Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
A mai magyar családok Népszerű-e a házasság intézménye? Miért foglalkozik egyre több szociológus és demográfus, a szocialista országokban is, a család változásainak feltárásával, a jelenségek értékelésével? — A kérdéseket azok az időszerű problémák vetik fel, melyek összefüggésben vannak társadalom- és gazdaságpolitikánkkal : a szocialista társadalom tervszerű építésével, A család a mindenkori társadalmi, átalakulásokat követve, formájában, belső viszonyaiban, struktúrájában állandóan változó történeti jelenség. Fejlődésének egyes szakaszaiban a társadalmi hatások következményei jobban érzékelhetőek. Napjainkban a polgári, tradicionális jellegű kötelékektől, formáktól elszakadva viszonylag rövid idő alatt kell (kellene?) megalapozni szocialista életmódunkat. E változások marxista szociológiai kutatásai kiterjednek a magyar családok szerkezetének, összetételének vizsgálatára, a több generációjú családháztartások fennmaradásának jelenségeire, a hagyományos családformák lassú kihalásának és a mai családokat kialakító alapvető társadalmi-gazdasági erők hatásának elemzésére. Továbbá a magas válási arányszám — a ' házasságok és családok bomlása — nálunk is indokolja e jelenségele elméleti magyarázatának kidolgozását, mely szintén a szociológusokra vár. A legmegfelelőbb együttélési forma Nyugaton — de nálunk is — találkozhatunk olyan nézetekkel, melyek felvetik a családi kötelék válságát, sőt az egyén szabad fejlődésének, képességei kibontakozásának gátjává kiáltják ki a család intézményét. Évtizedek óta tartó vita kavarog a család állítólagos hanyatlása körül, azonban az emberek többsége ma is ezt az együttélési formát választja. Ahol az állam — legyen az szocialista vagy kapitalista — tudatos társadalompolitikát folytat, ott a családok támogatását szorgalmazzák. Hazánkban az 1973. évi párt- és kormányhatározat nyomán hozott népesedés- és szociálpolitikai intézkedések a monogám család erősítését célozzák, mivel a mai szocialista társadalomiban ez a legmegfelelőbb együttélési és gyermekellátási, -nevelési forma. Bár Magyarországon a házasságkötések magas száma és aránya arra enged következtetni, hogy a lakosság nagy többsége a házasságot fogadja el a párkapcsolat formájaként, mégis az utóbbi időkben némi lanyhulás vehető észre a házassági «mozgalomban«. A demográfiai évkönyvek adataiból kitűnik, hogy míg 1930-tól 1960-ig a házasságkötési gyakoriság minden korcsoportban emelkedett, addig 1970-től az utóbbi nyolc évben csökkent a házasodási hajlandóság, különösen az elvált férfiak körében. A változás egyik lényeges oka a legalizálás nélküli tartós párkapcsolatok arányának növekedése. A házastársak összes számához viszonyítva Budapesten 3.6 százalék, vidéken 2,2—2,4 százalék az élettársak aránya. Ennek demográfiai téren egyelőre negatív következményei is lehetnek. mivel a közfelfogása házasságon kívüli gyermekellátást elítéli. A magas hai kovácsművész műhelyében Szerencsi Kálmán egri kovácsművcsz húsz éve foglalkozik különféle kovácsolt dísztárgyak készítésével. Alkotásai itthon és külföldön egyaránt elismerést és hírnevet szereztek számára. zai válási arányokat nézve viszont előnyös oldaláról is felfogható ez a jelenség: vehetjük próbaházasságként, amely felbomlása nem okoz a volt partnereknek akkora megrázkódtatást, mint a válás, s legtöbbször a kapcsolatból nem is származik gyermek, akit legdrámaibban érint a szülők