Somogyi Néplap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

Kiállítás a Somogyi Képtárban Keresztmetszet egy évszázadról ke- RipplRónai József: Fekete kesztyűs nő Nemcsak földrajzi helymeg­jelöléssé, de az esztétikai jel­leg, a művészi tartalom meg­határozásává is vált az utóbbi évszázadban, a »pannon-“ szó. A. szakemberek egy része ugyan helytelennek, erős za­kóknak érzi a lázadó »alföldi karakter« és a nyugodt »du­nántúli mentalitás« szétválasz­tását, a történelem is csak nagy vonalakban hitelesíti ezt a kategorizálást, ám vitatha­tatlan, hogy a dimbes-bombos dunántúli — benne a somogyi — táj fölerősíti az álmodozó kedvet, a meditáció®' hajlamo­kat Tehát: a társadalmi ma­gatartásforma aligha függhet a tengerszint feletti magasság­tól, a művészi látásmód azon­ban felt étien ÜL Ezt a meggyőződésünket erő­síti a Somogyi Képtárban pén­teken megnyílt — Somogy festészeti hagyományai című — kiállítás. Igaz, a választék Zichy Mihálytól Bemáth Au­rélig több mint egy évszáza­dot ölel át, a stílusirányzatok sokfélesége — a romantikától a konstruktivizmusig — szin­te meghökkentő, ám a közös jegy — a nyugodt fennség, a kiegyensúlyozottság, a harmó­nia — mindenütt jelen van. Csak hébe-hóba zavarja meg egy-ogy súlyos szimbólum, lá­zadó gondolat az idill csend­jét, csak néha ütik át társadal­mi gondok-bajog az álnyuga­lom falát A kiállítás megte­kevésbé ismert színpompás csendélet —; már egyértel­műen Cézanne hatásáról árul­kodik, palettá­jának gazdag­sága már-már Rippl-Rónait előlegezi. Ha kompozícióé technikájá­ban nem is, életszemléle­tében és téma- választásá­ban más utat járt be a szo­morú életű Ba­lázs János, aki­nek — egyebek közt — egy kórházi beteg­társ-nőjéről készített arcké­pe lep meg resetlenségé- vel, puritanizmusával, miszti­kus lényegkeresésével. Rudnay Gyula lovasokról, menekülő kurucokról, sokác menyecs­kékről festett képei a század első harmadának búsmagyar- kodó-népies életfelfogásából adnak kellemes és könnyen emészthető ízelítőt. Az érzékeny tájábrázolás re meiked Bosznay István alkotá­sai, a népélet apró rezzenései­ről tájékoztatnak impresszio- nisztikusan finom ráérzéssel Kunffy Lajos somogytúri je lenetei és Iványi-Grünwald Béla egy-két — nem annyira »folklórhűségével«, mint in­kább kellemes színhasználatá­val kitűnő — darabja. Sze­cessziós finomságukkal — mondhatnánk: túlfinomultsá- gukkal — keltenek érdeklő­dést Rippl-Rónai József nevelt gyermekeinek — Paris Anellá- nak és Martyn Ferencnek — ifjúkori képei: egy csendélet, illetve a Róma-hegyi villáról készült raji Nevelőapjuk és mesterük munkáiból — az is­mertebb darabokon, — Hímző nők, Bóbiskoló öregasszony. Ráma-hegyi, gesztenyefa Meggyfavirágzás, stb. — Kí­vül néhány kevésbé népszerű remekmű is látható, például a szerelméről, Bányai Zorka ká­véházi felszolgálóról mintázott Fekete kesztyűs nő — a »fe­kete« korszakbóL Karakteri- záló hitelességével hívja fel magára figyelmünket Medgyes- sy Ferenc és Lechner Ödön portréja, s bizarr — az össze­folyó kontúrokat poitszerű- séggel »szétrobbantó« — kom­pozíciójával a Tavaszi mun­kák. A »nagy nemzedék« utol­só, még élő tagjának, Bemÿth Aurélnak három műve — egy harmonikus svájci tájkép, a nevezetes Szemtivánéji álom és a szemérmesen visszafogott tónusú önarckép — zárja a í somogyi festők munkánságá- nak szép keresztmetszetét Lengyel András Az elhízás — a betegség küszöbe Az iparilag fejlett, ci­vilizált országokban ma mái a lakosság 30—55 százaléka elhízott. A kövérek gyakori megbetegedésekre is hajlamo­sak. Magas vérnyomás, szív- infarktus, cukorbetegség, epe- és májbetegség, idült izületi bántalmak, köszvény és — bár­mennyire furcsán hangzik is — a rákos megbetegedések is gyakrabban lépnek fel. Az Egyesült Államokban a cu­korbetegek száma ma már az 5 milliót is meghaladja, és évente közel félmillió ember hal meg 'szívinfarktus miatt. Az NSZK-ban a gyakori elhí­zás és cukorbaj mellett az évi szívinfarktusos halálozás 130 000 főt tesz ki. Magyaror­szágon több mint 3 millió az elhízottak, 300 000 a cukorbe­tegek száma, évente 26—áö ezer szívinfarktus fordul elő. és ezeknek 50—55 százaléka hal meg rögtön, vagy egy éven belül. Mindezen idült népbe tegségeknek a száma évről évre emelkedik. A mai cukor­betegeknek háromnegyede, az epebetegeknek pedig fele el­hízott, a cukorbetegek között háromszor több a szívinfark­tus, az infarktuson átesettek­nek pedig több mint felében később cukorbetegség is kifej­lődik. Az eddigiekből már nyil­vánvaló, hogy az említett nép­betegségek létrejöttének, tár­sulásának és romlásának is egyértelműen az elhízás az egyik fő oka. Sőt az elhízás az életkort is átlagosan 15 év­vel megrövidíti. A kövérek életvitele nehezebb, sőt mun­kaképességük is csökken. Így az elhízott férfiak évi mun­kakiesése 7,4 nappal, a kövér nőké pedig 6,5 nappal több, mint a normáJsúlyúaké. Ki az elhízott és ki a kö­vér? Az ideális testsúly a köztudatban testmagasság mí­nusz 100 kg-mal egyenlő. Eszerint egy 170 cm-es egyén ideális testsúlya 70 kg. Az or­vosok azonban ennél szigorúb­bak: a férfiaknál ezt a test­súlyt 0,9-del, a nőknél pedig 0,85-dal szorozzuk. így egy 170 cm-es férfi kívánatos test­súlya 63 kg, egy 170 cm-es nőé pedig 60 kg. Elhízottnak azt tartjuk, aki a kívánatos testsúlynál 20 százalékkal, kö­vérnek pedig, aki ennél 30 százalékkal nehezebb. A ma oly gyakori elhízás létrejöttében az örökletes haj­lam szerepét már senki sem vitatja, de az is biztos, hogy ebben a család közös és hely­telen életmódja, illetve táplál­kozása is szerepet Játszik. Csak a túltáplálkozásra és a mozgásszegény életmódra sem lehet a kérdést leszűkíteni. Az elhízásban például az anya terhesség alatti táplálkozása, valamint az újszülött táplálá­sa és testsúlya Is szerepet ját­szik. A kövérség bizonyos ha­táron túl szinte önmagát ter­meli újjá, vagyis alig van megállás. Ezért az elhízás és társbetegségeinek megelőzé­sére ma már kívánatos, hogy az anya terhessége alatt se hízzon el. Egész terhesség alatti testsuiy-gyarapodása legfeljebb 11—12,5 kilogram legyen- A 3 hőnapos csecse­mő súlya ne lepje túl a 6— 6,5 kg-ot. A csecsemő- és gyermekkorban sok zsírsejtű- en elhízott egyén felnőtt ko­rában is valószínűleg kövér lesz, ennek minden veszélyé­vel együtt. Régi felfogásunkkal ellen­tétben a kövér csecsemő ma már nem az egészségnek, ha­nem a