Somogyi Néplap, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
\ Otthonban StyaKgis László felvételei) Látogatás a szomszéd megyében Termoszok, ampullák A kemencék körül nem lehet sokáig nézelődni; az ember testén pillanatok alatt kis verej tékpatakok indulnak el. A hőség — annak, aki nem szokta — kibírhatatlan. Az üvegfúvók azonban látszólag fáradhatatlanul sürög- n-ek-forognak a kemencék körüli emelvényeken. A figyelmes szemlélő gyorsan észreveszi: minden mozdulatuk 6zinte ösztönös, beléjük rögződött már; nincs egy fölösleges lépésük sem. A hőség, a folyékony üveg mindent »kivesz« az emberből, takarékoskodni kell hát az erővel, s egy gép pontosságával kell végezni a munkát. Nem lehet lazítani; félrenézni is alig, hiszen elég egy rossz, elhamarkodott mozdulat, s máris baleset történik. A fúvócső vége eltűnik a kemencébe; ajtaja mögött látszik a forrongó, izzó üveg. Aztán amikor a cső vége újra fölbukkan, fehéren izzó kis gömb tapad hozzá, A másik kézbe vándorol a cső, a kis gömb eltűnik a formában, majd az üvegfúvó pörgetni kezdi kezében a csövet; erősen belefúj, és másodpercek múlva előbukkan a még izzó, de már formát öltött üvegedény. A Nagykanizsai Üveggyárról méltán mondhatjuk: világhírű. Az üzem egyik termének falán hatalmas tábla mutatja, hogy milyen országokba jut el a kanizsaiak terméke. Nincs földrész, ahová ne exportálnának. Hőálló, laboratóriumokban használatos üvegedények indulnak innen a szocialista országokba, a hőpalackokat főleg a tőkéspiac keresi. Készülnek itt kis gyógyszieresampullák is. Az oly törékeny üveg a kemencék körül még úgy izzik, mint a vas. Folyékony sűrű massza, súlyos és formálható. Aztán néhány perc múlva már semmi nem emlékeztet az üvegfolyamra. Az üvegfúvók munkája persze az évek során alig változott Ehhez a munkához ma is elsősorban jó tüdő kell. és erő. Bírni kell a hőséget, a szemnek hozzá kell szoknia az üveg izzásához. Az izzáshoz, amely a gáztüzelésű kemencékben kezdődik és a kemence előtt véget ér. Mire a kezdetben forró üvegedény áthalad a hűtőalakúton, már kézzel is megmarkolható. És kezdődik az üveg »kálváriáján Sok-sok munkafolyamaton megy át míg a csoma- golókban dobozokba rakhatják a kész termoszokat összeillesztik a termosz részeit, a külső és belső fal közül gép szippantja ki a levegőt A termosz ezüstfürdőben »fürdik«. Közben többször is meózzák, és végül a legfőbb próba: mennyire tartja a hőt Ennek megállapítása nagyon egyszerű. A külső, műanyag burkolat nélküli hőpalackokat forró vízzel töltik meg, jól bedugaszolják, aztán csak várni kelt Ha letelt az idő, ellenőrzik, melyik palackban maradt forró, melyikben hűlt ki a víz A legutolsó fázis a palackok külső műanyag köpenyének, kupakjának elkészítése. Ezt szintén a gyárban végzik, automata gépsorokkal. Az ügyes gép elnyeli a »műanyag darát«, aztán kidobja a kész terméket. Az egyiket préseli, a másik fröccsöntéssel készül. A gyógyszeresem- pullákat teljes egészében a gépek készítik. Itt az ember csak ellenőrzi munkájukat, félreteszi a selejtes termékeket. A nagykanizsai gyár harminc év alatt ért el a világhírnévig. 1947-ben alapították magánvállalkozásként A kemencék kezdettől fogva földgáztüzelésűek voltak. Csupán néhány adat amely érzékelteti a fejlődést 1943-ban 48 munkással 40 tonna termék készült itt 1977-ben 903 dolgozót foglalkoztattak az üzemben, s a bruttó üvegtermelés 6589 fonna volt Azt hiszem, e számok önmagukért beszélnek! S tegyünk hozzá két adatot: az évi exportterv egymillió 200 ezer dollár, illetve 2 millió rubeL Az V. ötéves tervidőszakban termelési értékük 40 százalékos növekedését tervezik. A hőálló üvegből készült gyártmányok négy termékcsoportba — laboratóriumi, üvegtechnikai, háztartási és műszaki — sorolhatók: ezek adják a termelési érték 65 százalékát. No, és itt készülnek a már említett hőpalackok, hőtárak, ampullák A háromféle olvasztott üveg ellenállóképességei megmtmfcáíhatőságai esztétikai és kémiai jellemzői alapján versenyképes a világpiacon. Nemcsak a gyár munkás létszáma és a termelési érték nőtt az utóbbi 30 év során: megváltozott a gyár arculata is és átalakult a termelés szerkezete. Üj termelő-, kiszolgáló-, valamint szociális egységek épültek az üzemben. A gyár a NOSZF 60. évfordulója keretében ünnepelte saját jubileumát is. Az MSZMP Központi Bizottsága jubileumi zászlóval tüntette ki az Üvegipari Műveket. Az egyik győztes, a Nagykanizsai Üveggyár a kiváló gyár címet kapta. Oklevelek, vándorzászlók, kitüntetések jelzik a jó munkát. A fejlődés tovább gyorsul. A tervidőszak első két évének eredményei igazolják, hogy nem túlzottak a tervek. Az idén az első negyedévben az eredmény 17 százalékkal nagyobb a tervezettnél, s három és félszerese a tavalyi első negyedévinek. Dán Tibor Műveltebb munkások A fiatal, pályakezdő mérnökök, üzemmérnökök számtalanszor elmondták, hogy legnagyobb gondjuk az emberekkel való kapcsolatok kialakításából ered. Az egyetemek, főiskolák elsősorban a műszaki, szűkebb szakmai feladatok megoldására készítik föl őket, s nem arra, hogy ismereteiket hogyan adhatják tovább, hogyan alakítsák ki kapcsolatukat a munkásokkal, a beosztottakkal és a kollégákkal. A technika fejlődésével viszont alaposan változott — és változik jelenleg is — a régi értelemben vett mérnöki munka. Nem csupán a kutatás, a tervezés, a fejlesztés fehér köpenyes munkahelyei várják, hanem az ezekkel szorosan összekapcsolódó, art kővető szervezési, irányítási munkakörök is várják a fiatalokat. A termelés résztvevői — a mérnökök és munkások — egymásrautaltsága egyre Inkább fokozódik. Ha pedig ez így van, akkor a mérnököknek jobban kell számolni a munkások felkészültségével : magas szintű munkásműveltség nélkül megvalósíthatatlan a magas szintű mérnöki munka. Elsősorban a TIT és az MTESZ keretén belül a mérnökök jelentős szerepet vállalnak a munkásók továbbképzésében. Érdemes megfigyelni, hogy főleg azok, akik egyéb társadalmi tevékenységen is élenjárnak. Az üzemeinkben dolgozó mérnökök többsége munkásszármazású, vagy pályája elején maga is munkásként dolgozott Ez lehetővé teszi, hogy a munkások és a mérnökök között új, szocialista típusú kapcsolat jöjjön létre. Tapasztalható, hogy az a mérnök, aki munkás családban nőtt föl, könnyebben megtalálja a hangot a műhelyben. A közvetlen emberi kapcsolatok kialakításában jó segítséget ad a szocialista brigád- mozgalom. Az is igaz, hogy sajnos ritka még az olyan »vegyes« brigád, ahol a munkás és mérnök is megtalálható. A haszna pedig ennek nyilvánvaló. A Finommechanikai Vállalat 3. sz. kaposvári gyáregységében azonban van ilyen brigád. Két mérnök a munkások között Egyikükkel közvetlen hangon, természetes modorban beszélgettek a munkájukról. Az egyik üzemvezető, korábban együtt szerelt a műszerészeivel, munkáscsalád gyermeke és a felesége ma is kétkezi munkás. A másik — beosztott — mérnök ugyan szintén közösen szerelt a fizikaiakkal, de a rögtönzött brigádösszejövetelen a barnaköpenyes kollégája mellett pecsétgyűrűsen, jólszabott öltönyében éppen csak jelen volt És bár eredetileg fizikai munkás volt az apja is, alig talált kapcsolatot a munkásokkal. Tudom, hogy kérdéseikkel, bajaikkal csak az előzőt keresik meg a műhely dolgozók ö az, akii fölhívja a figyelmüket könyvekre, szakmai cikkeikre és segít eligazodni a műszaki rajzban. A munkások műveltségének megítélésében azok a mérnökök szigorúbbak, akik közvetlen kapcsolatban állnak velük. Az általános műveltségüket a közepesnél alacsonyabbra, a szakmait pedig közepes színvonalúra értékelik. A művélteég emelésének akadályaként a vidékről való bejárást és a nehéz fizikai munkát tartják, de szóváteszik art is, hogy a munkások egy része nem akar tanulni. Értnek okát kár lenne csak az embrekben keresni. Része van ebben is annak, hogy a szervezett továbbképzésük kiforratlan, több helyen az anyagi, erkölcsi ösztönzés sem megfelelő. Mindebből kívánkozik à következtetés: a műveltebb, magasabb szakértelmű munkásokért a mérnökök is sokat tehetnek csak így lehetséges, hogy amit megálmodnak; az valóra is válik. Sokait foglalkozunk manapság a munkásokkal. Érdemes lenne a mérnökök magatartásával is foglalkozni az üzemekben: példaként állítva azt, aki segít a szakmai ismeretek bővítésében. Mert hiszen ilyení is van. Mint ahogy a Somogy megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat vagy ahogy a Kefe- és Műanyagipari Vállalat szakmunkásképző tanfolyamán a vállalat értelmiségi dolgozói az előadók, a mester szakmunkásképző tanfolyamokon az üzemek mérnökei tanítják a szaktárgyakat, s jó példa még erre a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat is, ahol a Pécsi Építőipari Szakközépiskola kihelyezett tagozatának tanárai szabad idejükben a vállalat mérnökei. Gombos Jolán m TÓTH BÉLA Legei dák a lóról ■ Nézd meg! Olyan, amilyet Bulanzsé Péter tehetsége teremthet Jó mesterek tanítványa vagyok. Nem értem, minek néki a sebesen készült kép, amikor itt marad nálam. Mivel magyarázzam? Itteni juhászbarátaimtól tudom, hogy van olyan birkabetegség, amit motosz- nak neveznek. Hát motosz? Csak neked merem kinyilatkoztatni. — Nem vettél észre hasonlót? Itt szolgálsz öt-hat éve! — Dehogynem! Egyszer, Tusi kipirulva és magyarul sziszegett a foga közül: hogy érsz hozzám, te paraszt? Kétszer a pofámba csapott a lovaglóostorával. Hogy értem hozzá? Ahogy engem Mezőhegyesen megtanítottak, hogyan kell az urakat nyeregbe segíteni. Ha némely öreg, varangyos béka katona úr úriságában nem tudott kengyelbe lépni, hát vállat adtunk alája. Megtámasztottuk, amíg azt a fokhagymagerizdes fenekét a nyeregbe pászította. Tusit se fogtam meg, csak odatartottam a vállam neki, hogy a nehezebbik felét azon által fölemelhesse, könnyedén. Na, valahogy ez olyan másféléves szolgálatom után következett. De addig a köszönésemet se fogadta, noha lo- vaztunk néhanapján kétszer is. Egyszer csak fölvállazom, mert nehezebben libbent, aztán a nyeregből a képembe vert Rosszul esett. Nem szolgáltam ekkor sem hitványab- bul, mint előbb. Nem az ütés fájt Minket ütöttek kishuszár korunkban úton útfélen. Mezőhegyesen tilos volt a lovat ütni, még idomítás közben is, de a kdshuszárt vágták, akár a répát Üthetett a káplár, ha rossz volt a kedve. Hibákat keresett talált is mindig. Egy szál lószőr az éjszakára kitakarított kantáron elég volt arra, hogy egész szakasz kis- huszáron kitöltsék haragjukat. Tusi ütése elmehetett volna sfmogatás számba« ahhoz, amihez engem odahaza szoktattak. Tusát azonban biztosan bántotta első kirobbanása. Ebéd körül szállásomra küldte Fruzsina nevű szobalányát egy tégeiynyi flastrommal, hogy ragassza a pofámra Éppen nem nagy kedvem volt a szépítkezésre. Magamban eszegettem fenemód nagyra ka- nyarított konyhámban. Amúgy se kedveltem Fruzsinát, mert utánozta az urakat Kapadozik a húsos káposztám fölött, miközben teli a pofazacskóm, kenni akarja a képem. Hát elmenj azzal a rühzsírral, te, annyi ápitusod nincsen, hogy ilyenkor... Még ő sdpítozik, hogy dolgavégezetlenül el nem mehet, hisz megparancsolták neki, a délutáni lovazásra nyoma se legyen az ostornak. Na, ez tetszett Megyek a délutáni sétára, kikentem lángliszttel a pofám plezúrját. Rám se néznek a hölgyek, szállnak nyeregbe. Henri kétszer is rugózik, nem tudja magát fölemelni, nézem, most segítsek, vagy ne segítsek? Megmagyarázta rögtön. Ahogy Tusitól tanulta, megcsapkodott a nádpálcájával, ahogy a lovat sem szabad. Kedvem lett volna kiparolni bakáig érő lovaglósaotkmyája alját, hogy kicsit megcsihadjon. — Nem is hiszed — kiáltott fél Bulanzsé Péter —, hiszen ezeknek tán éppen erre vágyik szívük! Neveltségük várfala nem engedi, hogy kimondják óhajukat, de valami ilyesmi kellene néki. Erős férfikéz ! Erős ! — De hát engem minden ősöm arra intett, hogy a szegénységhez nagy türelem kell. Hogy is mozdíthatnám a kezem? A lovakat dresszúra alá vettem. Zsámolyt nem hordhatok a kényesek után, hogy arról lépjenek kengyelbe. Ezért a két nyergest egy hónap alatt odatörtem, ha a farukra legyintettem, mind a négy lábuk maguk alá szedve hasra ültek. Nehéz mutatványa a lónak. Az a szokása, hogy a két első lábát maga alá szedi, ha le akar a földre ereszkedni. A hátsó lábairól a félfarára dűl. Hasaló ló ra nehezebb ráülni. De úgy voltam vele; ti engem ezért ne püföljeték, alátok idomítom a lovat Csak amikor teljesen készen voltak az efféle teher- felvótelre, akkor jelentkeztem a tudalmunkkaL (Folytatjuk)
