Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
Matyikó Sebestyén József V Es Azután Arai a szenny. Én nem igy képzelteml Határunk: szálkás nyárfa-roncsok a mezsgye, és puha állatok. Igen, a vihar partra becézett fél-istenei! Hal-csontváz, — micsoda játéka a parttalan időnek!? Kátrányfalak szőnek kőribéd turfás-horizontot, fűrész motorjai csigázva hasítnak... »Kiadószoba« itt még a köcsön-pohár is, vissza és újra, micsoda labirintust lélegez emlékezetem?! Aranyhalak csapnak, lila ikrát és tejet. Szünetei a szabadság kopírozott anyajegyei. Reményem szalukapa, törzsökös itt minden mozdulat, kitömött emberségből riadó megbélyegzett mutatvány... Teuton-csákók, mint a moha másnapos találatok akár a lámpázott tojások — Nézem az új földet, nyárfa-roncsok között száritkozom: réz-arcú vén szülék; indián-tollú csónakos kopjafák! Bartók. Varga Imre szobrászművész alkotása. (A Műcsarnokban rendezett kiállítás anyagából. Zelei Miklós Mondd meg mondd meg az égnek a földre ha száraz eső szakadjon a folyónak halasodjon zöld lángokkal berkesedjen a mezőnek pirosodjon pipacsvérbe boruljon az éneknek élesedjen lányok combköze véresedjen madaraknak az égen énekkel függeszkedjenek UJ KIADVÁNYOK Az Akadémiai Kiadó könyvheti újdonságai közt említsük első helyen a Magyarország története tízkötetes nagy összefoglaló mű most megjelent hetedik kötetét Ez az egykori Osztrák—Magyar Monarchia alkonyáról, felbomlásáról szól. A kötet szerzői arra törekedtek, hogy a kutatás szak- szerűségét és a korszak drámaiságát együtt érzékeltessék. Kiss Lajos most megjelent nagy vállalkozása, a Földrajzi nevek etimológiai szótára több mint 7000 szóéi kben mutatja be a fontosabb földrajzi nevek származását Kötetében valamennyi magyar helység nevének történetét jelzi, s ezenkívül sok érdekes külföldi földrajznév magyarázatát is megadja. Megjelentette a kiadó A múlt magyar tudósai újabb sorozatát, amelynek köteteiben Gunda Béla Bátky Zsigmondról, Gulya János Gyarmatai Sámuelről, Mann Miklós Trefort Ágostonról, Szénássy Barna Bolyai Jánosról, Szőkefalvy-Nagy Zoltán Ilosvay Lajosról ír, fölvázolva életpályájukat, tudományos jelentőségüket. Változatlan, új kiadásban látott napvilágot Gulyás Pál Magyar írói álnév-lexikona. A Gondolat Könyvkiadó újdonsága Róna Tas András A nyelvrokonság című tanulmánykötete, amely végigvezeti az olvasót a nyelv- tudomány történetén, s bemutatja egyes korszakok, kiemelkedő tudósok és iskolák elméletében a nyelvrokonsággal kapcsolatos gondolatok fejlődését Az utolsó fejezetben szó esik a nyelvrokonítás dilettantizmusáról, így a sokat vitatott sumér-magyar rokonságról is. A Messzi népek magyar kutatói című kétkötetes válogatás 29 magyar utazó írásaiból ad érdekes szemelvényeket Iszlai Zoltán VJ DAL S zél, szél, esőterhű, májusi szél. Csipkedő hűvös van. Az énektanárnő mégis vadul cibálja gyerekeiről a kötött mellénykéket, kardigánokat. A meleg holmik az úttörő- blúz alá gyömöszölöd nek. A toporgó csemeték mellett néhány anya is térdepel; stop- polgatják a kilyukadt harisnyanadrágokat Űttörőavatásra készül az ünnepi sokadalom. — Technikai nehézségek miatt az avatás húsz perc múlva indul. A »nehézség-« valószínűleg a mikrofon plusz magnó, plusz erősítő; a mentegetőző szöveget viszont egy nyolcadikos fiú »említi-«, rekedten ordítva a hangszórós, modern szócsőbe. Az avató osztály rég lent vár a parkban. Lazán hullámzik, tréfásan vacog a szemcsés cementszobrok körül. Az avatandók várható bevonulásának oldalán drome- dár úttörővezető leány. Minden kíváncsiskodót szigorúan átterel a másik oldalra. Az avatók egy része a föl- fölhorkanó mikrofonba dú- dolgat, szélkíséretteL Később előáll a kijelölt szavaló (vagy szónok?), négyszer is elmondja egy vers kezdősorát — Az úttörőnyakkendő a szabadság jelképe ... A mikrofon megint elkrá- kogosodik. Lehet, hogy a vers a beszédkezdet? Most a trombitás fúj nagyot a bokor mögül. Letorkolja a kórus, frissen: — Földönégenzengazújdalif- júság, if-júság, ifjúság... Az egyik kölyök túl elegáns, egyedi, szürke flanell- ruhában feszít, a fórsrift szerint teljességgel átödtöztethe- tetlen. Az énektanárnő — az égnél is borúsabb arccal — az utolsó sorba rendeli. ás tanerők közelednek. Borzolt hajjal, szokatlanul zömökén — az előírásos, fölzsinorozott úttörővezetőruhában. — Utoljára mondom el — szól egyikük tagoltan —, aki nem Zsuzsi nénire figyel... Hangját a pajkos szél a felhők felé kanyarítja, aztán megint visszadobja. — : 1. különben a lényeg, hogy ne csak szépen énekeljetek. Egy hosszú-hosszú tanítónő valami törékeny, száraz faággal, ismeretlen rendeltetésű vonalat próbál húzni a kavicsos útra. Mintha költői hullámokra írna; a kavicskák befolyjék a reszketeg vonalat. Két nyolcadikos srác hanyagul bemutatja, hogyan kell maradandó limest húzni a kavicson. Az egyik hanyatt dől, a másik erőlködve húzza. Még egy pár lép elő; egyikük hanyatt dől, a másik hagyja. Röhögés, a kárvallott száját rágva táp ászkod ils. M Dal: ... itt is ott is mindenhol kedves hangon válaszol. Kedves hangja elkísér akármerre járok én. Zöld levél, zöld levél, illatot hoz már a szél, kék virág, kék virág, bokrok alatt ibolyák. Még mindig semmi mozgás. A kar unatkozva ümmög. Széledne is, ám a tanárnő csendet parancsol. A fölsallangozott csapat- zászló körül felsős csoport komorlik méltósággal. Rengeteg a pattanás, a bóklászó kéknyakkendős kisdobosokat fensőbbség-esen odébbküddöz- getik. Pöffös hátszelek keletkeznek. A kórusból néhányan az Ugyan édes komámasszonyt 'éneklik kánonban. Mások a Nyári éjjel izzik a galagonyát játsszák, amolyan pantomimesen. A lenge fűben három fiú birkózik. Inkább a hideg miatt hetvenked- nek, szívesebben melegednének egymáshoz bújva, mint a bárányok. ... bármely ég néz le rája, küzdő korunknak új nemzedéke mind itthalad ve lünk... A hangosításért felelősség- teljesen izguló, szemüveges, fiatal tanár hétrét görnyedve bonyolít színes huzalokat. A mikrofon — úgy tetszik — öreg, nehézkes Tesla-mag- nókkal van zavarbaejtő ösz- szeköttetésben. öt-hat cseppenő orrú, indlg- nálódott mama — abszolút antipedagogikusan — kabátot oszt a didergő fogadócsoportnak. A dromedár leányka kétségbeesetten közibük ront. A fogadási oldal felé mutogat. Jönnek a fölavatásra a negyedikesek ! Bár a szél erősödik, tisztán hallani: ők is énekelnek: ; ;. hogyha mindenütt hallani nótánk ... Hírvivők válnak le a közeledőkről. Odarohannak a fogadókhoz, mondanak valamit, s elvegyülnek. A negyedikesek azonban lecövekelnek. Két fogadó hirtelen ößsze- pofozkodik. Elfeledkezik magáról a csapatzászlótartó is. Bámészan keresztbe fekteti a vállán a zászlórudat. Egy tanárnő ráint, a fiú zavartan haptákba merevüL A szócsöves a közönségnek: — Kérjük a szülőket, a bevonulási sávot szabadon hagyni. Köszöntem. A szülők — akár a metrófelügyelői utasításkor — ösz- szerezzenmek, egymásra tekintenek, meghátrálnak. A fényképész csorba fésűvel a szavaló hajának esik. Ahá! Jönnek a kerületi felnőttküldöttek. Az úttörővezető nő mindeniküket bemutatja egy eddig észrevétlenül álldogáló idős bácsinak. Lehet, hogy régi tanár, lehet, hogy a patronáló veterán. A sudár szép kerületi főnök szoknyáját fölfújja a szél; hagyja, fehér kombiné habzik a nyilasából. — Induljatok már, Sára! — süvít föl egy sztentori hang — Bal, bal-jobb-bal! A szél kegyesen eláll. — Icipici csapatunk, kisdobosok mi vagyunk. Télen-nyáron dolgozunk, mégis vidámak vagyunk. Megérkeztek. — Ezerbezeregv száznegyvenkettes úttörőcsapat, vííí- gyázz! A csapattitkár jelent. — Fogadás zászlóval: tisz- teee-legj ! A z úttörővezető megnéz! a kezében fickándoző papírlapot. A forgatókönyv szerint nagyot bólint. Az öreg magnókból meglepő erővel zene támad. A Himnusz. Az avatás megkezdődött Pár perc, és úttörő lesz a kicsi lányból. Arcán feszült figyelem, keze a kékselyem nyakkendőre téved. Ma hordja utoljára. Hazafelé a vörösben dnbn« Magyar könyvművészet Már 1953-ban a háború dúlta nyomdák helyreállítása, a könyvkiadók államosítása után, a fejlődő olvasói igény kielégitése mellett is súlyt helyezett a Népművelési Minisztérium a könyvek esztétikus megformálására és ezért létre hozta a Könyvművészeti Bizottságot. A bizottság, hogy a kiadókat a cél elérésére serkentse, a többi, magas könyvkultúrájú európai országhoz hasonlóan meghirdette az »Év legszebb könyve« versenyt. A versenyt, melynek elsőrendű célja a nagy példányszámú tömegkiadványok művészi színvonalának emelése volt. Az első nemzetközi siker: 1958-ban a brüsszeli világkiállítás aranyérme. A verseny mind az olvasók, mind a kiadók körében nagy érdeklődést keltett ,.956-ban már négy, 1959-től pedig kilenc kategóriában értékelték a kiadványokat, amelyek az I. nemzetközi könyvművészeti kiállításon (IBA) Lipcsében további nemzetközi elismerést szereztek a magyar tipográfusoknak és műveiknek. Az itt kapott hat aranyérem- között volt Agg- házy Mária könyve a Régi magyar faszobrokról és Hof~ fér Edit—Fél Tamás—Csilléry Klára Ungarische Baukunst című könyvének első kiadása. Az aranyérmek mellett még 11 ezüst- és 9 bronzérem jutott a magyar könyveknekA hazai verseny tovább fejlődött, 1958 óta külön kiadványban jelenik' meg az a fényképes, többnyelvű tájékoztató, amely ismerteti az év végi verseny eredményeit. A II. lipcsei IBA 1965-ben további sikereket hozott. Ekkor tüntették ki a magyar könyvművészet egyik kimagasló alakját, az idén elhúnyt Len" gyei Lajost a legnagyobb nemzetközi könyvművészeti elismeréssel, a Gutenberg díjjal. öt aranyérmünk egyikét az ő gyönyörű Alberto-albuma kapta! À könyvművészed fejlesztése érdekében 1957-ben létrehozott Magyar Helikon Kiadó munkásságát ezen a kiállításon 2—2 arany-, ezüst- és bronzérem dicsérte, majd a III. IBA-n a kiadó kapott könyvművészeti tevékenységéért aranyérmet A verseny lebonyolításál 1970-ben a Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatóságától a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése vette át. Azóta minden évben ez a verseny jutalmazta könyvművészetünk legjobbjait. 1975 óta két szakzsüri bírálja és értékeld a mintegy négyezer kötetnyi évi könyvtermésből a kiadók és az előzsü- rik döntése alapján kiválogatott 220—250 művet Az 1977. évi IV. IBA hozta az eddigi legnagyobb nemzetközi sikerünket Könyvművészeti és elméleti munkásságáért Gutenberg-dijjal jutalmazták Haiman Györgyöt, az Iparművészeti Főiskola tipog- rafikai tanszékének tanárát A klasszikus művek legszebb megformálásáért különdíjat kapott a négykötetes Shakespeare összes drámái kiadvány. Ezen kívül még sok díj biztosította a 71 kiállító ország versenyében élért előkelő helyezésünket Az idei, a huszonötödik »Szép magyar könyv-« versenyen a zsűri 11 kategóriában 42 könyvet tüntetett ki díjjal és 31 mű kapott oklevelet A huszonötödik évforduló megünneplésére több rendezvénnyel készül a könyvszakma. Az ünnepi könyvhét alkalmából hat városban mutatták be a verseny díj nyerte* * * könyveit. Könyvművészétünk újabb nemzetközi vizsgára készül: az idei Schönste Bücher ^u* aller Welt versenyben a tavalyi 45 szép kiadvány ad számot a világnak könyvművé-, szetünk mai helyzetéről. B. Chromy: »Piéta». Kisplasztika. ———«'» - —f ír A múltkor fönt a Várban találkoztam régi jó barátommal, Zsubernyák Bandival. Nagyon megörültünk egymásnak, kérdezgettük az ilyenkor szokásos hogyis- minteket. Bandi elmondta, hogy épp a Hiltonból jön, szellőzködik egy kicsit, mert több órás fárasztó tárgyalása volt amerikai partnereivel. — Nocsak! — mondtam én. — Hát mi vagy te most? — Én vagyok a BIEKl. — Az mi? — Nem hallottál még a BIEKI-röl? — nézett rám csodálkozva. — Persze, persze! Valami rémlik, mintha olvastam volna — próbáltam kivágni magam szégyenkezve, mert úgy mért végig a barátom, 'mintha azt mondtam volna, hogy nem tudom ki az a Gujdár. — Na ne viccelj! »Mintha olvastam volna«... Másról sem írnak a lapok, mint rólunk, a mi eredményeinkről. Es a rádió, és a tévé... Csuda pofa vagy, a régi ugratás: »Valami rémlik!«... Apró, óvatos kérdésekkel tikeréit megtudnom, hogy ez Sólyom László fstvánháza a bizonyos BIEKl valami kutatóintézet, amelyet Zsubernyák szervezett, alig három éve, és olyan példásan, hogy a hasonló intézményeknél szokásos munkaerő harmadával dollármilliókkal mérhető csodálatos eredményeket tud fölmutatni. — Es hogyan csinálod? — kérdeztem, amikor már nagyjából sejtettem a lényeget. — Pofonegyszerűen. Előre kiküszöböltem a legnagyobb magyar átkot: a névnapot. — Értem. Megtiltottad, hogy az intézetben névnapi ünnepséget tartsanak. — Nem, Én mérnök vagyok, reálisan gondolkodom. Tudom, hogy hiába könyör- gök a Dunának, hogy forduljon meg és folyjon északnak. .. — Megvan! Csak munkáló után köszönthetik egymást a dolgozók. * — Az ilyesmit nem szokták betartani, és ha mégis, másnap másnaposak. — Akkor hát? — Nézd, öregem, naptárkészítőink az utóbbi években a leglehetetlenebb neveknek is fölkutatták a névnapját. — Előveszi a noteszét, és olvassa: — Van Bendegúz napja január 11-én, és Eufrozina szeptember 25-én, de Kreszcenciából kettő is április 19. és július 15-én. Az avagy szeptember 2-án. Az intézetnek van körülbelül százötven dolgozója. Ez jó esetben, például sok azonos név, száz nap, személyenként 4—8 óra. Nos, ezt én egyetlen húzással töröltem. Három éve, amikor megszerveztem az intézetet, csak olyanokat vettem föl, akit ha férfi, Istvánnak hívnak, ha nő, Ilonának. — Tehát augusztusban két-három nap alatt lezajlanak a névnapi ünnepségek. ÚriásiJ — Még óriásibb! — nevetett fölényesen Zsubernyák. — Augusztus második felében két hétre szabadságra megy az egész intézet. No, mit szól hozzá? — Add csak ide azt a noteszt! válaszoltam, majd föllapozva a névnapokat, a tőlem telhető legfinomabb gúnnyal ráolvastam: — Vagyis senkit nem ünnepelhetnek a dolgozóid, kivéve téged, akár négyszer is. — Olvastam: — Endre: február 4., május 21., november 10. és november 30. — Endre. Igen. valamikor úgy hívtak, de három éve belügyminiszteri engedéllyel Istvánra változtattam a keresztnevemet És arról sem olvastál, hallottál hogy a BIEKl-t a szakmában csak Istvánháza néven emlegetik? * * * Valóban nagy ötlet. Terjeszteni kellene, hiszen rengeteget takaríthatna meg a népgazdaság, ha az egyes vállalatokat, hivatalokat, intézményeket Jánosházának, Bélaházának vagy Csillaházának hívnák.