betegség hajlamának a jele. Az elhízás megszünteté­sének és visszafordíthatóságá- nak nehézségei egy ördögi kör részei. A mozgásszegény élet­mód, a mennyiségi és minő­ségi túltápláíkozás a szerve­zet magasabb vércukor- és zsírszintjével jár, amelyet az inzulinszint növekedése követ. A vér nagyobb inzulintartal­ma még nagyobb étvággyal, még nagyobb belső zsírképző­déssel és zsírlerakódással jár. Ez pedig az inzulin-, a zsír­szint, az étvágya és a kövér­ség további emelkedését je­lenti. Ez az ördögi kör pedig megmagyarázza azt is, hogy az elhízott ember sokszor miért képtelen koplalni és miért olyan nehéz a fogyasztás. Az elhízáshoz vezető kedve­zőtlen anyagcserehatást meg­szüntetni és az elhízás leküz­désének a lehetőségeit megad­ni az esetek többségében csak o fizikai aktivitás növelése és az izomtevékenység képes. A mozgás nemcsak kalóriát fo­gyaszt, hanem a szövetek in­zulinérzékenységét növelve a Az európai szocialista orszá­gokban immár hagyománnyá vált, hogy az országokat vezető kommunista és munkáspártok két kongresszus közötti félidő­ben értékelik a feladatok vég­rehajtását A folyóirat részle­teket közöl Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Bol­gár Kommunista Párt vezető szerveinek dokumentumaiból. Gazdag áttekintést ad a fo­lyóirat a nemzetközi munkás- mozgalom egyes osztagairól : közli a Francia Kommunista Párt értékelését a nemzetgyű­vér inzulin tartalmát ta csök­kenti, annak testsúlycsökken­tő és minden további kedvező hatásával együtt Mindezek mellett és miatt a testmozgás az étvágyközpónt működését is norxnalizálja. A jóllakottság érzése az éppen kívánatos táp­lálékfelvétel után jön létre. A rendszeres napi izomtevékeny­ségnek tehát mind az elhízás és társbetegséged megelőzésé­ben, mind ezeknek kezelésé­ben alapvető jelentősége van. Legújabb — Ismereteink sze­rint — a szív- és érrendszier- re a cukorfogyasztás még a magas zsírtartalmú ételek fo­gyasztásánál is károsabb. E kedvezőtlen hatások a tisztí­tott, gyárilag előállított és nem a természetes formában (pl. gyümölcsben) fogyasztott cukrokra vonatkoznak. A tisz­tított cukrokat már kiegészí­tésekkel sem lehet természe­tessé és egészségessé tenni. A zsírfogyasztásban a mennyiség csökkentésén kí­vül a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó növé­nyi zsiradékok (étolajok) fo­gyasztására kell törekedni. Különösen kedvező e telítet­len zsírsavakat 60 százalék­ban tartalmazó napraforgó- olaj fogyasztása. Ezek hatá­sára ugyanis emelkedik a ká­ros vérzsíradékok és lebon- tódási termékeinek kiválasztá­sa, feltehetőleg ezek fokozot­tabb epesavakká történő át­alakulása miatt. A hús- és tejtermék fogyasztásban a rejtett és nem rejtett zsiradé­kot is mindig számításba kell venni, a húsok elkészítésében pedig a főzésnek és párolás­nak, Illetve a grill-, alufólia- és teflonsütésnek kell elsőbb­séget biztosítani. dr. Angeli István lési választásról és az ezzel kapcsolatos vitát; India Kom­munista Pártja XI. kongresz- szusának dokumentumát; Tö­rökország Kommunista Pártjá­nak állásfoglalását a fellendülő munkásmozgalomról; végül két elemzést közöl a tőkésor­szágok sztrájkmozgalmairóL A folyóirat külön rovatban szól Latin-Amerika helyzetéről, a katonai modellek válságáról és a civil politikához való visz- szatérés lehetőségeiről, vala­mint arról, hogy az argentin katonai junta mire használja föl a futball-világbajnokságot. flz argentin katonai junta és a futisall-vb Megjelent a Nemzetközi Szemle 7—8. száma Keresd a nőt! kintésekor Ily módon esztéft­záló hajlamaink kerülnek elő­térbe. És lassacskán elhaló természetimádatunk. A kivétel Zichy Mihály fes­tészete, amelyet jó féltucat­nyi alkotás reprezentál. Több­nyire a korai és a középső korszak terméséből, abból az időből, amikor a külsőséges romantikus pátoszt a szimbo­lizmus jelképszerűsége váltot­ta feL A személyiség szerepét, az erkölcsi tisztaság megőrzé­sének múlt században divatos témáját örökíti meg a Káin és Ábel című kép éppúgy, mint az Árvák sorsa, az Au­todafé vagy A rombolás gé­niuszának diadala Sötét szí­nei, monumentálisán nehézkes alakjai csak később keletke­zett alkotásokból tűntek el, er­ről az oldottabb látásmódról, kevésbé merev színhasználata ról tanúskodik a képtár új szerzeménye, A jó bor című — a Falstaff-sorozathoz tar­tozó — Shakespeare-illusztrá- ció. Á szecessziós »baldog béke­idők« korszakába vezetnek bennünket Vaszary János és a tragikus sorsú Gaiimberti S'ándor festményed. Ez utóbbi néhány műve — elsősorban a Somogyi Néplap A bűncselekmények mögötti amelyeket férfiak követnek eL gyakran ott a nő. Például egy házasság, amely nem kötő­dött meg, vagy egy házasság, amelyet megkötöttek, aztán zsákutcába futott A nők, úgy látszik, könnyebben túlteszik magukat a dolgon, a »terem­tés koronái« azonban össze­törnek, és egy ideig csak sod­ródnak erre-arra, könnyen e rossz felé. Annak a két fér­finek, akiiekéi a napokban a Siófoki Rendőrkapitányság fogdájában beszélgettem, nem a fölemelkedését, hanem a le- zül lését segítették a nők. De a hibásak — természetesen — nem ők voltak. Szakácsból kőfaragó Nagy darab, szelíd tekinte­tű férfi, mint azok az erős emberek, akik nem akarnak hivalkodni az erejükkel. Vé­gighallgatja, honnan, jöttem, I mit akarok, azután megrázza ! a fejét: nem, nem mond el I semmit. Nem akarja beavatni a dolgokba a kívülállókat. Később kiderül, csupán azt nem szeretné, hogy az isme­rősök megtudják, hol van. Megegyezünk. Ha a neve nem szerepel, akkor hajlandó elmondani a történetét. — 1959 óta dolgozon a ke­reskedelemben, jövőre lett volna húszéves a munkavi­szonyom: A Szakmám szakács, üzletvezetőként dolgoztam. Kilenc éve minden nyáron lejöttem a Balaton-partra — egyébként alföldi vagyok. So­ha semmi baj nem volt ve­lem. Kiváló dolgozó kitünte­tést kaptam, sőt a Munka Érdemrend bronz fokozatát is. Szóval sokat dolgoztam, jól kerestem. Gebines voltam. Négy éve kezdődték a ba­jok. Ekkor váltam el a fele- ségemtőL Ettől kezdve nem lehettem üzletvezető, mert nem volt megbízható személy­zetem. Beosztottként dolgoz­tam. Konyhamészáros lettem, séf. Egészen ez év elejéig dol­goztam, akkor otthagytam munkahelyemet Üjra lejöt­tem a Balaton-partra, mert a Pannóniánál akartam elhe­lyezkedni. Kaptam ajánlatot de nem felelt meg. Erre azt mondták, várjak egy kicsit, talán lesz valami jobb. Mi mást tehettem, mint hogy vártam. Az idő lassan télt, pénzre is szükségem volt, meg nem akartam hetekig tétlenkedni, így elmentem dolgozni egy kőfaragóhoz, segédmunkás­nak. Megegyeztünk 20 forin­tos órabérben. Csakhogy a sírköves nemigen tudott fi­zetni. ötven, maximum száz forintot adott egy napra. El­telt két hét, akkor én kértem, hogy számoljunk eL ö erre nem volt hajlandó, én meg természetesen begurultam. Alaposan összevesztünk. Ké­sőbb, amikor kicsit lecsilla­podtak a kedélyek, kértem, ha már fizetni nem tud, adjon kölcsön néhány szerszámot, hogy azokkal »kifusizhassam« azt a pénzt, amit tőle nem kap­tam meg. Beleegyezett. Akkor nem vittem el a szerszámokat, csak másnap hajnalban. Persze, nem sima úton. Az ablakot löktem be, ott bemásztam, és kihoztam a csiszológépet, aztán elutaztam az Alföldre dolgozni. A gé­pet később visszaküldi ein, a rendőrség azonban közben le­tartóztatott. — Most először került ilyen helyzetbe? — Voltam már büntetve. Ittas vezetés, súlyos testi sér­tés miatt. — Mi volt az utóbbi? — Akkor konyhán dolgoz­tam. Egy részeg vendég szem- telenkedett a felszolgálólá- nyokkal. Kimentem az üzlet­be, felkaptam a vendéget és kidobtam az ajtón. Elég sze­rencsétlenül esett, éppen neki a kerékpár-támfalnak. Megre­pedt a dobhártyája. Ha majd kiszabadulok, még nem tudom, mihez kez­dek. Lehet, hogy megpróbá­lok újra az eredeti szakmá­ban. elhelyezkedni. Ha nem sikerül, akkor is van még le­hetőség. A tanyámon fogok gazdálkodni. Hát eddig az első történet, amely úgy kezdődött, hogy a férfi elvált. A másik esetben a férfi nem nősült meg. ,,Csak ne szeretném annyira” Váradi István 25 éves bar­csi fiatalember az idén már másodszor ül a siófoki fogdá­ban. — A tavasszal betörés miatt voltam itt. Egy siófoki vil­lába mentem be még decem­berben, tévét, ruhaneműt vit­tem el. Betörtem egy másikba is, ott azonban nem volt sem­mi, amit érdemes lett volna ellopni. Egy évet kaptam. 29-én kell megkezdeni a le­töltését. Most meg közbejött ez a másik ügy. Otthon lefektettem a srá­cot, egy darabig néztem a té­vét A gyerek megmondta, hogy hol a pénz. Tévénézés közben jött az a gondolatom, • hogy ellopom. Akkor már dolgozott a szesz. »Megcsap­tam« 1300 forintot, egy rádiót meg egy dzsekit A miértre nehéz választ találni. — Tudja, volt egy meny­asszonyom, de szakítottunk. Attól kezdve engem az ég­világon semmi sem érdekelt Még most is annyira szere­tem azt a nőt A múltkori tárgyalásom után megvárt. Azt mondta, járjunk együtt Ez a felújított kapcsolat most nem tarthatott sokáig, az én hibámból. A családommal sem jövünk ki. Nem tudom, mi a baj. Minden csavargónak elmond­tak akkor is, amikor még ren­desen dolgoztam. Elüldöztek hazulról. Volt rá eset. hogy Pécsről jártam be Barcsra dolgozni, mert nem tudtam tovább otthon lakni. Pedig a fél ház az enyém. Egy dolog már biztos. Ha leültem az időmet, többé nem megyek haza. Lehet, hogy fölmegyék Pestre. Ott mégis nagyobbak a lehetőségek. Könnyebben találhatok valami jó munkát. De ezt a nőt sehogy sem tu­dom elfelejteni. Talán Pesten sikerül. Csak ne szeretném olyan átkozottul... Dán TIb«f Zichy Mihály: A Jó bor

Next

/
Thumbnails
Contents