Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-25 / 173. szám

I A VIT-kuldöttség búcsúztatása (Tdytatás az U oldalról) Képünk történelmének több évszázados tapasztalata, hogy függetlenségi harcainak, for­radalmaink mindig szorosan kötődtek az általános emberi haladás ügyéhez. Számunkra az internaciona­lizmus, a szolidaritás más né­pek harcává nemcsak erköl­csi parancs, hanem népünk alapvető érdekeit is figyelem­bevevő politikai magatartás. Külpolitikánk legfontosabb feladatai között szerepel a magyar—szovjet barátság ápolása és sokoldalú fejlesz­tése, a barátság és az együtt­működés a testvéri szocialista országokkal, s tettekben is megnyilvánuló szolidaritásunk a nemzetközi munkásosztály és a nemzetközi felszabadító mozgalmak harcaival. Vigyék hírül azt is a vüág- •tfjúsági és diáktalálkozó résztvevőinek, hogy a szocia­lista országok, közöttük ha­zánk, a különböző társadalmi berendezkedésű országok bé­kés egymás mellett éléséért és a világbéke megvédéséért küzdenek. Harcolunk a nem­zetközi feszültség enyhülésé­ben elért eredmények meg­szilárdításáért, az enyhülési folyamat folytatásáért és visszafordíthatatlanná téte­léért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a népek biz­tonságát figyelembe vevő le­szerelési intézkedésekért. A békés egymás mellett élés jegyében építjük kap­csolatainkat azokkal a fejlett tőkés országokkal is, amelyek készek az együttműködés fej­lesztésére, egymás érdekeinek tiszteletben tartása, a bel- ügyekbe való’ be nem avat­kozás, a kölcsönös előnyök alapján. À világifjúsági és diáktalál­kozók 1947 óta a nemzetközi politikai élet jelentős esemé­nyei. A havannai fesztiválon most Önöknek kell képviselni né­pünk, ifjúságunk szolidaritá­sát a világ haladó és békesze­rető erőivel. Fejezzék ki né­pünk szolidaritását a Pino­chet-diktatúra ellen harcoló chilei néppel, szabadságot kö­vetelve a junta börtöneiben és koncentrációs táboraiban szenvedő hazafiaknak. Köve­teljék a közel-keleti kérdés igazságos és tartós rendezesd, a dél-afrikai fajüldöző rezsi - mek felszámolását. Fejezzék ki, hogy népünk, ifjúságunk szo­lidáris a társadalmi felemel­kedésükért, a haladásért, a kolonializmus, a neokolonla- lizmus, a faji megkülönbözte­tés, a fasizmus ellen küzdő népekkel és azok ifjúságával. Vegyenek aktívan részt a fesztivál valamennyi rendez vényén. A politikai vitákon, fórumokon felkészülten, elvi­leg szilárdan, okosan és őszin­tén beszéljenek, legyenek ér­deklődőek más fiatalok más népek sorsa iránt. Vigyék el pártunk, társa­dalmunk, egész népünk szívé­lyes, forró üdvözletét a kubai népnek. Mondják el mindenütt, mi­lyen nagyra értékeli a magyai nép kubai barátaink követke­zetes, elvi politikáját és an­nak sikereit. A küldöttség valamennyi tagja nehéz, de igen megtisz­telő megbízatással kel útra, hogy a magyar fiatalok száz­ezreinek követe, méltó képvi­selője legyen. Kívánom, hogy jó egészségben, élményekben gazdagon és a jól végzett munka tudatával térjenek majd vissza hazánkba. E gondolatok jegyében kívá­nok a XI. Világifjúság'' es Diáktalálkozóra utazó magyar küldöttség vezetőinek és tag jainak jó utat, eredményes munkát, sok sikert. Óvári Miklós szavait a VIT-delegáció tagjai és a megjelentek nagy tapssal fo­gadták, majd Maróthy László, a Kúbáha induló küldöttség vezetője, koszönt el a delegá­ció nevében az itthoríimara- d óktól. Méltók leszünk küldetésünkre — Négyszázötven Havanná­ba induló társammal együtt tiszta szívvel köszönöm pár­tunk és kormányunk jókíván­ságait, melyekkel útunkra bo­csátanak bennünket. Köszö­nöm a megtisztelő megbíza­tást, valamennyiünk nevében ígérem, hogy munkánkkal és magatartásunkkal rászolgá­lunk a bizalomra. — Mindannyian kivételes szerencsénknek tartjuk, hogy ránk esett a választás és mé­lyen átérezzük azt a felelős­séget, hogy a világ ifjúságá­nak nagy seregszemléjén szo­cialista hazánkat, forradalmi pártunk politikáját képvisel­jük. A feladat, amelyet pár­tunktól és kormányunktól kap­tunk, igen nagy, mi ehhez mérten igyekszünk felkészül­ni testben és lélekben egy­aránt. Most készen állunk arra, hogy legjobb képességünk sze­rint teljesítsük küldetésünket. — A helytálláshoz biztos támaszunk és erőforrásunk pártunk és népünk kitüntető figyelme, szeretetteljes gon­doskodása, idősek és fiatalok százezreinek cselekvő hozzá­járulása az antiimperialista szolidaritás, a béke és a ba­rátság ügyének szolgálatához, A XI. Világifjúsági és Diák- találkozó előkészítésének más­fél éves szakasza meggyőzően bizonyítja, hogy a fesztivál sikere népünk és ifjúságunr szívügye. A Lenin születés­napjára meghirdetett országos VIT-műszakon egymillió em­ber mozdult meg a KISZ hívó szavára. A fiatalok lelkesedé­se magával ragadta a munka­helyek idősebb dolgozóit is, akik az ifjúsággal vállvetve teljesítették önként vállalt munkájukat Az antiimperia­lista szolidaritás, a béke és a barátság nemes gondolata ter­mékeny talajra lel nálunk. Kétszázezer dolgozó, tanuló és katonai fiatal odaadó lel­kesedése milliókkal ismertette meg a fesztivál-eszmét és a szocialista Kubát a VIT-ve- télkedőkön. Kis VIT-ek egész során győződhetett meg az ország lakossága a magyar fiatalok elkötelezettségéről, jó közérzetéről, optimizmusáról és , tettrekészségéről. Aki az elmúlt napokban végigsétált Budapest patinás Váci utcá­ján, ugyanezt láthatta. — Havannában — ha nem is létszámban, de az ideoló­giai, politikai meggyőződés sokféleségét tekintve — több fiatal lesz, mint bármely ko­rábbi fesztiválon, sokféle né­zetet valló emberekkel talál­kozunk majd. Mi az összekötő kapcsokat keresve és erősítve mindig nyíltan és emelt fővel Velúr- és nappabör ruházat rövid határidőre vállaljuk rctyclat Vállalat megmondjuk majd, hogy pár­tunk politikáját a marxizmus —leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus, a szolidari­tás eszméi vezérlik, hogy ha­zánk, a fejlett szocialista tár­sadalmat építő Magyar Nép­köztársaság, amely elvi és tör­ténelmi okokból, népünk ér­dekei alapján a Szovjetunió szövetségese, a szocialista or­szágok védelmi és gazdasági közösségének tagja. Ez az elvi alap és politikai nyíltság adott tekintélyt eddig is pártunk­nak és hazánknak barát és el leniéi előtt. Eezen az elvi ala­pon igyekszünk mi is tárgyal­ni és barátkozni, az enyhü lés, a leszerelés, a béke és a társadalmi haladás ügyét szol­gálni akkor is, ha kommunis- iákkal, s akkor is, ha szociál­demokratákkal, radikálisok­kal, kereszténydemokratáikkal, vagy a fejlődő országok kép­viselőivel találkozunk. — Szavainknak súlyt adnak hazánk eredményei, s az, hogy az eredmények elérésén ifjú Ságunk is keményen dolgozik. Küldöttségünket képessé teszi feladatának teljesítésére a ki­választás demokratizmusa, itt­hon. maradó társaink erőt adó bizalma. 87 társunkat a KISZ KB ' Vörös vándorzászlóját idén elnyert KISZ-szervezetek tagsága választotta meg köz­vetlen, demokratikus úton. Másokat — körültekintő mér­legelés után — a társadalmi és tömegszervezetek bízták meg. Sorainkban vannak a KISZ küldöttjei, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a fegyveres erők, a kulturális és sportegyesületek, a művészeti szövetségek képviselői. Foglal­kozásukra Viézve sokfélék va­gyunk, van köztünk ifjúmun­kás, mezőgazdasági dolgozó, középiskolás, egyetemi hallga­tó, értelmiségi, író, művész, katona és pap is; — egyva­lamiben azonos a delegáció minden tagja: valamennyien kiváló gazdasági és társadal­mi munkájukkal, emberségük­kel és a szocialista haza iránti elkötelezettségükkel érdemel­ték ki a küldetést. Négyszáz­ötven képviselőnk itthoni munkája a garancia arra, hogy megállja majd a helyét a komoly politikai munkában a fesztivál minden rendezvé­nyén. — Küldöttségünk dolga ne­héz lesz, mert messzire uta­zunk, sűrű programot kell tel­jesítenünk, de helyzetünket és feladataink teljesítését meg­könnyíti, hogy a házigazdák nagyszerű emberek, jó bará­tok, rendíthetetlen elvtársak. Amerika első szabad, szocia­lista országába utazunk. Oda megyünk, ahol nem alkudtak meg a yenki imperializmus­sal, ahol nehézségekkel küzd­ve immár 20 éve dacolnak a fojtogató gazdasági blokáddal. Abba az országba utazunk, amely a gyakorlatban is ko­molyan veszi a proletár in­ternacionalizmust, amelynek katonái a hívó szóra Angolá­ban és Etiópiában is fegyver­rel küzdöttek a szabadságért, a társadalmi haladásért. — Kuba sorsa valamennyi­ünk ügye — és Kuba vala­mennyiünk nagy, életre szóló élménye lesz. Nekünk eltökél: szándékunk, hogy szocialista hazánk széles körű nemzetközi elismerésére támaszkodva együttesen és egyénileg is ak­tív részesei, alakítói leszünk a fesztivál eseményeinek. Min­den erőnkkel arra törekszünk, hogy győzelemre vigyük a XI. VIT célját, eszméjét: az anti­imperialista szolidaritás, a bé­ke és a barátság ügyét. — A búcsú perceiben még- egyszer hálásan köszönjük a bizalmat és a jókívánságokat. Valamennyiünk nevében, biz­tosítom pártunk Központi Bi­zottságát, kormányunkat, né­pünket és ifjúságunkat, hogy útunkat küldetésnek tekint­jük. Tudjuk, hogy sokféle frontvonal húzódik a két. vi­lágrendszer harcában — s mi valamennyien helyt akarunk állni. A tömegek szava poli- ! tikát alakít — és mi azon le- 1 szünk, hogy a világ ifjúságá­nak sokszínű, soknyelvű, sok eszmét képviselő tömege jó irányba alakítsa az emberiség sorsát meghatározó politikát. Itt, az ország színe előtt fo­gadjuk: méltók leszünk a kül­detésre, újabb barátokat szer­zünk népünknek, hazánknak, a szocializmus és a béke ügyének. A nagy tapssal fogadott be­széd után mintegy félezer út­törő virágokkal köszöntötte a magyar küldöttség tagjait Az ünnepség a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. Budapestre érkezett az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottságénak küldöttsége Az európai biztonság és együttműködés magyar, nem­zeti bizottságának a meghívá­sára Alekszej Pavíooics Sityi- kovnak, a legfelsőbb tanács szövetségi tanácsa elnökének, az európai biztonság és együtt­működés szovjet bizottsága el­nökének vezetésével tegnap küldöttség érkezett Budapest­re. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az euró­pai biztonság és együttműkö­dés magyar nemzeti bizottsá­gának elnöke. Ott volt Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Képünkön: Kállai Gyula üd­vözli A. P. Sityikovot. Megbeszélések az EGK és a KGST titkársága között Az Európai Közösségek Bi­zottságának szóvivője hétfőn hivatalosan bejelentette: ked­den, szakértői szinten megbe­szélések kezdődnek az Európai Közösségek Bizottsága és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) titkársága között. A közöspiaci küldött­séget Sir Roy Denham, a bi­zottság külkapcsolatokkal fog­lalkozó igazgatóságának fő­igazgatója vezeti a megbeszé­léseken, a KGST küldöttségét Ászán Velkov, a szervezet bol­gár helyettes titkára. A jelenlegi szakértői meg­beszélések folytatását jelentik a májusban Moszkvában tar­tott tanácskozásnak. A szak­értői tanácskozásoknak az célja, hogy kidolgozzák az EGK és a KGST között kö­tendő átfogó megállapodás fá vonalait Díszszemle Havannában Nagy szabású katonai dísz­szemlével emlékeztek • Havan­nában a Moncada-laktanya elfoglalásának 25. évforduló­járól. A Forradalom téren megtartott felvonulást egybe­kötötték a különböző katonai főiskolák végzős tisztjeinek eskütételével A katonai pa­rádén megjelent Raul Castro hadseregtábornok, a Kubai- Kommunista Párt Központi a I Bizottságának másodtitkára is. Szíria — avagy közel van fielet 1. Hazafelé A MALÉV menetrend sze­rinti utasszállító gépe mé£ Damaszkuszbajn vár a föl­dön indulásra, de már itthon vagyok; a mikrofon rossz, a stewardes csinos és később fenn a tízezer méteren az igen korai reggeli után a bor és a fekete már hazai ízeket jelent. A gép első nekiru­gaszkodásban Athénig viszi utasait, hogy ott üzemanyag­gal és utasokkal feltöltve Fe­rihegyig meg se álljon. Ha­zatérő magyarok — ülünk a gépben — újságírók, mi hár­man, akik majd három hetet töltöttünk Szíriában, aztán szaktanácsadók, üzletkötők, meg szíriai arabok, kik hoz­zánk, vagy tőlünk tovább, nyugatra indulnak. Nyugatra? Hamisak az ég­tájak, ha politikát akarnak jelölni: Szíriától Magyaror­szág Nyugatra van, pedig nem »nyugati« ország, Irán pedig keletre, pedig beren­dezkedését illetően a »nyu­gatnak« is régmúltját idézi. A töprengést egyszerre sza­X0! C" kítja meg a hangszóróból áradó zene. Kívül a felüvöltő hajtóművek jelzik: Haza in­dulunk! Munkánk egy szakasza le­zárult: láttuk, hallottuk,- ta­pasztaltunk. Megjártuk a Go­lan fennsíkot és a jordániai határt, fenn voltunk Északon, ahol Törökország határos Szíriával és természetesen ott voltunk a libanoni határon is. Hajóztunk a Földközi tenge­ren, igaz, hogy csak sze­rényke gőzbárkán, de meg- fürödtünk Latakia felett a tengerben, voltunk üzemben és szerkesztőségekben, vol­tunk az Eufrátesznél és a vi­lághírű gátnál, és voltunk Damaszkusziban. Már Ciprus felett zúg a gép, amikor azon kezdek el töprengeni a felkelő Nap ablakon bevakító fényében, hogy mi is legyen útibeszá- molóm címe. Legyen a múlt romantiká­ját idéző? Mert lehetne ilyen is, egy oly országról szólva, amelynek területe ősidők óta az emberi kultúra bölcsője volt, ahol megtalálták — Ugaritban a jelenlegi isme­retek szerinti első ábécét, ahol az arab tudomány, mű­vészet kibontotta csodálatos pillangó szárnyait, s ahová — Damaszkusziban például —, ma is vágy és tisztesség ^elzarándokolni például az Om-ayán mecsetbe. Ahol Palmyra és Basra római ko­ri monumentális romjai, Aleppó fellegvára, vagy Sza­kaiadra szultán felhőkre épí­tett vára hirdeti, hogy min­denkor a politika, a háború, az igazság és az igazságtalan­ság paradicsoma és síra- lomvölgye is volt egyszerre ez a csodálatos és rejtelmes táj. Vagy legyen inkább a cím olyan reális és radikális, ke­mény és kérlelhetetlen, mint amilyen manapság az élet Szíriában? Ahol a hat hó­napig szinte megállás nélkül tűző Nap határmenti és siva­tagi katonai táborokra ontja negyvenöt-ötven fokos hősé­gét. Ahol szemre a végtelen­ségből haladnak a nyájak, tevecsordák valahová az is­meretlen felé, folyók, pata­kok, csatornák mentén, mint valami zöld ér egy sárgára aszalódott bőrön, úgy kanya­rog, ível az élet. Mert szaka­datlan és írtóztatóan kemény munkával varázsolnak a kö­ves pusztából Édenkertet a szíj-szikár burnuszos egyko­ri fellahok. Aim adhatnék a kedves ol­vasó számára olyan kedvcsi­náló címet is, amelyből ki­tűnne, hogy Szíria csupa de­rű, zaj, harsogás. Alku, ke­reskedés, nyüzsgés, autótüi- kölés, Sanyo és .Seiko. Az or­dító rádiók, a harsogó mozi- plakátok, a csodálatosan szép nők országa, ahol Európát megszégyeníts a modern ele­gancia, de fekete kendővel takartak is az arcok. És a zsúfolt kávézók és az épülő falvak, és... és __és.,. K i tudná felsorolni mind­azt az »és«-t, amelytől a leg­kisebb falu is, a televízió an­tennákkal az agyagból ta­pasztott házacskák fölött, meg ä legnagyobb városok is az igazi, a hamisítatlan (?), a megálmodott és beteljesült Kelet? Olyan, amilyen a meséinkben volt. Ferihegyen, mikor kilépek a gépből, borongós, hűvös idő fogad. Négy órányira Da- maszkusz-tól nyugatra, itthon vagyok, ahol harminc fokkal hűvösebb van. — Honnan jött a gép? — toporog egy érdeklődő. — Szíriából — mondom oly természetesen, mintha az ember reggelenkint vagy Da- maszkuszból, vagy Bagdadból érkezne Magyarországra, — haza. De miért is ne monda­nám. Hiszen közel van Ke­let, földrajzilag, és immár érzelmileg is. Megvan a cím, megvan: Szíria, vagy közei van Kelet. Lehet, hogy lenne jobb 5«, de igazabb semmiképpen sem. Gyurkó Gém Következik: t. Jelkép is valósig

Next

/
Thumbnails
Contents