Somogyi Néplap, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-13 / 111. szám

Apró Antal Barcson ffabytatás az 1. oldalról) — Az elmúlt évtizedek so­rán az a hasznos gyakorlat alakult ki — mondotta —, hogy a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom nagy évfordulóit új munkaeredmé- nvekkel ünnepeljük. Szocia­lista rendszerünkben alakult ki ez a ^hagyomány, s szeret­nénk ezt tovább folytatni a jövőben is. Az ünnepen nem­csak a munka eredményét méltatjuk, hanem köszöntjük és jutalmazzuk a legkiválób­bakat, a legjobbakat is. Az a megtisztelő feladat jutott ne­kem, hogy a Vörös Csillag szövetkezetnek átadjam a MÉM és a TOT megbízásából a Kiváló szövetkezet okleve­let. Az ünnepi megemlékezés­ben elhangzottak bizonyítják a dicséretes fejlődést, jelentős termelési eredményeket ért el a Vörös Csillag és a Központi Bizottság két legutóbbi állás- foglalása szellemében igyekez­nek meghatározni további fel­adataikat is. A szövetkezet egész tagságának, dolgozóinak és vezetőinek további nagysze-. rű munkasikereket kivánok. A Kiváló szövetkezet címről szóló oklevelet Losonczi Mi­hály vette át Apró Antaltól. A Politikai Bizottság tagja ez­után Kiváló munkáért mi­niszteri kitüntetéseket adó« át. Ezt a magas elismerést kapta Sárkány Pál termelési elnökhelyettes, Filipovics Pál a gépjavító társulás igazgató­ja, Brüsszel Gyula barcsi gép­csoportvezető, Bognár János darányi brigádvezető és Né­meth Sándor darányi karban­tartó. Bogó László, a megyei tsz-szövetség titkára, A szö­vetség kiváló brigádja kitün­tetést adta a Diesel Rudolf szocialista brigádnak. Ugyan­csak ő adta át a TOT Kiváló termelöszövetkezéti munkáért kitüntetését Kprdos Ferenc­nek, az I. pártszervezet titká­rának és Virovecz József né- nak, a nőbizottság elnökének. Losonczi Miháiytól negyven­egy szövetkezeti tag vette át a Kiváló tsz-tag kitüntetést és a pénzjutalmat. Apró Antal átadja a Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság tüntetést. ki­Gondolatok egy tsz-látegatás kapcsán Van egy kérdés ame lyet majd minden látogató föltesz a megye egyik legki­sebb tsz-ében, a rinyaújlaki- ban jarva: Meddig képesek még állni a versenyt, a hoz­zájuk képest »mammutgazda- Ságnak« számító szövetkeze­tek gyűrűjében? Jómagam legutóbb már azzal az elha­tározással mentem be a tez- be, hogy nem bosszantom há­zi gazdáimat, és semmiképp sem teszem föl a már szok­ványos .kérdést. Azután a tsz növénytermesztési ágazatve­zetőjével beszélgetve már né­hány perc utá n meg kell eilt kérdeznem: »-Nem érzik úgy, hogy a kis üzemméret gátjá­vá vált a fejlődésnek?-« »Egyszer majd túl kicsi lesz ez a tsz. De ma még erősen vitatható, mekkora a legked­vezőbb üzemnagyság. Mitől nagyüzem a nagyüzem? AjütóJ talán, hogy nagy a területe? Dolgozunk és eredményeink mutatják, álljuk « versenyt* Másfél éve mondta ezt a fia­tal mezőgazdász, Zákányi Sán­dor. A minap hasonló biza­kodással beszélt, szavai még­sem váltak már teljesen meg­győzőek. Talán rosszabbak tat ered­ményeik, mint két éve? Szó sincs róla: jobbak. 62 mázsás kukoricatermésük vagy egy- harmadával növekedett tejter­melésük elismerést érdemel. Az előbbit 150 hektár, az Utób­bit százegynéhány állat átla­gában érték el. Szép eredmé­nyek, de... ! »Vásároltunk: egy áj T Í50-es -traktort, de bizony di- rib-daraö tábláinkon nem könnyű egy ilyen gépet töké­letesen kihasználni.