közreműködik a lap írásában. Örömmel állapította meg, .hogy Nagyatádon min­den KlSz-álaoszervezetnek legalább két példány jár a lapból, és minden KISZ-ve- zető számára hozzáférhető. A főszerkesztő vitaindítója után a jelenlevők sok kérdést tettek föl, és több javaslat született a lap további ösz- szeállításához.

Next

/
Thumbnails
Contents