Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-30 / 152. szám
1978. június 27—29. a Román Szocialista • Köztársaság fővárosában,'- Bukarestben megtartották a" Kölcsönös (gazdasági Segítség Tanácsár nak soronlevő, XXXIL ülésszakát. Az ülésszakon Manea Ma- tiescu, a Román Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, román kormányfő elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a .Vietnami Szocialista Köztársaság kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjainak sorába. Az ülésszak résztvevői melegen üdvözölték Le Thanh Nghi-nak, a Vietnámi ' Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a VSZK kormánya miniszterelnök-helyettesének bejelentését. Az ülésszak egyhangúlag határozott a VSZK-nak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagjainak sorába történő felvételéről. Az ülésszak megvizsgálta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a XXXI. és XXXII. ülésszaka között végzett tevékenységéről. valamint a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976— 1980. évi egyeztetett tervében szereplő előirányzatok megvalósításának gyakorlati eredményeiről szóló beszámolókat. Megállapították. hogy a KGST-tagállamok eredményesen oldják meg a szocializmus és a kommunizmus építésében előttünk álló alkotó feladatokat, fejlesztik gazdasági potenciáljukat. Eredményeikben igen fontos szerepet játszik az egymás közötti együttműködés elmélyülése. A testvérpártok vezetőinek 1977. évi krími félszigeti találkozóján és más találkozóin elért megállapodások alapján a KGST keretében erősödik a sokoldalú és kétoldalú együttműködés összhangja, s ez elősegíti a hosszú távú együttműködési célprogramokban szereplő intézkedések megvalósítását. Az ülésszak megállapította, hogy a kommunista és munkáspártok áltál vezetett munkásosztály, á parasztság és az értelmiség önfeláldozó alkotó munkájának eredményeként, sikerrel teljesítik az ötéves terv soron levő feladatait, s megalapozták az ötéves nép- gazdasági tervek egészének teljesítését A KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 1977- ben az 1975. évihez viszonyítva 12 százalékkal nőtt, az ipari termelés pedig 12,4 százalékkal Az ipari termelés növekedésének mintegy négyötödét a munkatermelékenység növelése útján érték el. A KGST-tagállamok összes külkereskedelmi áruforgalma 1977- ben az 1975. évivel szemben 24 százalékkal nőtt és meghaladta a 158 milliárd rubelt. A KGST-tagáUamok gazdaságának magabiztos és dinaKÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség tanácsának XXXII. ülésszakáról mikus fejlődése a tőkés világ válságjelenségeinek és éleződő ellentmondásainak ellentéteként meggyőzően szemléltetik a szocialista államok társadalmi és politikai rendszerének előnyeit, kölcsönös együttműködésük hatékonyságát. Az ipari termelés volumene a fejlett tőkés országokiban 1977-ben a válság előtti 1973. évihez viszonyítva 7 százalékkal, KGST-tagáUamokban pedig ugyanezen időszak alatt 32 százalékkal nőtt. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredmények, a sokoldalú, kölcsönös együttműködés bővülése és elmélyülése szilárdítja a KGST-tagállamok közösségének erejét és tekintélyét, fokozza a világban végbemenő események menetére gyakorolt hatását és szerepét. A testvéri szocialista államok közös és egyéni kezdeményezései a nemzetközi enyhülés megszilárdítására és elmélyítésére, a fegyverkezési verseny felszámolására és a leszerelést célzó konkrét intézkedésekre aktívan hozzájárulnak a tartós béke biztosításához a földön. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács közös szervei jelentős munkát végeztek az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációiénak fejlesztését célzó komplex program megvalósítása érdekében. Eredményesen teljesítik a kölcsönös áruforgalom, a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésére, a tudományos-műszaki együttműködésre, objektumok közös erővel történő felépítésére irányuló konkrét intézkedések közösen kidolgozott terveit Túlteljesítették a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokban és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvekben előirányzott kölcsönös áruszállítási kötelezettségeiket A KGST-tagállamok kölcsönös árucsere-forgalma 1977-ben az 1975. évi szinthez viszonyítva 28 százalékkal nőtt és 91 milliárd rubelt tesz ki. Az ötéves tervidőszak első két évében a sokoldalú int- tegrációs intézkedések 1976—• 1980. évi egyeztetett tervében előirányzott objektumokon több mint 3 milliárd rubel összegű beruházást eszközöltek. A folyó év végére befejeződik a Szövetség gázvezeték (Orenburg—Szovjetunió nyugati határa) objektumainak felépítése. Ez biztosítja, hogy a Szovjetunióból föld(Folytatás az 1. oldalról) súlypont alakult ki: az energiaforrások — és köztük a tagországokból származó import- J lehetőségek — bővítése, valamint az energiahordozók hatékonyabb felhasználása. A célprogram nagy súlyt helyez a geológiai együttműködésre, valamint a takarékos' és ésszerű felhasználás elősegítésére. A feladatok megoldását a gépipari háttér fejlesztésére irányuló intézkedésekkel támasztja alá. A célprogram összpontosít a villámosenergia igények kielégítésére, főként az atomenergetikai együttműködés fejlesztésére. Ez utóbbi megvalósításának egyik alapfeltételéül az atomenergetikai gépgyártási kooperáció megszervezését jelöli meg. — A célprogramok jóváhagyása most megtörtént, de a munka dandárja előttünk van. A jelenlegi ötéves tervidőszak harmadik évében vagyunk. Ez a többi között azt is jelenti, hogy mindinkább felgyorsulnak az 1981—1985- ös tervidőszakot megalapozó műveletek a hazai tervező munkában és a KGST-orszá- gokkal folyó tervegyeztetésben. Meggyőződésem, hogy a célprogramokban foglalt intézkedések megvalósítása csak úgy lehetséges, ha beleépülnek a tervegyeztetés és a nemzeti tervezés folyamatába. — Természetesen még több munkálat elvégzése szükséges itthon és nemzetközileg is ahhoz, hogy a célprogramokban szereplő intézkedések gyakorlati valóraváltása érdekében két- és sokoldalú megállapodásokat köthessünk. Felelősségteljes feladat áll előttünk. Nagyon reálisan fel kell mérni a magyar gazdaság távlati szükségleteit, lehetőségeit és ilyen alapozottsággal kell részt vállalni a nemzetközi feladatokban. — Mostani tanácskozásunk nagy horderejű, világpolitikai jelentőségű eseménye volt, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság belépett a KGST tagjai sorába. Tanácskozásunkon részt vett megfigyelőként az Angolai Népi Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselője, és most első ízben a szocialista Etiópia képviselője is. Mindez fényesen bizonyítja, hogy a KGST- országok baráti közösségének tekintélye szüntelenül nő a világban és nagy vonzerőt gyakorol különösen a fejlődés szocialista útjára lépett országok számára. Marjai József nyilatkozata gázt szállíthassanak Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba, Romániába és Csehszlovákiába. Ez a nagy építkezés a résztvevő országok több ezres nemzetközi építő kollektívája által végzett hatékony munkát példázza, a KGST-tagálla- mokat nagy gazdasági jelentőségű tervek együttes megvalósításának értékes tapasztalataival gazdagítja. 1978-ban befejeződik a Vinnyica (Szovjetunió)—Al- bertirsa (Magyarország) 750 kilovolt feszültségű első rendszerközi villamos távvezeték felépítése, ami biztosítja a KGST-tagállamok egyesített energiarendszerei és a Szovjetunió egységes energetikai rendszere párhuzamos munkájának megkezdését, lehetővé teszi a kölcsönös villamos- energia-csere növelését, az egyesített energiarendszerben résztvevő országok villamos- energia ellátása hatékonyságának és megbízhatóságának fokozását ■ A Szovjetunióban az érdekelt KGST-tagállamok részvételével épülő vaskohászati vállalatoknál új pelletet <(a vasolasztók nyersanyaga — a Szerk.) és ferroötvözeteket előállító kapacitásokat helyeztek üzembe. A kijembajevi azbeszt kombinátban, az uszty-ilimszki cellulózüzemben és más közös vállalkozásban épülő objektumokon fokozódik az építési és szerelési munkák üteme. A létrejött egyezményeknek megfelelően a résztvevő országok tervszerűen végrehajtották az építkezések megfelelő anyagi eszközökkel való ellátását. Az új objektumok üzembehelyezése javítja a KGST-tagállamok megfelelő nyersanyagfajtákkal történő ellátásának biztosítását. Megkezdődtek a tervező és előkészítő munkák egy nikkel üzem közös KGST-vállalkozásban való felépítésére, Kuba területén, aktívan végzi munkáját a tagállamok közös geológiai expedíciója Mongóliában. A KGST-tagállamok között tovább fejlődik és mélyül a szakosítás és kooperáció az anyagi termelés területén, s az együttműködés a tudomány és a technika terén. A kölcsönös együttműködés keretében a tudósok, mérnökök, technikusok és munkások közös erőfeszítésével a KGST- tagállamokban tudományos kutatásokat és tanulmányokat végezték, számos új gép és berendezés, készülék mintapéldányát készítették el új anyagfajtákat és korszerű technológiai folyamatokat fejlesztettek ki. A termelésben való meghonosításuk nagy jelentőségű lesz a népgazdaság hatékonyságának növelése szempontjából. Az ülésszak résztvevői üdvözölték az űrkutatás területén való sokoldalú együttműködés programjának gyakorlata megvalósítását. Fontos fejleményként értékelik a KGST- tagállamok állampolgáraiból álló nemzetközi személyzet első útját, valamint a Szovjetunió és Lengyelország űrhajósainak első közös űrrepülését. Az ülésszak jóváhagyta az 1990-ig terjedő hosszú távú együttműködési célprogramokat az energetika, a fűtő- és nyersanyagipar, a mező- gazdaság és az élelmiszeripar, valamint a gépipar területén. Az ülésszak által jóváhagyott programokat a KGST- tagállamok kommunista és munkáspártjainak határozatai értelmében dolgozták ki. Megvalósításuk újabb lépést jelent az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdaság integrációjának fejlesztéséi célzó komplex program végrehajtásában. Az ülésszak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a hosszú távú célprogramok megvalósításánál messzemenően vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének és kiegyenlítődésének feladatait, nyújtsanak támogatást és segítséget a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdasága fejlesztésének meggyorsításában és hatékonyságának növelésében. Az energia-', a fűtő- és nyersanyag területén a hosz- szú távú együttműködési célprogram legfontosabb együttműködési intézkedéseként irányozza elő az atomenergetika gyorsított ütemű fejlesztését, a szilárd fútőanyagfajták hazai készletei kitermelésének növelését és felhasználásának javítását, a KGST-tagállamok egyesített villamosenergia rendszereinek továbbfejlesztését, a kőolaj és a földgáz hatékonyabb feldolgozását, fűtőanyagként való felhasználásuk korlátozását, az érdekelt országok együttes erőfeszítésével új kapacitások létrehozását a kohászati, vegyipari, cellulóz-papíripari és mikrobiológiai termékek előállítása területén. Az európai KGST-tagállamok és a Kubai Köztársaság energetikai problémáinak megoldása érdekében területükön körülbelül 37 millió kilowatt összteljesítményű atomerőműveket építenek. Ezenkívül a Szovjetunióban még k4t, egyenként 4—4 millió kilowatt teljesítményű atomerőmű létesül a testvéri országokba történő villamosenergiaszállítás céljából. A KGST- tagállamok