* Végül is nem nagy dolog Korábban szántén voltak efféle apró gondok. Miért szúrnak sze­met ma jobbam? A magya­rázat a szomszédban keresen­dő. Például Csoknyavisontán. Az egyesülést követő években a visoratai tsz-re sok ilyenkor törvényszerű teher neheze­dett. A korszerűsítéshez nél­külözhetetlen beruházások hi­teleinek törlesztése jövedel­mük jó részét elvitte. Az új létesítmények, például a szarvasmarha-szaktelep az el­ső években lehetőségeinek csak töredékét produkálta. Nem utolsósorban: az amúgy sem egységes tagság bizako­dását és olykor munikakedvét is kikezdték az említett anya­gi gondok. Ebben a szakaszban már- már úgy látszott, a rinyaúj- lakiak választották a jobb utat. Náluk, ha lassú ütemű is, de töretlen volt a fejlődés. Mindenben állták az összeha­sonlítást. A vison tai tsz azonban gyorsan túljutott a kezdeti nehézségeken. Gyorsan javul­tak termelési eredményeik, és ezek nyomán anyagi bizton­ságuk. A változásokat látó tagság is összekovácsolódott, és végre kezdett hinni veze­tőiben és önmagában. A Rá­kóczi Tsz ma korszerű nagy­üzem. Az újabb nyaújlaki gazdaság. Talán álcád még növény, amelyből jobb termésátlagot takarítot­tak be a rinyaiak, csakhogy más dolog 60 mázsát 150 vagy 1500 hektáron elérni. Némi túlzással: ha a vison- tai tsz kisebb cipőgyár, a ri- nyaújlaki cipészműhely. Nem véletlen ez a hasonlat, hiszen éppen Zákányi Sándor élt ez­zel másfél éve. »... a mai tömegi gén y éke t már 10 ezer suszter sem tud­ná kielégíteni, ez azonban még nem ok valamennyi mű­hely bezárására. Lehet, hogy az itt készült cipők tartósa b- bak, vagy éppen különleges igényeket elégítenek ki, kis ráfordítással. Mit tesznek azért a rinyaúj- laki tsz-ben, hogy valóban ilyen pótolhatatlan »tsz-m.ü- hellyé* váljanak? A babarci rendszer kereté­ben termelnek már búzát és kukoricát. Az előbbinél tavaly teljes vetőmagfelújítást haj­tattak végre, és ez nyilván tükröződik majd az idei ered­ményekben. 35 mázsás búza- '50 mázsás Jcukoricatervü- ket alighanem túlteljesítik. Sertéstelepünkön mintegy két­milliós fejlesztést hajtanak végre, így növelve NSZK la­pály törastenyészetük terme­lését. Az országban csaknem egyedülálló ez a telep: egyet­len 75 kilós kain süldőért csaknem 10 ezer forintot kap­nak ... Jelenleg fontolgatják, hogy a következőkben új, az eddi-1 gieknél jövedelmezőbb hibrid kukoricát vagy mákot ter­melnek. »Jó húzások« ezek, de alig­hanem maguk a gazdaság ve­zetői is érzik, hogy egyre több ilyen jó lépésre van szükség, csupán a korábbi hely meg­tartásához. Fő növényük a burgonya, 130 hektáron termelik, és ösz- szes jövedelműit felét adja. Ez annyit jelenít, hogy egyetlen rossz burgonyatermés vagy a piaci helyzet megváltozása az egész gazdaság egyensúlyát veszélyeztetné. Érzékenyen érintette például a tsz-t, hogy tavaly a tervezett 220 helyett, azonos ráfordítás rheilett, csak 175 mázsa volt a termés­átlag. Hogy hagyományos pia­cukat el ne’ veszítsék,, vállal­niuk kellett a távolsági szál­lítást és az .üresjáratok költ­ségeit. Szombathelyre ingáz­tak az IFÁ-k. Más gazdaság tálán fölhagyna a termeléssel. Ok nem tehetik, hiszen éve­ken át ezt a hagyományos ágazatot fejlesztették elsősor­ban: gépesítettek, tárolót és válogató-csomagoló egységet, építettek. Számomra rokonszenves gazdaság a rinyaújlaki. Azzá teszi tagjainak többet akará­sa, és ragaszkodása ehhez a kis tsz-hez. Ezért nehéz le­írnom : valamennyi szép ered­ményük csak időnyerés. Bíró Ferenc Az ünnepség után a barcsi szövetkezeti együttes hangula­tos, szép műsorral köszöntöt­te az ünneplő szövetkezetét és a vendégeket. A délutáni órákban Apró Antal röyid látogatást tett a szövetkezet barcsi kerületében és megtekintette a rohamosan fejlődő nagy községet. Vége­zetül a járás párt- és tanácsi vezetőivel folytatott eszme­cserét V. M. MAI KOMMENTÁRUNK Nem csupán üzlet Talán akadnak, akik hall­va a megállapodás lényegét, ezt mondják: egyszerű üzlet, amit két vállalat annak ér­dekében kötött, hogy javítsa a lakosság ellátását, bővítse a választékot. Hiszen ez alap­vető érdekük. Pedig nem csupán üzlet, aminek most Marcali és a környék lakói élvezhetik az előnyét. Ugyanis a Rákospa­lotai Bőrdíszmű Vállalat és a Május 1. Ruhagyár vezetői állapodtak meg abban, hogy egymást segítve járulnak hoz­zá a fiatal város lakói ellátá­sának javításához, az áruvá­laszték bővítéséhez. A bőrdíszmű marcali gyár­egysége divatos női — alkal­mi és bevásárló — táskákat készít különböző fazonokban, színekben, főként exportra. Más gyáregységekben bőrön­döket, kazettákat, iskolatás­kákat és különböző bőrdísz­műveset gyártanak. A Május 1. Ruhagyár marcali telepén viszont farmernadrágok és ruházati cikkek készülnek, amit a nemrégen megnyitott üzletükben meg is lehet vá­sárolni. Jogos igényként merült fel: jó lenne, ha a városban ké­szülő bőrdíszműveket hely­ben is meg lehetne vásárol­ni. Ezt figyelembe véve ál­lapodott meg a két gyár ve­zetősége: a bőrdíszmű nem­csak a városban, hanem va­lamennyi gyáregységben ké­szülő áruból szállít a mar­cali ruhagyári üzletbe. Az el­ső szállít mány nem régen ér­kezett meg, s az érdeklődés­re jellemző: két nap alatt minden áru elfogyott. Ez a megállapodás nem csupán egyszerű üzlet. Segít gazdasági, gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában is. Hiszen igy a város' lakói közvetlenül is megismerhetik és hasznosíthatják, és nem­csak kiállításokon, bemutató­kon, vagy újságokban lát­hatják az ott készülő termé­keket. Ennek hasznát korábban már Csurgón és Kaposváron is lehetett tapasztalni. S így, ha arról van szó, miért kell fejleszteni egy városban vagy nagyközségben működő üze­met, sokkal szívesebben tá­mogatják az ott lakók. S jó­val könnyebb a munkaerő utánpótlásának a biztosítása is, mert ezáltal is fölkelthe­tik a pályaválasztók előtt ál­ló fiatalok érdeklődését az üzem iránt. Persze, az említett jó pél­dák mellett találhatunk ked­vezőtleneket. Hiszen működik megyénkben több olyan gyáregység, gazdaság, vagy szövetkezet is, amelynek ter­mékeit a helyben cakók csak hírből ismerik. Lehetne és kellene is ezen változtatni. Megtalálni a módját — az említett példákat követve — s összefogni ennek érdekében az állami meg a szövetkezeti kereskedelemmel. Sz L. Kötetlenebb találkozások Politikai ismeretterjesztő előadások, előadássorozatok, népfrontestek, fórumok, réteg- tanácskozások, béke- és barát­sági, szolidaritási gyűlések gaz­daságpolitikai, közművelődési és pedagógiai előadások — va­lamennyi a népfrontmozgalom tömegpolitikai és agitációs munkájának egy-egy állomása. A tapasztalatok azt igazolják, hogy bevált formákról van szó. Jól szolgálják a széles körű po­litikai felvilágosító munkát, hi­szen az ilyen rendezvényeken szívesen vesznek részt az em­berek. Elsősorban a fórumokon sok az érdeklődő. Éppen ez a nagyfokú érdek­lődés követeli meg, hogy a népfrant'oizottságok, a tömeg- politikai és agitációs munlcájuk részeként, jól megszervezzék a lakossággal való találkozáso­kat. Ma már felkészületlen elő­adó bizony zavarba jön a hall­gatóság előtt, s a mozgalom te­kintélye is csorbát szenved, ha félrevezető, vagy éppen hibás válasz érkezik a kérdésre. Er­re tekintettel a HNF Somogy megyei bizottsága az 1977—1978 évre tervezett több mint 100 előadássorozat megkezdése előtt a járási és városi, illetve a községi pártszervezetekkel összehangolta az előkészítés munkáját. Előadásvázlatok ké­szültek, s emellett a különbö­ző témákhoz kapcsolódó segéd­anyagok is az érdekelték ren­delkezésére állnak. Az átgondolt és sokoldalú szervezőimunka eredménye­ként az 1977. november köze­pétől 1978. március 31-ig tartott időszakban a megyében 130 előadássorozat kezdődött el, több ezer hallgatóval. Túl ezen 73 népfrontestet, több mint 60 fórumot rendeztek a megyében fel év alatt. A különböző rendezvényeken a hallgatóság legélénkebben a gazdaságpolitikai leérdesek iránt érdeklődött. Számos hoz­zászóló érintette például azt, hogy miközben az életszínvo­nalunk emelkedik, ezzel párhu­zamosan nem törekednek a Orgonaszehrény Hollandiába Kiegészítő bútorokat készít a lakberendező szövetkezet Rosszul sikerült a Kapos­vári Lakberendező Ipari Szö­vetkezet tavalyi éve: 68 mil­lió forint termelési értéket terveztek és 62 milliót telje­sítettek. Ennek oka az volt, hogy tizenkilenc — főleg asz­talos — munkással keveseb­ben voltak, ráadásul nyaku­kon maradt a Zamárdi ülőgar­nitúra, meg a Kapos dolgozó- szoba. (A Bútorértékesítő Vál­lalat — raktározási gondokra összehasonlítást ' hivatkozva — lemondta a már csak részben állja a ri- megrendelést.) Hampuk Fe re ne elnöktől megkérdeztük — Miként próbáltak ki­jutni a hullám­völgyből ? J— Az első dolgunk az volt, hogy a már el­készített 'dol­gozószoba-be­rendezéseket eladjuk. Nya­kunkba vettük az országot, hogy vásárlót találjunk. . Az­tán leszűrtük a tapasz iaia urna i : sokkal oko­sabb, ha úgynevezett kiegészítő darabokat gyártunk. Nekünk nem szabad a nagy gyárakkal versenyeznünk. A lakossági szolgáltatás keretében tizen­három új termék gyártásához láttunk. Ilyenek például a hét-nyolcféleképpen variálha­tó térelválasztó, a falipolc, a televízióállvány, a cipőtartó és társaik. Ezek készítését az idén kezd­ték el, mintegy tízmillió fo­rint értékben. Ezenkívül ép­pen az irodabútorok gyártásá­nál felszabaduló kapacitásuk­kal az exportjukat kívánják növelni. Tavaly, a második félévtől, Hollandia megrendelésére, vil­lanyorgonához szekrényeket gyártanak. A múlt héten száz darabot szállítottak el. Az idén 2,8 millió forint érték­ben teljesítik a Hungarocoop exportigényét. — Ermeloban van a RIHA orgonagyár — mondja a szö­vetkezet elnöke. — Nemrégi­ben ellátogattam oda, és igen jólesett, amit láttam. A gyár igazgatójának szobájában a mi gyártmányunk állt minta­ként, holott az NDK. az NSZK és Franciaország is szállít ilyen farészeket, sőt Magyarországon sem mi va­gyunk az egyetlen gyártók. A Hungarocooppal és a gyárral folytatott tárgyalásaink alap­ján 1979-re kidolgozunk egy új típust és nagyobb mennyi­ség gyártására kötünk szerző­dést. Erre az is felbátorít bennünket, hogy dolgozóink egyre inkább megszeretik az új gyártmányt. A szövetkezetben befejező­dött minden beruházás, s en­jobb munkavégzésre. Szó esett arról is, hogy még sok üzem­ben tehetetlenül állnak szem­ben a korszerű munkaszerve­zési, a takarékossági követel­ményekkel, és így természete­sen hatékonyságról sem lehet beszélni. Ugyancsak sokat foglalkoz­tak a rendezvényekén résztve­vők a szocialista demokráciá­val. Többen mondták el: sok üzemben csak elvként él, a gyakorlatban azonban hiányo­san valósul meg. Ugyancsak a szocialista demokrácia megsér­tését érzik például a társközsé­gek lakói akkor, amikor a köz­ségfejlesztési tervek elkészíté­sekor nem kérik a véleményü­ket, a falugyűléseken már kész terveket ismertetnek velük, • akkor is, amikor a nehézkes ügyintézés miatt számos bosz- szúság éri őket. Február második felében é« márciusban 42 községben ren­deztek gazdaságpolitilMi tájé­koztatókat. Ilyenkor természe­tesen a részvevőket legköze­lebbről érintő kérdések voltak »•terítéken«. Ilyen például a háztáji gazdasagok szerepe. A vélemények nagyon egyönte­tűek voltak: »kettőn áll a vá­sár«. Tudniillik a háztáji gaz­daságok önálló üzemágként ke­zelésével együtt kell járnia az­zal, hogy a nagyüzemek bőví­tik az ehhez kötődő szolgálta­tásaik körét, ami viszont a kis­gazdaságokban megtermelt áruk minőségét javítja, meny- nyiségét növeli. (A háztáji gaz­dálkodás kérdéseiről a HNF megyei bizottsága, az állatte­nyésztési felügyelőséggel kö­zösen, 52 községben szervezett előadást az utóbbi fél évben. Ezeken csaknem 2500-an vettek reszt.) Találkoztak az előadók az el­járó dolgozókkal is, foglalkoz­tak a rendezvényeken az okta­táspolitika időszerű kérdései­vel, s nagyon hasznosnak bizo­nyultak azok a kistermelők ré­szére rendezett kiállítások, amelyeken növényvédő szereket, kisgépeket mutattak be. Hogy az ilyen kiállításokra mennyire szükség van, bizonyítja: az utóbbi időben újabb 14 kert­barátkor alakult a megyében, s összesen már 35 működik, Általános tapasztalat: ahol az előadó csak rövid vitaindí­tót tartott, mozgalmasabb volt a rendezvény. Az oldott légkör­ben, a kérdés-felelet formában olyan kérdések is felszínre ke­rültek, amelyek egy, még oly kimerítő előadás után is lénye­gében tisztázatlanok maradtak volna. Éppen ezért a jö'upben a politikai ismeretterjesztő elő­adássorozatok egyik fő módsze­rének ezt az oldottabb formát javasolják. nek kedvező hatása most je­lentkezik. Huszonötéves gond­juk oldódott meg az új úttal. A parkosított, fákkal beülte­tett munkahelyre szívesebben jönnek a dolgozók, annál in­kább, mert a 115 munkásnő öltözője, fürdője is megépült. Egészségesebb, s könnyebb a munka a mai kor igényeinek megfelelő, kélkamrás faanyag- szárító berendezéssel, ami ugyancsak elkészült. Gyorsabb az anyagmozgatás is, a most vásárolt, vontatós targoncák­kal. A szövetkezet dolgozói társadalmi munkában felújí­tották az étkezdéjüket. — Belső átszervezéseket haj­tottunk végre annak érdeké­ben, hogy minél eredménye­sebben dolgozhassunk. Ez kü­lönösen az asztalos részlegünk­ben jelentős, ahol a jövő hét­től a szövetkezetnél tanult technikus-művezetők irányít­ják a munkát. 1978 első negyedéve sikere­sen zárult a lakberendező szö­vetkezetben. Erre az időszak­ra 16 millió 250 ezer forint érték megtermelését tervez­ték. Ezt mintegy 300 ezer fo­rinttal túlteljesítették. G. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents