Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-23 / 172. szám
Amerikai levél Két szem löldiepsr A vásárolni érkezők leparkolják kocsijukat, és sietnek be a Jumbo élelmiszer áruházba, hogy még a délutáni csúcsforgalom előtt hazaérkezhessenek. Az áruház ajtaja automatikusan nyílik előttük, kihúznak egy bevásárlókocsit a hosz- szú sorból, és gyűjtik maguknak a polcról a kiszemelt árukat. A vevőket két oldalról övező hosszú polcokon először a gyümölcsök kínálják magukat. Narancs, ananász, alma, cseresznye, szőlő, szilva, banán, földieper. Nehéz dönteni, ma melyikből is vásároljunk. Két hölgy együtt vásárolva hasonló dilemmával küzdhet. Megnézik a földiepret, kézbe is vesznek néhány szemet, de később látom, mégis almát választottak. Mire az ember végighalad a hosszú polcoktól övezett tíz folyosón, bevásárlókocsija megtelik. Felsorakozunk a kasszák előtt. Előttem a két hölgy csevegve rakja a kassza mozgópultjára az árukat. A pénztáros mögül egyenruhás férfi figyeli őket árgus szemmel. Fizetnek. Ekkor az egyenruhás megszólal: — És a földieperért nem akarnak fizetni? A két nő csodálkozva ■néz rá, és közlik, hogy nem vásároltak földiepret. — De ön — mutat rá az egyik nőre — megevett két szem földiepret. A nő felháborodva tagadja, de az egyenruhás közli, hogy a rejtett kamera segítségével látta a két szem földieper elfogyasztását, s mivel nem fizettek érte, ez áruházi tol- vajlásnak számit. Ha nem fizet, letartóztatják. S mivel a nő tagad, hívják a rendőrt, előkerül a bilincs, s n rendörkocsi szirénázói elviszi a nőt. Akik hallották a vitát, megdöbbennek. Két szem földieperért? — Az áruházi lopás az áruházi lopás — mondja az üzlet egyik alkalmazottja. Néhány nap múlva az újságok v emlékeztetnek az esetre. »Bűnösnek találták két szem földieper lopásáért!-« — írták első oldalon nagy betűkkel a szenzációt. Jacqueline Datcher 33 éves washingtoni asszony hiába tagadta a lopás tényét, az esküdtek a vásárlókat tv- kamera segítségével figyelő rendőrnek hittek, bár semmi kézzel fogható bizonyítéka nem volt. Így a bűnösre IS hónap börtön vagy 500 dollár pénzbüntetés vár. Az eddigi pereskedés máris 300 dollárjába került, ennyit kért tőle az ügyvédje. Az állítólag megevett két szem földieper — napi áron számolva — egy vagy másfél cent értékű lehetett. Az eljárás gyors, határozott és irgalmatlan volt. Ennek kapcsán sokakban felvetődött ismét a kérdés: az amerikai bíróságok miért nem mutatnak ugyanilyen erélyt más esetekben? Például a nagy monopol olaj- vállalatok évek óta tartó tolvajlása esetében. Bizonyított tény, hogy a nagy olajvállalatok. 3 év alatt több mint 10 milliárd dollárral károsították meg az amerikai fogyasztókat az önkényes és törvénytelen áremelésekkel. A bizonyítékok vaskos köteteket töltenek meg, de elég az első ben- zinkútig elmenni, hogy a perdöntő tények birtokába jussunk. Az egy éve húzódó ügy azonban nem halad előre, még nem került a bíróság elé, és minden bizonnyal nem is kerül soha. Vagy a másik ügyben, amelynek főszereplője egy philadelphiai sokszoros milliomos képviselő, aki több tízmillió dollárral károsította meg az adófizetőket, nem hogy haladás lenne, de mind mélyebben A elhallgatják, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy örökre eltussolják az ügyet. A közvélemény mélységes felháborodását váltotta ki az is, hogy csak tízezer dollárra büntették meg azt a vállalatot, amelynek hanyagsága miatt 51 munkás vesztette életét Nyugat-Virginia államban egy hőerőmű tornyának építésénél. Tízezer dollár 51 emberi életért! Ezek az esetek éles fényt vetítenek az amerikai osztálybíróságok igazságosztó szemléletére, gyakorlatára. Az esetek tömegéből érdemes emlékeztetni talán a legnagyobb feltűnést keltőkre, hogy a kép teljesebben kibontakozzon. Mikor Nixon elnök alelnöke, Spiro Agnew kénytelen volt lemondani, mert nagy összegű csalási bizonyítottak rá, nem ítélték el. De nem ítélték el az ugyancsak lemondásra kényszerült Nixon elnökei sem. Abban az időben mondta egy nekikeseredett egyszerű amerikai: nálunk a bíróságok csak a kis tolvajokat ítélik el, a nagyokat futni hagyják vagy meg védelmezik. A két szem földieper bírósági ügye ismét igazolta az amerikai életből ellesett megállapítás általános érvényét. Washington, 1978. július. Kovács István Pályázat a tartalékok feltárására »A fő feladat: a jelenlegi üzemi méretekben rejlő termelési lehetőségek minél teljesebb kiaknázása... a hatékonyság növelése, a minőség ■javítása...« — mondja ki többek között a Központi Bizottság ez év márciusi határozata. E munka sikeres elvégzését hivatott elősegíteni az a pályázat, melyet a megyei tanács, a Magyar Közgazdasági Társaság és a MTESZ megyei elnöksége hirdetett meg műszaki és gazdasági szakemberek, mezőgazdászok számára. A pályázatot kiíró szervek tizenkét témakörben várják a pályamunkákat. íme néhány téma: a vertikális és horizontális integráció lehetőségei megyénk gazdaságában ; új műszaki eljárások; a gépkarbantartás — javítás integrált szervezésének lehetőségei; a takarmánygazdálkodás feladatai a szarvasmarha-tenyésztés eredményeinek növelése érdekében ; melléktermékek hasznosítása; tápanyagvisszapótlás hatékonysága a Dél-somogyi homokháton; a kommunális szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei; a gazdaságos termékszerkezet kialakításának módjai, tervezése. A jeligés pályázaton bárki részt vehet (nincs munkakörhöz és korhatárhoz kötve). Olyan pályamunkákat kell beküldeni, melyek írásban még nem jelentek meg, más pályázaton nem vettek részt és egy évnél nem régebben megvalósult megoldást tartalmaznak. A tartalékok feltárását, a jó tapasztalatok hasznosítását, terjesztését szolgáló pályamunkákat 1979 február 15-ig kell beküldeni a MTESZ-hez (Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 1/c.) Az ünnepélyes eredményhirdetésre a műszaki és közgazdasági hónap megnyitóján, 1979 május 6-án kerül sor. Az elismert szakembereikből álló bíráló bizottság három ötezer forintos első, négy háromezerötszáz forintos második, és öt kétezer forintos harmadik díjat oszt ki. Diploma, munka mellett Hét új üzemmérnök egy gyárban Mire van szükség ahhoz, hogy valaki levelező úton főiskolát, egyetemet végezzen, mondjuk üzemmérnöki diplomát szerezzen? A kedvező feltételeik szerencsés találkozására. Bár azt hiszem, a Fortunát ki is lehetne hagyni a közreműködők sarából. Sokkal nagyobb szerepe van a tudatosságnak, a tervszerűségnek, és még jó néhány fontos, de korántsem véletlen tényező összegeződésének. Az a két óra, melyet a finommechanikai vállalat kaposvári gyárának hét. frissen végzett mérnökével töltöttem, minden indítékot a felszínre hozott, és jó alapot ad az általánosításhoz. Eszerint szükség van egy olyan gyárra, amely mindig magasabb szintű feladatot kap, mint amit az adott műszaki gárdával — a képzettséget figyeFölpessdülést9 ten n i a ha rá sí ! Az időszak még távolinak látszik de nem' árt fölkészülni az idén október közepétől december közepéig megrendezendő ifjúsági parlamentekre. Nem azoknak szeretnék »tip" pékét« adni a felkészüléshez, akik úgy gondolják, hogy az egyenlő a parlament tú'.szervezésével. A legutóbbi tanácskozások idején voltam olyan parlamenten, ahol az előre fölkért hozzászólók langyos és irodaszagú felolvasásai után gyorsan alkotó légkörűnek minősítették és lezárták a »pitét«. Ez a parlament is hosz- szú előkészület után lett ilyen, s arra gondoltam, bár »véletlenül« gyűltek volna össze a fiatalok. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy az ifjúság fórumai mindenütt 'sikertelenek voltak, de mintha alábbha gyott volna a kezdeti lendület. Igen kevés helyen éreztem ki a fiatalok magatartásából azt, amit az első »úttörő« tanácskozásokon: a fel- pezsdülést, a mindenkiben föllobogó tettvágyat, hogy végre van olyan intézményünk, ahol vitázva, egymást tettekre serkentve alakíthatjuk sorsunkat. Ebben nemcsak a fiatalok a hibásak. Több értékelésben olvastam a következőket: a parlamentek ma már nem egyéni panasznapok : a fiatalok belátták, hogy nem erre valóik.. Ez a megállapítás igaz, jó is, hogy az ifjúsági parlamentek nem egy-egy elégedetlenkedő siránkozását szolgálják. Csakhogy van a dolognak hátulütője. A hivatalos dicséretté emelkedett tényrögzítést is föl lehet használni rossz célra. Ugyanis egy esetleg nehezen fogalmazó fiatal közérdekű, de szónoki tehetség híján döcögve elmondott véleményét könnyű egyéni panasznak bélyegezni, főleg akkor, ha a hasonló tapasztalatok miatt csöndben maradó többség nem támogatja. Folytathatnám a sort, hozhatnék bizonyítékokat arra, hogy az ifjúsági parlamentek kissé ellaposodtak, nem töltik be igazán alkotó, gondfölvető és megoldást találó szerepüket. De úgy gondolom: elsősorban a jó. sőt nagyszerű tanácskozások idézése világítana rá a többség szükségletére. Inkább máshonnan hozok példát. A nemrég megtartott megyei KISZ-küldöttgyűlésen több felszólaló is elmondta, hogy a fiatalok még ma is kevéssé ismerik jogaikat, nem tudják képviselni érdekeiket. Ezt a megállapítást ott elfogadták. így arra kell következtetnünk. hogy az ifjúsági parlamenteken sem tudják ezeket a jogokat érvényesíteni. (Tévedés ne essék: jog az is, hogy a fiatalok beleszóljanak az üzem, az intézmény életébe, és javaslatot tegyenek az esetleges szervezetlenség, rossz munka kiküszöbölésére. Tehát ne tévesszük össze a jogok érvényesítését a követelőzéssel.) Ennyit a hibákból. A távolinak tetsző október nem is olyan távoli. Két és fél hónap van a fölkészülésre. Jó lenne, ha ez idő alatt nem a parlamentek elszürkítői vérteznék fel magukat, hanem az alkotó, a haladást kívánó fiatalok és idősebbek fognának össze. Jó lenne a parlamenteken újra hallani, érezni a fölpezsdülést, a tenniaka- rást, a »tisztelt ház« zajongá sát. Nem véletlenül hozta' létre ezeket a fórumokat, e nem állunk olyan jól, hogy kipipálható »apróság« lehessen belőlük. Országos. nagy céljaink nem tűrik, hogy az »állóvizet« kívánók kerekedjenek felül. L. F. Üj sonkaféle előállításával próbálkoznak a Kaposvári Húskombinátban. A Kapos-sonka néven forgalomba kerülő füstölt ín ven es*» kis zsírtarta Írná, és nem romlandó. Az igények fölmérésére most föl ytatnak piackutatást. »A búzát vágja sok szilaj legény«. József Attila vers- I kezdete ma is igaz, még ha a kaszát kombájnra cseréltük is azóta. A közvélemény őszinte figyelemmel kíséri a mostani j nehéz aratást. Igazolódnak a j mezőgazdasági és élelmezés- | ügyi miniszter szavai, amelyeket a* országgyűlésen mondott j el: »Az idén sem a kombájn, j hanem a kombájnos arat! A \ kombájnos felkészültsége, gondossága, szorgalma és helytállása, valamint a sok tízezer közreműködő munkája tartja mozgásban az aratás gépezetét.« A rendszeres esők nagy erőpróbára késztetik az aratás részvevőit, a kombájno- sokat. A táblákon áll a víz, megdőlt a gabona. A gép és az ember együttes erőfeszítése nélkül nem kerülhet magtárakba a kenyérnek való. A mezőgazdasággal szorosan kapcsolatos a kistermelők tevékenysége. Megyénkben kétszázötvenezerre tehető a számuk, sőt adják a mezőgazdasági termelési érték mintegy harminchat százalékát. A népfrontbizottságok eddig is nagy figyelmet fordítottak a 1» ztáji, a kistermelés támogatására. a kertbarát-körök szervezésére. A népfront és a tsz- szövetség közösen szorgalmazta például az önálló háztáji üzemágak megszervezését a szövetkezetekben. A kertbarát-köröket a megyei népfrontbizottságok irányítják szerte az országban. Somogybán több mint ezren tevékenykednek a harmincöt körben. Csatlakoztak e mozgalomhoz a megye kisállattartói, a'nyúl- és méhész szakcsoportok, a galamblenyész- tök. A kertbarát-mozgalom eredményei — így látják a szakemberek — biztatóak. S hogy miben segíthet a mozgalom? A megyei elnökség úgy foglalt állást, hogy a népfrontbizottságokat tova » b- ra is ösztönzi a kistermelés felkarolására, támogatására. Különösen fontos, hogy figyelembe vegyék a hagyományos kistermelést felváltó új szakaszt, amikor a nemzedékváltás, a technikai és egyéb fejlődés révén többnyire egy-egy termékre szakosodnak a kistermelők. Ezeket az árukat azonban szinte nagyüzemi módszerekkel termelik. Egyre nagyobb szerepe lesz a jé módszerek terjesztésének. Szükség van a kertbarát-körök számának növelésére. Több olyan fórumot szerveznek, amelyen a termelők és a felvásárlók találkoznak a szervezett értékesítés végett. Kaposvár fejlődése meghatározó az egész megye szempontjából. A városi pártbizottság ennek tudatában összegezte a héten a megyeszékhely gazdasági helyzetét — az első félév tapasztalatai alapján. A város ütemesen fejlődött a megyei, a városi előirányzat szerint. Különösen elismerésre méltó, hogy a termelőágazatok többet adtak, mint tavaly, s a terveknek megfelelően. Mindezt sokkal bonyolultabb. nehezebb körülmények között. Különösen kihatott a munkára a beruházások pénzügyi föltételeinek szigorítása, és gondot okozott a munkaerőhiány, A testület kimondta, hogy a gazdasági tevékenység általában eredményes, de nem minden területen lehetünk elégedettek. Nem kielégítő például a város ellátása. Kaposvár fejlődése szempontjából különösen fontos, hogy a beruházásoknál tartsák a határidőket. Elsősorban a tervszerű lakásépítés kíván nagy erőfeszítést. A pártbizottság szerint a gyermekintézmények átadása, az ipari beruházások lemaradásának csökkentése összehangolt politikai és gazdasági munkát kíván a második félévben. Fontos nemzetközi szemle színtere volt hétfőn a Dráva. A magyar és a jugoszláv vízügyi szakemberek Örtilostól a Duna torkolatáig százharminc kilométer hosszon ellenőrizték a határfolyó meder- és partvédelmi munkáit. A drávai hajózás jövőbeni megkezdődésével is kapcsolatos szemle tapasztalatait a hét végén ösz- szegezték Eszéken. Remélhető, hogy az előkészítő munkák meggyorsulnak. Sok szó esik a magyar tenger partján pihenők szórakozásáról, művelődéséről. A hét kiemelkedő eseménye volt a siófoki nyári színház megnyitása. Kőröshegy és Balaton- boglár után Siófok is hagyományt teremt, és reméljük, nemes programot kínál ezután minden évben. la jós Géza lembe véve — el tud végezni. Továbbá olyan vezérkarra, amely jóval messzebb lát a holnapnál, és a következő öttíz év követelményeinek megfelelően is képes gondolkodni. És természete, en olyan fiatal, munkásokra, kösépirá- nyítökra. akik vállalják a továbbtanulással járó terheket. Mindez azonban, még nem elég. Az sem mindegy ugyanis, hogy milyen — közömbös vagy segítőkész — közösség veszi-e körül a továbbtanulót. akinek legalább oly in nélkülözhetetlen a biztató, ösztönző szó a munkatársaktól, a családtól, mint az éltető levegő. Hiszen nem elég kitölteni a jelentkezési lapot — a négyéves úton végig is kell menni. És a megterhelés néha bizony az összeroppanás szélére sodorja a vizsgákra készülő felnőtt hallgatót. Mi ' tagadás, csaknem valameny- nviüknél bekövetkezett az az állapot, amely kiváltotta a gondolatot; bedobják a törülközőt. De nem tették meg. Isszuk a kólót a kis házi köszöntő ünnepségen. — Elismerés a kitartásért — mondja az igazgató, de a következő szavaival már a jövőt vázolja. Az újabb, nagy erőpróbát jelentő termékekről beszél, melyeknek gyártására megbízást kap majd a gyár. Megtisztelő, igényes, bonyolult műszaki megoldásokat tartalmazó feladat. De a jó hírnév kötelez. Állni kell a versenyt a külföldi piacon. És ez csak a magas minőségi követelmények rendkívül szigorú betartásával képzelhető el. A ' feltétel : a tanulás. Megállás nélküL Persze_ nemcsak iskolában, hanem önképzéssel is. És a különböző tudományos egyesületekben, szervezetekben való aktív részvételiek A gyár eddig sem sajnálta a pénzt attól, hogy a mérnökök konferenciákra, tudományos ülésekre, tapasztalatcserékre utazzanak. Ezután még több ösztönzést kapnak mindehhez. Többször hallom a kifejezést: itt »kiélheti magát« minden műszaki ember. Űjabb és újabb, eddig alig vagy egyáltalán nem ismert feladatokra kell számítani. Ellátásához megszerezték az elméleti alapot. De ezt tovább kell építeni. Nem feletteseik utasítása, — munkájuk jellege követeli meg. Szép és igaz szavak. De vajon a gyakorlat igazolja-e őket? Végigkérdezem a friss diplomásokat: honnan indultak, milyen munkakörben dolgoznak? Kiderül: valamennyien fizikai munkásként kezdték, mostani munkakörüket pedig a legtöbben előlegbe kapták. És a távlatok? Még több és még magasabban képzett mérnökre lesz szükség. és még ott is. ahol most szakközépiskolai végzettség is elegendő. Egyikük mégis búcsúzik. ~ Pedig a csoport legjobb tanulója volt. Igazgatója őszintén sajnálja. Hogyan? Hiszen, amint kiderül, ő ajánlotta fel a Csepeli Egyedi Gépgyárnak. De: a jelenleginél magasabb beosztásba. Az új gyárnak ugyanis irányítási készséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező középvezetőkre van szüksége. Kikre támaszkodhatnának, ha nem a már eddig is sok jól képzett szakemberrel szolgáló munkahelyekre? Az igazgató bízik a fiatal mérnökben. Okkal reméli, hogy új munika- helyén nemcsak szaktudását hasznosítja. hanem segít meghonosítani a műszaki igényességet és a kedvező hagyományokat, így többek között a tudás megbecsülését, a tanulásra ösztönző légkört. Az igazgató, a párttitkár, a személyzeti . osztálvvezető megköszönték a tanulást. A fiatalemberek pedig sorra fordítottak a szavakon mondván: nekik van köszönni valójuk. A gyárnak, vezetőiknek és munkatársaiknak. Nem tették hozzá, de hiszem, úgy értették: szándékuk hogy ezt magatartásukkal, tetteikkel is kifejezzék. Faál László