ezeknek a feladatoknak a megoldására megszervezik az atomerőmű-berendezések gyártásának nagyarányú, sokoldalú kooperációját. A KGST-tagállamok távlati motorhajtóanyag szükségleteinek jobb kielégítése érdekében közös intézkedéseket terveznek, a kőolaj hatékonyabb feldolgozására és ésszerűbb felhasználására. A program távlati tudományos kutatások elvégzését irányozza elő az új energiaforrások hasznosítására. A KGST-tagállamok acél- és vastartalmú alapanyagokkal való ellátásának problémáit az érdekelt országok közös erőfeszítésével oldják meg a Szovjetunióban létesítendő új termelő kapacitások segítségével. Előirányozták a KGST-tagállamok együttműködésének kiegészítését a Kubai Köztársaság nikkel termelésének továbbfejlesztésére Tervbe vették a vegyi termékek gyártásának fejlesztését és a KGST-tagállamok közötti kölcsönös szállítások kiszélesítését. Együttműködési intézkedéseket egyeztettek a fűtoanyag- ós nyersanyag erőforrások észszerű és takarékos felhasználására, a kitermelés, a fe’- dolgozás, szállítás és a technológiai alkalmazás min Jen szakaszában. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari hosszú távú együttműködési célprogram o.yan együttműködési intézkedések kidolgozását irányozza elő, amelyek elősegítik a gabona termesztésének, az állattenyésztési termékek és más alapvető mezőgazdasági termékek előállításának intenzív fejlesztését mindegyik KGST- tagállamban, továbbá a takarmánybázis megszilárdítását, a takarmányfehérje-termelés fejlesztését. A KGST-tagállamok kedvező természeti viszonyainak eredményesebb felhasználása alapján előirányozzák továbbá számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékfajta termelésének és kölcsönös szállításainak a kiszélesítését. Intézkedések megvalósítását tervezik a mezőgazdasági termelés további gépesítésére és kemizálására, az élelmiszer- ipar anyagi-műszaki bázisának megerősítésére. Szélesebb körben használják ki az együttműködés lehe tőségeit perspektivikus mező gazdasági kultúrák és nagy tenyészértékü állatfajták ki- tenyésztésére, az élelmiszer- iparban korszerű technológiai folyamatok kifejlesztésére. A gépipari hosszú távú együttműködési célprogram arra Irányul, hogy biztosítsa a KGST-tagállamokban a korszerű berendezésék, gép- és műszerfajták gyártásának gyorsütemű fejlesztését, a fű tőanyag-nyersanyag ágazatok, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, és maga a gépipar jobb ellátására a legújabb technikai eszközökkel. Továbbá biztosítsa a korszerű technológiai folyamatok bevezetését, ebben elsőrendű szerephez jutnak azok az Intézkedések, amelyek az atomeröműv: berendezések, a kőolaj feltárására, kitermelésére és hatékony feldolgozására alkalma^ berendezések, a szilárd fűtőanyagok és ásványi nyersanyagok kitermelésére és dúsítására használatos berendezések gyártásának és kölcsönös szállításainak a növelésére irányulnak. A legfontosabb berendezésfajták területén olyan intézkedések összessége valósul meg, amelyek magukba foglalják a gyártás, a szakosítás és a kooperáció fejlesztését, új technikai eszközök prototípusainak létrehozását, a meglévő kapacitások bővítését, és új termelő kapacitások létrehozását. Az ülésszak megállapította, hogy a jóváhagyott hosszútávú célprogramok a KGST- tagállamok közötti együttműködés további bővítésénél« fontos tervezési-szervezési okmányai. E programok sikeres megvalósítását biztosító alapfeladatként az ülésszak azt ajánlotta az országoknak és a tanács szerveinek, hogy e programok alapján dolgozza nak ki és kössenek meg sokoldalú és kétoldalú egyezményeket a konkrét intézkedésekben való együttműködé sükről. A KGST-tagállamok delegációinak vezetői nagy politikai és gazdasági jelentőséget tulajdonítanak a hosszú távú együttműködési célprogramoknak és erről nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozatban kifejezésre juttatják, hogy országaik készek aktívan résztvenni a programba felvett intézkedések gyakorlati megvalósítását meghatározó sokoldalú és kétoldalú egyeané- nyek kidolgozásában és ugyancsak készek megfelelő nemzeti erőforrásaik mozgósítására a közös tervek megvalósítása érdekében. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a hosszú távú együttműködési célprogramok megfelelnek a KGST-tagállamok érdekeinek, ugyanakkor összhangban állnak azzal a következetes és változatlan törekvésükkel, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján fejlesszék együttműködésüket minden országgal, társadalmi rendszerüktől függetlenül, többek között nagyarányú nemzetközi jelentőségű tervezetek megvalósításában az energetika, az ipar, a közlekedés, a környezetvédelem stb. területén. Az ülésszak kedvezően fogadta azt a tényt, hogy • Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság és a szociálisra Etiópia érdekelt a sokoldalú és kétoldalú gazdasági, va'a- mint tudományos-műszaki együttműködés bővítésében a KGST-tagállamokkaL Hangsúlyozták a KGST-tagállamok eltökéltségét, hogy bővítsék egyenlő jogokon és köLcsönös előnyökön alapuló, együttműködésüket a fejlődő országokkal, így járulva hozzá nemzeti érdekeiknek megfelelő, társadalmi-gazdasági és kulturális fejlesztésükkel, a világgazdaságban betöltött helyzetük megszilárdításával, az imperialista monopóliumok elnyomásától való függetlení- tésükkel és a gyarmatosítás minden formájának felszámolásával kapcsolatos intézkedések megvalósításához. Az ülésszak Idején véleménycserét folytattak a KGST és az EGK közötti kapcsolatok, valamint tárgyalások kérdésében. Az ülésszak a KGST-tagállamok küldöttségeinek közös véleményét juttatja kifejezésre akkor, amikor hangsúlyozza, hogy a KGST és az EGK kölcsönös kapcsolatainak alapjairól egymásnak korábban átadott egyezmény-tervezetek alapján célszerű tovább folytatni a tárgyalásokat egyrészt a KGST és a KGST-tagállamok, másrészt az EGK és az EGK-tagállamok közötti egyezmény kidolgozásáról. A KGST-tagállamok közötti együttműködés kereteinek ki- szélesítése és tartalmának elmélyítése szükségessé teszi a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysége mechanizmusának, formáinak és módszereinek további tökéletesítését A KGST-tagállamok kormányfői annak a szilárd elhatározásuknak adtak kifejezést hogy a jövőben is állandóan fejlesszék és mélyítsék a KGST-tagállamok együttműködését a gazdaság, a tudomány és a technika területén, s azt olyan fontos tényezőnek tekintsék, amely aktívan járul hozzá a szocialista és kommunista építés terveinek sikeres teljesítéséhez, a szocialista országok népei összeforrottságánafc és megbonthatatlan barátságának megszilárdításához a marxizmus—leninizmus és a nemzetközi szolidaritás elvei alapján. A KGST XXXII. ülésszakának munkája a barátság, a teljes, kölcsönös egyetértés és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. Brezsnyev fogadta Ratsiraka-t Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter és Vaszilij Kuznyecov, a Legfelsőbb tanács Elnöksége elnökének első helyettese 1978. június 29-én a repülőtéren fogadta a hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba érkezett Didier Ratsiraka-t, a Madagaszkárt Demokratikus Köztársaság elnökét. Katonai küldöttség utazott Berlinbe Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével katonai küldöttség utazott tegnap hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba Karl- Heinz Hoffmann hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter meghívására. A Ferihegyi repülőtéren a búcsúztatásnál megjelent dr. Siegfried Körner, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára. (MTI)