Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

Kötetlen beszélgetés a munkáról — Most pedig kötetlen na­pirendként beszélgessünk az eltelt év munkájáról. A kadarkúti nagyközségi pártvégrehajtó-bizottság tag­jai meglepődtek, amikor egyik ülésükön Nagy Tibor titkár ezzel a javaslattal állt elő. Azután valamennyien elmondták a véleményüket. — Ebben a testületben bá­torítást, biztatást kapunk a munkánkhoz, s ez ösztönöz bennünket. Alig több mint egy éve ala­kult meg a kadarkúti pártbi­zottság. Nagy Tibor a titkára, ő korábban is tizenkét éve párttitkárként tevékenyke­dett. Jó módszerek Nemcsak a végrehajtó bi­zottság tagjai szólnak elisme­réssel a kialakult jó módsze­rekről, hanem Egervölgyi Já­nos, a Kaposvári Járási Párt- bizottság titkára is. — Tervszerű a végrehajtó bizottság munkája. Jó mun­kamódszerele alakultak ki egy év alatt, s ezzel együtt a pártirányítás megfelelő for­mája is. A testület elé átgon­dolt, jól előkészített jelenté­sek kerülnek. Jól látják a politikai, gazdasági feladato­kat, a gondokat. A végrehaj­tó bizottság tevékenységét ezek határozzák meg. A sok évi tapasztalat elle­nére sem volt könnyűi a meg­tett út. Erről és terveikről beszélgettem Nagy Tiborral. — Nehéz volt a kezdet, hi­szen a pártbizottságnak, a végrehajtó bizottságnak nem volt tapasztalata, hogy egy ilyen nagy területnek — több mint hatezer ember él itt — megfelelő gazdája le­hessen. Lépésről lépésre kel­lett megvalósítani a terveket. Eredményeink annak köszön­hetők, hogy a testületek tag­jait felelősségérzet hatja át. Tervszerű pártépítés Hat alapszervezet, 165 kom­munista és egy pártvezetőség tartozik hozzájuk. Egyik leg­fontosabb feladatuknak tar­tották, hogy tervszerűvé te­gyék a pár tépi lést. A munka már korábban elkezdődött, s az utóbbi években 18 kom­munistával erősödtek a párt- szervezetek. Sikerült a fiata­lok, a nők és a munkások megfelelő arányát kialakítani. Most arra törekszenek, hogy az eddiginél jobban segítsék a gazdasági feladatok megol­dását. Visnyén a termelőszö­vetkezet faüzemében és a ru­hagyár kadarkúti telepén ön­álló alapszervezetet alakíta­nak. Az a céljuk, hogy a kommunista pedagógusok is saját pártszervezetükben te­vékenykedjenek. őszre vagy a télre sikerül megteremteni a működés föltételeit. ! A következő lépés az értel­miség jobb bevonása a köz- I életbe. Segítségükkel változ­tatni akarnak a sok gonddal küzdő tömegszervezetek te­vékenységén. Nem volt a Hazafias Népfrontnak elnöke. Bálint József pedagógus vál­lalta ezt a megbízatást. A Vöröskereszt titkára — Gaz­dag Ferencné személyében — ugyancsak pedagógus lett. Az elnöki tisztségre dr. Vörös Tibor körzeti orvost válasz­tották meg. A nőbizottsá^ban a pedagógusok közül Monos' toriné, Zsunics Edit dolgozik eredményesen. Nagy az ér­deklődés a Vöröskereszt munkája iránt, a kadarkútiak szívesen vesznek részt ebben. Gyűlésükön — beszámoló, ve­zetőségválasztás — csaknem százötvenen jelentek meg. Változás történt a KISZ- szervezet vezetésében is. meg­alakult a KISZ-bizottság, s most arra törekszenek, hogy valamennyi társadalmi és tö­megszervezet az eddiginél jobb munkát fejtsen ki, Egy nap Kadarkáiért A-z, utóbbi években gazda­godott Kadarkút. Épült eg> korszerű ABC, van szép mű­velődési ház és iskolai kollé­gium. A kisiparosok összefog­va — követendő kezdeménye­zés — szolgáltatóházat épí­tenek. Am a nagyközség köz­pontja és utcái elég elhanya­goltak. Mozgalmat indítanak Virá­gos Kadarkút címmel, hogy megszépítsék a községet. Má­sik tervük az óvoda bővítése. Az Egy nap Kadarkútért tár­sadalmi munkaakció jelszavá­val meg akarják nyerni a nagyközségben élőket. S ha ez sikerül, akkor enyhül a társközségek-- óvodai elhelye­zési gondja is. Sokat fáradoznak mind­ezért Tanácstagi és falugyű­léseken, taggyűléseken és a pártcsoportok megbeszélésein tájékoztatják az embereket céljaikról. Tudják, hogy e célok elérhetők. Hiszen az el­telt időszak is igazolta, hogy Kadarkúton i? szívesen dol­goznak az emberek, ha á kö­zösséget gazdagító feladatok megoldására kérik őket Szalai László Vitikoop-Balaton A második szüret előtt Másfél éve 14 somogyi sző­lőtermelő gazdaság és a Ba- ‘ latonboglári Állami Gazdaság- közösen hozta lérte a Viti- . koop-Balaton szőlészeti társu- , lást. A közös munka nyilván még csak az első lépéseknél " tart, az azonban már a vi­li szonylag rövid idő alatt is be- , bizonyosodott, hogy az ágazat intenzív fejlődésének feltéte­leit csak így lehet megterem- 1 teni. Partnereik többségének- szőlőterülete a 100 hektárt . sem éri el. Ilyen kis terüle- T teken is lehet korszerűen ter- ' melni, de lehetetlen gazdasá- s gosan megoldani a feldolgo­- zást és a gépesítést. Ma még ! többen vitatkoznak arról, . megéri-e több milliós szőlő­kombájnt használni, holnap 1 viszont már nem lesz más mód ■ a termés betakarítására. Egy t szőlőkombájnt vagy helikop- . tért két-három gazdaság kép­telen volna kihasználni. Nemrég a balatoniadéi tsz elnöke mondta el, hogy milyen nagy hatással volt dolgozóik­ra, amikor a felázott talajú, más géppel megkózel ít hetet­■ len szőlőjüket a Vitikoop ie- . \ikoptere néhány perc alatt lepermetezte. Az első közös eredmények győzték meg iga­zán a szakembereket arról, hogy természeti adottságaik jobb hasznosítása a hagyomá­nyos módon elképzelhetetlen. Az alapító tagokhoz idő­közben csatlakozott a látrányi és a buzsáki tsz, így ma már 2160 hektár a társulás terü­lete. Ez a gesztorgazdaság 1300 hektárja nélkül is »szö- lőnagyüzem«, melynek termé­sével már országosan is érde­mes számolni. A tavalyi ter­mésátlag 109 mázsa volt hek­táronként. E jó eredmény csupán alap a következő évek még jobb terméséhez. 1100 hektáros telepítési program­jukból eddig 190 hektáron vé­gezték el a munkát. Az ötéves terv végére több mint 3000 hektárnyi korszerű szőlőültet-* vényen gazdálkodik a Vitiko­op. ................. A gyors növekedés módot ] ad a bogiári gazdaság bor- I kombinátjának maradéktalan kihasználására, ugyanakkor szükségessé teszi r,oy közös géppark kialakítását, a táro­lók bővítését. E tervek végrehajtása és az érdekék Összehangolása bo­nyolult feladat, hiszen vannak partnereik, akiknek még ren­delkezésükre áll a kézi mun­kaerő, máshol már holnao szívesen látnák az új, közös gépeket. Szerencsére a boglari gazdaság szükség esetén ma is tud gépeket kölcsön adni a rászoruló gazdaságoknak. Az 1981-es szüreten már 1Z0 mázsás termésátlaggal számolnak a megnöveikedett területen. E hatalmas szőlő és bormennyiség szükségessé te­szi, hogy a Vitikoop mind na-1 gyobb szerepet vállaljon az értékesítés szervezéséből. Ta­valy — a boglárt gazdaságot I Termékkiállítás A KISZÖV a megye hu­szonhárom ipari szövetkezeté­nek több száz termékéből ren­dez kiállítást Kaposváron a Bartók Béla utcai általános iskolában augusztus 7-én. Hasonló termékbemutató 1973-ban volt. A mostani ér­dekessége az lesz, hogy sza­bad téren mutatják be a na­gyobb termékeket, mint pél­dául a kaposvári Uni verzál szövetkezet előregyártott há­zait. Bemutatják majd a bar­csi Unitech Ipari Szövetkezet lakókonténerét és konténer- szállító gépjármüvét. Elhozza a kiállításra AXIKALOR el­nevezésű, gázolajjal működő — különösen az építőiparban jól használható — melegítőjét a Tabi Építő- és Vegyesipari Szövetkezet. A Balatonlellei Vegyesipari Szövetkezet a ját­szótéri csúzdák, hinták mel­lett bemutatja a náluk gyár­tott műanyag csónakokat, ke­nukat is. nem számolva — 300 vagon- nyi szőlőt értékesítettek gaz­daságaik. Ez a mennyiség két éven belül metNétszereződik, a nyolcvanas évek elején pe­dig a megye minden 10 kiló- nyi szőlőjéből 9 a Vitikoop ültetvényein terem. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az országban nyolc hasonló szőlő, illetve borter­melési rendszer működik. Szükség lesz-e ennyi borra? A hazai fogyasztás aligha nő ilyen ütemben, és az export növelése is egyre nehezebb. Természetesen a Vitikoop szakemberei is számoltak ez­zel. Szerintük elsősorban a gyorsan növekvő üdítő ital for­galom teszj alaptalanná az ag­godalmakat. A boglári szőlőlé közkedvelt üdítő ... A borászok büszkék szőlőik­re, ezért fölvetődik a kérdés: hogyan fogadják, ha nedűjü­ket más gazdaság címkéjével hozzák forgalomba? A Vitikoop bogiári központ­jában elmondták, hogy szíve­sen palackozzák a borokat a termőhelyet föltüntető címké­vel is. A taggazdaságoknak is módjuk van külön értékesítés­re. (A köróshegyi név például jól cseng a borbarátok fülé­ben, ugyanakkor van több olyan gazdaság, ahol a bor hírneve nem jutott túl a táj­egység határain, és a mennyi­ség sem indokolja a külön palackozást. Mit ígér az idei szüret? A szőlők mindenütt szépen fej­lődnek, és bár az elmúlt he­tek jégesői tetteK kárt — fő­ként a szabadi és" a szárszói tsz új ültetvényein —, a vár­ható termésátlag jó. A kéthe- lyi vagy a szárszói szőlők a mostoha időjárás ellenerő is száz mázsa körül ígérnek. A második szüretére készülő Vi- tikoop-Balaton Társaság első lépésed biztatóak. B. F. Mai kommentárunk Kötelező Kár volna elhallgatni: az ér- mázsa feleslegesen felhasznált dekeltek körében nem váltott műtrágya legalább 300 forint­ki osztatlan lelkesedést a hír, ba kerül! Manapság pedig, hogy a mezőgazdasági minisz- amikor nemritkán 8—10 ma­ter kötelezővé óhajtja tenni a zsát is kiszórnak egy hektá- rendszeres talajvizsgálatot, ron, száz kiló könnyen elcsú- Mindenki elismerte, hogy a szik a pontos ismeretek híd­vizsgálatra szükség van, de el- nyában. sősorban a termelőszövetkeze- f%s faliért kötelező? Azért, tek berzenkedtek a ha.ósagi mert ha egy gazdaság keve- előírás miatt. Miért kell ren- sebb műtrágyát használ a deleibe foglalni azt, ami egypb szükségesnél, az tekinthető ként is mindenkinek saját ér- saját ügyének is. Legfeljebb deke? kisebb lesz a termése. Ha A rendelet azonban a Ma- azonban a gazdaság a szükse- gyár Közlöny május 2ö-i szá- gesnél több műtrágyát h áll­mában megjelent, és elmében nál, az már: közügy. Ezt a hordozza jellegét: "A mező- többletet ugyanis nem hasr- gazdasági és élelmezésügyi nálják fel a növények. A miniszter... rendelete a gaz- vegyszer beleoldódik a talaj- dálkodó szervezetek talaj-táp- vízbe és kiszámíthatatlan ván- anyagvizsgálati kötelezettsé- dorútra indul. Az ilyen fölö- géről«. Minden szervezet, sen felhasznált műtrágya az amely több mint húsz hektá- egyik bűnös például abban, ron gazdálkodik, szántóföld- hogy a Balaton vize eutrofi- jén három évenként, bizonyos zálódik, magyarán: ellepi a gyepterületeken pedig négy hínár. Ez már környezetű édel- évenként köteles ezt a vizs- mi kérdés. Mivel pedig éppen gálatot elvégeztetni. A mi- a legszakszerútlenebbül mű- nisztérium csak a MÉM Nö- trágyázó gazdaságok » takarí- vényvédelmi és Agrokémiai tották« meg szívesen a talaj- Központja által kijelölt labo- vizsgálati költséget, nem volt ratóriumok elemzését fogadja más megoldás, mint a hatásá­éi. gi előírás. Miért kell ez a vizsgálat. A legjobb eredményeket el- Sok egyéb cél mellett azért, érő, legjobban vezetett gazda­mert a mai modern mezőgaz- ságok eddig is igénybe vették dóságban a felhasználandó a laboratóriumok segítségéi, műtrágya adagokat csak akkor Számukra tehát a rendelkezés lehet pontosan megállapítani, azt írta elő, amit eddig is esi- ha tudjuk, hogy milyen is az náltak. Legfeljebb most más a talaj, amelyre a vegyszert laboratóriymhoz lesznek kiszórjuk. A 160 forintos vizs- kénytelenek fordulni. Ha vo- gálati díj csak látszatra ke- lamennyi gazdaság él ezzel a vés. Mintát ugyanis minden segédlettel, és ennek nyomán 4—6 hektárról venni kell. megszűnik a vizek szennyezi- Egy, mondjuk 5000 hektáros se, megszűnik a környezeti ár- téesz tehát ezer mintát vizs- talom, amely ebből a forrás- gáltat meg, ami már 160 ezer bál származott, akkor a ren- forintos költség, korántsem delet elérte célját. De még jelképes. De megéri. Ezt atc- jobb lenne, ha a korszerű kor látjuk, ha »visszaszámol- gazdálkodásnak egy ilyen juk« a költséget. Ilyen minta- alapvető elemét nem lenne sűrűséggel és három évenkén- kénytelen a miniszter a Ma­ii rotációval egy hektárra gyár Közlönyben szorgalmaz- événként mintegy 15—20 fo- ni... rint költség jut. Ám egyetlen F. B. Uj rendszerű vezetőképzés Megszünteti a szétszórtságot A Magyar Úttörők Szövetsé­ge Országos Tanácsa tavaly év végén hozott határozatot a szövetség mozgalmi képzésé­nek fejlesztéséről. Nemsokára megkezdődik az új képzési rendszer gyakorlati próbája Somogybán is. Augusztus kö­zepén háromnapos intenzív tanfolyamon vesznek részt az úttörővezetők, akik már ed­dig is sokféle módon megis­merkedtek az újdonságokkal. A tanfolyam után minden út­törőcsapatnál megkezdik az új vezetőképzést. A korábbi képzés megvál­toztatása azért vált szü’ksé­Műszőrme kabát Csurgóról A csurgói Napsugár Ipar! Szövetkezetben nyugatnémet exportra készítik a műszőrme— műbőr kombinációs dzsekiket. A tervek szerint őszre már a hazai piacon is kapható lesz ez az új ruhadarab. gessé, mert a rendszer rend- szertelen volt. Az úttörőcsa­patoknál. vagy egy-egy elnök­ségnél úgy szervezték meg a tanfolyamokat, ahogyan épp akkor »össze lehetett dobni*1 a csoportokat. Sokféle jó, és jónak hitt rossz módszerrel dolgoztak az úttörőszövetség­ben. A képzésnek voltak ugyan állandó, jól bevált ele­mei, de nem épült fel a logi­kus, egységes rendszer. A felnőtt és gyermekvezetők kö­zül a szerencsésebbek jó, a kevésbé szerencsések »elfu­serált« tanfolyamokon vet­tek részt. Több továbbképzést egyszerre több szerv is csi­nált, sokszor előfordult, hogy egy ember öt-tíz helyen is ta­nult, mások pedig sehova sem jutottak el. Jellemző hi­ba volt, hogy sokkal több őrsvezetőt képeztek, mint ahányra szükség volt. Hetedi­kes, sőt nyolcadikos pajtások mentek vezetőképzőre, holott rájuk már nem számíthattak a későbbiekben. Sorolhatnánk még a régi rendszer hibáit, és emleget­hetnénk erényeit — amelye­ket az új természetesen át­vett —. de összegezésnek elég annyi: eljárt fölötte az idő. Az úttörőszövetség alapvető feladata, hogy az iskolai ne­velőmunkát segítse. kiegé­szítse, beleilleszkedjék a ne­velés társadalmi munkameg­osztásába. Ennek megfelelően az új vezetőképzési rendszer a nevelés szolgálatában áll, s összhangban van az új tan­tervi követelményekkel. Mindehhez tartalmi és mód­szertani megújulás szükséges. Az első lépés, hogy szét­választják az últörőcsanatban és a csapaton kívül elvégez­hető vezetőképzést. A járási, a városi, a megyei és az or­szágos tanfolyamokon ezentúl nem foglalkoznak olyan dol­gokkal, amelyeket egy-egy kisebb gyerekközösség »el­intézhet«. Az apróbb felada­tokra az évenként csak né­hányszor dolgozó tisztségvise­lők — péjdául az őrsi »sza­kácsok« — »házon belül« Is ’ fölkészülhetnek, egy jól főző tanító néni vagy szülő veze­tésével, szükségtelen nekik el­nyújtott, egyhetes tanfolya­mokat tartani, mint koráb­ban. A rajtitkárok, az őrsvezetők és mások — tehát a felelős­ségteljesebb beosztásban dol­gozó pajtások — viszont csak járási, megyei vagy országos fölkészítést kapnak, változat­lan rendszerben, de új, egy­séges módszerekkel. A felnőtt úttörővezetők to­vábbképzését ennél is jobban átformálják. A legelső újdon­ság, hogy az ifjúvezetőket — gimnazistákat, ifjúmunkáso­kat — is felnótt6zámba ve­szik, s ezt tudomásul kell venni az iskoláknál is. Meg kell szüntetni a régebben több helyütt uralkodó hibát, hogy az ifiseket lekezelték. A felnőtt vezetők a főiskolákon és az egyetemeken, illetve az előkészítő tanfolyamokon megszerzett alapvető úttörő­vezetői ismeretekkel kezdhet­nek munkához. Ezekre az is­meretekre építenek a vezető­képző tanfolyamok. (Az ifjú- vezetők előbb még alapfokú pedagógiai képzést is kap­nak.) Üj forrna lesz az út tör öve­zetéi vitakör. A foglalkozáso- k 'n az ajánlott központi té­mákról és a helyi gyakorlati kérdésekről vitázhatnak majd a vezetők. Egyetlen fontos követelményre hívta fel a fi­gyelmet az országos elnökség: a vitakör nem nevelőtestületi értekezlet, nem hoz határoza­tokat, hanem a mindennapi gyakorlatot kell segítenie. Az új rendszer szervezeti megújulást is hoz: a megyei és a járási úttörőelnökségek mellett vezetőképzési köz­pontok működnek ezentúl, és minden úttörőcsanatnál kine­vezik a képzési felelősöket. L. P.

Next

/
Thumbnails
Contents