Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-08 / 133. szám
A tanítványai előre köszönnek r »A Magyar Honvédelmi Szövetség m ega I ak n Lásinak 88. évfordulója alkalmából, az MHSZ honvédelmi nevelő, felkészítő és sportfeladatainak végrehajtásában kifejtett átlagon felüli tevékenysége elismeréséül Lórin ez József oktatót a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntetem ki.« (A honvédelmi miniszter parancsából) A kitüntetés mögött csaknem negyedszázados, áldozatos, a szövetség érdekében végzett munka húzódik meg. A korábbi hivatásos gépjárművezetők, az amatőr jogcisítványo- sok között kevesen vannak, akik ne ismernék az MHSZ megyei gépjárműiskolájának oktatóját. Bármerre megy Kaposváron vagy a megyében — ritka, hogy nem üdvözli valamelyik autóbusz-, tehergépkocsi- vagy személygépkocsi-vezető az oktatónak kijáró tisztelettel. — Legalább ötszázan vannak a tanítványaim közül, akik 11 tagként — dolgozik mint oktató. Ez a munka kezdetben nem volt könnyű. Ahogyan fejlődött, erősödött a szövetség, úgy változtak a feltételek, a körülmények is. Ma már korszerű járművek, tantermek, szemléltető eszközök, meleg üzemelésű metszetek, rutinpályák állnak rendelkezésükre. — A felelősség ma nagyobb, mint kezdetben volt. Többszörösére növekedett a járműpark és az utak forgalma. Nem elég, hogy a jövendő vezetőket megtanítjuk az elmé1 amikor jól ismert alakja feltűnt az indulók között. Jól tudja, hogy oktatómunkája akkor lehet igazán eredményes, ha a vezetésben személyesen is példát mutat Ezt várja tőle a szövetség párt- szervezete, amelynek nyolc éve tagja. Mostani kitüntetése is jelzi: kommunista felelősséggel oktat nevel. Három évvel ezelőtt vette át az egymillió kilométer balesetmentes vezetés után járó kitüntetést Azóta újabb 200 ezer kilométer van mögötte. Egykori oktatótársai közül csak Géring József dolgozik. Vele együtt neveli az utánpótlást Tillmann István, akit éppen húsz esztendeje ő nevelt hivatásos vezetővé. Sok szép elismerést kapott a több mint két évtized alatt. De ezeknél is büszkébb arra a tiszteletre, megbecsülésre, amellyel egykori tanítványai körülveszik. Sz. L. Mindegy ? Az ^dkeseredett szakember — minthogy nőről van szó, nyugodtan írhatom: sáros hangon — már többször panaszkodott A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat kertészeti részlegének a vezetője, s napról napra olyanokkal] találja magát szemben, amiket egyszerűen nem tud megmagyarázni magának. — Tényleg el vagyok keseredve — mondja Cserjés Mik- lósné, aki annak idején egy gimnáziumi dolgozatban arról it: a szép is lehet hasznos. Ma már virágágyásokat csinálnak, üde zöld gyepet, fiatal fákat ültetnek a földbe, s a gyakorlat ráébresztette: a szép önmagában nem elég. Kell hozzá a közfelfogás, amelyik ezt értékeli és meg~ becsüli. — A város — mondja — a zöldterületek megrongálásával esztétikai és biológiai szempontból is kárt szenved. Forintban nehéz ezt kifejezni, hiszen ha tízszeres értéket mondok, akkor is csak 50—60 forint egy szál rózsa. Nem ezt kell büntetni, hanem a tényt Egy példa: a kisdiákok az általános iskolák V. osztályában a biodógiaórán a különböző virágokról is tanulnak. Körülbelül ezer ötödikes van Kaposváron. Mindegyiküknek kell vinni egy szál tulipánt az órára. Mit gondol: honnan vesznek ennyit? Vagy miért tűnt el több száz tulipán a város virágágyásaiból anyák napja előtt? A városgaz- éélélllp.«;* dálkodási vál- w lalat évente f-fe . kénytelen felújítani azt, amit korábban megcsináltak. Ennek a munkának két határa van: mennyi pénz áll rendelkezésre, illetve éyő- zik-e munkaerővel. Évente 30—40 ezer négyzetméter pázsitot kell a városban újból telepíteni, értéke 400 ezer forint körül van. A személygépautóbuszt, tehergépkocsit vezetnek. Másfél ezer azoknak a száma, akiket motorozásra tanítottam, a hétszázat meghaladja az amatőrvezetők száma, s legalább kétezer — sorköteles szolgálat előtt álló — fiatalt neveltem hivatásos gép- járművezetővé a szövetségnél... Lörincz József 1954-ben Szegeden, hlég ipari tanuló korában a Magyar Szabadságharcos Szövetségnél motoros- és traktorvezetői, egy évvel később pedig hivatásos személy- és tehergépkocsi-vezetői vizsgát tett. Azóta élete, tevékenysége elválaszthatatlanul kötődik a szövetséghez. Most már huszonkét éve — alapító lett és gyakorlati vezetésre. Politikai, tudati nevelésükre is gondot fordítunk, hogy csak a fegyelmezett, udvarias, a szabályokat minden körülmények között betartó emberek kaphassák kézbe a jogosítványt. Elvégezte a marxista esti egyetemet, szakoktatói, középfokú oktatói vizsgát tett. Közben több olyan tanfolyamot végzett, ahol szakmái ismereteit gyarapította. Két évig járt Pécsre a Pedagógiai Főiskolára több társával együtt, s ott pedagógiai, neveléselméleti, módszertani Ismereteket szerzett oktatói munkájához. Tíz évig motorversenyzó volt, « egykori tanítványai, vagy azok, akiket éppen akkor oktatott, szurkoltak neki, NEB-vizsgálat az áruellátásról Szervezetebb ellátás, jobb szolgáltatás (Tudósítónktól.) A megyei tanács 1975-ben intézkedési tervet fogadott el a falusi és a városi peremkerületeken élő lakosság áruellátásának megjavítására. Ennek alapján a tanácsok és az illetékes áfész-ek is elkészítették fejlesztési tervüket. A Nagyatádi Városi Járási Népi Ellenőrző Bizottság a közelmúltban azt vizsgálta, hogy mennyi valósult meg a tervekből, milyen mértékben javult a lakosság áruellátása, biztosított-e a fogyasztói érdekvédelem. A jnépi ellenőrök megállapították, hogy az eltelt két évben jelentősen javult a falusi és a városi peremkerületi lakosság ellátása, szervezettebbé és hatékonyabbá vált a kereskedelmi szervek szolgáltató tevékenysége, jó volt a tanácsok szakigazgatási szerveinek e feladatokat összehangoló munkája. Mind a hat vizsgált tanács nagy gondot fordított a tervek végrehajtására. A tanácsok szakigazgatási szervei és az állandó bizottságok évente többször ellenőrizték a működési területükön levő kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket. Tapasztalataikról rendszeresen tájékoztatták az áfész-ek igazgatóságát és a falugyűléseken a lakosságot is. Nagy gondot fordítottak arra, hogy tovább javuljon a lakosság ellátása tejjel és tejtermékkel, valamint hússal és töltelékáruval. A tanácsok jelentős összeggel járultak hozzá az elavult falusi és perem- kerületi üzlethálózat fejlesztéséhez. Csurgón telket biztosítottak egy új ABC-áruház építéséhez, Iharosberényben, Zákányban a büfé-falatozó. Zákányban a szólgáltatóház, Zákánytelepen a húsbolt kialakításához járultak hozzá. A nagyatádi, valamint a csurgói áfész jelentős összeget fordított az üzlethálózat korszerűsítésére, fejlesztésére. A pogányszentpéteri vegyesboltot és italboltot, a zákánytelepi büfét, az iharos herényi Legendák a lóról Egy napig pihenni hagytuk, rá se ültem, marék széna, fél vödör kancatej, sétált a ko- pároson. Persze a többiek se voltak restek. Ki mit gondolt, úgy erősíette a lovát. A császár érkezése előtti napokban hangos zajjal építették a niagymajori sátrat, eléje a lobogók rudazatát, a célszalag ustorfáit ásták, zölddel fonták a bevezető korlátokat, deszka- supa épült a katonai zenekarnak, pódium a bíráló szemié- zóknek. Ivóhetyek, ülő pázsitok a közönségnek. Megérkeztek a szállásmeste- relc, és azon porosán, ahogy a Temesvár—Kikinda felől be- poroszkáltak az ünnepség terére, osztották a parancsolatokat. Hová gyöptéglákat, hová a locsolt tőzegszőnyeget. Ivóvizet, hűsítős asztalokat, fáklya tartókat. S polygott a nép, mint az eipisált hangyaboly napkelte után. A verseny előtti napon, délebéd után mi, versenyesek is megindultunk Makófalvá- nak. Végig cövekelve lobogókkal az útvonal, ami között mehet a vágtázók serege. Negyedmérföldenként az inspektorok figyelőhelyeinél is desz- kaszárnyak, ha esik, ha fúj, hát enyhelyük legyen. Somogyi Néplap Birfcabőr tömlőben vittem Virág vacsoratejét. Nem itta meg. Érezte a faggyúszagot rajta Éjszakára üres abrakos tarisznyát húztam a fejére, hogy legelni ne tudjon. A reggeli nap első sugarainál megálltunk a kezdő csíkon. Nem voltunk százan. Megmondták már öregapámék, hogy mindig többen dicsérik a fölkelő napot, mint a lenyugvót, több az eljegyzés, mint az esküvő! Lehettünk hetvenen. Kilencen« civil csikósok, a többi kantorra. De kardosak, fényesek, "subicfcosak, bajszosak, nagy, kivagy! pitepofájuak, kik közül nem egyet ismertem cselekedeteiről, mást csak hírből. Többségüket ezelőtt a szememmel sem láttam. Tisztek. Fenemód firundcvancigolták, táncoltatták lovaikat, mintha öklelő tonnába indulnának. Mi meg, szürke egerek, civil csíkosok, csak örültünk, hogy el nem '■korbácsoltak az induló- vonaltól bennünket, hiszen suhogott a korbács meg a kard, hej ellenség, hol vagy? A Nagymajorból indulva, a mérföldenként elhelyezett hír- lövő ágyúk jelei stádiumról stádiumra adták át a jelet. Leeresztették előttünk a kőtélkordont, megindultunk. Voltaik, akik mindjárt sebes vágtában vették az első mozdulatokat. Mások csak sima vágtát parancsoltak maguk alá. Aztán kocogások következtek. Én azt tudtam Virág szokásairól, hogy jobb a kedvére hagyni a sebességét. Tudja ő, mit akarok vele. Szép, témyerő kocogással indultunk, aztán egyre belemelegedve vettük a talaj hepehupáit. Mikor elhagytuk Makót, ötvenen lehettek előttem; lova farát nézhettem vagy húsznak, többiek kimentek a látásomból. Ahogy a rákosi Csurranót közelítem, hát a túlparton két nyerges legel. Gazdáik egymást istápolják valamilyen rándulásfélével. No, megeshet ez az ember gyerekével, ezért aztán Virág lovam, csak csöndeskésen csaptass, változik a Csurgó feneke, dágványba ne lépj! A dali ugarokon beérek egy nyolctagú csapatot, nem én sebeskedtem, ők lassúdtak le. Patakban csüngött a lovuk fa- ravölgyein a veríték. Hát azt se szabad! Agyonütni a lovat Csúnyán néznek rám a katonaurak, hogy nyavalyás civil csikós létemre pofapirulásukat hozom. De hát nem állhatok mögéjük, verseny ez, ahol nem a szolgálati viszonyok mondják meg, hol van a helyem. Szökdécselünk, mint az aratási gabócák a tarlón, nézem, nyereg alatt izzad-e a lovam, de nem. Jó jeL Bogárzónái egy fényes hadnagy veri a földön fekvő lovát Co, iá'. Sárga, auf Gelber! A harmadik mérföldnél, fele útján túl, hárman szaladnak előttem. De habos a lovak pofája, földre hullik a tajték a szájukról. Rossz jel. Veszik az erő. A Virág élvezi a játékot Máskor is észrevettem huncutságait Nem szerette, ha előtte mennek. Szedte a lábát, de nem megugrással váltva, hanem szélien adagolva. A hatodik mérföldnél elköszöntünk az előttünk menőktől. Két nemrég hozzánk került kapitánynak lengettem meg a kalapomat mert a szolgálati szabályzat szerint, a nap bármely órájában és helyzetében találkoztam fölötte- semmel, mindannyiszor el ne mulasszam a neki való köszönést. Hát akkor isten áldja meg, tisztelt kapitány una- mékat! Urak voltak. Nem vicsorítottak rám, nem disznóz- taik, gondolom összenéztek kicsit fogukat szorítva, s hallottam korbácsuk csattogását a csuromvizesen galoppozó lovuk hasa alatt. Illetlennek tartottam hátrapislogni, hogv maradoztak mögöttem. Apám tanácsa szerint zsebtükrömmel kukkereztem meg hollétüket. A negyedik mérföldjeiig láttam őket. Aztán olyan magamra maradtam a kicövekelt pályán, mint az égi madár, ha felszalad nótázni. Haj, Virágom, Virágom, szép szál, egyetlen, kicsi lovam! És a Virág tudott még sebességéhez ragasztani. Éreztem, olyan előnyöket szereztünk .tán el sem hiszik, ha belüktetünk a császár szárnyéka elé. Hogy honnét indultunk, a Maros partjáról egyenesen. Talán okosabb lenne megfrüs- tökölni, mert arra is akadna idő. (Folytatjuk) presszót felújitották. Zákánytelepen presszót, Iharosberényben büfé-falatozót építettek kétmillió forintért. Megkezdődött a csurgói cukrász- és ütőüzem, valamint az új ABC-áruház építése. ABC-áruházat építettek Se- gesden és Háromfán, korszerűsítették a nagyatádi 9. számú vegyesboltot. Melegkonyhás egységeket létesítettek Háromfán, Kutason és Nagyatádon, presszó épült Szabáson. Mindkét áfész jelentős összegeket költött hűtőszekrényekre, vitrinekre és mélyhűtőkre. Javult az ellátás sütőipari termékekkel, de Iharosberény- be és Inkébe csak a délutáni órákban érkezik meg a sütőipar gépkocsija. Sajnos a termékek minősége meglehetősen változó. Bővítették az üdítő italok választékát,' amelynek eredményeként 25 százalékkal növekedett ezek forgalma. A peremterületi és a falusi lakosság áruellátásában összességében jelentős javulás következett be — állapította meg a NEB —, de egyes területeken változatlanul mostohák a körülmények. A NEB-vizsgálat eredménye további hathatós intézkedésekre hívja fel az illetékes kereskedelmi szervek figyelmét. kocsi-tulajdonosok némelyike a parkosított részeken parkol, mossa az autóját. Az építkezések, a gáz- és vízvezetékek fektetése ugyancsak nagy kárt okoznak. Pedig miniszteri rendelet írja elő: a munka befejezése után 30 nappal vissza keli állítani az eredeti állapotolt. A városgazdálkodási vállalat évente 50—100 ezer forintot költ a kitépett virágok pótlására Fásításra egy-egy esztendőben 400 ezer forintot fordítanak, de húsz százaléka ennek is megsemmisül. — Vandalizmus — mondja Cserjés Miklósné, és hozzáteszi: — Nemcsak az bánt hogy tönkreteszik a munkánkat. Sokkalta inkább az. hogy o kaposváriaknak ennyire mindegy, milyen városban laknak, ennyire nem szeretik és nem kímélik városukat. Márpedig a város esztétikai megjelenése a lakók gondolkodásának tükre is. A képen látható kitört fáit négy évvel ezelőtt ültették a 48-as ifjúság útján, két másikkal együtt. Előnevelt, koronás kis fák — voltaik. Azóta mindegyiket kitörték. Ugyanez a kép a Füredi irt- » cában is, a Honvéd utca sarkától a város szélét jelző ■tábláig. — Legtöbb á kár a lakótelepeken és az ült menti zöldterületeken. Az emberek nem vigyáznak a parkosított részekre, ha viszont valahol hiányt tapasztalnak, rögtön kifogásolják. Az utóbbi években romlott a kaposváriak felfogása, s erre nem találok magyarázatot. — Nem tudom, nem tudom — sokszor hallottam ezt beszélgetésünk alatt Cserjés MiklósnétóiL, amikor arról volt szó, md az indítéka annak, hogy lakóinak keze által lesz egyre kopaszabb, színtelenebb a város. A pusztítást ma már pótlással is nehéz követni. M. A. Növényvédelmi tájékoztató Időszerű tennivalók Az elmúlt hét zivataros időjárását követő felmelegedés kedvező feltételeket teremtett az alma- és körtefavarasodás újabb fertőzésének. (16—18 Celsius fok napi átlaghőmérsékleten 8—10 nap szükséges a kórokozó kifejlődéséhez.) A védekezéseket ezért június 9— 11-ig feltétlenül meg kell ismételni. A fertőzés veszélye esetén az utolsó fertőzés (csapadékos nap) időpontjától számított 8—10 napig kell a védekezést befejezni. A fertőzésre különösen a fiatal Ívelek, gyümölcsök érzékenyek. A védekezésnél a fertőzésre leginkább fogékony starking és golden almafajtákra, valamint a hardy vaj- körtefára kell különösen ügyelni. Az elmúlt időszak változékony időjárása ugyan némileg fékezte az almafa- lisztharmat fertőzését, de a beköszöntött erős fölmelegedés hatására a betegség rohamos, erőteljes terjedésére kell felkészülni. Ezért a varasodás elleni védekezést feltétlenül ösz- sze kell kötni a lisztharmal elleni védekezéssel A párác levegő az almalevél-pirosító levéltetű, a zöld almalevélte- tü tömeges elszaporodásának is kedvezett, s erős fertőzések kialakulása figyelhető meg. . Tovább erősödött a levélte- tű-fertőzés az egyéb gyümölcs- féléken, zöldségféléken is. A melfeg időjárás kedvez a gyü- müLcsfa-takácsatkák élettevékenységének, szaporodásának, s megfigyeltük a kaliforniai pajzstetű első mozgó lárváinak a megjelenését is. A gyümölcsfáinkat károsító betegségek, kártevők ellen úgy tudunk eredményesen védekezni, ha a gombabetegségek ellen hatásos permetléhez olyan rovarölő szert keverünk, mely a levéltetvek, takácsatkák, gyümölcsmolyok, pajzstetűlárvák ellen is védelmet biztosít. A védekezésre ezért az Orthocid 50, a Dithane M—45 0,2 százalékos, a Zineb 80 (Perocin) 0,3 százalék + Thiovit S, Kumulus S, Kumulus 80. 0,2—0,3 százalékos, a Karathane FN 57 0,07—0,1, a Chinoin Fundazo! 50 WP 0,08—0,1 százalékos gombaölő szer kombináció valamelyikéhez kevert Bi 58 EC, Unifosz 50 EC 0,1 százalékos, Anthio 40 EC 0,15 százalékos rovarölő szer valamelyikét javasoljuk. A javasolt növényvédőszerkombináció valamelyike minden veszélyeztetett gyümölcsfára, gyümölcs bokorra és zöldségfélékre is biztems-gnrsan használható.