elválása. Házaspárok — gyermek nélkül Természetesen nincs okunk aggodalomra, mert az utóbbi 30—40 évben a családot létrehozó házasság intézménye nem veszített népszerűségéből. A legújabb népesedésstatisztikai adatok szerint a 20 éves és idősebb férfi népesség 77, a női népesség 69 százaléka házas családi állapotú. Hazánkban a családok száma 2 millió 891 ezer és 8 millió 697 200-an tartoznak kötelékeibe. A családok 56,1 százaléka gyermekes házaspár, tehát ez a leggyakoribb családforma. Szembetűnő azonban az előző két nép- számláláshoz viszonyítva a gyermek nélkül élő házaspárok számának és arányának növekedése. A jelentős emelkedés (1949-ben 15,8 százalék, 1970-ben már 33,7 százalék), azonban főként a népesség elöregedésével magyarázható. Figyelmeztető és az urbanizáció következményeivel magyarázható jelenség az úgynevezett csonka családok (egy szülő és gyermeke, gyermekei) arányának növekedése. A mai magyar családok ösz- szetételének vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági-társadalmi jellegzetesség, mely szorosan ösz- szefügg a szocialista társada- lom kialakulásával: a házas I nők munkavállalása a változások egész sorát indította meg a magyar családok életében, s ma már két- vagy több keresővel rendelkező család a gyakoribb típus. Tanulmányok a változó családról Már a családok összetételéből is látható, hogy a társadalom legkisebb közösségi sejtje az utóbbi időkben nem tudja betölteni reprodukciós funkcióját, azaz: a szaporodás, a gyermekvállalás kevés a • népesség utánpótlásához Ez társadalmi probléma, de nem jelenti a család intézményének válságát. Bár a három- gyermekes család az ideál, a társadalomnak épp olyan értékes közössége lehet a kétvagy egygyerm.*. 2s, sőt a gyermektelen család is. Népesedéspolitikánk — s ezen belül a családjog — az alapvető életkörülmények, lakás- viszonyok javításával, szociális juttatásokkal elősegíti a család intézményének erősödését. Erre utalnak a hazai családkutatások is, melyekről áttekintést adnak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban megjelent tanulmányok: A változó család című könyv szerzői valamennyien az MTA Szociológiai Kutató Intézet munkatársai. A kötetet Cseh-Szom- bathy László állította össze. H. A. Családi veszekedés után Megkéselte anyósát w » , . .v: H9H ■— A bányában kezdtem, KöyágószöllŐ6ön. Nagyon jó kollektívában dolgoztam. Akinek a keze alá kerültem, nem ivott, nem dohányzott, igyekezett belőlem is jó vájárt nevelni. Akkor még nem voltam egészen 18 éves, de azért sikerült elintézni, hogy bányába mehessek. 1970-ben elvittek katonának. A bányát otthagytam. Nem félek én a munkától, csak nem akartam idő előtt kikészíteni magam. A legnehezebb, legkeményebb munka a bányászoké. Csak az tudja, aki próbálta. Nehezen indult a beszélgetésünk Szakony Istvánnal, t nem is éppen ideális körülmények között. A 27 éves vé- sei fiatalembert ugyanis a napokban vette őrizetbe a rendőrség- 'Először úgy látszott, nem szívesen beszél az életéről, arról, ami július 19- én történt, azokról a dolgokról, melyeknek a vége majdnem gyilkosság lett Később megeredt a nyelve. — Amikor a bányát otthagytam, könnyebb munkát kerestem, elmentem Nagykanizsára a Volánhoz gépkocsi- vezetőnek. A feleségemmel 1972-ben ismerkedtem meg, az inkei búcsún. Rövidesen össze is házasodtunk. Először Böhönyére mentünk albérletbe, utána Vesére költöztünk az anyósomékhoz. Mindig voltak kisebb-nagyobb nézet- eltéréseink. Anyósom nagy hangú asszony volt. Megpróbált beleszólni a mi dolgainkba is. Én ezt nem engedtem. Később, amikor vettünk egy házat és külön költöztünk, akkor is gyakran odajött. Még az utca másik végén volt, már hallottam a hangját. Előfordult, hogy egyszerűen kiutasítottam a lakásból. Az sem tetszett neki, hogy időnként munkahelyet változtattam, kerestem a jobb helyeket, ahol több a fizetés. Nagyon kellett a pénz, mert 1974-ben megjött a gyerek is. Dolgoztam az állami gazdaságnál, azután a tsz-hez mentem. Amikor nem tudtak rendesen fizetni, átjöttem a SÁÉV-hez gépkocsivezetőnek, Ez 1976-ban volt. Ebben az időben már, sajnos, sokat ittam. Volt egy háromhónapos időszak, amikor nem volt semmi haj. Elmentem az orvoshoz, kértem, segítsen rajtam. Kaptam is tablettákat, amikor ezeket szedtem, nem kívántam a szeszt. Egy idő után abbahagytam a gyógyszerszedést, de egy keresztelőn kezdődött minden élőiről. — A munkahelyén ebből nem volt problémája? — Soha. Ha úgy mentem be, hogy még éreztem a szesz hatását, szabadságot kértem. De ez nem fordult elő sűrűn. Rengeteget dolgoztam, sokszor én voltam a rakodó is, csakhogy többet kereshessek. Amikor ez a mostani dolog történt, éppen táppénzen voltam. Otthon a faluban hallottam valamit. Bosszantott nagyon. Délután bementem a kocsmába, megittam nyolc korsó pilsenit. Aztán meg az anyósomékhoz mentem, ott úgy fél liter bort ihattam. A feleségem délutános volt, fél tizenegy körül szokott megjönni busszal. Böhönyén, az orsózó üzemben ’ dolgozik. Minden este megvártam, mert fél a kutyától. Akkor este is vártam rá. A gyerek otthon tévét nézett. Én nagyon részeg voltam. Ahogy a feleségem leszállt a buszról, rögtön kérdeztem tőle valamit arról, amit hallottam. Nem tudom, már mit válaszolt, de biztosan olyat, ami — úgy részegen — felbosszantott. Kipofoztam az asszonyt, aztán felrúgtam. Hangosan sírt. Arra nem emlékszem, hogyan mentünk haza. Arra sem, hogy veszekedtünk-e a lakásban. Egyszer bejött az italbolt vezetője, kérdezte mi van, én meg ha- zaküldtem. Aztán csak azt vettem észre, hogy ott áll anyósom, apósom, meg a sógorgyerek. Az apósom semmit sem mondott, ő nagyon csendes, zárkózott férfi. De az anyós veszekedni kezdett velem. Hogy a lánya azonnal költözzön haza, viszik a gyereket is. A feleségemnek véres volt az arca. Az anyósom a gyerek felé ment, én meg, nehogy elvigye, felkaptam az ott heverő összes kést. Meg akartam ijeszteni. De ő nekem ugrott. Azt hiszem, valami volt a kezében, azzal akart fej beütni. Ahogy nekem jött, valamelyik késsel megszúrtam. Akkor a többiek is nekem estek. Szakony István baltát, kapát ragadott. Bár ő érré nem emlékszik, annyira részeg volt. Később a feleségét és a2 anyósát orvoshoz vitték, érte pedig jött a rendőrség. Az anyós sérülése életveszélyes volt, a marcali kórházban meg kellett műteni. A kés a hasüregbe hatolt. A feleségnek áz orrcsontja tört el. — Ha kiszabadulok, szeretnék visszamenni a munkahelyemre. Persze, csak akkor, ha a feleségem mellettem marad. Ha elválik tőlem, minden mindegy... Akkor nem tudom, mi lesz. Szakonyit a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte, ügyében tart a vizsgálat. Dán Tibor Atlasz Szófiáról Érdekes, új kiadványon dolgoznak a szófiai kartográfiai intézet munkatársai. A fővárosról és agglomerációs övezetéről készítenek Részletes térképsorozatot. À Kaposvári Cukorgyár alant felsorolt RÉPAÁTVÉTELI ÁLLOMÁSAIRA FELVESZ NYUGDÍJASOKAT. A munkakörök betöltéséhez tanfolyam elvégzése szükséges. A tanfolyam előreláthatólag augusztus hó elején lesz megtartva. Jelentkezés a Cukorgyár munkaügyi osztályán. GÖLLE KISGYALÁN (37001) minősítő főátvevő minősítő mérlegelő Írnok SOMOGYSZIL minősítő TATOM PUSZTA főátvevő minősítő mérlegelő írnok Az atlasz nem csupán tudományos érdeklődésre tarthat számot, nagy a gyakorlati jelentősége is. A 150 oldalasra tervezett mű 20 fejezetre oszlik. Az egyes térképek szeizmikus, éghajlati, területi, talaj-, népesedési és települési viszonyokat tükröznek. Külön fejezet foglalkozik az iparral, szállítással, közlekedéssel. Üjabb fejezet mutatja az oktatási és kulturális központokat. A sokoldalú tájékoztatást kiegészíti a rádió- és tv-hálózatról készített fejezet. I Az atlasz mérete 48x34 cen- , timéteres lesz. A magyarázd ! szövegeket a bolgár mellett J oroszul és angolul is közli az j új kiadvány. flz ól mellett Tóth keresztapám áll az ól mellett, s nézi a gömbölyű, jó formájú süldőt, ahogy fekszik a lucskos kövezeten megmerevedve, megkékülve. Róza néném is kijön — a konyhaajtón át nézte, ahogy a fia ott áll mozdulatlanul és megérezte, hogyis ne érezte volna meg, hogy baj van — odatipeg, de nem szól, kezét beletörli hosszú kötényébe. Tóth keresztapám köhint, ránéz az öregasszonyra, csak szemét mozdítja, különben mozdulatlan. Majd lehajol lassan, megnyomkodja a süldő vékonyát, s eközben megszólal: — Ennek vége. — Jaj, fiam, jaj, fiam — siránkozik Róza néném, de nem hangosan, csak úgy maga elé. mert valami régi, talán veleszületett belső fegyelem arra készteti, halkan legyen, a baj így jobban elviselhető. Kis ideig hallgatnak, csak a verebek raja csipog körülöttük, s egy-egy merész veréb odaugrdk egészen közel hozzájuk. A csendet a férfi töri meg — Hozzon valamit. Róza néném megindul, s kis idő múltán a fészer felől jön újra, valami zsákfélét húz maga után. — Jó lesz? — kérdi, s nézi a fiát. — Ennek már minden jó — sóhajt keresztapám. Betakarják a süldőt, hogy semmi sem látszik belőle. — Elmegyek a doktorért — mondja keresztapám. — Siess vissza. Az állatorvos autóval jön, világos, divatos szabású öltönyt visel. Fiatal, életerős férfi. — Ne szomorkodjon — fordul Róza nénémhez —. fizet a biztosító. — Fizet, ha fizet — téblá- bol az öregasszony .— Fizethet, de ez már odavan.. .* — Megkapják az árát — biztatja tovább az állatorvos. Róza néném elfordul. — Megyek — mondja dolgom van még. , Az állatorvos igazolást ír s biztosítónak, talán egy kicsivel nehezebbnek is veszi a kis süldőt, mint amekkora Keresztapám sokáig turkál a zsebében, de végül mégis megleli a test hajladozásától meggörbült pénztárcáját — Mennyi jár ezért, doktor úr? — Harminc forint. ’’’óth keresztapám egy ötvenest ad az orvosnak— Akkor hát ez is megvan — mondja Az orvos zsebre vágja a pénzt, s elmenőben visszaszól: — A papírt ajánlva küldje, pár nap, aztán itt a pénz. — Köszönöm, doktor úr _ m ondja keresztapám, s fejével is biccent az elmenő felé Keresztanyám dörzsöli a szemét, de nem könnyezik, régóta nem tud már sírni. — Jaj, istenein, jaj, istenem — sóhajt de mire a fia belép a konyhába, már ott-áll a mosogató tál előtt, s nagy gyorsan mossa a tányérokat, sorban, egymás után. Varga S. József Siófoki Építőipari Szövetkezet (Siófok, Fő u. 260.) lakosság részére vállal szeptembertől érkezési sorrendben tapétázást, festést, mázolást, üvegezést, ajtó-, ablak passzítást, bútor kárpitozást Várjuk fenti címen a lakosság szíves megrendelését '7701:
