Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

Ökölvívós Vereség Kiskunfélegyházán r Vasárnap Klskunfele gyfcá­asán, a Honvéd sporttelep sza­badtéri szorítójában küzdöt­tek. a Kaposvári Dózsa I. osz­tályú öklözöl a Kun Béla SE 1 ellen. A 600 néző előtt mind­két csapat valamennyi súly­csoportban állított ki ver­senyzőt. Nyolc mérkőzés tar­tott három menetig. Rajczi és Rákosa a várakozás alatt sze­repelt. A kaposváriak több mérkőzésen csak igen szoros küzdelemben veszítettek. KUN BÉLA SE— kaposvári Dózsa is—7 Papírsúly: Tímár ellen a mérkőzést Vatulik edzője az első menetben feladta. 2:0. Lég súly: A két kaposvári fiú, Vladár és Nagy Z. egyen­lő erőt képviselt Nagyból hiányzott a határozottság és a harcos kezdeményezés. Igazságos döntetlen született. 3:1. Harmatsúly: Papp T. edző­je Ferstek ellen a mérkőzést az első menetben feladta, mi­után egy kemény jobb horog «•jóvoltából-« Pappra rászámol­tak. 3:3. Pehelysúly: Farkas ellen Rajczi pontozásos vereséget szenvedett. Rajczi az első me­netet fölényesen nyerte, a ké­sőbbiekben azonban érthetet­lenül visszaesett, átvette el­lenfele harcmodorát és ezzel vesztett. 5:3. , Könnyüsúly: Csűri ponto­zással nyert Orsós ellen. A kaposvári fiú mindhárom me­netben többet kezdeménye­zett, ez mégsem volt elég a győzelemhez. 7:3.----------' N yári Totó Kupa ' Vasárnap megkezdődtek a Nyári Totó Kupa labdarúgó­küzdelmei. Az első forduló­ban megyénket három csapat képviselte — két mérkőzésen. A Balatonlelle a tapolcai Bauxitbányász immár NB Il­es csapatát fogadta, s győzte le lelkes, jó játékkal, míg a Balatonboglár a Balatonföld- várt fektette kétvállra. Balatonlelle—Bauxit­bányász SE 2:1 (0:1) Balatonlelle, 250 néző. V.: Kovács Gy. A 48. perctől tíz főre olvadt hazaiak lelkes játékkal meg­érdemelten nyertek az NB III bronzérmese ellen. Kiállítva: Takács ' (Balatonlelle) a 48. percben. Góllövők: Makai, Ke- nész, illetve Göcze. Jók: Both, Bolla, Kenéz, Makai, illetve Eovász, Kozma. Hajas Gyula Balatonboglár—Balaton- földvár 7:4 (5:2) Balatonboglár, 150 néző. V.: Fonód i. A főként támadásaikkal tö­rődő két csapat találkozóján gólzápornak örülhetett a kö­zönség. A bogláriak végig ve­zetve, biztosan szerezték meg a győzelmet. Góllövők: Musz- ti Z. (4), Milosákovics (2), Gergye, illetve Rózsa (3), Sza­kács. Jók: Muszti Z., Pintér I., Osváth, illetve Rózsa, Gál, Kurdi L Hűvösvölgyi Péter Kisváltósúly: Szintén két kaposvári versenyző csapott össze. Inkei pontozással ve­szített Bogyó ellen. A Dózsa versenyzője végig fegyelme­zetten, a tőle megszokott nagy akarattal küzdött és irányí­tott. 7:5. Váltósúly: Borbély pontozás­sal nyert Rákosa ellen. A ka­posvári fiú az első két me­netben keveset kezdeménye­zett, s csak az utolsóban bok­szolt megfelelően. Ez viszont kevés volt a győzelemhez. Rá­kosán nagyon meglátszott a sok edzéskihagyás. 9:5. Nagyváltósúly: Pintér T. és Lévai találkozóján a kaposvá­ri versenyző mindhárom me­netben irányított. A pontozók Pintért látták jobbnak. 11:5. Középsúly: Hideg pontozás­sal nyert Budai ellen. A kö­zelharcot kereső Hideget Bu­dai kemény ütésekkel előzte meg és okosan küzdött Saj­nos, a pontozás mégis őt hoz­ta ki vesztesnek. 13:5. Félnehézsúly: Pintér I. pon­tozással nyert Istiván ellen. A Dózsa sportolója a máso­dik és harmadik menetben kevesebbet ütött ellenfelénél. 15:5. Nehézsúly: Rigó az első percben egy gyomorra mért balegyenessel kiütötte a ju­nior OB II. helyezettjét Zá- vodit 15.7. Hergert Jenő Sporthírek A római verseny folytatásá­ban Vermes Albán a 200 on­es mellúszásban 2:21.70 perc­re javította az általa tartott 2:23.68 perces országos csú­csot. Az 1500 m-es gyorsúszás­ban Nagy Sándor 15:38 perc­cel győzött és alig maradt el Vladár Zoltán 15:37.61 perces országos rekordjátóL Vladár Zoltán 15:43.64 perccel má­sodik lett Saarija: Rviben a nemzet­közi atlétikai verseny második napján Németh Miklós és Bo­ros Sándor egyaránt 85 m-es eredményt ért el a gerelyha­jításban. Németh második jobb dobásával szerezte meg az elsőséget az ugyancsak ki­tűnő formát mutató Boros előtt. Tanácskozás az évadnyitásról Színes szobrokról 99 Négy aranyérem az úttörő-olimpián À somogyi fiatalok szép si­kereket érnek el Tatán, a XIV. nyári úttörő-olimpián. Bár a seregszemlének még nincsen vége, már négy arany, két ezüst, egy bronz érem, valamint több jó he­lyezés jelzi, hogy sokkal ered­ményesebben szerepelnek, mint a közelmúltban bármi­kor. A torna B kategória I. és II. korcsoportban szintén első helyet szerzett két barcsi sportoló: Tóth Ágota az ug­rás és a gerenda győztese, valamint a talajgyakorlat második helyezettje, összesí­tésben aranyérmet nyert Ko­vács Gábor mindhárom sze­ren, s így az összetettben is első lett. A távolugrás I. korcsoport A kategóriájában ugyancsak, Hat telitalálatos szelvény A totó 25. játékhetén hat fo­gadó ért el telitalálatot. Nye­reményük egyenként 113 672 forint. Tizenhárom fogadónak van 13 találata. Ezek mind­egyike 63 065 forintot ér. A tizenkettesek 1757 forintot, a tizenegyesek 158 forintot, a tízesek 37 forintot fizetneik. A nyertes szelvény: 2x2 1 122211112; + 1* Megkezdték a fölkészülést a Rákóczinál Tegnap megkezdte fölkészü­lését a Rákóczi labdarúgó-csa­pata. A délelőtti névsorolva­sásnál huszonegy nevet jegy­zett föl Németh Lajos vezető edző. Ott volt a készülődök között a télen poncoperáción átesett Ágfalvi és Mancsok. A korábbi hírekkel ellentétben Zentai is megjelent Egy új arcot is láttunk. Burcsa Béla (Burcsa Győző testvér-öccse) a Vasas volt labdarúgója mór a Rákóczinál alapoz. Az egye­sülete nem gördít akadályt a középpályás távozása elé. Meg­tudtuk, hogy a Kapolyból Szekszárdra távozott csatáraz egyesület korábhi játékosa, Boross Gyula is visszatér Ka­posvárra, ő a jövő héten kap­csolódik be a munkába. Nem láttuk viszont Kiss Lászlót és Konrádot Ök kitartottak tá­vozási szándékuk mellett. Kiss a Vasashoz készül a fő­városba — bár a hírek 'sze­rint előbb katonai szolgálatra kell bevonulnia. — Kon rád pedig Zalaegerszegre tart Mint dr. Balogh János szak­osztályelnöktől megtudtuk, a sportkör az MLSZ előzetes engedélye alapján több lab­darúgóval tárgyal. A végle­ges átigazolásokat majd nyil­vánosságra hozzák. Mi az első hét programja — érdeklődtünk a vezető edzőtől. — A Rákóczi hétfőn, ked­den, csütörtökön és pénteken napi két edzést tart, szerdán és szombaton pedig egyet- egyet. Délelőttönként a pá­lyán, délután pedig erdei és mezei terepen tartják a futó­edzéseket Rövidesen több sa­ját nevelésű, tehetséges fiatal kapcsolódik be a munkába. Számítanak Muraira is, ő je­lenleg az ifjúsági válogatottal külföldön szerepel. Az első napon az alábbiak gyakorol­tak: Horváth L., Buús, Má- lics kapusok, Németh, Gulyás, Petrók, Zentai, Csorba, Du- schák, Ágfalvi, Kanyar, Küher, Bódis, Burcsa, Rózsavölgyi, Pető, Rékási, Horváth J., Ka­rasz, Czabula, Marcsők me­zőnyjátékosok. barcsi győztest avattak Tóth Annamária személyében. Mindhárom barcsi úttörő ed­zője Kovács István, A negyedik aranyérmet az I. korcsoportos, B kategóriás 1000 m-es síkfutásban Hege­dűs József (Balatonföldvár) szerezte meg. Edzője: Bogár Vilmos. Ezüstérmet a röplabda B kategóriás tabi általános is­kola fiú röplabda-csapata, va­lamint a szintén B kategóriás kaposvári Vörös Hadsereg úti Általános Iskola fiú 4x100-as váltója szerzett. Harmadik helyen végzett az A kategóriás Krénusz Általá­nos Iskola fiú röplabda-csa­pata. 5. helyezést a kisdobos há­romtusában Ivancsics Zsolt (Igái), 6. helyezést négytusa egyéni összetettben Verhás László (Igái) és 100 m-es sík­futásban Mihalics István (Sió­fok) ért eL Hat külföldi, illetve fiazai szobrászművész kapott meghí­vást az idén a nagyatádi szobrász alkotó telepre; két vendéget várnak a Szovjet­unióból, egyet-egyet Csehszlo­vákiából és az NDK-ból. A kaposvári színház barátai jól ismerik Pauer Gyulát; a Csiky Gergely Színház jó pár nagy sikerű előadásához emlékeze­tes díszletet tervezett. A nagyatádi alkotótelep egyik hazai részvevőjeként a szob­rász Pauert is módunkban lesz megismerni. A másik ha­zai meghívott Mizser Pál. A tavaly Nagyatádon dolgozott mexikói szobrász a nyáron fe­jezi be alkotását Berczeller Rezső 1976-os Rohanók című monumentális plasztikája re­noválásra szőrűt Minderről tegnap a szobrász alkotótelep nyitó tanácskozásán esett szó, Nagyatádon. Dezső Lászlóné, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának a vezetője tájékozta­tójában többek között el­mondta, hogy ötven köbméter nyers fával várják j'í'ius el­sején a szobrászokat akik há­rom hónapot tölthetnek a te­lepen. Két faipari szakember közvetlenül részt vesz a mű­alkotások létrehozásában, ezenkívül széles körű társa­dalmi összefogás nyújt biztos alapot arra, hogy valamennyi szoborterv elkészüljön szep­tember végére. A szobrász albotótelep az idén is bekap­csolódik a város közművelő­dési életébe, igénylik a rész­vevő művészek aktivitását e téren is. Az alkotótelep ne­gyedik évadbeli közművelődé­si terve — ebben az évben először — tágabb teret szen­tel a vizuális nevelésnek. Az évadnyitó tanácskozáson részt vett a Magyar Képző­művészek Szövetsége nevé­ben Bencsik István, a hazai szimpozionmozgalom irányí­tója, ifj. Szabó István — aki egyébként két alkotással gaz­dagította már a szabadtéri szoborparkot Nagyatádon —, valamint Illés Gyula. Bencsik István a megbeszélésen hang súlyozta, hogy továbbra is ér­vényesülnie kell a telepen a művészeti munkában a szim- pozion-jellegnek, a tervek kö­zös megvitatásának. A tapasz­talatok átadásával az újonnan érkezők jelentős támogatást kaphatnak. Javasolta, hogy a szobrászok a jövőben kevés­bé vegyék igénybe a távolab­bi ipari hátteret, ezzel kiesést okozhatnak a művészeti mun­kában. A helyi műhelyre, annak fölszereltségére kell alapozni a szoborterveket, azok kivitelezését. — Épp ezért e reális elkép­zeléseket támogatjuk — han­goztatta ifj. Szabó István, aki a jelenlevő Pauer Gyulával beszélgetve elmondta, hogy a kísérletezéseknek is helyt ad­nak. Illés Gyula a telep jövőjé­vel foglalkozva alapvető kö­vetelményként állította a vá­ros elé, hogy legalább egy évre előre gondoskodjanak kellő mennyiségű fáról, tehát minél kevesebb időt vegyen el a három hónapból a lehe­tőségek számbavétele. Pauer Gyula nem először járt tegnap Nagyatádon, a te­lepen. Az itt folyó munkát, a huszonegy müvet — ennyi készült el három év alatt — szintén tanulmányozta már. De határozott elképzelése nincs, hogy milyen plasztikát készít — mondotta. — Egy bizonyos: színes faplasztikáról álmodom — tette hozzá. A nagyatádi szobrász aíko- tótelepen eddig még nem ké­szült festett szobor. Pauer kísérletére kíváncsiak va­gyunk. Részletekbe menő megbeszé­lés folyt a szobrász alkotóte­lep közművelődési program­járól is. Ennek a kimunkálá­sára Bencsik István Aradi Nórát, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia művészettör­téneti kutatócsoportjának a vezetőjét kéri föl. Július 1-től a szobrászok mellett ösztöndí­jas művészettörténészt is fo­gad a szobrász alkotótelep. Az itt készült alkotások iránt máris érdeklődés mutatkozik Budapesten, a XII. kerület­ben, a Rege parkban évente öt-hat alkotást mutatnak be. Jövőre a kerület gyerekeit a nagyatádi képzőművészeti tá­borban látják vendégül. Horányi Barna TÓTH BÉLA m Legendák a lóról Betyános idők jártak űj­fönt, nagy kelendősége követ­kezett ismét a jól futó lovak­nak. Kiállásra nem akárki fiá­nak látszott a legény. Meg­szántam, ahogy a ménesem mellé vezették hátrakötött kéz­zel a katona cimborák. — Ez tégedet alkart meg­lopni, de korábban keljen föl az ilyen! Kajtonarnénesből lo­vat lopná, ilyet nem hallott még öregapám sem, te pupák — mondták neki fenyegetőzve De a legény néz rám, átható szürkefekete szúró szemeivel, amiben várakozást látok: szólj egy jó szót értem, hát olyan gúnyában jársz, mint én! Mondom aztán, hogy eresz- szék el. Büszke vagyok, ha a lovaimban örömét leli Mi bún az?­— Ha örülni jön, ne fa­hegyből lesse! örülni jövő ember melléd állít, kér egy pipa dohányt, mekihasal, hiz­lalja a szemét — mondják a katonák, de eleresztik a le­gényt, aki egy mukkanat nél­kül hátrál, s jó messzire fa­rai, mire szaladni kezd. El is felejtettem volna az egészet, de alig egy évnyi idő után, egy márciusi kora haj­nalon odajön két lóval az il­lető, hogy födöztetni akar a nóndusszal. Jaj, (mondom, nagy farka alja van annak, pajtás. Szöme van, itt a táblák kö­zött az énekes pacsirtának is. Idegen lovat házasítani a nó- niusszal az olyan nagy szó, hogy egyenesen Buxbinder ka­pitánynak írásos engedelme kell hozzá Mire a koma te­gezni kezdett — Nem ismersz meg, ta­valy a katonák vettek le a fasorból. — Vélek rád, de akkor is elfelejtetted megmondani a neved. — Rúzsa Sándor vagyok, de ki ne mondd, mert nagy ba­jod következik belőle. Hallot­tál már felőlem, bizonyosan. — Nem valami szépeket. — Lehet De mivel tavaly emberséges ember voltál ve­lem, hát nem felejtkezem el, amíg élek. — Jó, de most eridj, fegy­veresek jönnek, nem ajánlom, hogy meglássanak, hanem te­liholdas éjszaka van, legelte­tek, legyen szerencsénk. Jött is Rúzsa Sándor, ahogy a kaszárnyákban elfújták a katonák takarodóját. Olyan csöndeskésen köszönt, akár szerelmetes menyecske, ha ti­losba téved. Suba alatt gyúj­tottunk pipára, kiszólította a nóniuszt. Mindjárt elkezdett ci rázni. Az almásderes be­tyárló váltott a játékra rög­tön, hiszen lagzis idejét élte éppen. No, dekidűlünk a su­bán, jött föl ránk a teliképű holdvilág, belegyönyörödünk az éjszaka szépségeibe Haj­nal volt, amikor elparoláz- tunk. Nem ígértünk egymás­nak semmit, de azt tudtuk, hogy mind a ketten meg is tartjuk. Gyerekeim meg ahogy nőt­tek, ebben a nagy határú re­former világban, messzire ke­rülték a méneseket, éngemet is. Hogy tud ilyen távol puf­fan! alma a fájától, hisz ap­juk, anyjuk bolondja a lónak? Legénykedő gyerekeim meg a masinákat buzeráiják. Jóska a szeszgyár főzőmesterévé ser­kent, Misa az aratógépek fő mindentudójává lett, Bandi odaszolgált Galíciában öt év­re, de ő maradt patkolóková- csi mivoltában legközelebb a lóhoz. Sebit vadőrnek tették, mivel olyan derekas gyerek volt, az urak szerettek a tár­saságában cserkészkedni. Vé­gezetül Ott volt két lányom, hát azok hogy keveredjenek szépen árvuló szakmámba?! Tudták szomorúságomat, kedveskedtek Széchenyi lo­vakról szóló könyveivel. Abból is csak a keserűséget kanalaz­tam. Minden tudalmasságom hiábavaló. Kit érdekel, kire hagyományozzam? Minek tu­dom, idegeneknek, kiknek se szíve, se mozdulata a lóhoz. S jött vidáman egy szomorú kor eleje. 1848. Teli vagyunk ide­gen bárói. grófi parancsno­kokkal, aikik fog iák a gy öp- lűt, duplázzák a fegyveres őr­séget. Egy idegen kutya be nem jöhet a fasoros árkokkal, mint börtöíirácsakkal teli raj­zolt 99 major közé, hogy ar­ról odabent ne tudnának. Azért Kossuth üzenetét 49- bem a szél is behordja hoz­zánk. Majdnem száz fiatal, százhetven lóval Szegednél beállt a seregébe. De itt ma­rad hétezer ló! Kossuth lókormánybiztosa jön, Buxbinder fölesküszik. De elüzen az uralkodónak, hogy hű előbbi esküjéhez, csak a kényszer hatására cseleke­dett, viszont a lovak marad­nak. Kossuth katona kutyái járjanak csak gyalog! Szavát megtartja. Rá éppen egy évre, amikor őt adott szavának megtartásáért a budai várban érdemrenddel dcomázzák föl, agyonlövetik a mezőhegyesi papot ugyanott, amiért fölol­vasta a szószékről Kossuth valamelyik kiáltványát. Azután a győzelem fűlet sü­ketítő tizenkét éves csönd.*e következik. Lócsapatok kelet­keznek, vesznek el idegen or­szágok katonái alatt. Vén bolond fejjel még neki­térdepeltem Linussal, hogy ha­gyományfogó gyerekem le­gyen. Hatvannégy éves vol­tam. Linus 48. Az elsőnek sem örültem annyira, mint ennek, amit most összeteremtettünk. Delenként bekocogtam a laká­sunkra Linust nézni. Mit ér­zel? (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents